|
Legfrissebb hozzászólások (983 - 1002) (Témakör: legalize)
| | | | | | | | | | Siphersh: nem tagadom, hogy a pszichedelikus élmény episztemiológiai értelemben valami radikálisan más formát teremt érzékelés és megismerés számára, mint a hagyományos tudatállapotokban elérhető megismerési formák. De mint te is írod, a pszichedelikus tapasztalat és az, hogy ezt utána magadban hogyan dolgozod fel, hogyan értelmezed az élményt, nagyban függ sokmindentől: világnézetedtől, társadalmi helyzetedtől, nemedtől, vallásodtól stb. Tehát a pszichedelikus élmény nem biztos, hogy az absztakt elvek, fogalmak esetlegességét fogja megvilágítani a számodra, sokszor éppen azok kézenfekvőségét és természetességét erősíti meg egy más perspektívából.
Az a tézised, hogy "a füvezés egy élmény, és mint élmény igazabb, mint bármilyen hit", szerintem a hitről alkotott felfogásod eredménye. A görögök megkülönböztetik egymástól a vélekedést (doxa) a vallásos hittől (pisztisz) - ez utóbbi jóval több egyszerű vélekedésnél arról, hogy A vagy B igaz vagy hamis. Ugyanígy különbség van a lexikális tudás (episztémé: tudom, hogy Athén főváros) és a megélt tudás (gnószisz: ismerem Athént) között. Amit én mondok, az az, hogy a vallásos hit nem egyszerű vélekedés, hanem nem választható el az élménytől, de mégis több, mint egyszerű élmény: a világban megélt ráutaltság a transzcendensre, bensőséges ismeret, önigazolás, értékrend, amely bár számos empirikus élmény áll mögöttte, az egyes élményeket vagy az élmények és absztrakt, a priori elvek puszta konglomerátumát minőségileg meghaladó egységgé áll össze. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Badtrip: A mostani kedvenc mániámról, a hippi-korszakról beszélek.
Mese: Érdekes kérdés, hogy mennyire szabad komolyan venni a pszichedelikus tapasztalatot, avagy van egy anekdota vagy inkább urban legend egy angol filozófusról, aki rájött valami nagy dologra egy nagy adag éter után, és le is írta, és a nagy kinyilatkoztatás az volt, hogy: "minden petróleumszagú" |
| | | | |
| | | | | | | | | | és még valami Siph, azt látom te tökéletesen biztos vagy magadban, tehát minden amit az agyad látsz elfogadható valóság számodra optikai csalódástól kezdve... hihetetlen mértékű önbizonoysság, ez jó,én ebben pl nem tudok hinni, vagy csak nem merek, hogy minden amit tapasztalok igaz. illetve egy egészen más misztikus valóságsíkon kezelem igazként... |
| | | | |
| | | | | | | | | | " mint élmény, nyilván igazabb, mint bármilyen hit." ez egy nagyon jó álláspont, tetszik, nagyon jó kapaszkodót ad alelkivilágomnak, viszont látom benne, hoyg le kell szűkítenem az ablakkeretemet, hogy ez valóban pipát kapjon az agyamban.
az igaz hitnek, minden esetben vallásos élmény az alapja! egyes esetekben akettő között egyenlőségjel tehető, máskor erre épül hit, valóban különböznek, de részegészként elválaszthatatlanok, makro mikrr összegfonódás.
amúgy nagyon érdekes dolgokról beszéltek, mondjuk szerintem jobban átolvasom és kérdezek még, mert sok a szürke foltom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | saamaan, mikor volt ez a "legutobbi ilyen"? es hol? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "A mi kultúránk viszont olyan nagyon elemelkedett a közvetlen valóságtól az "elvek" és "értékek" fogalmilag meghatározott virtuális valóságában, hogy nem csoda, ha ellenérzései vannak egy olyan perspektívával szemben, ami képes a kulturális illúziók legbevésettebb varázsait is levetni magáról."
