 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | |  | |  | | | | Csak nagyon halványan látom azt is csak félhomályban és meditatív állapotban. És nem is értek az aurához, sem a színek jelentéséhez. Tehát az aurát mint olyat nem látom kavargó színekben ahogyan sok írás szól erről, talán energiákat látok. |
| |  | |  |
| | | | | | 302. Jaden | 2009. január 30. 20:07 |
| | | | | | | Hát ez lehengerlő! :D
Azt mondod hogy látod az aurát dolgok körül ha akarod?
Ez nem is hangzik rosszul. Gondolj bele, hogy ez által mennyi mindent meg tudhatsz emberekről. Pl. érzéseket.
Persze egy ilyen élmény után kell is a regenerálódás :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azóta minden rendben, bár energiám úgy lemerült, hogy felkelni nem bírtam,
mintha teljesen kiszívták volna...ez gondolom az asztráltestem 3 órán át
tartó szórakozása volt...amit ha nem tesz most végre sokáig kint tudtam
volna mászkálni, de ő nagyon szeretett volna velem aludni mellettem úgy
látszik:D:D:D ami viszont megmaradt: azóta érzem a két szemem között ezt a
nem megfogható területet, érzem fizikailag ahogyan életben van és néha ez
zavaró, mert sokszor picikét átcsúszik oda a látásom és akkor látok aurákat
dolgok körül, de nagyon halványan és ha nem akarom akkor nem...csak ha
nagyon koncentrálok rá hosszú percekig vagy becsukom a szememet...de
ébredéskor már semmi rossz érzés nem volt bennem. Az egész éjszaka mint egy
beavatkozás volt, egyfajta harmadik szem beavató ceremónia amit lények,
istenek, angyalok, asztrális energiák és a kundalini együtt végeztek. De
hálisten nem érzem hogy bármivel kevesebb, több, rosszabb lennék, tehát baj
nem történt, csak zavar ez a furcsa hatodik érzékelés..nameg a fejem és az
energiám minimális szintre lemerült....kell egy sima éjszaka időben
elalvással és akkor oké lesz minden:)
De most pár napig hanyagolom a témát, hagyom hogy működjön, de szerintem nem
érdemes egy újonan kialakult dolgot egyből csesztetni. Ez olyan mintha
kiskutyád születik és egyből b*szogatja az ember h jajj de cuki édes, stb:D
Nem...aludjon kicsit, vegye át a rezgéseimet, épüljön be, stb. AP vel meg
direkt nem fogok szintén pár napig foglalkozni, mert ilyen szintet úgysem
tudnék elérni, másrészt meg most ez a harmadik szem dolog kicsit megzavarta
az asztrális testem energiaterét is mivel az a fizikai test lenyomatából
táplálkozik, benne is kifejlődött.
de hihetetlen érdekes h pont te is harmadik szem dolgokat éreztél:D:D De
óvatosan vele. Tényleg többet látsz a világból, de a több nem mindig jelent
jobbat! És sose igyál orosz kávét!!:D:D:D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez a fura harmadik szem is zavar,
>> mintha
>> az eddigi személyiségemet lebontották volna és újraépítették volna,
>> másabb
>> nem lettem, de megfordultak az értékrendek...amiket a mindennapi teendők
>> mögé helyeztem azok most előre kerültek és fordítva...viszont nem érzem
>> "emberi célt" Nem fogoalkoztat, hogy lesz e új telefonom vagy nem, vagy
>> pénzem..ez viszont az életvitelben súlyos zavarokat okozhat. Eggyé váltam
>> a
>> mindenséggel de én külön lény vagyok, külön jegyekkel szeretnék létezni.
>> És
>> amit leírtam az kimerítit az ezotériában sokat emlegetett "ego-vesztés"
>> jelentését. Ezt az asztráltest dolgot pedig végképp nem értem és kicsit
>> sem
>> volt klubba belépés szerű, inkább ijesztő...egy kis ideig szerintem jobb
>> ha
>> hétköznapi életet élek..
