 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | |  | |  | | | ifjúszent:
"tehetetlenül szenvedek a saját elmémtől, hogy mintha azt valami más használná - ellenem"
Na de megpróbáltad egyáltalán egyenesen és közvetlenül megbeszélni a dolgot az elméddel, mielött külsösöket hívsz be, hogy "szóljanak rá"? :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | köszönöm a hozzászólásokat.
nemsokára meg fogok látogatni egy segítőt, mert sajnos jelenlegi élethelyzetemben egyedül képtelen vagyok megbírkózni a saját elmém által megteremtett mintákkal, melyeket tudatlanul hívtam a létbe. senkitől nem kérem, hogy elhiggyen bármit is, erről a személyről legyen elég annyi, hogy volt egy teljesen egészséges nő, aki apja halála után kezdett "megbolondulni". egy idő után ez olyan mértéket öltött, hogy a férjét késsel támadta meg, mert egy belső hang azt mondta egyfolytában. kórházba került, kényszergyógykezelés, leszíjazás. nos miértne-alapon elvitték ezt a nőt ehhez a személyhez, aki kiderítette, hogy az apa szelleme és még két másik költözött belé, majd úgymond hazaküldte őket. a nő "skizofréniája" elmúlt, egészséges lett.
a témánál maradva azért még egy érdekességet megemlítenék, van egy fiatal srác, aki egy nehéz élethelyzetet "megoldandó" öngyilkosságot kísérelt meg, szerencsére sikertelenül. az eset hatására igen érdekes tulajdonságokkal ruházódott fel, ha lehet így mondani, "látó" lett, amely képességről többször is tanúbizonyságot adott, olyan személyre vonatkozó kérdéseket válaszolt meg, amiket e személy bevallása szerint összesen 2 ember tudott, ő és az első szerelme. nem feltétlen kell erre okvetlen azonnal racionális magyarázatot keresni, van ilyen és kész. én nem mondom senkinek hogy higgye el, mert mindenki képességei és lehetősége szerint ad utat ilyen dolgoknak a saját életében.
ami pedig engem illet, az én lakóm egy elég rohadék fajta, biztosan tudom, hogy olyan érzelmeimmel táplálkozik, amik számomra komoly fájdalmat okoznak, például nemrég szakítottunk a barátnőmmel, és a reggeli éber tudatállapotomnál sorra jönnek fel olyan gondolatok és képek, amiket én nem is akarok elgondolni, de egészen egyszerűen elgondolódik helyettem, és én tehetetlenül szenvedek a saját elmémtől, hogy mintha azt valami más használná - ellenem. sokat sírok emiatt, sokszor érzek komoly szorításokat a testemben emiatt, de szerencsére nem vagyok teljesen magamra hagyva a problémámban, és a kényszergyógykezelést se kell igénybe vennem. van olyan, hogy segítséget kell igénybe venni, mert egyedül kevésnek bizonyulsz a probléma megoldásához. én őszintén remélem, hogy le tudom küzdeni a démonaimat, mert szeretnék meggyógyulni, ismét egészséges lenni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az aurában levő foltok -függően attól, hogy melyik területen, energiaközpontnál, vagy fizikai szerv közelében- helyezkednek el, lappangó, vagy kialakuló félben levő betegségeket is jelezhetnek. Egyfajta energiahiányos -vagy többletes állapotot jeleznek.
Ez is egy megközelítést adhat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van egy kis időm filózni most :)
Nekem ez szúrt szemet először a leírásodban:
"álltunk az erkélyen, és a mellettem lévő lány.... aurájában megláttam egy öklömnyi nagy fekete foltot"
Ez a zöld hatása volt nálad vizuál effektként, vagy ennyire csípőből megy neked az auralátás? :)
Maga a történet viszont eléggé hátborzongató. Szerintem kezdésnek kilencféleképpen állhatunk e jelenséghez.
Az első az, hogy valóban tényként kezeljük azt, hogy különböző entitások élősködhetnek az embereken, főként a negatív érzelmekből, melyeket részben ők maguk, a paraziták generálnak, részben a fajunk is erősen erre kondicionál.
