Blue Dragon:

Én, a Kék Sárkány / Kattogás / Rózsaszínt álmodtam

Az élmények éve: 2014

Én, a Kék Sárkány
Szer: 15 db habpatron (kéjgáz)

Harmónia volt, tiszta szépségű egység. Igaz mosollyal örültem az egésznek, ami körbe vett. Áradt az élet a növényekből, a lámpák fényéből és a fejem feletti csillagokból. Mesés egység, amit a folyton cikkázó emberi szem, csak ritkán láthat.
Elkezdtem mesélni:
− A Kék Sárkányt a tenger fenekére száműzték, a sötét mélységben nem éghet a torkában lévő tűz és nem is szállhat a felhők közé. De egyszer megszabadul, és lángra gyújtja az egész világot.
Már akkor tudtam, ki a Kék Sárkány.
Egy sötét szobában ültem, csukott szemmel. Egy sárkányszemet láttam, szivárvány körvonallal. Szembenéztem saját magammal, a rideg szépséget hajhászó értelemmel.
Mi értelme a rendszernek? Nem, nem szabad lázadni. De a kérdés fontos. A rendszer tökélytelen, én magam is rendszer vagyok és tökélytelen.

Kattogás
Szer: minimális menyiségű kannabisztea

Éppen a buszra vártam, hogy haza repítsen a vas- és acélvárosából, Dunaújvárosból meghitt otthonomba, Martonvásár szélére, ahol egy piros tetős ház áll, amikor meghallottam lélegezni azt a sok autóbuszt. S a buszok eggyé válnak a sofőrökkel, az ember is gép lesz, a gép is ember, ebben az örökös mechanikus monoton zajban, a brümögésben, a pufogásban és a kattogásban. Az ember becsípődik a nagyfogaskerekekből álló gépezetbe, az Életbe, és véres, rémes, pépes masszává őrlődik, csak olaj lesz, hogy ne rozsdásodjon be a gépmű.

Rózsaszínt álmodtam
Szer: 110 db kék hajnalka mag

Rózsaszínt álmodtam egy éjszakán, amikor lágy keleties zene szólt, és félhomályban feküdtem. A gyöngéd rózsaszín álom agyvelőm szerkezetéből pöfögött ki és egy fellegé állt össze, szélein szivárványszín fodrozódott, lelkem fodrai. Eszembe jutottak az átkos nők, az én démonaim, akikre folyton vágyom megfeszülten, de rettegek is tőlük, így vágyam nem teljesülhet be. Haladni kellett tovább, felülemelkedni a bajon. Mert egy spirálba csavarodtam, bele az összetett univerzumba. Tisztán látszott végre a világ, megértettem végre valahára az elrejtett titkot, hogy minek a sejtjei is vagyunk mi, hát a mindenségnek, a végtelen életnek.

© Copyright 2014, 2014 Daath.