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És ugyanúgy láttam a másik
testemet ami néha meg is ijesztett. Na mondom..ezt nem fogom megúszni.
Mindig ki akartam lépni tudatosan és most nem akartam!! Mert más
erőviszonyokat éreztem mint eddig. De most meg "mások" akarhatták, hogy
killépjek, mert amikor már felálltam a szomámban és különvált volt a
tudatom. Nem tudtam arra fordulni, annyi lepedővel letakarni a szememet,
hogy ne lássam a másik magamat. Najó, mondom, essünk túl rajta, menjetek a
francba hülyék:D elővettem a humorérzékemet és asztrális önmagamat próbáltam
felületni az ágyban, ez sikerült is, láttam mindkét képet (közben a
testérzetek ESZMÉLETLEN erősek voltak)...de nem akart Ő ám kilépni, csak ott
kicsit kint lebegni. Ekkor már humorosan mondtam: na ne szórakozzatok velem,
most döntsétek már el. Kilépni se? Maradni sem? akkor hagyjatok
aludni...próbáltam elaludni, mondom ilyen nincs h ne tudjak kontrollt
gyakorolni felette...de aint próbáltam nyugiban lenni megint kezdett
kiszakadni belőlem...ekkor már dühös voltam...mondom anyátokat:D akkor jó,
lépjünk ki és kaptok a pofátokra:D akkor próbáltam minden erőt összeszedve
kiemelkedni, közben bevonni őrangyalomat a védelem kiépítésébe. Láttam a
fehér fényt magam körül és éreztem ahogyan lepattan róla minden fuvallat,
árnyék vagy lény...de utazni nem akart a drága asztráltest, csak az
idegeimre menni. És nem akart az istennek sem visszamenni belém, csak
mellettem feküdni..mondom, ilyen jó társaság vagyok? tényleg humorosra
vettem, mert féltem és gondoltam ezzel kicsit könnyítek. de semmi megértés
vagy ilyesmi..ahogy elaludtam volna mindig ki akart szakadni, de én meg ezek
után már nem akartam utazni, kicsit sem...tehát vissza kellett rántanom
magam az álomból, mert ha kicsit elmerülök azonnal bedugul a fülem és
paralízis lesz és most nem a kellemesebb bizsergős fajtából...ezt egyszerűen
éreztem...De így meg nem tudtam aludni és már reggel 5 korül járt az
óra...azon gondolkodtam h fejbeverem magam valamivel:D Mondom, hagyjatok a
fenébe már, vagy vigyetek ha akartok és legyen tőle orgazmusotok...mondtam a
külvilágnak, de regzésekkel kommunikáltam velük...asztrális kezeimmel pedig
különböző obszcén dolgokat mutattam:D:D kezdtem élveznia játékot, mert vagy
2 órája kint voltam, csak képtelen volt az asztráltestem eldönteni h utazni
akar vagy csak velem aludni:D De ugyanakkor aggasztott, mert mondom ilyen
nincs...aztán elkezdtem megint az ohm mani padme hum mantrát az őrangyal
hívását, ennyit én egy élet alatt nem imádkoztam mint ma éjjel:D Aztán nagy
nehezen, de már világosban bealudtam...ez a bealvás elég volt ahhoz h a
tudatom álom szintre váltva visszahúzza az asztráltestet maga fölé, ahol az
álom esetén lebeg....persze nem úsztam meg a dolgot, mert kb fél óra álmodás
után a szokásos érzéekre ébredtem, ez azonban már nem volt félelmetes, nem
éreztem félelmet, hanem a "szokásos" spontán kilépés volt. oké, mondom ez
mehet tőlem ezt már ismerem és megvolt a biztonság érezetem is ahogyan
eddig. Felkeltem, a szokásos nehézkes járás után átmentem a másik szobába,
de ez már asztrálsík volt. A srác éppen telefonált...mondom megpróbálok
átmenni rajta vajon milyen érzés..nekimentem teljese fizkai érzéssel...de
neki nem tűnt fel...aztán nekem meg az tűnt fel h bár nekimentem mégis az ő
túloldalán vagyok:D teljesen lazán és rutinosan mentem ki a gangra és
emelkedtem a levegőbe...ez a rendes testelhagyás volt nem a
kivetítés...teljes testelagyással az udvaron túlra ritkán jutottam...most
már eljutottam a kapuig, de kezdtem elveszteni a tudatomat és már nem
éreztem kint magam hanem átment félig tudatos álomba félig kivetítésbe, de
már nem volt valósághű...és szépen lassan kinyitottam a szemem...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | becsuktam a szemem....ez azonban kicsit sem
segített csak jobban felerősítette a két szem közötti terület érzékenységét.
