 |
Legfrissebb hozzászólások (643 - 692)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | Kérlek, Bence, magyarázd el, minél jobban, mi is az az eternalizmus, ki az az eternalista? Nagyon érdekel régóta, és már írtál is róla, (meg hogy én is az lehetek,) de úgy érzem még mindig nem jött át teljesen...
Nekem azt mondta az eltés tibetista tanárom, mikor valami olyat mondott amahaparinirvanára hogy ~abszolút létezés (vagy ilyesmi) és én mondtam neki hogy hát de az nem abszolút semmi? Szóval akkor nevetve azt mondta hogy hehe, hát ezaz, de azért ha jól megnézzük azért mégiscsak valami... A lényeg hogy ez is csak az ő véleménye, viszont a dharma követői között sincs egyetértés az abszolút nincsség valóban nincsség, avagy abszolút vanság kérdésében... ! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | 'known as Sunyata, so much so that Absolute Reality is identified with Absolute Nothingness'
'The possibility of this transition bespeaks of the substantial presence of a shadowy self in the metaphysical vacuum of Sunyata.'
'as a scrutinizing look at the Buddhistic Sunyata-theory manages to get a glimpse of the shadowy presence of a full-fledged Atman that explains the possibility of enlightenment.'
Tipikus eternalista. nem vágja:( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Részlet Leo Schaya "Az Egység szúfí tanítása" c. könyvéből:
"
Az iszlám metafizikája nem hozzáfűzött spekulációkból áll, hanem a tanítás lényege; s e lényeg tiszta tartalma azonos minden vallás tartalmával. Valóban, az egyik és a másik vallás közötti különbség a formában és a kifejeződésban van, s nem a forma feletti végtelen Valóságban. Az iszlám metafizikában elmélyedni annyi, mint behatolni minden vallás egy Igazságába, az egyedül Valóba.
A vallás csak akkor az, ami, ha isteni kinyilatkoztatás az alapja; az emberi agy kreálta ideológiákból üdv nem fakad. Az iszlám valódi értékét tárgyilagosan megítélni csak Mohamed üzenetének benső értéke és az üzenet szellemi és történeti gyümölcsei alapján lehet. A Végtelen Igazságát az emberekkel közölni szánta, és feltárulkozásának számlálhatatlan lehetőségét néhány vallásba foglalta a sokarcú emberiség különféle alapmentalitása szerint. Minden vallás formai kizárólagossága a forma mint olyan kizárólagosságát ismétli meg. A formát a forma feletti isteni Valóság minden más Ťképétőlť megkülönböztető sajátos szimbolikus kifejezés határozza meg. És valóban, minden vallás külső alakja Isten megnyilatkozásának formája, és minden más vallási formától egy bizonyos isteni aspektusra ébredésben különbözik. Minden aspektus feltárja a többi kinyilatkoztatást is tökéletessége fényében; mert Isten tiszta, megkülönböztetetlen Lényeg, és aspektusai, tökéletességei száma oszthatatlan és végtelen, s a minőségek keveredése nélkül foglalja magába a többi minőséget. Minden kinyilatkoztatás az összes többit is jelenti a maga módján, rendeltetésük éppúgy az egy és egyetemes Istenség állítása; mert Istentől nem vehetjük el a kinyilatkoztatás és feltárulkozás semmilyen lehetőségét.
Valamely isteni minőség a tükrét képező vallásban ragyog fel teljes fényében, s e vallást követői Isten egyetlen fenséges kinyilatkoztatásának tekintik. Az Istenség sokféle manifesztációjának belső törvénye minden kinyilatkoztatás sajátos formáját védelmezi; Isten minden vallást egyfajta felsőbbrendűséggel ruház fel a többivel szemben, így kristályosodhat ki a közösség alapmentalitása őstípusa köré, amely a fenségeshez vezető útja. A vallások kizárólagossága a dolgok természetéből fakad; a forma illúziójába merült ember előtt az Igazság csak fátyolon át mutatkozik meg, valamely szükségképpen múlékony és határolt, alakkal bíró megjelenésben, de ez szétoszlik, amint az ember -- ha Isten engedi -- közvetlenül a Lényegben és az átmeneti szimbólumokon túl közeledik az Igazsághoz.
