|
Legfrissebb hozzászólások (773 - 822) (Témakör: legalize)
| | | | | | | | | | Dawn, tévedsz...nem a második, már az első spangli után jön xD |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem az egyik kedvenc részem az, amikor a srác testvére beavatja a nézőt az öngyújtó hangjától való irtózatos félelmébe. Meg a fecskendő kupakjának pattanásának hangjától is. Amit nem is értem hogyan hallhatott, ha a srác mindig "elvonult" lőni.
Tudja valaki, hogy a film végén, a képeken miért nézett úgy ki, ahogy? Mintha viaszbábu lenne, nem értem....
Egyébként meg jobb ha mind megjegyezzük, hogy két spangli után jön az aranylövés! |
| | | | |
| | | | | | | | | | De a legjobb, amikor a szigetet mutatják, részeg punkokkal és alá tuc-tuc zenét vágtak. Ez bizonyítja azt, hogy ezek az emberek tudják, miről beszélnek, hajrá, csak így tovább! |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Ön ezzel 400 forint+ÁFA értékben azt támogatja, hogy egy újabb iskolába küldhessük el ingyenesen a drogprevenciós filmeket!" mi ez a 400 Ft+áfa? postaköltség vagy benzinpénz +a DVD ára vagy mi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Karesz végakarata valószínűleg az volt, hogy 400 Ft+áfát gyűjtsön az apja esemesekből. Amúgy nekem több dolog sem tetszett amellett, hogy ebből pénzt csinálnak, pl h miért kell ehhez belinkelni különböző (szélső) jobboldali szervezetek oldalait és miért kell az "Assisi Szent Ferenc Cserkész Alapítvány" szar dumáját kirakni beköszöntőnek. Másrészt nem tudom, hogy ez tényleg egy valós történet-e, de nekem furcsának tűnt. pl a haja elég természetellenesen áll sztem, amikor "leszokóban van"...ha valaki leszokóban van a herkáról, akkor úgy áll a haja, mint a mesékben akit megrázott az áram? meg pl kiírják, hogy a szakértők szerint tévhit, hogy mákteát kell adni a leszokóban lévő herkásnak...akkor miért adnak neki azt? csak utólag táékoztatták őket erről? Meg azt nem értettem még, hogy az oldal bal szélén van egy kép, amin úgy néz ki, mintha összeverték volna...mitől néz ki így? Nem láttam még leszokóban lévő herkást, de nekem valahogy megrendezettnek tűnt az egész.
Meg az a beszélgetős rész is egy vicc...a drogost annyira leköti a drog megszerzése és elfogyasztása, hogy mást nem is csinál...és ezt értették a füvesekre is...hát ez egy vicc... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mikor hagyják már szegény lúzer Kareszt békében nyugodni? Undorító az a sóbiznisz, amit apuja összehaknizik vele :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ugyan 2004-es, de még ma is aktuális, főleg itthon:
Regarding Medical Mariujana |
| | | | |
| | | | | | | | | | Álommanó: király, hogy belinkelted!
Vannak benne egész komoly dolgok, a kétkedőket talán meggyőzhetik, hogy a társadalom attitűdjeit igenis lehet formálni.
"Összességében azt a következtetését vonhatjuk le, hogy a kutatásban résztvevők a drogfogyasztást sem bűncselekménynek, sem pedig betegségnek nem tartják."
