 |
Legfrissebb hozzászólások (913 - 932)
(Témakör: Bemutatkozás, Help, FAQ)
 | |  | | | | |  | |  | | | Már megint a régi téma, de pontatlanok vagytok az alapmatekkal.
Az egységnyi blotter 1/4" x 1/4", vagyis ~0.4 négyzetcentiméter.
Erre kb.2 mg LSD-t lehetne rárakni (de nem szoktak). Más hatóanyag esetében is az 1-2 mg a valószínü maximum egy akkora blotteren. A lent belinkelt dokumentum felsorol többek között 10 hatóanyagot, amik már 1 mg -nál kisebb mennyiségben pszichoaktívak. Ua. forrás szerint a metamfetamin már 1 mg-nál lehet pszichoaktív, és LSD-vel együtt még potenciálódik is a hatás. De szerintem elenyészö a valószínüsége, hogy valaki pont ilyenbe botoljon.
LSD Purity - Gospel and Heresy
http://leda.lycaeum.org/?ID=8796
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma, pont ezert nem szeretnek belebonyolodni a temaba... :) A guaninnal szemben valoban citozin van, es ezt illene is tudnom, mar csak a hidrogenkotesek miatt is; dehat a gondolkodas az egy nehez dolog, es kulonben is, cipesz maradjon a kaptafanal! :P
Ha 6.4 cm2 meretu papirba "belerax" 5 mg lsd-t, akkor ott mar "nem marad hely" semmi masnak, oda mar csak elenyeszo mennyisegu amfetamint lehet felvinni. A negyed negyzetcentimeter pedig ennek 1/25-od resze, vagyis ez alapjan egy belyegre kb. 0.2 mg anyag fer ra. Ennyi amfetaminnak onmagaban gyakorlatilag semmifele hatasa nincs egy egeszseges felnott emberre, meg akkor sem, ha a kepletbe beleszamitjuk a moltomegekbol fakado difit. Az mar mas kerdes, hogy az amf. es az lsd milyen hatassal vannak egymasra, es az sem mindegy, hogy melyik amf.szarmazekrol beszelunk, de errol jelenleg nincs bovebb infom, csak annyi, amennyit a "kendifliprol" lehet talalni a neten.
Bard, lehet, hogy semmivel nem kevered, es ez is egy "urban legend".
maaf, aki keszul a hetvegi ereszdelahajamat rendezvenyekre
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kösz az infót.
Nekem mindebből az a tanulság, hogy egy "lsd"-blotterre, ami kb. negyed négyzetcentiméter, ráfér 2 mg akármi, és mondjuk a GHB vagy a DOB esetében 2 mg az egy igen izmos adag, és én ránézésre nem tudom megállapítaqni, hogy mi van rajta, úgyhogy ez az lsd-dolog nagyon veszélyes dolog. Nem tudom, mi jelenthet megbízhatóságot a forrást illetően. Sose lehet tudni. Bezzeg a pszilocibin-gomba meg a látnokzsálya esetében nincs ilyen. Főleg, ha magának termeszti az ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ekvi, sajnos csak angolul értek, de kösz
Szerintem az amfetamin a hangulatot is fokozza, úgy meg könnyebb
"nyugodt" maradni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt mosz már tényleg magyarázza el nekem valaki, hogy hogy van ez az LSD-tisztaság-teoréma... Sokszor hallottam már ilyesmit... De én nem értem, hogy egy negyed négyzetcentiméteres adott vastagságú papírba miért ne lehetne beleszárítani 2-3 mg szilárd fázisban tartós akármit...? Vagy akár 5 milligrammot, vagy 10-et? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | manapsag nem tudom mi van, de az tuti, hogy regebben volt vmennyi tiszta amfetamin a papiron, ami 100%os koncentracioban ha nem is utott, de hatasa azert volt :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Igen, akkor valamivel keverem, csak tudnam mivel... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard, ez szerintem nem igaz, de meg ha igaz lenne, akkor sem lenne semmi jelentosege, ugyanis az amfetaminnak mikrogrammos mennyisegben nincs jelentos hatasa.
maaf, aki ize
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... megint tanultam valamit.
És az mennyire igaz, hogy az átlag fekete piaci bélyegeken van amfetamin is? Már nemtudom, honnan szedem az infot, de valahol hallottam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bard hiszed vagy sem, az amfetamin nyugtat. engem is pl, nem feltetlenul porog tole az ember. en ezert nem lepodtem meg :)
viszont a gyerekek az elvonasra duhrohamokkal reagaltak...
hmmmm.
amerika... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ekvi, a Rivotril "mellekhatasairol" en is hallottam, eleg elterjedt gyogyszer "drogos" korokben.
Bard, nagyonis sok ertelme van. Elso hallasra tenyleg okorsegnek hangzik, de az amfetaminnak van egy olyan hatasa, hogy sokkal jobban tudsz egy dologra koncentralni. Regota hasznaljak az amfetamint es kulonbozo szarmazekait a hiperaktivitas kezelesere.
maaf, aki nem predikal, megis bort iszik
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ennyi infot keptelen vagyok egyszerre feldolgozni...