Egy vallás Ťmagasabbrendűségeť nem benső, hozzá tartozó, abszolút velejárója, csak formai tényezőkből ered, és valamiképpen semlegesíti más hagyományok Ťfelsőbbrendűségeť, mert Isten forma nélküli valóságában egyedül trónol Ťpáratlan tökéletességeiť fölött, aminek a vallás csak szimbolikus és szellemi megnyilatkozása: Ő minden arculatától, aspektusától, feltárulásától, Nevétől, megszemélyesülésétől, Belőle induló és Hozzá vezető úttól független, feltétlen Lényeg. Az Isten abszolút Valóságát sajátos alakba szűkítő és korlátozó ember nehezen ismeri fel az Istenséget más alakjában, és nehezen haladja meg önnön múló alakja -- a Ťszolgať -- és alakon túli végtelen őstípusa az ŤÚrť --kettősségét. Be kell látnunk, hogy a vallások lényegi Egységének felismerése nem kikerülhetetlen előfeltétele az Egy megtapasztalásának; ez utóbbi viszont megköveteli azon vallási formák szellemi integrációját, amelyeket sorsunk közvetlen erőterünkbe sodor, végül pedig a forma-illúzió meghaladását, noha nem tartozik hozzá az elemző megismerés. Az isteni Valóság túl van minden dualizmuson -- e belátás minden vallás egyetlen Lényegének megértése; s a Lényeg, az Esszencia megismerése saját emberfeletti, halhatatlan ŤÖnmagunkťmegismerése.
"
[A második bekezdés 5. mondatát nem tudom összerakni szintaktikailag. Van valakinek ötlete hogyan kéne érteni?] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egyik reggel a tanítványai körében ülő Buddhát meglátogatta egy ember.
- Mester - kérdezte tőle - van Isten?
- Nincs - válaszolt a Magasztos.
Az ember elment. Ugyancsak aznap jött egy másik ember is.
- Mester - kerdezte ő is - van Isten?
- Van bizony, természetesen létezik - válaszolta Buddha.
Ez az ember is elment. Este egy újabb kereső jött.
- Mester, van Isten?
Ennek Buddha nem válaszolt csak leültette maga mellé, behunyta szemét és
hallgatott. Az ember egy fél óra múlva felállt es megköszönte. Azzal ő is elment.
A tanítványok összedugták a fejüket, majd Szariputta, a mester
legkedvesebb tanitványa megkérdezte:
- Mester! Miért válaszoltad az első kérdezőnek, hogy nincs Isten, a
másodiknak azt, hogy van es az utolsónak nem is feleltél? Akkor most mi az igazság?
Buddha így válaszolt:
- Az első ember egy ateista volt. Arra számított, hogy azt mondom van Isten és akkor majd megnyugodva mehetett volna haza azzal, hogy ezekkel nincs mit tárgyalni.
A második ember egy pap volt. Azért jött, hogy vitatkozhasson velem, hisz mindenki tudja én nem beszélek soha istenről.
Mindkettőjüknek olyan választ kellett adjak, ami hasznukra válik.
A harmadik emberben volt hit és volt alázat. Nem szavakkal, de megadtam a választ a kérdésére, átélhette az istenit..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sztem én nem neveztem a bhatki útját érzelmesnek, csupán azt mondtam, hogy valszeg több haszna származhat egy "érzelmesebb", intellektuálisan nem annyira "penge" embernek a bhakti gyakorlásából, és az azt magyarázó érvrendszer tanulmányozásából, mint mondjuk elvont alapelveken való "elmélkedésből" /meditációból/ és az azt alátámasztó elvont, bonyolult érvrendszer tanulmányozásából. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki szépen idézel a Gítából.
Éppen ezért nem értem, hogy bhakti útját miért nevezed érzelmesnek, amikor nem érzelmes, hanem elfoigadáson a kinyilatkoztatás, sabda elfogadásán alapszik.
mindemelett a filozófiák és vallások, hitrendszerek tökéletesen ugyanarról beszélnek, csak más színű ablakkeretük és néha más-más formájúak vannak a világra.
ezeket a dolgokat valóban kell alkalmazni gyakorlatban, a gyakorlathoz hozzátartozik az átélés nevű folyamat, az élmény, vallásos élmény amit bármilyen forrásból megszerezetünk.
tehát az elmagyarázás nélkülözhetetlen, de nem elegendő.