"Összességében a 2005. évi fókuszcsoportos vizsgálatok során, a drogprobléma kezelésére vonatkozó véleményekben sokkal nagyobb szerepet kapott az oktatás, felvilágosítás, az ismeretek terjesztése, mint ahogy azt a 2003. évi kutatásunk során tapasztaltuk. 2003-ban a megkérdezettek háromnegyede a legfontosabbnak a terjesztők büntetését tartotta. A terjesztés szigorú büntetését 2005-ben is mindenki fontosnak tartotta, de a beszélgetések során közel sem szántak akkora szerepet ennek az eszköznek, mint ahogy azt a 2003. évi eredményeink alapján feltételeztük. 2003-ban a megkérdezettek egyötöde tartotta szükségesnek a kábítószer-fogyasztók büntetésének a szigorítását. 2005-ben a legtöbb fókuszcsoportban hosszas vita alakult ki a fogyasztás büntetésével kapcsolatban. Bár ezzel kapcsolatban elég sokféle véleménnyel találkoztunk, a fogyasztás büntetésének egyértelmű, feltétel nélküli helyeslése csak egy csoportban fordult elő. Új elemnek tekinthetjük, hogy a beszélgetések során többször felvetődött a különféle alternatív büntetési formák lehetősége (közmunka, kényszergyógykezelés), a büntetés korhatárhoz kötése, illetve a büntetésnek a fogyasztás következményeire történő korlátozása. Azaz a megkérdezettek túlnyomó többsége ellenezte a drogfogyasztás börtönnel történő büntetését. Az egészségügyi ellátásnak a 2003. évi eredményekhez hasonlóan 2005-ben sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a fókuszcsoportokban részt vevők. Összességében azt a következtetését vonhatjuk le, hogy a kutatásban résztvevők a drogfogyasztást sem bűncselekménynek, sem pedig betegségnek nem tartják. Ugyanakkor a drogprobléma kezeléséről szóló vitákban is visszatért a már korábban felvetett társadalmi felelősség kérdése is. Az a baj, hogy Magyarországon sem a rendőrök, sem a pedagógusok, sem a politikusok nem tudják megfelelően kezelni a kérdést. Egy másik csoport véleménye szerint a mostani törvénykezés egyáltalán nem jó. Nem egyértelmű a szabályozás (börtön vagy elterelés), kiszámíthatatlan és emiatt visszatartó ereje sincs. A törvények következetes betartására lenne szükség.
Azt gondolom, ez nem kis részben a TASZ tűcsere-ügyének következménye is:
" A drogprobléma kezelésével kapcsolatos vélemények kiegészítéseként kérdeztük meg a fókuszcsoportok résztvevőit a tűcsere programokkal kapcsolatos véleményükről. Fiatalok helyeslik a steril tűk osztásának a gyakorlatát ha már csinálja, akkor steril dologgal. Más vélemények szerint az nem növeli a fogyasztást, hanem megelőzi a fertőzések terjedését. Inkubátorhoz hasonló segítség. Az inkubátor hasonlat a fiatal intoleráns csoportban is előkerült, ahol az általános legalizálás és dekriminalizálás elleni érvelés mellett, a tűcsere programot egyértelmű helyeslés fogadta. Vegyes korú csoportunk szintén jó dolognak tartotta a tűcserét. ha már egyszer fogyasztó valaki, akkor ne kapjon el fertőzéseket. A középkorúak csoportokban megoszlottak a vélemények. Egyik csoportban szintén úgy vélekedtek, hogy a tűcserének köszönhetően elkerülhetőek az AIDS és az egyéb fertőzések. Másik középkorú csoportban többen nem helyeselték a tűcsere-programokat. Vagy azért, mert látszattevékenységnek tartották, vagy azért mert ez felhívás keringőre. A középkorú diplomás csoportban a fertőzések elkerülhetősége miatt helyeselték a tűcsere programokat. Itt hangzott el azonban az a vélemény is mely szerint ha már fejbe lövi magát, legyen tiszta a fegyver. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez így helytálló. Egyébként személyes véleményem szerint a magzatnak vannak jogai, nem csak érdekei. De nem lehet ezt az egészet leegyszerűsíteni arra, hogy vannak-e jogai a magzatnak. Ami az abortusz-kérdést bonyolulttá teszi, az az, hogy a magzat nem képes önálló életre - létezését tehát az anya elutasító magatartása esetén csak "kierőszakolni" lehet. És az a kérdés, hogy ez a kierőszakolás miként ítélendő meg emberi jogi szempontból. Ez jóval bonyolultabb probléma, mint a droghasználat kérdése, ott szinte egyértelmű logikával lehet érvelni.