Jéghideg levegő fújását éreztem a homlokomon, de tényleg mintha valaki
ráfújna jeges levegőt. Nem durván, de az a része szinte megfagyott. Na
mondom ez nem jó, ez biztos valami szellem, de fogalmam nem volt mit
csináljak hogy egyenlő esélyekkel bírjak. Mert láttam bár a különböző
rezgésszinteket de én még fizikai rezgésszinten voltam. Eszembe jutott, hogy
hogyan is tudnám ezt elérni: rezgésszám emelés, azaz?? Asztrális Projekció!!
mivel olyan élénken láttam minden energiát, így a kundalini vizualizálása ,
a csakrákon való átmenetelének elképzelése szó szerint gyerekjáték volt. Sőt
még kombináltam is, hogy több kundalini tekervényt indítottam útjára amik a
főbb csakrákban találkoztak és összefonódtak amitől még erősebbek lettek.
három ilyen kört végigfutottam, hogy az alap, hol a szív, hol a harmadik
szem csakrában egyesítettem a külön életre hívott "kígyókat". Hát olyan
testérzeteim lettek PILLANATOK alatt, hoyg azt nem tudom neked elmondani. az
egész fejem hol jéghideg hol forró lett, hol lüktetett, hol rezgett, hol
zúgott. De nem tetszett a dolog...nem tetszett, mert folyamatosan éreztem a
harmadik szemem környékén a "próbálkozásokat" és a jeges lehüléseket,
fuvallatokat. Azt gondoltam nem jó ötlet lenne kilépni, mert most BIZTOSAN
látnék mozgót meg élőt ha már fizikai síkon is látom a harmadik szemmel
akkor mire számítsak asztrális szinten? elkezdtem megint félni, de nagyon.
Ettől persze erősebb lett a lények jelenlétének érzékelése. Na mondom, most
aztán ne utazgassunk, mert a legvadabb szörnyeket fogjuk életre hívni. De!!!
És itt jön az amire nem számítottam. Nem tudtam visszatérni nyugalmi
állapotba.!!! Magam felett lebegtem, bár a fonál megvolt, de éreztem h ha
kicsit relaxáltabb állapotba kerülök akkor a fülem úgy fog bedugulni h a
dobhártyám tuti beszakad és olyan gonosz energia tömegbe fogok kerülni, és
még paralízisem is lesz, ami felett nem lesz uralmam. Biztos felébredek rá,
de már nem kívántam az érzést sem. Mert minden megjelenő minimális csengő
hangot is olyan erőnek éreztem, hogy mondom ha ez eléri a paralízis szintű
zúgást, és a bénulást, akokr valami biztosan megesz, vagy nem tudom:D:D De
ahányszor becsuktam a szemem, mindenféle energiajáték nélkül, csak h aludjak
már el végre, AZONNAL kezdődött és láttam saját magamat magam mellett.