Lehet, hogy pont ezért lenne mégis szükség a nyugati világban tömeges pszichedelikus élményre, hiszen a legutóbbi ilyen által létrehívott környezetvédő, feminista, polgárjogi és diákszervezetek nem elég erősek ahhoz, hogy elkerüljük a föld és egymás további kizsákmányolását, az elidegenedés és atomizálódás már most is szinte elviselhetetlen fokozódását és egyáltalán a bolygó további tönkretételét. Arról nem is beszélve, hogy a civilizációnk olajfüggő, miközben az olajár már vagy egy éve folyamatosan kb. 70dollár az azt megelőző időszakok 20-30dollár közötti áraival szemben. De lesz ez még több is, az olajkorszaknak meg lassan visszavonhatatlanul vége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A "kultúra" alatt egyébként sem azt értem, ami a könyvtárakban van, vagy amit a jogtudósok mondanak, hanem azt, ahogyan az emberek élnek, gondolkoznak és viselkednek. Nyilván, ha a pszichedelikus élmény a könyvtárakban felhalmozott elvek és értékrendek kritikáját adja, az nem érinti különösebben azokat a szűkebb-tágabb hatalmi agglomerációkat, amik fenntartják ezeket a tilalmakat. Sokkal érdekesebb, hogy milyen kritikáját adja annak, ahogyan az emberek viselkednek, ahogyan az emberek viszonyulnak egymáshoz, az együttéléshez. Sokminden van, amit sokan elítélnének, ha tudomásul tudnák venni. Ha nem lennének azok a fárylak, amikkel a nyelvhasználati szokások nagyon alapvetően berögzült gépies mintázatai eltakarja előlünk ezeket a dolgokat, és amiket a pszichedelikus élmény hajlamos felfedni azáltal, hogy az egész fogalmi valóságképzetet felkeni a falra. Énnekem úgy tűnik, hogy a kultúra valódi gerincét, ami nélkül tényleg tarthatatlanná válna, nem a kimondottan vállalt elvek adják, hanem ezek az elhallgatott, és nagyrészt nem tudatosuló reflexek, viszonyulási és viselkedésbeli szokások. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azt nem tudom, Nargile, mit mondtak az angol empiristák, vagy hogy mi az az utilitarista társadalomelmélet. Itt most olyasmiről nem volt szó, hogy mihez van "joga" az államnak. Gondolom, ez megegyezés kérdése. Nem mondom azt sem, hogy ne lennének abszolút "értékek", itt nem is az értékekről volt szó, hanem az igazságról, és a közvetlen tapasztalat elsőrendűségéről annak megítélésében, hogy mi igaz, és mi hamis.
Hogy a hit "élmény" volna, ezt nem értem, hogy érted. Megélem azt, hogy valamit hiszek? Nyilván, a hit alapját a tapasztalatnak kell adnia, de ettől még nem ugyanaz a kettő. A misztikus élmény vagy vallásos élmény és a hit két különböző dolog. A kérdés az, hogy "Istent keresem", illetve valamit keresek, amiről már eleve tudom, hogy azt keresem, és aminek nem is én adtam nevet, vagy pedig inkább mindig a közvetlen tapasztalat alapján ítélem meg az egyes lépéseimet az úton.
A kérdésedre válaszolva: a pszichedelikus élményben az nem található meg, hogy absztrakt fogalmak, szavak jelenjenek meg "alapvetőként". Pontosan ellenkező irányből, a valódi, közvetlen alapvető: a közvetlen élmény szemszögéből ad rátekintést az ilyen és hasonló absztrakt "elvek" esetlegességére, amiket említesz. Persze, nem arról beszélek, hogy milyen gondolatokat kelt az emberben a pszichedelikus élmény, hiszen az sokmindentől függ. Hanem a kulturális illetve fogalmi "valóság" feloldásában (valami mássá változtatásában vagy szimpla elvonásában) megjelenő perspektíva episztemológiai viszonyáról a hétköznapi elvekhez és igazságokhoz.