Van Thompson híres hegedűs-hasonlata: vajon ha holnap álmodból felébredve rájönnél, hogy a Hegedűbarátok Terrorcsoport álmodban sebészi úton hozzádillesztett egy híres hegedűművészt, aki csak úgy maradhat életben, ha 9 hónapig a saját szervezetedből nyeri az életed adó nedveket, akkor vajon jogod van-e ahhoz, hogy eltávolítsd és ezzel megöld? |
| | | | |
| | | | | | | | | | A meta által felvetett gondolatot én úgy értelmezem, hogy meg lehet különböztetni két kategóriát: azokat, akik felfogják és így képesek gyakorolni és/vagy védeni a jogaikat, valamint azokat, akik nem fogják fel és így nem képesek gyakorolni és/vagy védeni a jogaikat. Utóbbi kategória pld. a csecsemök, magzatok, értelmi fogyatékosok, vagy akár az indiai szent tehén. Ezen esetekben teljesen mások döntésétöl függ, hogy azok kiknek adnak jogokat, védik jogaikat, stb. A döntés pedig kultúrfüggö; erre mondhatta meta hogy: "nem ugyanazon morális társadalom tagjai vagyunk". Azt a választóvonalat pld., hogy a 2.5 hónapos magzatnak még nincsen, a 3.5 hónaposnak viszont már van életbenmaradási joga, valaki más húzta meg helyettük (nem pedig a Nagy Magzatlázadás utáni politikai nyomások hatására kaptak ilyen alapvetö jogokat). Ez tehát kategorikusan más folyamat, mint pld. a rabszolgák, feketék, etnikumok, melegek, nök, stb. esetében, akik együtt, mozgalomként is képesek (voltak) tenni valamit a saját jogaik érdekében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | meta: nem hivatkoztam én semmilyen nyilatkozatra. De nem is ez a lényeg: a te értelmezésed szerint se a csecsemőnek, sem a foetusnak nincs joga az élethez, mivel erről egyik sem tud...
Egyébként az abortusz-kérdésbe is belemehetünk, kapcsolódik valamelyest a legalizáció témához, bár lehet, hogy messzire visz. Ott a helyzet annyiban bonyolódik, hogy beszélnünk kell a foetust kihordó nő jogairól is - ugyanis a foetus nem képes önálló létezésre, az anyától nyeri létét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | ne csinaljuk ezt gyerekek. megint tetracsalad vs. genmetasiph. ha igy folytatjuk tenyleg be lehet zarni a boltot :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | (((szerintem az arrogáns a csúvakka mémje....))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | holist: Nem az én szavam, kérdezd az illetékesebbtöl. SQL-query results for "%arrog%": 5 tetrahíd 3 superego 2 holist 2 Én+te+ö=gén |
| | | | |
| | | | | | | | | | (((( a hamisított verziót függetlenségi nyilatkozatnak hívják)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | nargile, te a függetlenségi kiáltványról beszélsz? azt is elírták ám alaposan. (Az eredetiben nem szerepel a "god" szó pl.) a csecsemőnek eszerint van "kötelező" életjoga. az öthónapos koraszülöttnek is, a háromhónapos kikaparandó foetusnak nincs. klassz.egyenlőség...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | [Álommanó: Két állítást tettem: 1) A válaszreakcióid (szóhasználatod, asszociációid stb.) jellemeznek. 2) A felsorolt stílusjegyeket mások is használták/használják. Házi feladatnak megfigyelendö, ki(k)re hasonlít leginkább ez a stílus.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | ???[Nagyfokú értetlenség az indulatok láttán]
Tényleg nem akartam megsérteni senkit, legfőképpen metát nem, de ha gondja van, majd jelzi ő. Első hsz-em egy (ezek szerint nagyon rossz) poén akart lenni, utalva arra, hogy elvett húsz percet az életemből egy (tartom!) nagyon ócska teszttel. Ha vallásos lennék azt mondanám, hogy Isten látja lelkem, azért választottam véleményem közlésének ezt a (így sajnos rosszul elsült) vicces módját, hogy kevésbé tűnjek bunkónak. A biztonság kedvéért ezért oda is biggyesztettem a hsz végére zárójelekbe a "just kidding" kifejezés rövidítését. Úgy tűnt, hogy semmi baj nem lett a dologból, megnyugodva, és mosolygva vettem tudomásul a címzett remek válaszát(de szar dolog olyan emberről E/3-ban beszélni, aki olvassa amit írok: mi van, ha olyan dolgot magyarázok bele, ami nem?), erre jössz te, és -azt hiszem jó szó ez- beszólsz. Nem tudtam hova tenni a dolgot, ezért hagytam meg azt a kiskaput magamnak, hogy mi van, ha félreértettelek - de ezek szerint nem.