Ennek a ténynek az elfogadása viszont már olyan messze mutatna a hétköznapi elfogadott valóságtól, hogy kapaszkodók híján az ember könnyen elmerülhet a babonaság mocsarában két ezoguru közt kapálózva. Hiteles források nem igazán vannak ebben a témában, a természeti népeknél, a sámánizmusban esik szó néha ilyesmiről, vagy esetleg még a lámaizmusban ismert démoni megszállottság klappolna ide. Nyugaton a katolikus egyház ördögűző rituáléja lelhető fel mint érintőleges vonulat, ami mondjuk ki elég soványka forrásanyag, és a feltett kérdéskörtől igen messze áll.
Az un. ezoterikus irodalomban már több esik szó ilyesmiről (én még nem is sok ilyen könyvet forgattam), e szerzők hitelessége számomra nem kielégítő, leszámítva néhány ragyogó kivételt.
Robert A Monroe sok helyen tesz említést idegen entitásokról, melyek asztrális útjain molesztálták, Eckhart Tolle fájdalomtestnek nevezi, a korábban belinkelt Castaneda idézet kilóg ebből a sorból (szintén nem vagyok meggyőződve a hitelességéről), de még ha a fantázia szülte is a könyveit, tartalmazhatja az igazság magvait a sok Pr fogáson túl.
Vizsgálódásaim során, melyek tartalmazzák a saját szubjektív élményeimet is az olvasottakon túl, úgy vélem, hogy minden leírás egy irányba mutat.
a, Ha feltételezzük, hogy ilyen entitások léteznek
b, Ha nem fogadjuk el ezt az elméletet, viszont pszichológiai keretek között bizonyos viselkedési mintákat károsnak ítélünk, s azok okát feloldani próbáljuk
A gyógyszer majdnem minden esetben ugyanaz: a csend.
A sámán látomáskeresésre küldene, napokig egyedül egy barlangba, vagy egy fa tetejére, míg meg nem vívod a saját harcodat magaddal.
A láma meditációt javasolna.
Eckhart Tolle ad egy ötöst a lámának.
Robert A Monroe könyvében azt írja, úgy sikerült "legyőznie" az entitásokat, hogy nem vett tudomást róluk. Miután az imától kezdve mindent kipróbált, kétségbeesésében teljesen kiüresedett, ekkor megszabadult tőlük.
Castaneda könyvében Don Juan azt mondja a csendes ember aurája (energiaburka) ehetetlen a szökellők számára. Azt tanácsolta az ember gyűjtse a csendet magában.
És a saját élményeim is ezt mondatják velem. Az ember elmehet karmatisztításra, meg lélekruha újító szertartásra, keresgélhet gurukat akik segítenek, a pszichológushoz is elmehet, de ezek csak kerülőutak. Le kell ülni napjában többször csendben, és nem csak akkor amikor jól mennek a dolgok. "Lelkünk oly mély, mint az óceán" Fel kell fedezni a bennünk rejlő dolgokat. Ez csak egyedül megy.
A segítségről szólva, dicséretes az ifjonti lelkesedés, de a legnagyobb segítség a saját belső csended mely oly erejű, hogy megérintheti azt is akinek nagyon nagy szüksége van rá. Szavak és gondolatok nélkül. De ez már egy másik lépcsőfok.
Menjen mindenki a dógára :)
A második megközelítés az ha mindent olyannak fogadunk el amilyen.
A harmadik megközelítés az, ha nem fogadjuk el egyik hipotézist sem, és maradunk megrögzött anyagelvűek.
A negyedik megközelítés most nem jut eszembe :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | remélem ez a legalkalmasabb téma, egy elég félelmetes élményt szeretnék megosztani, talán többek számára érdekes.
nos, nem tütüzök (fű) már egy ideje, de most egy társasággal voltam, akik alkohollal együtt fogyasztják, de nem az aggresszív fajta, hanem inkább a hülyéskedő-tudatvesztős. hogy ne érezzem magam nagyon kilógónak (a szeszért sosem voltam oda) minden körbe egy picike slukkot szívtam a cigiből, s ezen elővigyázatosságot betartva nem téptem be, mint a tök.
