 |
Legfrissebb hozzászólások (743 - 762)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | "Schopenhauer állítólag színházi látcsövét nyújtotta a porosz katonáknak, hogy jobban tudják halomra lőni a párizsi népet - de ettől még mondott okos dolgokat a világról."
Fejhajtás és lábcsók, komolyan, a nap egyik legszebb pillanata volt, amikor ezt a mondatot olvastam, nagyon nevettem! :) Zseniális. :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | nem: ezzel mondjuk nem feltétlenül értek egyet. Van igazság benne, éppúgy, ahogy az ellentétében is: gyümölcséről ismerszenek meg az eszmék.
Ez felveti azt a problémát is, hogy lehet-e eszmékről beszélni az interpretációjuk nélkül? Hiszen az eszmék is csak interpretáción keresztül léteznek. Nincs jel jelentés nélkül.
Viszont azt meg lehet különböztetni, ha egy eszme az őt megfogalmazó gondolkodó interpretációja alapján sui generis sérti mások emberi méltóságát, vagy pedig ezt csupán a nem autentikus értelmezők magyarázzák bele. Pl. Hitler élettér eszméje önmagában velejéig romlott. Nietzsche Übermensch eszméjéből azonban nem lehet linerálisan levezetni a Holocaustot - ez butaság lenne.
Viszont Nietzsche filozófiája - felerjesztve egy kis szociáldarwinizmussal - szociális szempontból egy veszélyesen szűk értelmezési horizontot nyitott meg a 19. század végén Németországban, akárcsak Wagner zenefilozófiája. És hát a történelem ismeretében nem csoda, ha sokakban kellemetlen érzelmeket kelt ma Nietzsche vagy Wagner - ez utóbbit Izraelben egészen a közelmúltig senki nem is merte játszani.
Szerintem a német idealizmusnál a helyzet nem ennyire egyértelmű. Ott még nagyon sokféle lehetséges alternatív jövő állt rendelkezésre, Fichte korában a nacionalizmus sem volt még az, amivé később vált, sokkal progresszívebb dolog volt.
Fichte nem volt mentes előítéletektől, pl. antiszemita is volt - de mondjuk Szent Ágoston teológiájának értékéből sem von le az, hogy normálisnak tartotta, hogy a földbe fúrt lyukba kakált és nem mindig mosta meg a kezét evés előtt... A kor korlátai. Schopenhauer állítólag színházi látcsövét nyújtotta a porosz katonáknak, hogy jobban tudják halomra lőni a párizsi népet - de ettől még mondott okos dolgokat a világról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a másik oldal:
Egy eszme nem felel azért, hogy milyen emberek hisznek benne.
(már volt egyébként) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | más beszélni általában dolgokról, amit aztán majd felhasználhatnak mindenféle eszmerendszer alátámasztására, és már dolog KONKRÉTAN beszélni dolgokról, mint pl. említett Schmitt. Szerintem. :)
Egyébként meg persze, anything goes. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha azt nézzük, hogy kit hogyan és mennyire használtak fel tömegpusztító ideológiai tébolyban szenvedő utódok különféle véres háborúk és diktatúrák igazolására, akkor nagyon sok filozófust, írót, zenészt és költőt el kellene felejtenünk. Kezdjük mondjuk azzal a Jézus nevű fickóval? :) Vagy esetleg menjünk vissza Platónig, Buddháig, Zarathustráig? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem a mondás, nem mint egy életműből kiragadott fejezet, hanem mint egy elmés meglátás tetszik. Például a "magánvaló én" című agymenésétől is simán el tudom vonatkoztatni, pedig emlékeim szerint az idézet annak a könyvnek a bevezetőjéből való. Jó, persze, tudom én, hogy nem lehet eltekinteni a kontextustól, de hát egy ilyen "libsi fórumon" anything goes :)
10 lépés távolságot meg sztem minden nagyotmondóval érdemes tartani, legyen az petyhüdt jellemű, vagy emelkedett.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | értem én sevil, de nem érzel bizonyos eszmék közötti ellentmondást? :)
Mármint, az hogy Fichte-t dicsőítik egy egyébként magukat liberális beállítódottságú fórumon, az olyan, mint hogy mostanában pont a baloldali politikai filozófia talált rá Carl Schmittre, aki hát hogyismondjam, olyan náci fickó volt, aki még az 50-es években sem vonta vissza "tanait".
Persze, olyan ember volt, akinek ez állt jól. De akkor mit keres mindezek között az idealizmus? Persze, azzal hogy szegény sorból jött, csak alátámasztja azt az elméletet, hogy a radikalizmusra főleg a szegényebb sorból jött, de magasra szárnyalt egyének a hajlamosabbak.
