 |
Legfrissebb hozzászólások (963 - 982)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ellusion, mit értesz az alatt, hogy nem lehet?
Nem vágom, miért nem lehet.
Ha valamit nem lehet definiálni, akkor az axióma, ebben az esetben a boldogság axióma. Ez azért nem oks szerintem, mert kilóg a "levezetés" sorából ( jujj de rondán foglmazok :( )szóval korábban úgy irtam, hogy a szeretet az axióma, és a boldogság definíciója pedig erre épülő, ebből következő. Másképpen lehetne valaki úgy boldog, hogy nincs benne szeretet, ennek a súlyát meg gondolom Te is érzed, ha meg esetleg mégse akkor érdemes lenne elgondolkodnod rajt.
Az egy más kérdés, ha definiálunk valamit, a definiciónak mi az értelme és mennyire helyes. Én éppen erről írtam, hogy mikor helyes egy definició ( a boldogságé ). Például lehet úgy definiálni a háromszög sikidomot, hogy a belső szögeinek összege 180°, de hozzá kell tenni az érvényesség korlátait, tehát hogy ez euklidészi terekben érvényes. Ugyanis poszt vagy pszeudo euklidészi terekben ez a defininíció lehet téves is, például egy hiperbolikus térben. És nem muszály tapasztalatot szerezni róla, lehet definiálni egy dolgot pusztán elméleti megfontolások alapján is. Vannak esetek, amikor az ember nagyon is tudja, hogy mit kellene megtennie, de képtelen megtenni azt a dolgot, így nem éli át szükségszerűen. Egyszerűbben: Nem kell megkóstolnom a szart ahoz, hogy tudjam szar íze van.
A játékelméleti hasonlatot ott lehet megfúrni, hogy tertium non datur, mert pont ott van a kiút mindkét játékos számára( mivel a valóság nem egyértelműen e két véglet között mozog), de egyébként nem érdemes, mert ugyanoda vezet, mintha nem tennénk, csak több dimenzióra kiterjesztve. Éppen úgy mintha egy színkört vennénk, amiben a végleteket az egyes színek és komplementereik jelentik. Magyarul nem miden fekete és fehér, de az ellentét párok mindenhol jelen vannak, és az ellentétek feloldása csak akkor lehetséges, ha megtaláljuk azt a pontot, ahol harmonikus egyensúlyban állank egymással. Ez a pont sem nem egyik, sem nem másik véglet, hanem az a bizonyos kizárt harmadik. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | "nnnnna má sevil, tönkreteszeda bizniszemet" - mondta a lénykotyvasz és elnézően mosolyogta meg magát a tükörben, mint ahogy mindenki mást is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne hallgass az őrültre, mert mégjobban megőrülsz! :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ellúzsön, ha csak az a baj -a leírásod alapján- h nem v biztos, ebben igazán gyakorlatias és mélybölcs segítséget tudok nyújtani:
ha jó jó
ha rossz rossz
ha semmilyen akkor találd ki, h milyen legyen.
(ebben az utolsó tudatállapotban követjük el legtöbben legtöbbször a bakit, mivel a jó ránk -pontosabban a neurális hálózatainkra gyakorolt hatása- sok esetben csak, mint kényelmi állapot jelenik meg,
ellentettben a "rossz"- értsd: kellemetlen, megrázó, szörnyű... stb...- tudatállapottal, ahol agyunk mélyebbre vési a történést, a kis tengeri csikó élvezkedik, az elsőlebeny pedig pancsikázik a dopaminban...
tehát mélyebb emléknyomokat hagy egy-egy rossz élmény, mint ezer másik jó.
ezért kell szerencsétlen faszacsávóguruknak meditálni, vagy a nyugati kattant tudatos angyalkálnak odafigyelni.)
tehát javallatom szerint, mint semlegesben a jót válaszd.
nem egyszerű és többórás tényfeltáró metafizikai analízis kéne minden esetben, de odáig kell csak eljutni, hogy ez egyértelmű legyen.
a többit el kell fogadni.
ja, és nem őrültél meg, csak jó úton jársz! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De ez csak most van.Korábban nem volt, és nem tudhatom hogy később lesz e.dehogynem.Szóval tudom hogy mi lesz, de hogy korábban nem tudtam,az legalább annyira biztos,mint hogy most tudom.Ez is csak a feltételezésemet támasztja alá,miszerint az idő dinamikus,a sors viszont statikus.Az egyik előre halad a végzet felé,a másik viszont pont abból indul ki.Persze ez lehet hülyeség,de jó lenne,ha valaki képbe lenne ezzel,és tudna mondani valamit.
