 |
Legfrissebb hozzászólások (763 - 772)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | "hogyan lehet felhasználni a jelenleg adott kiváltságot: a netet és a digitális tudatot ennek modellszerű ujjáélesztésére?"
Ezzel kapcsolatban egy érdekes cikk egy katolikus teológusról, aki sokak szerint megálmodta a cyberteret:
http://theoblogical.org/dlature/united/ph2paper/noosph.html
"tényleg lehetséges, hogy az emberiség boldogságban nyargaljon tovább az univerzumba?"
Louis Claude de Saint-Martin így ír:
"A legtöbb embernek az élet csupán két napból áll: az elsőben mindenben hisznek, a másodikban semmiben. Más embereknek az élet szintén két napból áll, de az különbözteti meg őket a hétköznapi emberektől, hogy az elsőben csak illúziókban hisznek, ami semmi, a második napon pedig mindenben, mivel hisznek az igazságban, ami minden."
Kérdés, hogy az emberiség mint egész vajon melyik kategóriába esik. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | (nargi, megint rengeteg remek tudásnyitány. dejó! deköszi.
habár csak jegyzet magamnak nem esszé. :)
van olyan, hogy transzcendens realizmus? :D
amikor nem csupán tragikus fuldoklásként éled meg a sok feléd nyúló csáp között az egységélményt
- a csápokon talán rengeteg információ ( mint gördülékeny angyalkönny ) özönlik minden irányba - :
ha képes vagy nem megpróbálni elfojtani a ráció kétes tudat-uralmát,
de ugyanakkor nem is fordulsz a lényegi történésekhez mentőövért.
schleiermacher a művei első számú célközönségeként a művelt embereket jelölte meg, mert talán az ő életük van a legtávolabb a vallásos léttől.
nietzche fuldoklott a rengeteg őt érő, beléáramló csoda-információ átadási, feldolgozási kényszerében.
miért ennyi a német a filosz bugyraiban?
mi van a német nyelvben, ami a tudatot a transzcendencia keresésére irányítja?
miért a németek élesztették föl az árja-kultuszt - mármint így, a nevesítve is?
a buddha anyja is egy fehér elefánttól esett teherbe, aki az orrmányát az oldalán vezette testébe.
vajon akkoriban még képesek voltunk látni is a huzalokat, ha azok megjelentek? bárha szemeink már homályosultan földi attribútumokat kerestek kapaszkodóként. vajon a tisztánlátás igazi mesterei tényleg az alaktalan isteneket imádó őskultúrák egyedei lehettek?hogyan lehet felhasználni a jelenleg adott kiváltságot: a netet és a digitális tudatot ennek modellszerű ujjáélesztésére? tényleg lehetséges, hogy az emberiség boldogságban nyargaljon tovább az univerzumba?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát szívesen. Bár azt nem tudom, miként segítette az esszédet Schleiermacher unio mystica élménye - amit ő geheimnisvoller Augenblick-nek nevez :)
Jakob Böhme ugyanezt a titokzatos pillanatot - mondhatjuk pszichedelikus élménynek? - még gyerekkorában élte át, amikor látta megtörni a Nap fényét egy bronzedényen. Azt állította, hogy akkor ott összeállt neki a világ egy nagy egésszé.
Ha jól emlékszem, nekem is gyerekkoromban volt az első hasonló élményem, amikor néztem egy vonat ablakából az esőcseppeket lehullani egy háztetőről. Úgy éreztem cseppfolyósodott az idő.
Aztán jóval később olvastam Jakab Ősevangéliumát, ahol egy felhő száll a barlang (nem jászól, platóni barlang) fölé, ahol Mária vajúdik, az idő megáll, fény hatol a barlangba, Jézus megszületik, az idő megy tovább. Teofánia: az inkarnáció pillanatában nem létezhet idő.
Vajon a mikrokozmoszunkban akkor következnek be ezek a geheimnisvolle Augenblick-ek, amikor egy idegen, intelligibilis tudat tapogatózik pneumatikus csápjaival az elménk után, vagy csupán az erővonalak konvergenciája folytán egy olyan gyűjtőpontba kerülünk, ahonnan rálátás nyílik a transzcendensre?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Nargi kösz a schleiermachert:
jól jött a "görög antropomorfizáció,mint a bevándorló és ideológiai értelemben győztes 'indoszkitikus' -pfff... nekem így egyszerű- hagyomány virágzása" c. jegyzetemhez. :) - persze nietzche jó és rossz fölöttje, tragédia születése mellé.amúgy:)
" a gyorsaság célbaér, ha pontos is"
(Xenophon -szabad fordítás.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A szabadság a szükségszerűség felismerése."
... Engels... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ilyenkor a végtelen világ kebelén nyugszom: ebben a pillanatban én vagyok a végtelen világ lelke, mert annak minden erejét és végtelen életét sajátomnak érzem, ebben a pillanatban a végtelen világ az én testem, mert izmait és tagjait sajátjaimként érzem, s legbensőbb idegszálai éppúgy az én gondolatom és indulatom szerint mozognak, mint a sajátjaim."
Schleiermacher |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "... a metaforikus látás tehát rokon az álommal, és az agy vagy az elme betegségeinél a valóságfunkció megrendülései metaforikus látást eredményeznek. nos, kognitív szempontból ez történik vélhetőleg minden fölismerés (azaz metaforaalkotás) esetén. a tudományos elméletek megalkotásakor és megigazulásakor ugyanúgy alakul át a valóság, mint a skizofréneknél. a különbség "mindössze" az aktuális valósághoz idomítás, az uralkodó közeg szabályainak betartása. mondhatni: a fölismerés rendezett (kontextusba illesztett) elmebaj. vagy: az elmebaj rendezetlen valóságalakítás..."
uo. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "...nietzshe írja: " az igazság tehát nem valami létező és megtalálható hanem valami megalkotandó és ami nevet ad egy folyamatnak vagy inkább valami győzni vágyó akaratnak amely soha véget nem ér, sohasem fogy el: ebbe foglalandó az igazság mint processzus ad infinitum, egyfajta aktív meghatározás, nem pedig valaminek a tudatosulása ami "magánvalóan" szilárd és meghatározott." vagyis az eszmék: hiedelmek, szempontok, elképzelések, fölismerések, világképek, értékek, szabályrendszerek, tudományos és filozófiai rendszerek és paradigmák díszletei egy szándéknak, mely az intellektus állarca mögött rejtett (olykor tudattalan) akaratként valamiféle valóság létrehozására irányul. az eszmét tekinthetjük akár a varázsló mágikus eszközeként is a tapasztalás, a gondolkodás, és velük a világ átalakítására..."
farkas attila márton: az edény széttörése - bevezetés az iszonyológiába |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Vajjon oly nehezen tudná-e az anyag megőrizni a szépésget, ha annak ezen a világon kívül egy szebb hazája nem volna?..."
(Tafferner Béla: Virág és Divat - ez egy 1909-es divatkalauz a virágnyelvről. egyszerűen remek! ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jó hozzáállás. ha fejleszted, akkor lehet, hogy már nem kell ideszületned. |
| | | | |
|