A vádjaidról annyit, hogy az első, a harmadik és a negyedik pont csak ebben a két postodban gyönyörűen fellelhető.
Ha valóban csúnyán megbántottam volna valakit, és biztos is lehetnél benne ,hogy ez bizony direkt volt, akkor megérteném, hogy ilyen stílusban szólsz hozzám, de így még mindig nem tudok rájönni, hogy miért. Nem is folytatom, de rosszul esett. |
| | | | |
| | | | | | | | | | [Álommanó: Túl ismerös ez a stílus, amikor: - a hozzászólásról áttereled a témát a hozzászóló személyére - megértésröl/félreértésröl beszélsz - jellemzed a hozzászólót - elmondod, hogy a másik mit gondol/érez stb. - hagysz egy "nem gondoltam komolyan" kiskaput] |
| | | | |
| | | | | | | | | | szerintema társadalom egyes elemeiben éljük meg magunkat kultúrában egységben, csapatoknban, körökben... a társadalomnak van egy morálja és a közösségeknek,me zeknek önmagukbane gyezik, de akisebbe gységeké nem efeltétlenül egyezik a nagyobbal. aze gyén moráljának megfelelően illeszkedik be ebbe. amúgy meg a jog nagyon jó de nagyon veszélyes dolog. sok a kiskapu és igazána kkor lenne JOG ha midnenki gyerekkorától ismerné és tanulná. amit nem tudunk használni az nem jó. minden esetre jó lenne valódi jog állambanaélni ahol vannak és nézve vannak jogaink és nem csak "jog" államban élni... hiszek benne egyszer lesz ilyen, most még nem látom ezt. sorry ha ez bárkit megbántott, őszinte voltam. peace. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Miért kéne bárkinek "viselni"? Mintha a jog valami teher lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ki viselné másképp a jogait annak, akiét te képviseled? |
| | | | |
| | | | | | | | | | A jog és a kötelesség nem egymás ellentétei. Az emberek morális közösségének tagjaként pedig egyenlő méltósággal rendelkezik egy csecsemő és egy felnőtt. A morális méltóság értelmében vett egyenlőség nem egyformaság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Igazad van. Sőt, a csecsemőnek sokkal több joga van. És mennyivel kevesebb kötelessége! Szóval nem vagyunk egyenlőek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "a jog léte nem függ, de az alanyé sok esetben igen, és ha az alany nem ismeri a saját jogait, akkor az a jog nem létezik..."
Ezzel a gondolattal nagyon nem értek egyet. Ennyi erővel a csecsemőnek nincsenek emberi jogai... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha nem értettelek félre -pedig sajnos gyakran megesik velem az ilyesmi- akkor valószínűleg elkerülte a figyelmedet ez: jk=just kidding!