Valahogy nincs olan biztos alap,amire rá ne tudnék kérdezni,mégis,életem oly biztosan és rendíthetetlenül halad abba az irányba,melybe "belelátom",hogy egy szemernyi bizonytalanság sincs bennem.pont ettől leszek olyan bizonytalan...
???most akkor megőrültem??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen Nargile
Láttam már egy pár dolgot...
És magam mikor fogom meglátni?
Melyik tükör lesz elég jó ahhoz,hogy a bizonyosságot és nem kevesebbet szolgáltasson?
A Boldogság tükrében egész adigi életemet végignézhetem a boldog ember szemszögéből.És én már most is látni vélem.
Tehát igazad(tok) van.
Awe |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Senki sem láthat semmit a valódi létezők közül, hacsak olyan nem lesz, mint azok ott. Nem úgy, mint amikor az ember, aki a világban van, látja a Napot, bár ő nem Nap, és látja az eget, a földet és minden egyebet anélkül, hogy azonos volna velük, nem így van az igazsággal, hanem láttál valamit az ottaniak közül, és azonossá váltál az ottaniakkal. Láttad a lelket, és lélekké lettél, láttad Krisztust, és Krisztussá lettél, láttad az Atyát, és Atyává lettél.
...
Az Isten emberevő.
Ezért áldozzák neki az embert."
Fülöp Evangéliuma, 4. század, nag hammadi gnósztikus kódexek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Grat vino!
Nagyon vidám kis hozzászólásaid vannak.
Ezzel a játékelmélettel viszont van egy kis para...már nem magával az elmélettel az általad adott kondiciók szerint, inkább a kondiciókkal.Nevezetesen a boldogság keresése egyéni definicio alapján.Ilyen szerintem nincs(szerintem?)!A boldogság mint individuális állomás akkor definiálódik,abban a végtelen pillanatban, mikor megtaláljuk.Semmikép sem előtte.Létezik előtte is ugyan csak éppen nem tudsz róla.Lehet kimondottan vágyni dolgokra,továbbmegyek,lehet szeretni is dolgokat, meg ezek negatív párjai stb., de "boldogni" nem lehet(megjegyzem a grammatikája is erre utal).Teljesen statikus, mint maga a sors.Örökké létezik az időben, vagy annélkül,és a térnek csak egyetlen egy pontján.Ez a pont pedig a boldogság tárgyába manifesztálja magát a boldogságot, nem pedig beléd.Mikor(mikor?) egyé válsz a ponttal,akkor leszel boldog -valójában pont azért,mert addig nem tudtad mi az.Talán ez egy fraktál és a boldogság megértése/"megtalálása" maga a boldogság.
Mindenesetre teljes biztonsággal kijelenthetem: a szerelmespár mindkét verzióban teljesen rossz úton halad.El se kéne indulniuk vagy mi a fene...persze lehetne ezt a végtelenségig bonyolítani |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén melyik országban .-) ?
Ö nem ismerem, de nem gondolat kísérlet a thought experiment? De érdekel, ha elmondod.
u.i.:
A geomertiai reprezentáció az azért jó, mert nagyon szemléletesen bemutatja a különböző perspektívákból való vizsgálódást. A témát sokkal jobb lenne a játékelmélet felől közelíteni. Csak röviden:
- Van két játékos, akik vagy boldogok vagy nem, haramadik nincs.
-Mindketten a boldogságra keresésére törkeszenek, a saját boldogságfogalmuk leírása alapján
-Két eset lehet:
a, ugyanazon módon értelemzik a boldogságot, a foglamaik megegyeznek, ez most nem érdekes annyira
b, a boldogság definíciója eltér a két játékos esetében. Ekkor az egyik csak akkor boldog, amikor a másik nem az, és fordítva, vagyis arra törekszenek, hogy akadályozzák egymás a céljaik elérésében. Ez esetben az optimum az a megoldáshoz vezet, tehát mindenképpen célszerű konszenzusra jutniuk.