"a filozófia hit nélkül puszta spekuláció
a hit filozófia nélkül érzelmi hullámzás, idealizmus."
egy bhakti |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt,
"Látszólag homlokegyenest ellenkezik ezzel..."
ez egy milyen zseniális beszúrás!
Ákimáki, te önmeghatározásilag ha bármi egyáltalán, jógi vagy, vagy hindu, vagy értelmileg-érzelmileg jógát ismerő? magam részéről mostanában töprengek ilyeneken, "jógát tanulok"-ra jutottam, meg újabban arra (olvastam egy kommunista haverom könyvét), hogy kommunista is vagyok meg jé, ez a hindu rendszer is milyen működőképes, tehát hindunak is kénytelen vagyok magam vallani.? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki:
Én is akartam idézni az V.4-et, kösz, hogy megtetted :)
Asszem neked bejönne a Feuerstein könyv.
Ami az egyszavas fordításokat illeti, azok csak csomók a zsebkendőn :)
Még a Gítá előszavából:
"
A Bhagavad Gítá "az ÖRÖKKÉVALÓ tudománya, a jógáról szóló írás", Istenről, a világról, az emberről és mindezek alapvető egységéről szól. Arról az egységről, amelynek fölismerése, átélése és megvalósítása a jóga egyetlen célja. A "jóga" szó ugyanazt jelenti, mint a latin "religio": visszakötni, összekötni, egyesíteni, egyesülni - Istennel. Tizennyolc párbeszéde közül tizenhat a jóga egy-egy fajtáját viseli címében. Soha nem hallott jógákról tudósítanak e címek, s ennek oka az, hogy jógának nemcsak magát az Istennel való egyesülést nevezik, hanem az egyesüléshez vezető vezető változatos utakat és módokat is. Az emberi szellem sok megnyilvánulása tekinthető és használható jógának, az istenség felé vezető útnak, eszköznek. Ez utak közül egyik sem jobb, vagy rosszabb, mint a másik, egyszerűen csak más. Az egyik lelki alkatnak emez felel meg jobban, a másiknak amaz. A Bhagavad Gítában hangzik el a hindu Szentháromság második személyének megtestesítője ajakáról a végtelen isteni tolerancia szózata: "Sokféle úton jönnek Énhozzám, Pártha, s Én minden úton eléjük megyek, mert az ösvény amelyen jönnek, Pártha, minden irányból, az enyém" (IV. 11.).
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Végülis ezek a filozófiai rendszerek olyan alapvető dolgokban különböznek, amelyek alapos ismerete már feleslegessé teszi a róla való "filozófálást".
Ellentmondás mentes filozófiát alkotni szerintem lehetetlenség,
ez egyszerüen a tárgy természetéből fakad, és annak a tárgynak a természetéből, amit megpróbálunk "megfogni" vele.
Ezért szerintem a gyakorlati haszna alapján lehet megítélni az egyes filozófiákat.
pl. ha 1 rendszer hatékonyan segíti a tanulót, hogy felmérje fejlettségi szintjét a végső célhoz viszonyítva, annak megvan az az előnye, hogy nem ül a babérjain a tanuló, nem ragad meg 1 szinten, hanem folytatja útját a végső célig.
Másrészt vannak "intellektuálisabb" emberek, akiknek valószínüleg a puszta "hit" nem szolgáltat megfelelő bizonyosságot és belső hajtóerőt a feltétlenül szükséges gyakorlatok elvégzéséhez, helyes elvégzéséhez, egyszerün azért, mert kétkednek, nem értik miért épp "ezt" kellene és "így" csinálniuk. Viszont a szép kerek intellektuális magyarázat rajtuk sokat lendíthet.
Vannak "érzelmesebb" emberek, akik pl. a bhakti útját követik, és nincs szükségük bonyolult eszmefuttatásokra, csupán 1 lényeges alapelv ismeretére és feltétel nélküli elfogadására ahhoz, hogy odaadással, hatékonyan legyenek képesek elvégezni "feladatukat"...