Direkt arébb tettem a kezemet, de akárhogyan próbáltam elaludni zavart, hogy
ott vagyok magam mellett. Ezt mind csukott szemmel. Idegesített, mert nem
szívesen alszom szellemi lény árnyékával magam mellett, mégha én vagyok az,
akkor sem. De nem segítettek a dolgok...kinyitottam a szemem tehát. de ne
hidd h az segített...ugyanúgy ha kicsit elkalandoztam erősödött a bizsergés,
de már a fejem is belefájdult és émyelegtem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És itt
értettem meg amit egyszer írtál, hogy a természet és annak minden pici élő
része csodálatot képes kiváltani az emberből és a legkisebb hangya is több
volt minden hétköznapi gondnál vagy gondolatnál. El azonban nem tudtam ettől
aludni, ami kezdett zavarni. Viszont éreztem a harmadik szemem aktivitását
ezért elkezdtem utána kizárólag erre a csakrára koncentrálni és még a mantra
erejével azt minden eddiginél erősebb megtölteni. Egy idő után csukott
szemhéjon át is láttam a fényt ami beleáramlik, de a legaktívabb érzést nem
mindig pont a két szem között volt hanem picit arrébb..de azt az érzést nem
én hívtam létre. Később megtudtam h ott kapcsolódik a homlok csakrához és
azért van ez. Hirtelen azt láttam, hogy bármilyen energiát képes vagyok
vizualizálni, megérinteni, létrehozni. A két szemem között elkezdett egy
fehér felhő vagy köd kibontakozni és közbennagy erővel zsibbadt a terület.
Majd a fehér ködből elkezdett a plafon körvonala kirajzolódni, majd a lámpa
és végül mindaz amire ráirányítottam. Éreztem ahogyan megszületik valami
ott, mintha egy új szervet kezdtem volna el érezni. Erősen remegni kezdtek a
szemhájaim és a látásom egyszerűen átment a két szemem közé.a két szemem
helyén meg csak feketeséget láttam. Ettől megijedtem, mert olyan volt mintha
megvakultam volna. Ezért felültem.Láttam a rendes szemeimmel is viszont
valaki furcsa volt. a két szememmel láttam hogy azok között is van valami
ami eddig nem volt érezhető. Olyan mint amikor -gyerekek rossz szokása- hogy
bandzsítanak és akkor látják az orrukat mindkét oldalról. Pont ilyen érzést
volt. És a sötétben ez olyan érzékelést is lehetővé tett amit eddig sosem.
Kezdtem látni nemcsak a tárgyakat hanem azok burkát, energiái mozgását is.
az egész szobában mozgó energiákat láttam, folyamatos mozgást, árnyakat,
fehér átsuhanó dolgokat, hideg és meleg fuvallatokat. Nem tetszett a dolog.
Nem tetszett, mert úgy éreztem felkeltettem a figyelmét más
rezgés-szinteknek. Mivel én is elkezdtem érzékelni őket. Ezt persze csak
erős medítatív állapotban tudom megtenni azóta is. De ott eleve mély
transzban voltam. Láttam az aurát, láttam a mozgásokat, láttam magát a
levegőt mint anyagot. olyan volt mint az asztrálvilágban amikor egy negyedik
dimenziót is látsz. Visszafeküdtem és becsuktam a szemem, hogy most már
aludni szeretnék. Sok volt ez már akkor nekem és féltem is, mert olyan
érzékelést nyitott meg bennem, hogy megszűnt az létezni h csend vagy sötét,
üres szoba, álló levegő..mindig láttam, éreztem valami mozgót és nem tudtam
hogy ez most milyen energia és lény. Egyesek pedig meglehetősen ott
somfordáltak körülöttem és féltem hogy valami megszáll vagy ilyesmi,
elkezdtem félni megint... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kis idő múlva már nem én képzeltem
el a képeket. Éreztem a virágok illatát ahogy befogad ez a világ és a mantra
ereje beáramlik a harmadik szemembe. De azt a gyönyört nehéz leírni.