Érdekes játékelméleti kérdéseket feszeget( pl fogoly dilemma, közledelők tragédiája stb..) Mérő László: Mindenki másképp egyforma c. könyv, ha valaki könyvtárba jár tudom ajánlani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elengedni azt ami számodra a legfontosabb: végtelen fájdalom.
Megtartani azt, amit el kéne engedni: örök szenvedés.
Elengedni azért, hogy egyszer újra boldogok lehessünk. Elengedni, mert a változást nem lehet megállítani. A boldogságot az elengedésben és az elfogadásban találja az ember.
Elfogadni azért, mert megváltoztathatatlan. Elengedni azért, hogy megváltozzon.
És a küzdelem ebből áll. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | superego:
"Thought experiment"-et, csak szerintem túlzás kísérletnek nevezni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Na de akkor a +25C most hideg vagy meleg? :)
Egyébként én bírom ezeket a mat-fiz koordinátarendszeres metaforáidat.
Legalábbis érzésem szerint többé-kevésbé megfelel közös leíró nyelvnek.
Ismered a "Mary the colour scientist" c. filozófiai gondolatjátékot? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom máshogy leírni ne hari, lehet hogy ez az én gyengeségem, de ezt nem tudom versbe foglalni, kell a szigorú, kötött struktúra, hogy követni lehessen a gondolatokat. Egy festmény, vagy egy szobor lehet jobban kifejezi, amit írok, mert rádöbbent valamire, és érzelmileg hat rád, de azt nem lehet 'bebizonyítani'. Muszály kognitíve megfogalmazni a problémát, hogy alá tudjam támasztani valamivel az álláspontomat, ne csak úgy a levegőben lógjon. Azt, hogy ez mennyire őszinte nem tudom, de azt irom amit és ahogyan gondolok. Másképp minek írnám? Furcsa egy hobbi lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ezeket nem érzem a Te őszinte gondolataidnak....sajnos
...ha meg valóban ez az amit érzel, akkor biztos lábrázást kapnék a társaságodtól 5 percen belül...;((
van ilyen...
nem megbántani akarlak, csak ez van, mikor meglátom a koordinátarendszerekkel, meg szubjektumokkal kezdődő kisregényeidet...bocs...
(azért csak rakjad neki nyélen, legközelebb kihagyom & nem kommentelem) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekes, hogy ezt a valóságban is meg lehetne tenni( tehát a modell visszaalakítható, realizálahtó ), idő és tár koorináták megváltoztatásával. Pl egyiküket oda visszük ahol a másik van, és megvárjuk míg a hőérzetük beáll arra a szintre. Amugy ez mindenkivel megtörténik a mi kis országunkban évente, mert itt van 4 évszak, és pl ősz vége-tél elején mikor hirtelen bejön a hideg még egy +5 fokot is hidegnek érzünk, aztán tavasszal meg +5 fok az már meleg a téli minuszus átlaghőmérsékletekhez képest. Vagy pl nyáron, amikor egy meleg nappal után este hirtelen lecsökken a hőmérséklet olyan10-15 fokra, és úgy érzed, megfagysz. Vagy pl mikor megmártózol nyáron egy olyan 24-25 fokos vízben, először még hideg, utána meg már lecsökken a hőérzeted és utána meg már alig akarsz kijönni, mert annyira kellemes. Meg van egy kísérlet is, ki lehet próbálni, hogy melegítesz vizet, olyan 40-45 fokra, és kiöntöd 2 edénybe, és az egyikbe a bal, a másikba a jobb kezed egy-egy ujját teszed, de úgy, hogy előtte az egyiket hideg, kb 5 fokos vizben tartottad kb egy percig. Sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ember érzékei dinamikusak, nem véletlenül.
Más hasonló példa pl. hogy van két ember, az egyiknek alig, a másiknak meg nagyon sok pénze van, és mindkettő boldogtalan. Az egyik azért, mert úgy gondolja, ha több lenne neki, az megoldást jelentene a problémáira, a másik pedig ellenkezőleg, a sok pénz okozza a problémát, és azt gondolja, ha kevesebb lenne neki, akkor nem lenne annyi gondja. No akkor most melyiknek van igaza? Hát egyiknek se, mert a probláma a pénz maga, helyesebben a túlzott ragaszkodás a gazdagsághoz.
