|
Legfrissebb hozzászólások (983 - 992) (Témakör: legalize)
| | | | | | | | | | Siphersh: nem tagadom, hogy a pszichedelikus élmény episztemiológiai értelemben valami radikálisan más formát teremt érzékelés és megismerés számára, mint a hagyományos tudatállapotokban elérhető megismerési formák. De mint te is írod, a pszichedelikus tapasztalat és az, hogy ezt utána magadban hogyan dolgozod fel, hogyan értelmezed az élményt, nagyban függ sokmindentől: világnézetedtől, társadalmi helyzetedtől, nemedtől, vallásodtól stb. Tehát a pszichedelikus élmény nem biztos, hogy az absztakt elvek, fogalmak esetlegességét fogja megvilágítani a számodra, sokszor éppen azok kézenfekvőségét és természetességét erősíti meg egy más perspektívából.
Az a tézised, hogy "a füvezés egy élmény, és mint élmény igazabb, mint bármilyen hit", szerintem a hitről alkotott felfogásod eredménye. A görögök megkülönböztetik egymástól a vélekedést (doxa) a vallásos hittől (pisztisz) - ez utóbbi jóval több egyszerű vélekedésnél arról, hogy A vagy B igaz vagy hamis. Ugyanígy különbség van a lexikális tudás (episztémé: tudom, hogy Athén főváros) és a megélt tudás (gnószisz: ismerem Athént) között. Amit én mondok, az az, hogy a vallásos hit nem egyszerű vélekedés, hanem nem választható el az élménytől, de mégis több, mint egyszerű élmény: a világban megélt ráutaltság a transzcendensre, bensőséges ismeret, önigazolás, értékrend, amely bár számos empirikus élmény áll mögöttte, az egyes élményeket vagy az élmények és absztrakt, a priori elvek puszta konglomerátumát minőségileg meghaladó egységgé áll össze. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Badtrip: A mostani kedvenc mániámról, a hippi-korszakról beszélek.
Mese: Érdekes kérdés, hogy mennyire szabad komolyan venni a pszichedelikus tapasztalatot, avagy van egy anekdota vagy inkább urban legend egy angol filozófusról, aki rájött valami nagy dologra egy nagy adag éter után, és le is írta, és a nagy kinyilatkoztatás az volt, hogy: "minden petróleumszagú" |
| | | | |
| | | | | | | | | | és még valami Siph, azt látom te tökéletesen biztos vagy magadban, tehát minden amit az agyad látsz elfogadható valóság számodra optikai csalódástól kezdve... hihetetlen mértékű önbizonoysság, ez jó,én ebben pl nem tudok hinni, vagy csak nem merek, hogy minden amit tapasztalok igaz. illetve egy egészen más misztikus valóságsíkon kezelem igazként... |
| | | | |
| | | | | | | | | | " mint élmény, nyilván igazabb, mint bármilyen hit." ez egy nagyon jó álláspont, tetszik, nagyon jó kapaszkodót ad alelkivilágomnak, viszont látom benne, hoyg le kell szűkítenem az ablakkeretemet, hogy ez valóban pipát kapjon az agyamban.
az igaz hitnek, minden esetben vallásos élmény az alapja! egyes esetekben akettő között egyenlőségjel tehető, máskor erre épül hit, valóban különböznek, de részegészként elválaszthatatlanok, makro mikrr összegfonódás.
amúgy nagyon érdekes dolgokról beszéltek, mondjuk szerintem jobban átolvasom és kérdezek még, mert sok a szürke foltom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | saamaan, mikor volt ez a "legutobbi ilyen"? es hol? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "A mi kultúránk viszont olyan nagyon elemelkedett a közvetlen valóságtól az "elvek" és "értékek" fogalmilag meghatározott virtuális valóságában, hogy nem csoda, ha ellenérzései vannak egy olyan perspektívával szemben, ami képes a kulturális illúziók legbevésettebb varázsait is levetni magáról."