Ha vannak is alapvető értékek, azok szerintem szavakkal nem megragadható értékek. Az absztakcióban mindenképpen veszítenek a közvetlen valósságukból, és ha a kultúra a hátára veszi ezeket a szavakat, jelentésükben nagyban eltávolodhatnak a közvetlen forrástól, amik inspirálták azokat. A szavak rendkívül képlékenyek. A mai napig bezárólag eddig csak a primitív kultúrák engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen, sőt, intézményesítve alávessék a gondolatvilágukat a pszichedelikus élményben megjelenő, a kulturális-fogalmi-tudati felszín alatti, közvetlen létélmény, perspektíva bírálatának. De ezek a primitív közösségek életmódjukban nem is nagyon távolodtak el a természettől. Úgy könnyű. A mi kultúránk viszont olyan nagyon elemelkedett a közvetlen valóságtól az "elvek" és "értékek" fogalmilag meghatározott virtuális valóságában, hogy nem csoda, ha ellenérzései vannak egy olyan perspektívával szemben, ami képes a kulturális illúziók legbevésettebb varázsait is levetni magáról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: ha jól értelmezem, hasonló dolgokat mondassz, mint az angol empiristák, és az utilitarista társadalomelmélet. Magyarul, hogy az érzékileg tapasztalt valóságon felül nincsenek igazán meismerhető abszolút értékek, és hogy az államnak nincs joga erkölcsi szabályokra hivatkozva mérlegelnie élmény és élmény között - csupán azt kell figyelembe vennie, hogy beavatkozásainak pozitív hatásai felülmúlják ártalmait.
De ugyanakkor vedd észre, hogy te is értékítéletet mondassz közben, mégpedig a vallásos hitről például. A hit a vallásos ember számára igenis élmény, megélt valóság, nem vizi e szilveszteres "hamis világ". A pszichedelikus élmény gyakran a vallásos hitélmény megerősítését is szolgálja, nem feltétlenül ellentétes.
A pszichedelikus élmény "közvetlen tapasztalata" egyáltalán nem ellentétes a nyugati civilizáció tradicionális értékrendszerével, vagy megismerésével. Egy jogtudós, John Finnis, aki Aquinói Szt. Tamás modern kori követője, a következő alapvető értékeket különbözteti meg: élet, tudás, szociabilitás, játék, esztétikai tapasztalás, gyakorlati ész, vallás. Tehát egy konzervatív keresztény jogtudós ezekben látja a nyugati civilizáció értékeit: vajon melyik nem található meg a pszichedelikus élményben? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát, ha létezik önbecsapás és ehhez képest valami "igaz" dolog, ha nem is abszolúte, de legalábbis az illető önbecsapáshoz képest igaz, akkor biztos, hogy ebben a képletben nem a "hit" az igazság, szerintem.
Nem csoda, hogy bizonyos helyzetekben "negatívabb kritikát kap" a kulturálisan megöröklött ilyen vagy olyan hit, mint az, hogy "füvezni kéne", hiszen a füvezés egy élmény. És mint élmény, nyilván igazabb, mint bármilyen hit.
Az, hogy "nem vagyok boldog", vagy hogy ezek és azok az ideák "nem valósulnak meg", vagy hogy "elkeseredett vagyok", ezek is közvetlen tapasztalatok. Igazabbak bárminél. És ha ilyen tapasztalatok érnek, miközben "keresem Istent", akkor nem a tapasztalatimban van a hiba. A tapasztalat közvetlen valóság. Hanem a prodzsektben van a hiba, ami ilyen frusztrációt okoz.
Sokan éppen ezzel magyarázzák a pszichedelikumok társadalmi üldözését. A pszichedelikus élményben elkopik a megörökölt elképzelések, ideológiák és hitek tépőfoga, és megjelenik a közvetlen tapasztalat valósága, ami közvetlen tapasztaltként egy tagadhatatlanul hiteles kritikáját adja a kulturális hiteknek és paradigmáknak.