AgyMI, igen, fel tudom hasznalni. Ket "szal" van a kodolt reszben, az egyik a kodolt szoveget, a masik a dekodolashoz szukseges infokat tartalmazza, hasonloan a dns acgt sorrendjehez, vagyis ha az egyik szalon pl. guanin van, akkor a masik szalon timinnek kell lennie.
Ha az egeszet "binarisan invertalom", akkor elvileg duplajara no a biztonsag, ha veletlenszeruen "felcserelem" a ket szalat, az szinten ketszeresere noveli a "feltorhetetlensegi indexet" (kifejezes kopirajt baj maaf :P ). Az egeszhez csak egy dec->bin konvertalas kell.
A legjobb kodolasi technikak a termeszettol ellesett "trukkokon" alapulnak, a dns tulajdonkeppen egy kodolt infohalmazkent es a hozza tartozo dekoderkent is felfoghato, a dekodolasat eddig csak reszben sikerult megoldani.
Gen, a reverse engineering a legtobb "szamitogepzombi" szamara azt a folymatot jelenti, amikor a binaris allomanybol visszafejted a progi forraskodjat, de ha nem a "zsargon-szotarat" hasznaljuk, akkor nem tudok "beledkotni"... ;) Amit leirtal, az egy dekodolo program. Ismeri az eredeti progi (kodolo program) kimenetet (a kodolt szoveget), es visszafele haladva eljut a bemenethez (az eredeti, kodolatlan szoveghez); vagyis valoban egy "inverz programrol" van szo.
Bombadiltoma, a dns-t szerintem ugy is fel lehet fogni, mint egy "szerelesi utmutatot", ami alapjan a sejtek felepulnek, esetleg a dns a processzor, ami iranyitja a sejt mukodeset. Ezen a vegtelensegig lehetne filozni, de nem szeretnek komolyabban belemerulni a temaba, mert nem vagyok biologus, es nem szeretnem, ha rajonnetek, hogy mennyire nem ertek a temahoz... ;)
maaf, aki csak egy kicsit, de azt nagyon
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hiperaktiv gyereknek amfetamint? Annak mi értelme van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ajtóablak:
sajnos a konyv meg a cikk nemetul jelent meg :(( de ha beszelsz nemetul, lefenymasolom neked a cikket, illetve melegen ajanlom a RAUM & ZEIT cimu (havi?) lapot, ausztriabol lehet rendelni, nem is olcso mulatsag, de megeri :)))) tudomanyos kiadvany a legujabb kutatasokrol, es alapjaiban rugja fel a newtoni fizikat, materializmust stb.
pl itt olvastam azt is, hogy a Rivotril nyevu gyogyszer, amit amerikaban adnak kb 3 millio hiperaktiv gyereknek rendszeresen, amfetamintartalmu, es eleg durva mellek/utohatasai vannak...
hat ja, lerantja a lepedot a mocsokrol rendesen ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Olyanok vagytok, mint a katalizátor
pont azon gondolkoztam, hogy mi a különbség az "inverz" és a "komplementer" között, agyMi példája elbűvölt, a többi ötlet is mint tüzijáték indult be agyamban.
Ekvi, ez a biofizikusok-ügy érdekelne bővebben, hallottam egy Steve Jones nevű genetikustól valami furcsát, hogy lehet, hogy a DNS nem is arra jó, amire eddig gondoltuk, hanem egy új paradigma kéne, most fog megjelenni a pasi egy könyve magyarul, akkor talán jobban megértem, mire gondolt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...azzal az aprocska kiegeszitessel, hogy nemet es osztrak biofizikusok szerint a DNS meg a fizikai sikon kivul energetikai es informacios sikon is mukodik antennakent. (missing link to say so)relative uj felfedezes, tavaly ev vege fele olvastam. pont ezert oly veszelyes a gensebeszet, mert nem csak a termeszetes strukturat bontjak meg, hanem az "adatfelvetel" is torz lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Megerősítem, hogy a DNS tartalmaz olyan részeket is, sőt nagyon-nagyon sokat, amelyek saját működését szabályozzák (ún. regulátor szekvenciák). Ezek feltétlenül programabbak, mint adatabbak. Hogy mindent tud-e a DNS, azaz kvázi semmire nincs szüksége a sejt többi részéből a működéséhez (ha tetszik, a program futtatásához) az kérdéses, mert ugye mindig sejtes környezetben működik (a színtiszta DNS- vagy RNS-vírus is), és az élőlény (hacsak nem vírus) a DNS-sel együtt egy sejtet is mindig "örököl", bár lehet, hogy ez csak elméleti kérdés, tehát úgy kell tekintenünk, hogy a DNS a legalapvetőbb szoftver, a sejt egyes elemei pedig a hardver (egyébként nem csak a sejtmag tartalmaz DNS-t, hanem vannak más sejtszervecskék is, pl. mitokondrium, amelyeknek van saját örökítőanyaguk, de ez igen is kis memnyiség). |
| | | | |
|