Lehet, hogy pont ezért lenne mégis szükség a nyugati világban tömeges pszichedelikus élményre, hiszen a legutóbbi ilyen által létrehívott környezetvédő, feminista, polgárjogi és diákszervezetek nem elég erősek ahhoz, hogy elkerüljük a föld és egymás további kizsákmányolását, az elidegenedés és atomizálódás már most is szinte elviselhetetlen fokozódását és egyáltalán a bolygó további tönkretételét. Arról nem is beszélve, hogy a civilizációnk olajfüggő, miközben az olajár már vagy egy éve folyamatosan kb. 70dollár az azt megelőző időszakok 20-30dollár közötti áraival szemben. De lesz ez még több is, az olajkorszaknak meg lassan visszavonhatatlanul vége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A "kultúra" alatt egyébként sem azt értem, ami a könyvtárakban van, vagy amit a jogtudósok mondanak, hanem azt, ahogyan az emberek élnek, gondolkoznak és viselkednek. Nyilván, ha a pszichedelikus élmény a könyvtárakban felhalmozott elvek és értékrendek kritikáját adja, az nem érinti különösebben azokat a szűkebb-tágabb hatalmi agglomerációkat, amik fenntartják ezeket a tilalmakat. Sokkal érdekesebb, hogy milyen kritikáját adja annak, ahogyan az emberek viselkednek, ahogyan az emberek viszonyulnak egymáshoz, az együttéléshez. Sokminden van, amit sokan elítélnének, ha tudomásul tudnák venni. Ha nem lennének azok a fárylak, amikkel a nyelvhasználati szokások nagyon alapvetően berögzült gépies mintázatai eltakarja előlünk ezeket a dolgokat, és amiket a pszichedelikus élmény hajlamos felfedni azáltal, hogy az egész fogalmi valóságképzetet felkeni a falra. Énnekem úgy tűnik, hogy a kultúra valódi gerincét, ami nélkül tényleg tarthatatlanná válna, nem a kimondottan vállalt elvek adják, hanem ezek az elhallgatott, és nagyrészt nem tudatosuló reflexek, viszonyulási és viselkedésbeli szokások. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azt nem tudom, Nargile, mit mondtak az angol empiristák, vagy hogy mi az az utilitarista társadalomelmélet. Itt most olyasmiről nem volt szó, hogy mihez van "joga" az államnak. Gondolom, ez megegyezés kérdése. Nem mondom azt sem, hogy ne lennének abszolút "értékek", itt nem is az értékekről volt szó, hanem az igazságról, és a közvetlen tapasztalat elsőrendűségéről annak megítélésében, hogy mi igaz, és mi hamis.
Hogy a hit "élmény" volna, ezt nem értem, hogy érted. Megélem azt, hogy valamit hiszek? Nyilván, a hit alapját a tapasztalatnak kell adnia, de ettől még nem ugyanaz a kettő. A misztikus élmény vagy vallásos élmény és a hit két különböző dolog. A kérdés az, hogy "Istent keresem", illetve valamit keresek, amiről már eleve tudom, hogy azt keresem, és aminek nem is én adtam nevet, vagy pedig inkább mindig a közvetlen tapasztalat alapján ítélem meg az egyes lépéseimet az úton.
A kérdésedre válaszolva: a pszichedelikus élményben az nem található meg, hogy absztrakt fogalmak, szavak jelenjenek meg "alapvetőként". Pontosan ellenkező irányből, a valódi, közvetlen alapvető: a közvetlen élmény szemszögéből ad rátekintést az ilyen és hasonló absztrakt "elvek" esetlegességére, amiket említesz. Persze, nem arról beszélek, hogy milyen gondolatokat kelt az emberben a pszichedelikus élmény, hiszen az sokmindentől függ. Hanem a kulturális illetve fogalmi "valóság" feloldásában (valami mássá változtatásában vagy szimpla elvonásában) megjelenő perspektíva episztemológiai viszonyáról a hétköznapi elvekhez és igazságokhoz.
Ha vannak is alapvető értékek, azok szerintem szavakkal nem megragadható értékek. Az absztakcióban mindenképpen veszítenek a közvetlen valósságukból, és ha a kultúra a hátára veszi ezeket a szavakat, jelentésükben nagyban eltávolodhatnak a közvetlen forrástól, amik inspirálták azokat. A szavak rendkívül képlékenyek. A mai napig bezárólag eddig csak a primitív kultúrák engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen, sőt, intézményesítve alávessék a gondolatvilágukat a pszichedelikus élményben megjelenő, a kulturális-fogalmi-tudati felszín alatti, közvetlen létélmény, perspektíva bírálatának. De ezek a primitív közösségek életmódjukban nem is nagyon távolodtak el a természettől. Úgy könnyű. A mi kultúránk viszont olyan nagyon elemelkedett a közvetlen valóságtól az "elvek" és "értékek" fogalmilag meghatározott virtuális valóságában, hogy nem csoda, ha ellenérzései vannak egy olyan perspektívával szemben, ami képes a kulturális illúziók legbevésettebb varázsait is levetni magáról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: ha jól értelmezem, hasonló dolgokat mondassz, mint az angol empiristák, és az utilitarista társadalomelmélet. Magyarul, hogy az érzékileg tapasztalt valóságon felül nincsenek igazán meismerhető abszolút értékek, és hogy az államnak nincs joga erkölcsi szabályokra hivatkozva mérlegelnie élmény és élmény között - csupán azt kell figyelembe vennie, hogy beavatkozásainak pozitív hatásai felülmúlják ártalmait.
De ugyanakkor vedd észre, hogy te is értékítéletet mondassz közben, mégpedig a vallásos hitről például. A hit a vallásos ember számára igenis élmény, megélt valóság, nem vizi e szilveszteres "hamis világ". A pszichedelikus élmény gyakran a vallásos hitélmény megerősítését is szolgálja, nem feltétlenül ellentétes.
A pszichedelikus élmény "közvetlen tapasztalata" egyáltalán nem ellentétes a nyugati civilizáció tradicionális értékrendszerével, vagy megismerésével. Egy jogtudós, John Finnis, aki Aquinói Szt. Tamás modern kori követője, a következő alapvető értékeket különbözteti meg: élet, tudás, szociabilitás, játék, esztétikai tapasztalás, gyakorlati ész, vallás. Tehát egy konzervatív keresztény jogtudós ezekben látja a nyugati civilizáció értékeit: vajon melyik nem található meg a pszichedelikus élményben? |
| | | | |
|