álltunk az erkélyen, és a mellettem lévő lány (aki egyébként korábban politoxikomán életformát folytatott [mára "csak" iszik és szív]) aurájában megláttam egy öklömnyi nagy fekete foltot. tudtam, hogy egy elég negatív teremtménnyel van dolgom, és gondolatban(!) elmondtam egy imát, hogy húzzon el innen a parazita, majd rögtön erre ez a lány elég pokoli arckifejezéssel kinevetett, és azt mondta, ez nem így megy!
na, ettől egy kicsit megijedtem. korábban (már nemtudom melyik témakörben) olvastam a daathon is az elementárokról, amelyeket a gondolatok teremtenek, s lehetnek pozitívak (támogatóak), vagy negatívak (vampirikusak). az utóbbi időben elég sok elkeseredést tapasztalok magamon, szinte hirtelen, és érzem, hogy valami ebből a szomorúságból táplálkozik. azóta beszéltem egy hozzáértőbb személlyel, aki azt mondta, hogy ez elég nehéz pálya, ugyanis valamiféleképp hiányozna ez a valami belőlem, ha megpróbálnám megszüntetni (és a legparább az, hogy ebben igazat kellett neki adnom, mert néha úgy érzem, hiányozna az az emésztő szomorúság), különösképpen ha hosszabb idő óta létezik a kapcsolat. korábban volt már ilyen álmom, ahol zsigeri félelem fogott el a kis rohadékot látván (a mai napig emlékszem hogy nézett ki). ugyanakkor szerinte nem lehetetlen, de komoly munkával jár és intenzív önprogramozással.
valakinek élmény, tapasztalat, meglátás? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://en.wikipedia.org/wiki/Focus_level
hmm, interesting.. |
| | | | |
| | | | | | 380. weeed | 2012. október 21. 21:30 |
| | | | | | | http://indavideo.hu/video/Ghost_hound_magyar_felirattal_1_resz
aki szereti az animeket és érdekli az asztrális projekció annak szerintem ez be fog jönni... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Regiee, valami ilyesmi az inkarnációs körforgás lényege. Nekem egy növény világított rá véglegesen, hogy ez feltehetően így lehet, ahogyan írod. AP-k során is találkozom olyan lelkekkel, akiket nem tudom honnan, de tudom, hogy ismerem őket és akkor és ott az is tiszta, hogy honnan, mi is a dolgunk, amit csupán egy kis földi látogatás miatt félbehagytunk. Persze ezeket az információkat csak annak a szférának a rezgésszáma alatt lehet jól érzékelni. Itt a földön olyan mint egy mély álomban, amikor még azt sem tudod, hogy csak álmodsz. Az itteni tudatos álmokat is csak a földi szféra valóságnak elnevezett és annak hitt részéhez tudod viszonyítani (pl a valóságtesztek), s mivel kevés kéo/emlék van az egyéb szférák működési rendjéről, nehezen ismerhetőek fel a földi létben azok az elemek, amik arra utalnak amit te írsz. Rengetegen azt a kérdést amit te feltettél, fel sem teszik maguknak. |
| | | | |
| | | | | | 378. Rex | 2012. április 16. 07:50 |
| | | | | | | | http://vimeo.com/16405015 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hangulatosak ezek a filók.
Volt egy filozófus (nem ugrik be a neve) akit senki sem tudott meggyőzni arról, hogy az élet valóságos dolog :) Egyszer még be is húzott neki valaki, hogy bebizonyítsa a tévedését, de erre meg azt felelte, hogy a fájdalom is lehet képzelgés, illúzió...
ájdonó
Mindazonáltal szeretem, hogy ilyen tág a fantázia horizontja, annál nagyobbat röhögünk a végén majd :)
|
| | | | |
| | | | | | 376. Regiee | 2011. február 10. 19:28 |
| | | | | | | Sziasztok!
Először is üdvözlök mindenkit! :)
Másodszor: Az első hsz-ben lévő link nem működik! Valakit tudna adni egy működőt?:)
Harmadszor: Még csak 3-4 napja foglalkozom ezzel a témával, de ma fürdés közben elgondolkoztam a következőn: Mi van akkor, ha igazából amit az életünknek hiszünk az egy AP? Nem egy durvább fajta mert nem tudunk megidézni dolgokat és nem érünk el mindent AZONNAL, de mi van ha mi igazából csak alszunk egy másik világban, és közben átélünk egy AP-t? Mi van hogy ha meghalunk és csak simán felébredünk a való életben és végezzük a dolgunkat tovább aztán lefekszünk és megint következik egy periódus amiben 20-40-60-80 évet leélünk? Elég jól elszórakoztattam magam ezen a gondolatsoron, de aztán eszembe jutott valami: Mi van ha elérjük életünk végét, de nem ebben a világban hanem a valóban, ahol már átéltünk álmodva több száz vagy ezer évet? :)
Hát ennyi lenne, bocsi ha lefárasztottam valakit! :) |
| | | | |
|