Ezért az a szép szerintem ebben az egészben, hogy mindenki kiválaszthatja a maga vérmérsékletének leginkább megfelelő gyakorlatokat, az azokat alátámasztó magyarázatokkal együtt, amik nem feltétlenül egyeznek, de ha a tanuló "halad előre", egy idő után maga fogja látni eltünni az ellentmondásokat, és végül ugyan azt a célt érik el, ha látszólag más uton is indultak...
[4. A szánkhját és a jógát együgyűek vallják különbözőnek, nem a bölcsek. Aki az egyiket helyesen követi, mindkettőnek a gyümölcsét elnyeri. 4.]
[5. Azt a célt, amelyhez a szánkhja hívei eljutnak, a jóga követői is elérik; |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Arra a különbségre utaltam, ami a fordítások között van.
Amit írtam az csak 1 "üres eszmefuttatás" volt, nem igazán az általad idézettekre rakció.
Inkább csak azt írtam ami annak kapcsán eszembe jutott...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Anyag
Energia
Tudat
Ezen a néven tudom én a három ősminőséget. Utánanézek majd, melyiket származtatják melyikből. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezt meg a Bhagavad Gítá bevezetőjében:
"
Amint említettük a Gítá hol a Szánkhja-rendszer, hol a Védánta-bölcselet felfogását tükrözi. A két bölcseleti rendszer közötti különbség röviden a következő:
A Szánkhja-rendszer dualisztikus. Szerinte a világ két tényezőből áll: szellemből, amit purusának hív és anyagból, amit prakritinek nevez. E szellem, amely voltaképpen különálló, egyedi de egynemű tudat-egységek összessége, az anyagot közelsége által eleveníti meg: erőit az anyagba árasztja, aztán mintegy "félreáll és szemléli összjátékukat, önmaga pedig változatlan marad". Az anyag a szellem erőit saját tulajdonságai, a Gítában oly sokat emlegetett gunák révén veszi föl: a gunák a szellem erőitől kapják az életet, a mozgás, a hatás képességét. A Gítá számtalan helyén találkozunk majd azzal a felfogással, hogy az Én nem cselekszik, csak az anyag és tulajdonságai, a gunák visznek véghez mindent, s az az ember "nem lát", aki azt hiszi, hogy ő mozog, érzékel és cselekszik, mert hiszen csak "a gunák mozognak a gunák között" (Bhagavad Gítá III.28). A Szánkhja felfogása szerint tehát az Én, a szellem csak elindítója s aztán szemlélője a világegyetem létének.
Látszólag homlokegyenest ellenkezik ezzel a Védánta-bölcselet nézete. Szerinte az ÉN, a szellem, az Isten egyetlen létező, a mindenben jelenvaló, a minden cselekvő, a mindenütt tudatos. Az atomtól a világegyetem legnagyobb csillagáig mindenben benne van az ÉN, és semmi más nincs, csak az ÉN, az Isten. Az ÉN a teremtés tartamára tudatos, tehát korlátozást, elkülönülést képzel el: így áll elő az anyagi világ, amely ennélfogva csak látszat, "májá", az ÉN-nek mintegy gondolatformája. Az ÉN egy, de ezt a határtalan egységet csak a teremtmények végtelen sokasága és változatossága tudja kifejezni. Minden teremtmény az ÉN egy darabja, lényének tükröződése, hasonlatos a Szánkhja-rendszer purusáihoz, de azzal a nagy különbséggel, hogy ők nem csupán nézők, hanem cselekvő részt vesznek a viláegyetem életében, ami egyszersmind az ő életük is.
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki:
"Ez azért nem kis különbség, ugye?"
Ezzel mire utalsz? A három gúna az a három, amit írtál. Hol a különbség? A szöveg itt nem megy bele részletesebben a gúnák magyarázatába, a fejezet, ahonnan másoltam, a karma-jóga útjával foglalkozik (címe: Karma-jóga - szabadság a tettekben).
"Ha jól értettem, a "jóga" szerint minden jelenség csupán a gunák valamely különleges kombinációja."