Angyalok dalát hallottam, éreztem, hogy körülöttem repkednek és örülnek
nekem, hogy újabb valakit üdvözölhetnek a teljes egységben és
összefonódásban. Ekközben az általam mondott mantrát elkezdték gyönyörű
hangon énekelni és felemelni engem a természet és ember közötti
határvonalra. A határvonalat pedig a tstemnél összemosták. a mentális síkhoz
hasoonló fehérség és a harmadik szem csakrámba áramló ibolykék fény és
intenzív rezgés pedig teljesen átjárt. Meleg energia vett körül amit szinte
égetett és éreztem ahogyan körülvesz, mint egyfajta védelem. Elkezdtem
érezni ahogyan minden eddig félelmem (mint a kishitűség, az eddigi
csalódások, a kicsinyes földi dolgok mint a pénz vagy beteges ragaszkodás a
boldogsághoz) képekben távoznak belőlem és éreztem is mintha különböző
testekként szakadnának ki belőlem és kiszakadásukkor láttam is azokat. Ebben
benne voltak volt kapcsolatok, jelenlegi félelmek és korlátok. Helyükbe
pedig gyönyörű fény, harmónia a természettel, békés állatok, gyönyörű tájak
képei áramlottak. Eközben persze a mantra végig szólt. Angyalok öleltek meg
és harmadik szememre adott csókjukkal energiát vittek abba amit fizikailag
éreztem. Hirtelen olyan jelentéktelenné vált minden aminek eddig
jelentőséget tulajdonítottam és olyan jelentést nyert amit eddig nem láttam,
hogy magam is meglepődtem. De mindezt olyan testérzetekkel és energiák
simogatásával mintha az ember egy gyógyítő energia-forrásban fürdőzne.
a szeretet és a megtisztulás érzése fantasztikus volt. Eltávolodott tőlem és
jelentéktelenné vált minden földi érzés és gond, felötlött előttem a puszta
lét örök bája a szellő, a nap, az állatok nyugtató jelenléte. Nem kellett
akkor sem pénz sem karrier, sem siker. Nem jutott eszembe hogy mim nincs.
Nem is akartam semmit. csak lélegezni, létezni és élni a természetben. Maga
a lét tartott életben nem a pénzen vett kaja. Próbáltam magamhoz vonzani
dolgokat ezekkel az energiákkal, pl jobb munkát, stb, de minden ilyen földi
dolog olyan jelentéktelen lett akkor, hogy semmi nem foglalkoztatott |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nos itt a beszámoló..ismételten egy bizonyos ismerősömnek írtam, aminek következtében tegező viszonyú:)
Kérlek ne haragudj rám, de bealudtam, mert kezdtem megint nem jól lenni,
amikor meg utána hamar felébredtem már nem akartalak zavarni hátha
alszol:(:( meg a gyerekek is.
Amit írtál, azt ismerem és mint első lépést szoktam is javasolni.
Másodikként a harmadik szemhez tartozó csakra vizuslizálását és az azzal
való foglalkozást (megnyitását és feltöltését) aztán pedig harmadik szem
csakra- meditációt. Azonban óvatosságra kell intselek a harmadik szem gyors
kinyitásával kapcsolatban és erre magamon jöttem rá. Mert érdekes módon ma
éjjel én is pont ezzel foglalkoztam:D De nekem elég durva szintre emelkedett
a dolog. Ezt vedd úgy, hogy reggel 5 ig nem bírtam elaludni.
Amikor lefeküdtem nem voltam jól, pontosabban nem bírtam elaludni a kávé
miatt. Ezért az őrangyalomhoz kezdtem imádkozni a következő mantrával:
"megkérem őrangyalomat vigyázzon és óvjon, merítsen mély álomba,
rosszullétem fújja tova". Ezt kombináltam a transzlégzéssel és egyéb
ellazulást segítő módszerekkel. És nem értem miért, de elkezdtem nagyon
rossz erőket érezni magam körül és halálfélelmem volt, percenként nyitottam
ki a szemem, mert a szomszéd szobában az pasival kapcsolatban rossz
előérzetem volt már a kezdetektől és ahogyan érzékeim erősödtek egyre
jobban éreztem ezen megérzés valódiságát. Nem tudom elmagyarázni de éreztem,
pont a harmadik szemmel. Soha ilyen gonosz erőket nem éreztem magam körül.