Mindegyno, én továbbra is 10 lépés távolságot tartok minden idealistával szemben, szavaikat és meglátásaikat pedig duplán szűröm és mérlegelem. De nem azért mert "nem érek fel az idealizmushoz", nálam a kérdés vertikális iránya pont fordított. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Á, pont az a jó ebben a mondásban, hogy önmagára is alkalmazható. Fichte a nacionalista filozófiát választotta, mert ilyen ember volt. Ennyi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja, nekem meg a kedvencem tőle a nacionalista szövegei, amiket mérhetetlen korlátolt módon fogalmazott meg Napóleon idején, ezzel megalapozva a német nemzeti identitást, ami durván tagolt államközösség esetén sokkal erősebb, mint szomszédainak van, és hát azt meg mindenki tudja, hogy hova vezetett.
Csak óvatosan az idealistákkal! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Fichtétől nekem is ez a kedvenc :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "hogy valaki milyen filozófiát választ, az tehát attól függ, milyen ember: mert egy filozófiai rendszer nem valami holt ruhanemű, amelyet tetszés szerint felölthetünk és levethetünk, hanem átlelkesíti annak az embernek a lelke, akié. az a jellem, amely természettől fogva petyhüdt, vagy petyhüdtté tette és elpuhította a szellemi szolgaság, tudósi fényűzés és hiúság, soha nem fog felemelkedni az idealizmushoz." (fichte) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Az Internet elveszi az időt és az energiát olyan offline tevékenységektől, mint amilyen a szex, a személyes találkozás, a tévézés, az újság és magazin olvasás." Ann Mack |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Nincs nagyobb tévedés, sőt együgyűség, mint ha valaki összekeveri a szeretet szabadon leereszkedő alázatát a szolgai alávalósággal, hasonlóan a fennköltség és a gőg összekeveréséhez. Valójában alázat és fennköltség egysége a szeretet androgynitása és amikor ez az androgynitás és hatalom megszűnik, akkor fellép a nemek különbsége, mint erőszak és erőtlenség, mint önteltség vagy zsarnoki sóvárgás és mint szolgaság, s egy vad házasságban egymáshoz láncolódnak."
Franz Xaver von Baader, Negyven mondat a vallásos erotikából |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Sosem késő azzá válnunk, akik valójában vagyunk" - Marianne Williamson |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | je.
(lemaradt a mondat végéről.szori.folytatás a verselős topikban.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | egyszerűbben:
eddigi igen hiányos -de fejlesztés alatt álló - megszerzett tudásom szerint,
jelenleg két nézőpont kergeti egymást a világban - és egyben az összehangolt lehetőséget keresi:
1. az anyagi tudat
2. a tudati anyag
szerintem -meg sok nálam sokkal nagyobb gondokodó már hitvallásnak nevezhető munkássága szerint is-
a kettő - habár a görög idők nyomi korszakában megvált az egymást segítő nyugodt élményektől-
mégis csak ugyanazt a folyamatot jellemzi.
ennek pedig a halál nem egyedileg tárgyalt témája,maximum egy egyenletben jelzett -esetenként többszörös-ismeretlen tényező. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hopax.
annyira igaz az állításod, mint az a megkérdőjelezhető digitális szekvencia, amit a buddha
-most csak azok figyeljenek, akik a nirvánát keresik-
a halálakor a 0-8-1-4 -.
megvalósításával véghezvitt.
avagy,
ha a filozófiát a halál lélektanaként,afizikát az életékénét értelmezed,
akkor azt mondod,
hogy a fizika továbbviszi a folyamatait a halált követő létbe is, csak metafizika lesz. (erről, illetve hameroff szerinti dendritekben rejlő - még felfedezés alatt álló - tudatértelmezésről, csak folyamatértelmezéseket kapsz. a filozófia azonban biztosan állítja a tényt, hogy a létkerék, habár a lendkerék-effektus beszámításával is, de megállítható.
az nagyon szép és jó, ha a fizika kezd már VÉGRE együtt fejlődni a filozófiával, de ez igen is bölcsességgeneráló folyamat.)
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És ezt mire alapozod, Hopax? Mármint hogy gyűjtőpontba kerülsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Itt most néhány hozzászólás átfedésbe került a halálos topiccal. Szerintem gyűjtőpont van amúgy Nargile, illetve nézőpont kérdése, hogy vajon a kis parányi fizikai létélményünknek odasakkoza -e a nagyobb parányi csáp, hogy átéljük. |
| | | | |
|