Énnekem úgy tűnik, hogy a pszichedelikus élményben a hallucinációk, a megvilágosodások, a kitisztultságok és ezerféle módosult tudatállapotok maga az ember és a lét, ahogyan megjelennek a felöltött kulturális illúziók kérge alá kukkantva. Ha megideologizálja az ember, akkor persze lehet belőle akármilyen illúziót és hamisságot képezni, de önmagában nem más, mint a puszta tapasztalati valóság a hétköznapi hitrendszerekkel szemben. Szerintem főleg ezért fontos a pszichedelikus élmény. Mert tapasztalatilag megmutatja, hogy az, amit nap mint nap észre sem vettem, hanem megkérdőjelezetlen alapállásként, kiindulási tudatállapotként megélek, valójában nem abszolút alapvető, hanem képzetes, és nagyrészt kulturálisan meghatározott illúzió. |
| | | | |
| | | | | | | | | | a kérdés jogos, igen itt én már feltételeztem, hoyg mindenki valami igazat keres. mindenekfelett igazat... nem tudom létezik-e valami önbecsapáson kívül egyáltalán de valamiért tartok tőle, lehet felesleges. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha pótolja azt, ami hiányzik, abban ugyan mi az "önbecsapás"? |
| | | | |
| | | | | | | | | | elég jól hangzik ez a cucc. részletekhez hogyan lehet hozzájutni?
mindamellett, hogy már sokszor pampogtam gyermekek körüli pontos felvilágosításért nagyon fontosnak tartanám:
- az olyan érzékeny szervezetű emberek mint én is pontosan tudják meg melyik drog milyen hatású. ha Átlag Béla azt látja a drog másik 55 embernek nem árt nem fogja el hinni, hoyg neki árthat, míg ha tudja, hogy csak akkor mondják azt neki, hogy ne fogyasszon, ha télleg problémás, ha az információ ijesztgetéstől mentes akkor Átlag Béla komolyan veszi (nagyobb eséllyel) és nem kell hozzá mentőt hívni, ami az államnak is és Bélának is jobb. erre lehet-e vajon megoldás. (persze kockaagyúak azt fogják mondani, hogy ne próbáljon ki semmit, de nem fogják, az ember csakazértis típusú állat, már elnézést, nem kritkának szántam kedves fórumolvasók:))))))))
- másik, hogy engem nagyon érdekelne az elfogadott álláspont arról, hogy a drogok alkochol és egyéb tudatmódosítók mennyire jelentenek pótlékot ma a társadalomban, vagyis mennyire kenhető, vagyi kenik az elkeseredettség számlájára, egyáltalán lehetséges-e, hogy a tudatállapotok szivárványa egyfajta istenkeresést helyettesít, hitet, ami ma már nehezen megtalálható és néha úgy érzem negatívabb kritikát kap, mintha azt mondom füvezni kéne. szóval ideáink álmaink megvalósulatlanságának számlájára írható-e, nagy gondolatok, rövid takaró, nagy takaró alatt felismert, sosem vagyok boldog és egyebek esete. nem tudom érthető vagyok-e. végső soron afizikai síktól elhajló, nem fizikai terjeszkedés. szocialista házépítés deecartes féle koordinátarendszeren kívül...lehetségew mód Isten keresésére, a tudat tágításával a tengelyek áthágására.mennyire önbecsapás és pótlék, meddig hagyható ez... stsbtsbtsb, és stb:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | "További eredményes, és sikeres munkát kívánok !"
jaja, mindannyiunk nevében |
| | | | |
| | | | | | | | | | Értem én, jó hogy felvetetted. Kösz! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezt örömmel olvasom. A vitafórum-turné ötlet is nagyon jó. (nem akartam én bántani a TASZ-t [sőt eleve nagyszerű dolog hogy ilyen egyáltalán létezik] csak kíváncsi voltam hogy hogyan mennek a dolgok) További eredményes, és sikeres munkát kívánok ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Observer: szorult azért ennyi profizmus a TASZ-ba, megvanak a médialisták, szakemberlista stb. Ami a "széles tömegek" meggyőzését illeti, októbertől a TASZ egy 8 állomásos országos drogpolitikai vitafórum-turnéba kezd, ahol hasonló kérdéseket élőben lehet majd megvitatni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kicsit idétlennek tűnhetett a kérdés, de azért tettem fel, mert valahogy nem érzem biztosítottnak hogy mindezt figyelembe fogják venni. Ugyanezt gondolom a társadalom nem drogtörvénymodifikáló részével kapcsolatban is. Remélem jó sok újságírónak elküldtétek... :) |
| | | | |
|