Ne vedd ilyen komolyan a világot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Álommanó: De hát a te morálodat letesztelte; az eredményt alább olvashattuk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | (((( előzőleg erre a modus tollensre válaszoltam, csak, hogy ne kelljen lapozgatni lefelé: "A kábítószerek pont azt mutatják meg, hogy a világ mérhetetlenül sokszínű. Szörnyű látni azt, hogy némely kábítószerhasználó ezt a sokszínűséget kisajátítja, és egyetlen látásmódra kárhoztatja. A kábítószereknek ha van is tanítása, akkor az az, hogy nem lehet egy nézőpontból nézni a világot. Mégis, pont a kábítószerhasználók esnek bele abba a hibába, hogy a saját világnézetüket kizárólagosságnak fogják fel." Ezt még kiegészíteném azzal, hogy a sokszínűség "elviselése" erőt igényel. És a kábítószerfogyasztók jelentős hányada nem azért kezd bele a "keresésbe", mert olyan "erősen" viseli a mindennapokat... szóval a csapdábaesés nem meglepő." különösen persze az utolsó mondat....)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | azok a modus tollens vélemények pedig, melyek szerint itt egyoldalú látásmód uralkodik akkor helytállóak, ha a bíráló személy folyamatosan externalista szkepszissel szemléli az itt gyakran episztemikus fogalombugyorként megjelenő, ontológiailag gyakorta intuitív belövellések és részben objektivitást megkérdőjelező tapasztalatfolyamok által generált igazság-valóság értelmezést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | ((((ja, meg ha má rawls akkó má inkább nozick -tök jót agyaltam a nevén, egy portré festése közben -nyilván az orrnál :D- most, végre beugrott...)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | amiről te beszélsz az részben a későbbi adminisztratív gonosz, másrészt egy konzervativista általánosítás, amelyet éppenhogy a mainstream széfkatonaságába soroltam. talán keveset idézek, az a baj. persze a filoszgyárban ez elvárt. dennett aranyos pl.
A further worry -- in some ways the opposite of the bogeymen anxieties -- is that if determinism is true then there is no agent in control at all, since we are really nothing more than mere machines or automata responding in predictable ways to stimulus in our environment. On this view of things, human beings are not much different from simple insects, which can be easily manipulated by more sophisticated beings who control their environment. A wasp, for example, may look as if it makes choices and decisions, but it is really just biological machinery operating according to established causal laws -- there is no real agent at work. If determinism is true, then human beings are not much better off than an insect operating in this fashion.
....
An agent who is able to examine and monitor his own beliefs and desires will detect . With this ability, an agent can unmask "sneaky manipulators" or "evil tricksters" -- which makes it difficult to trap him in disturbing situations of the kind suggested by middle-distance bogeymen. These abilities to self-monitor and escape the clutches of (evil) manipulators, evolve and develop naturally and gradually -- both in the individual and in the species. Nothing about the thesis of determinism suggests that we do not possess and exercise abilities of this kind. What is crucial, however, is that we do not allow ourselves to be deceived by "intuition pumps" that conceal the complexity of our rational and reflexive powers. For the purposes of understanding human freedom, complexity matters.
...
Central to getting a clear idea of the nature of freedom -- and escaping our worries about bugbears -- is recognizing that what we want or value is control. "We want to be in control", "and to control both ourselves and our destinies"
....
Any individual who is a "controller" must have states that include desires about the states of the "controllee", which must in turn have a variety of states that it can be in
.......
szal nem vagyunk egyenlőek...