A könyv inkább arról beszél, hogy hogy van a _jógák_ szerint:-) Ezt találtam a szákhja hagyományról szóló fejezetben:
"
A védánta és a Mahábháratában említett korábbi szánkhja iskolákkal éles ellentétben Ísvara Krisna [a Szánkhja-káriká szerzője, kb. i.sz. 350] azt tanította, hogy a valóság nem egyes, hanem többes. Egyik oldalon a természet számtalan változó és tudattalan formája van (prakriti), a másik oldalon a megszámlálhatatlan transzcendens önvaló (purusa), melyek tiszta tudatosságok, mindenütt jelenlévők és örökkévalók. Közelebbről nézve ez a pluralizmus logikátlan. Ha a számtalan önvaló mindegyike mindenütt jelenlévő, akkor végtelenül keresztezik egymást, tehát logikusan azonosnak kell tekinteni őket. Ezt a problémát sok filozófus vitatta újra és újra, és amíg Sankara nondualizmusa intellektuálisan a legelegánsabb, Rámánudzsa módosított nondualizmusa talán a legjobban elégíti ki mind az észt, mind a megérzést.
Ísvara Krisna továbbá azt tanította, hogy a természet három alapvető kötőerő, avagy dinamikus minőség (guna) kölcsönhatása által létrejövő óriási kompozíció vagy több dimenzióban ható struktúra. A guna szó szerint "kötelet" jelent, de széles körű mellékjelentése van. A jóga és a szánkhja metafizika szövegösszefüggésében ez a kifejezés a kozmosz megmagyarázhatatlan végső "valóságait" jelenti.
[...]
A három gunát szattvának (jóság), radzsasznak (szenvedély) és tamasznak (tudatlanság) hívják. Ezek alkotják minden anyag és pszichofiziológiai jelenség alapját.
"
[Ahol szétesnek a ragok meg egyeztetések, sajnos az úgy van a könyvben gyárilag. Elég nagy kár :-(] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma, ez tetszik. szép, világos megfogalmazásnak tűnik.
"anyagi természet három kötőerejének hatása"
Ahogy észrevettem a 3 kötőerőt általában úgy fordítják:
szattva - tisztaság, jóság; radszasz - tevékenység, ragaszkodás; tamasz - stabilitás, tompoltság, sötétség...
Ez azért nem kis különbség, ugye?
Már pusztán ebből látszik szerintem, mennyire nehezen felfogható, értelmezhető "dologról" van itt szó.
Általában aki ír róla, az a maga "szája-íze" szerinti jelentést csatolja hozzá, azt, amire a magyarázatához szüksége van.
Sokan ezért azt gondolhatják, itt csak valami alaptalan "barbár, fantáziaszülte dologról" van szó, ahhoz hasonlóan talán, ahogy egyes görög filozófusok úgy gondolták, négy elem építi fel a világot, a föld a tűz a víz és a levegő.
Aki olvasta pl. a jóga-szútrákat, az sejtheti hogy nem erről van szó.
Ez nem egy logikus világmagyarázathoz szükséges fantáziaszülte elmélet.
A gunák működésének alapos ismerete - egyesek szerint - az anyagban létrehozott "különleges" változások, általában más vallásokban "csodáknak" nevezett jelenségek létrehozásához szükséges alapvető tudás.
Ezen tudás birtokában lehet pl. különbőző jelenségeket materializálni, úgy ahogy pl. Jézus tette azt a borral.
Már ebből látszik, hogyha a gunák működésének alapos ismerete ilyen "hatalommal" párosul, akkor itt többről van szó, mint pusztán logikus magyarázathoz szükséges fantáziaszüleményről.
Ahogy a modern tudomány az anyag behatóbb ismeretével különleges változásokat képes létrehozni az anyagban,úgy a jógi is az anyag behatóbb ismerete által képes erre.
Mivel az általa elért tudás számunkra nem elérhető(a jelen pillanatban), csupán a következményét látjuk, így abból következtethetünk valamelyest a tudása "valódiságára", és "mélységére", amilyen változásokat képes létrehozni, ahogy pl. ha tudjuk hogy valaki képes atombombát építeni, vagy adomrobbanást előidézni, arról feltételezhetjük, hogy birtokában van olyan ismereteknek, amilyen ismereteknek az nincs a birtokában, aki erre nem képes.
Azt is beláthatjuk, hogy aki erre képes, annak "valódi" ismeretekkel kell rendelkeznie, nem csupán fantázia szülte gondolathalmazzal.
Aki 1 működőképes autót akar építeni, az nem felejti ki belőle a motort, ahogy ezt esetleg megteheti az, aki csak felszínes ismereteket szerzett az autóról, és esetleg úgy gondolja, hogy az autó elindulásának egyedül a gázpedál az oka, ezért csupán 1 gázpedált tesz bele meghajtás gyanánt, semmi egyebet.