Ui.: Honnét tudod propio? Ugye nem számolatad meg? :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ki? Hát a szubjektumok. Hogyan? Úgy, hogy elvonatkoztatnak attól a bázistól, amiből szemlélnek, de úgy, hogy az addigi bázisok mellé vonnak be újakat, nem pedig úgy, hogy elvetik a régieket. Így biztos nem marad csonka a tér, amiben szemlélődnek. Egyébként elegendő csupán a bázisokat megvizsgálni, hogy ugyanolyan 'típusú' koordinátákat tartalmaznak e. ( azaz pl kg, Oz, font, azok igen, mert 'súly' metrikák, de pl a kg és a m az már nem. Pl ettől volt nagy Einstein is szerintem, hogy rájött, hogy a tér görbületének vizsgálatához nem kell feltétlenül 4D-ben gondollkodni, elég ha azt vizsgáljuk hogy a párhuzamosok metszik e egymást. ) Ha igen, akkor egyszerűen végrehajtunk egy bázistranszformációt, és ha az új bázisban olyan objektum jön létre, amilyet az adott bázisból szemlélődő lát, akkor igaza van. Szóval a kérdés eldöntéséhez nem kell feltétlen magasabb dimenzóból szemlélni, elég ismerni, hogyan transzformáljunk egyikből a másikba. A példádban feltett kérdésre így a megoldás a következő:
1. Defináljuk a meleg/hideg fogalmát.
2. Legyen ez az átlagos hőérzettől való eltérés, ha magasabb érték akkor melegebb, ha alacsonyabb akkor hidegebb.
a, ha a fentebbi módon definiálja mindkét fél, akkor az igazságérték eldönthető, és van értelme a kérdésnek.
b, ha a definíció nem egyezik, akkor nincs értelme a kérdésnek, hiszen már a kérdés értelmezése is más, vagyis mindkét félnek más kérdést teszünk fel, így a válasz is eltérő lesz. Ez estben nem rendelhető a kérdéshez olyan válasz, aminek igazságértéke van.
3Vizsgáljuk meg az egyes alanyokat. Egy zimbawei-nek az átlagos hőérzete jóval magasabb szinten van, mint egy izlandié tegyük fel, hogy neki a +30 fok az, ami kellemes, ezért ő +25 fokban fázni fog, mivel ez az ő átlagos hőérzetétöl -5 fokkal eltér. Ha meg akarjuk tudni, hogy mit érezne egy izlandi, akkor transzformálni kell. Ez azt jelenti, hogy át kell térni a zimbawei bázisra. ( Igazából ez nem is bázistrafó, mert ez annyira egyszerű, hogy elég csak a koordinátákat transzformálni ). Legyen az izlandi átlagos hőérzete +5 fok, ez a +30 tól +30-+5=+25 foknyira tér el. Toljuk el ide a hőrzetét, és figyeljük meg, hogyan reagál. Nyivlán úgy érzi, hogy hideg van, mivel a hőérzeténél 5 fokkal kisebb értéket érez.
Ilyenre gondoltam, bár ez geometriai hasonlatban nem feleltethető meg annak, amivel én példáloztam, vagyis a bázistranszformációnak, mert abban egyik síkról a másik síkra térünk át, vagyis xy-->zy. Itt erre nincs szükség, a példa geometriailag egy egyenesen való eltolásnak felel meg, ami egy koordináta transzformáció. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A szerelem a legkeményebb drog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | revino:
A kérdés ugyanaz maradt, mint a múltkor is a "T"-nézöpont kapcsán:
Ki az, aki a "nagyobb rendszer" szemszögéböl képes egyszerre és tökéletesen észlelni a szubjektumok eltérö koordinátáit, egy magasabb dimenzióban?
Mivelhogy a szubjektumok erre - per definitionem - nem képesek.
A "nem vagyunk elválasztva" az egymásra hatásra vonatkozott, nem a szubjektív élmények tökéletes átkommunikálására. Tehát akkor is hatással vagyunk egymásra (=nem vagyunk elválasztva), ha nem is tudjuk tökéletesen átkommunikálni a szubjektív élményeinket. Ebben nem látok ellentmondást.
A pszichedelikus élmények is jól szemléltetik a verbális sáv minimalitását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez több, mint 100esszeh karakter volt Vinóbácsi! ;))) |
| | | | |
|