:DDDD
|
| | | | |
| | | | | | | | | | nem igazán.
szokásos teaátrális kirohanásos betűevőfityma.
relatív morál van.
ajánlok én is mán párat ebben a témában, mint hobbireader... strawson, dennett, kelly, kuppermann stb.
a morális felelősségre gondoltam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | akkor te a többség érdekében tiprod az alanyi jogaidat... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | ja. akkor tehát beáldozod magadat azzal, hogy átkozol engem -az mindig visszafelé hat...amit leírtál megkapod... a föld gömbölyű hátulról jön amit előre gurítasz stb...- a daathos többség felmentéséért egy teszt elvégzése alól? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Meta, ne haragudj, de nem kertelek: hogy ez a teszt nagyon gagyi! Ha van igazság a földön, te annyiszor húsz perccel hamarabb halsz meg, ahány DAATH-os kitölti :P (jk) |
| | | | |
| | | | | | | | | | a jog léte nem függ, de az alanyé sok esetben igen, és ha az alany nem ismeri a saját jogait, akkor az a jog nem létezik...
morális szempontból sem vagyunk egyenlőek, mert pusztán attól, hogy embernek születtünk mindannyian nem ugyanazon morális társadalom tagjai vagyunk- kivéve, ha nagyon felületesen szemléled, az viszont nem visz sehovase, csak tovább ki az űrbe, illetve a robotikába... a robotikában vagyunk egyenlőek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | metta: a jog léte vagy nemléte nem függ attól, hogy valaki felismeri-e vagy sem. Az egyenlőség pedig nem az adottságok és képességek egyformaságát jelenti, hanem azt, hogy az emberek az emberek morális közösségének (Dworkin) tagjaiként egyenlőek.
"A morális közösség befogadó és egalitárius. Nincs jó indok arra, hogy bárkit kizárjanak belõle, aki képes megérteni és alkalmazni az erkölcs elõírásait, képes szembesíteni a saját és mások tetteit ezekkel az elõírásokkal, képes morális vitát folytatni, ha mégoly rudimentárisat is. És nincs jó indok arra, hogy a morális közösség tagjaiként az emberek egyenlõtlen pozíciót töltsenek be. Az olyan különbségek, mint a faji, etnikai, nemzeti, vallási, foglalkozási, jövedelmi hovatartozás irrelevánsak a morális közösségben való részvétel képessége szempontjából; az ilyen megkülönböztetés nyilvánvalóan önkényes volna. Maguk az erkölcsi képességek persze szintén egyenlõtlenül oszlanak meg az emberek közt: az egyiknek jobb érzéke van az erkölcsi szempontból érdekes helyzetek elemzéséhez, mint a másiknak, az egyik nagyobb áldozatra kész az erkölcs kívánalmainak teljesítése érdekében, mint a másik. Ezek releváns különbségek. De azt állítottam, hogy ez sem elégséges indok a megkülönböztetésre. A pozíciók egyenlõtlensége ugyanis két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy két ember cselekedeteire más és más szabályok vonatkoznak. Ez elfogadhatatlan volna. Az erkölcsi elõírások azt mondják meg, hogy mit helyes és mit helytelen tenni; ez pedig a cselekedet természetétõl függ, nem a cselekvõ adottságaitól. A szabályok diverzifikálása olyan volna, mintha a versenyjátékokon elõnyt adnának a tehetségesebb résztvevõknek. A morális közösség tagjai közt még egy további értelemben lehetne egyenlõtlen a viszony: az erényesebb emberek több jogot élvezhetnének a tettek értékelése és a szabályok értelmezése során. A szabályjátékok esetében ez a megkülönböztetés nem tûnik védhetetlennek. Minden sakkjátékosnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania, de ha a sakk szabályait módosítanák, nem volna megindokolhatatlan, hogy a még élõ világbajnokok vagy a nemzetközi nagymesterek kitüntetett szerepet kapjanak a módosítások vitája és elfogadása során. A sakk azonban játék, melyet szabályainak összessége teremt. Az sakkozik, aki a szabályokat betartva tologatja a bábukat a táblán. Játék közben senki nem mondhatja, hogy jobb volna, ha a bástya keresztirányban is mozoghatna, tehát õ most ezt teszi. A játékszabályok alkotása és alkalmazása élesen elkülönül egymástól. A morál más. Az, hogy valaki erkölcsileg megengedett dolgot tesz-e, amikor teljesítve egy haldokló kérését halálba segíti õt, attól függ, hogy milyen elvek vonatkoznak a cselekedetére, s hogy ezeknek mi a helyes értelmezése. Ezek a kérdések nincsenek eleve, a kritika és az igazolás gyakorlatától függetlenül rögzítve. A tett erkölcsös lehet, ha szokatlan is, feltéve, hogy jóhiszemûen megindokolható. Ezért az erkölcsi elvek alkalmazása és vitatása, tartalmuk meghatározása nem különül el egymástól. Ha az alkalmazás terén a morális közösség tagjai egyenlõk, akkor egyenlõnek kell lenniük az elvek vitatása terén is. Egyszóval, a morális közösséghez tartozás sajátos státust ruház a közösség tagjaira, és ez a státus egyenlõ. Ezt neveztem el az egyenlõ méltóság elvének." Kis János |
| | | | |
| | | | | | | | | | " A szabadság nem a kötelmek hiánya, hanem felelősség."