Az ilyen elméletek helytelenségét végülis a gyakorlat bizonyítja be, ahogy mások helyességét is.
(hiába dobunk le egy "fémdobozt" több kilóméter magasságból, az nem fog atomrobbanást előidézni)
Ha jól értettem, a "jóga" szerint minden jelenség csupán a gunák valamely különleges kombinációja.
Eszerint valaminek a léte vagy nemléte csupán megnyilvánulás kérdése.
Azt pedig hogy mi (hogyan) nyilvánul meg, a Természet Törvényei irányítják.
Ugyanakkor minden aminek kezdete van és vége, csupán a gunák 1 különleges kombinációjának a megnyilvánulása majd annak "eltűnése".
A jóga filozófiája szerint az "igazi ént" a "hamis éntől" pontosan az különbözteti meg, hogy az utóbbi csupán a gunák valamely kombinációjára vonatkozik, amíg az előbbiről igazából nem nagyon tudunk semmit.
Észrevehetjük, hogy mindenfajta jelenség anyagi (a gunák valamely kombinációja), aminek kezdete van és vége.
Eszerint a mentális-anyagi megkülönböztetés értelmét veszti, hiszen végsősoron a fizikai anyagot ugyan az az "anyag" építi fel, ami gondolatainkat, érzelmeinket, "karmánkat", stb...
A jóga célja ennek fényében nem más, minthogy a tudatot (purusát) megszabadítsa a gunák valamely kombinációjával (~prakritivel) való azonosulásának "tudatától" (ami végsősoron maga is a gunák 1 kombinációja), legyen az akár a fizikai test, akár bármilyen finomságu mentális test...
blabla... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Eskimo: "If I did not know about God and sin, would I go to hell?" Priest: "No, not if you did not know." Eskimo: "Then why did you tell me?" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (folytatás)
[...]
Úgy tartják, a cselekedetek és azok visszahatásainak kapcsolata vasbilincs erősségű törvény , más szóval az, amit a morális ok-okozati viszony törvényének neveztek el.
[...]
Ez a tanítás szoros összefüggésbe hozható egy másik széles körben elterjedt felfogással, melyben valamennyi hindu, buddhista és dzsaina iskola megegyezik. Ennek a tézisnek a lényege, hogy az ember többdimenziós lény és a fizikai test halálával életlényege nem ér véget hirtelenül. Különféle hagyományok különbözőképpen magyarázzák ezt a halál utáni folytonosságot, és az interpretációk a naivtól az egészen kifinomultig terjedő skálán mozognak. Néhányuk szerint a túlélő tudatosság a halál utáni, finom-fizikai testében újbóli testet öltésre vár az asztrális, köztes létsíkon. Mások szerint az ego-tudatosság nem éli túl a test halálát, ezért szigorú értelemben nincs állandó lélekvándorló entitás, csak különböző karmikus erők folytonossága. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Részletek G. Feuerstein: Yoga tradíció c. könyvéből:
A megtévesztett transzcendentális lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában a természet végzi azokat. (Bhagavad Gítá 3. 27)
Krisna az emberi formában megjelenő fenséges Úr itt azt mondja, hogy minden cselekvés spontánul keletkezik a természet (prakriti) elrendezésének részeként. Az Én teszem ezt, és azt eszménye érzékcsalódásból ered, végzetesen azt feltételezzük, hogy mi helyezkedünk el a fölött, ami éppen történik. Valójában még a gondolatainkat sem igazán mi teremtjük. A gondolatok a Természet minden folyamatához hasonlóan egyszerűen keletkeznek. Elhatározzuk, hogy számítógépre írunk, zongorázunk, kerékpározunk, vagy egy baráttal beszélgetünk de ezeket a cselekedeteket Krisna (és általában a hinduizmus spirituális szaktekintélyei) szerint nem az anyagi ego okozza, bár úgy tűnik vele kapcsolatban történne. Valójában az ego-felfogás, a téves anyagi énérzet maga keletkezik a Természet spontán cselekedeteinek egyikeként, magát bizonyos feladatok végrehajtójának feltételezve, aztán pedig azt feltételezi, hogy ő maga a következmények elszenvedője. A valóság az, hogy sem az alkotó sem az elszenvedő nem az anyagi ego, hanem tőle függetlenül, az Istennek alárendelt anyagi természet három kötőereje foglalkoztatja az illúziójukhoz ragaszkodó lelkeket.