Ezért belefogtam az ohm mani padme hum mantrába ami a természet és ember
összeolvadása és az ember kiteljesedése mantra. Ekközben természettel
kapcsolatos képeket képzeltem el hol egyedül hol valakivel aki megnyugvást
jelent nekem. Különböző folyók, tavak partján voltam és régebbi természettel
kapcsolatos élményeim érzését hívtam elő |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na ez tök jó, így legalább nem adod fel, mert látod, hogy nem lehetetlen. Ezért is írtam régebben, hogy az is sokat jelent ha tudat alatt sokat gondolsz erre, mert vonzhatod az eseményt. Eleinte nálam is így működött.
Ilyenkor meg kell nyugodni és szép lassan kisétálni arról a helyről vagy helyzetből ami összezavar. A gondolataiddal ezt megteheted. Valódi mozgással nehezebb, pláne "tükörszoba" esetében:D. Nameg ez eleinte nem is fog menni. A tudatosodott álmok nálam sem tartanak túl soká, max pár perc ha nagyon nyugodt maradok.
Jön nemsokára az újabb beszámolók néhány darabja, melyek között már lesz "egyedül ne próbálja ki senki" kategóriájú is:D:D azaz, ami nekem is sok volt.
Ez holnap fog valamikor érkezni.
Addig is további sikereket és kitartást. Mert ez utóbbi kulcs a dologban. |
| | | | |
| | | | | | 293. Buká | 2009. január 25. 14:22 |
| | | | | | | Ma hajnalban nálam spontán következett be egy ilyen félig-meddig tudatos álom. Iszonyat büszke vagyok magamra, pedig kb. semmit nem tettem érte :S Maximum annyit, hogy erősen foglalkoztatott a dolog, de a valóságellenőrzésekhez nincs idegzetem.
Álltam a tükör előtt a fürdőszobában, és olyan élesen láttam mindent, mint a valóságban, és minden a helyén volt (zuhanyzó, mosdókagyló, tükör, én.) Belenéztem a tükörbe és ezt gondoltam: "Mintha két arcom lenne." Erre bumm kettévált az arcom. "Ha kettő van, akkor lehet több is" gondoltam. Erre robbanásszerűen lett rengeteg, annyi, hogy túlnyúlt a tükör világán, és már mindenhol csak arcom volt. Ekkor már sejtettem, hogy ez egy álom, és próbáltam átvenni a kontrollt, (hiszen tapasztaltam hogy a gondolataim alakították ki a látványt) csak minden elsötétült, nem tudtam hol van fenn és lenn, jobbra balra, próbáltam belekapaszkodni valamibe, próbáltam kinyűlni jobbra, de láttam hogy valójában balra kalimpálok. Ekkor már totális WTF és felébredtem.
Nagyon furcsa volt, főleg mert eddig nem hittem volna, hogy az álomban lehetséges ilyen valószerűen, élesen látni, eddig mindig csak ködös álomképek maradtak a fejemben.
A sikeren felbuzdulva gyúrom tovább a témát :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jaden: Gratulálok:) Öröm volt olvasni az élményeket. Fenntartani fent lehet tovább a tudatos álmot, a lejjebb található linkeket ha olvasgatod, ott olvashatsz a tudatos álmot fenntartó technikákról is.
Ami a szemedet illeti: ezt fantasztikus!! Elképzelhető, hogy amikor felébredtél még nem voltál teljesen éber, és asztrális látásoddal láttad az órát. DE figyelemreméltó..hogy képes lehetsz e így meggyógyítani a szemedet, ez egy jó kérdés...de utánanézek a dolognak.. |
| | | | |
|