Ennek az az oka, hogy egyek vagyunk, de nem vagyunk egyenlőek. Azt tudjuk, hogy nem vagyunk egyformák... de egyenlőek sem. A legtöbb alany például nem ismeri fel az alanyi jogokat, mert nincs igénye rá -szerencsére. Ők gyengénlátók, vagy vakok. nekik kellenek azok, akik átsugározzák a szabadságérzetet, és egyben levszik a vállukról a felelősség terhét. Ez most is műxik. A központosított rendszer leveszi a terhet az alanyról: - legalábbis működését tekintve- az életidő eltöltésének gondját a szabad gondolkodásmechanizmus problematikáját stb |
| | | | |
| | | | | | | | | | MMM-Felhívás!
2007. májusában ötödik alkalommal rendezzük meg a Million Marijuana March demonstrációt, ezúttal nem csak Budapesten, hanem az ország más pontjain is. De csak a ti segítségetekkel!
Ha vidéken laksz, és van kedved, időd, energiád, hogy ne csak részvételeddel, hanem önkéntes munkáddal fejezd ki a kannabisz-tilalom elleni tiltakozásodat, kérjük, írj nekünk az aktivista@kendermag.hu e-mail címre!
Kendermag Egyesület
Már több vidéki városból is jeleztek vissza, hogy szerveznének demonstrációt, pl. Szeged, Győr, Szombathely... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem ha valaki igazán ráérez a szabadságjogaira, akkor egyben mások szabadságjogaira is ráérez, mert a szabadságjogok természetük szerint univerzálisak és attól szabadságjogok, mert minden ember rendelkezik velük csupán attól, mert embernek született. Ezért nem tudom értelmezni az olyan véleményeket, amik a túlzott szabadságtól óvnak minket. A szabadság nem a kötelmek hiánya, hanem felelősség.
Az más kérdés, hogy a rosszul értelmezett szabadság rabszolgaságot eredményez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | igenigen. a mainstream programot követelők csak akkor változnak, ha mainstream változik. a mainstream akkor változik, ha elindul egy fúziós folyamat és a rendszer dominósorszerűen megdől, majd új dominókból újjáépül. ehhez nem kell mindenkinek tudatosítania a tudatos létet, elég ha ezt a mémet -mert ez sem több, csak hasznos a közösség fennmaradása szempontjából- elindítjuk és manipuláljuk.
hiszen, ha mindenki ráérez a szabadságjogaira hirtelen, annak a történelem szerint nincs jó vége.
ezért jobb talán, ha csak azok tudják teljes mértékben szabadnak érezni magukat, és azt kiterjeszteni másokra is, akik ezt az amúgy mindenki számára dott állapotot kezelni és fentartani és képesek egyéb vírusok behozatala nélkül, vagy minimális terjesztésével. |
| | | | |
|