Megállapítjuk, hogy a karma-jóga tárgya a cselekvési szabadság. Az idevágó szanszkrit kifejezés a naiskarmja, ami azt jelenti, visszahatások, fájdalmas következmények nélküli cselekvés. Tehát nem a tétlenséget értjük rajta. A naiskarmja-karman inkább a taoista wu wei fogalomnak felel meg, tétlenség a cselekvésben. Vagyis a karma-jógában a cselekvésben jelen lévő tudatosság az elsőrendű fontosságú, ilyen értelemben szól a visszahatásoktól mentes cselekvés szabadságáról, vagyis az anyagi, önző egoisztikus motivációk transzcendentális átalakításáról. Amikor a cselekvő alanyként feltűnő ego illúziója átnemesedik, akkor felismerjük, hogy a cselekedetek spontán történnek, az anyagi természet befolyása alatt. Az ego zavaró hatása nélkül lelki természetünk spontán nyugodt folyamként jelentkezik.
[...]
Mivel definíció szerint az élet cselekvés, még bármilyen látszólagos tétlenséget is a cselekvés formájaként kell értelmeznünk. A lényeg ugyanis a cselekvő, vagy a nem cselekvő tudati megvalósítása. A karma-jóga elve egyetemes érvényű. Ez azt jelenti, hogy még a világi cselekedetektől formálisan tartózkodó sannyasa hagyomány lemondottai is a cselekvéshez kötöttek, cselekedeteik megkötik őket, hacsak nem a karma-jóga szellemében húzódnak vissza a világtól.
A karma-jóga által az embernek minden tette áldozattá válik, akár a családfő, akár a lemondott szerzetes életét éli. Amit feláldozunk, az utólagos elemzés szerint, maga az ego, a téves anyagi testtel való önazonosítás. Amíg az ego (ahankára) áll a tetteink vagy nem cselekvésünk mögött, addig ezeknek a tetteknek vagy tétlenségeknek visszahatása van. Ezek az egót erősítik, és ennélfogva a megvilágosodás bekövetkeztét akadályozzák. Az ego-tudatú, anyagi énközpontú cselekvésből vagy nem cselekvésből visszahatás, karma származik.
[...]
A karma nemcsak cselekvés, hanem az egyén sorsát formáló láthatatlan következmény is.
[...]
A cselekedeteinkben fejezzük ki, hogy kik vagy mik vagyunk (vagy kinek és minek feltételezzük önmagunkat). Más szavakkal benső lényünket nyilvánítjuk meg külsőleg, a célból, hogy cselekedeteink önmagunk visszatükröződéseivé legyenek. De azok nem csak visszatükröződések. Van egy visszacsatolási hurok cselekedeteink és lényünk között. Minden tett hatással van ránk és hozzájárul annak a személynek a teljes testi, jellemi felépítéséhez, akik lenni akarunk.
[...]
A cselekvésnek megvan az azonnali látható eredménye, amit vagy akarunk, vagy nem. De éppolyan fontos láthatatlan utóhatásuk a létezésünk minőségére... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez szöveg a Semjén-Mikola féle kereszténynek álcázott farizeus magatartás kapcsán aktuális:
"Krisztus abszolút vallási zsenialitása abban áll, hogy maradéktalanul elutasítja az összes büntető törvénykönyvet, tisztasági előírást, a vallási elkülönítést és a bűnösök keresését. A történeti vallás legelemibb kiindulópontját utasítja el. Elutasítja, hogy a világot tisztára és tisztátalanra osszuk fel, szinte mindenkit bosszantva ezzel - akkor és most is.
Jézust meglepően nem háborítják fel a bűnösök, ami annyira botrányos, hogy a legtöbb keresztény mind a mai napig nem is akarja észrevenni. Csak azok bosszantják, akik azt gondolják, hogy nincs bűnük: ezek a tagadók, félelemkeltők és illúzióterjesztők jelentik az igazi akadályt. Sokkal valószínűbb, hogy ők úgy gyűlölködnek, hogy nem is éreznek bűnbánatot. Korábban a vallás úgy gondolta, az a célja, hogy 'kiűzze a gonoszt és a bűnt a mi kis városunkból'. Jézus után már tudjuk, hogy a bűn magában a kiűzésben áll. Nincs hova kiűzni. Megtaláltuk az ellenséget, és az ellenség mi magunk vagyunk. Vagy saját problémánkként hordozzuk és alakítjuk át az emberi történelem gonoszságát, vagy csak tovább fokozzuk a hatékonyságát és erejét azáltal, hogy gyűlöljük és büntetjük 'ott kívül'. A jézusi modellt pontosan és velősen fogalmazta meg Szent Pál: 'Ő bűnné tette értünk azt, aki bűnt nem ismert, hogy általa igazak legyünk Istenben.' (2Kor 5,21) Elismerem, ez kemény téma. Úgy tűnik, csak a misztikusok és a bűnösök értették meg.'" Richard Rohr ferences szerzetes |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja az enyém is hasonló, pont az volt a lényeg, hogy megfeszítették, de nem ébredt benne egy szikra gyűlölet sem, alászállt a poklokra, kaput nyitott onnan kivezetőt, és feltámadt a személyisége mert kellően tiszta volt "Isten országához".
Ezért van az, hogy a kereszténység azt tanítja az egyéni személyiség feltámadhat és ő is örökkön élhet; míg a buddhizmus szerint az, hogy egyéni személyiség az látszathülyeség, azzal nem kell csinálni semmit, nemhogy fejleszteni, meg kiteljesíteni, el kell felejteni, bukó neki.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xerfield: a kereszténységen belül is voltak/vannak hasonló értelmezések, nem csak az Iszlámban. Például az ó-keresztény korban az ún. doketista irányzat szerint Jézust nem feszítették meg ténylegesen a kereszten, csak látszat (dokézis) szerint. Szerintük Jézus emberi testébe a Szentlélek (Hagia Pneuma) galamb formájában akkor szállt alá, amikor Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán vizében, majd a Pneuma el is hagyta a kereszten. Az ő értelmezésükben erre utalt Jézus mondása: "Uram, Uram miért hagytál el engem?" (Eli, Eli, lama sabachtani)
Az én véleményem szerint ez az értelmezés gyakorlatilag kiheréli a kereszénység egyik legmélyebb értelmű misztériumát, éppen attól a nóvumtól fosztja meg azt, amitől a kereszténység több és más volt, mint egy judeo-hellenista filozófiai iskola. De ez az én véleményem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csaksi egyetlen egy jó dolog van az iszlámban:
elismerik a nyugalmat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az ufok betelepittek mdinekt.
f
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekességek az iszlám vallásból:
A bűnbeesést ők nem valami hatalmas nagy világotrengető tényleges bűnnek tekintik, inkább egy lépésnek a fejlődésben.
A Sátán náluk nem a nagy-nagy gonosz; az ember teremtése után a Sátán nem volt hajlandó elfogadni annak felsőrendűségét, hiába mondta neki az Isten, ő nem volt hajlandő tisztelni az embert, csak Istent, ezért taszítatott ki; inkább egy sajnálni való szegény kis butus.
Jézusban azért nem hisznek, mert Isten nem engedte volna, hogy saját fiát keresztre feszítsék és annyi szenvedés érje - szerintük az nem az igazi Jézus volt, akit végül megfeszítettek, csak azt hitte/hiszi mindenki.
Misztikus ága a szufizmus, melyre szintén jellemző a nondualitás; míg az iszlám szerint "Egy Isten van", a szufizmus azt mondja "Egy vagyok Istennel". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kóladiólevest :)
(például...
de abba belefőznek ezt-azt-amazt.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | _Térülök-fordulok,
Szenufó diaszpórát az alkotmánybizottságba!
(amúgy mit kortyolgatnak?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És mi az a triballife?
(Hirdesd!) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak afrikai-származású katolikus-,
amerikai buddhista-,
ausztrál mohamedán-,
ázsiai református-,
európai hindu-hittérítők.
Vannak európai triballife hírdetők is.
Mostantól én is.:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jó kérdés. Én simán betiltanám, és kinevezném magam az első teljhatalmu demokratikus királynak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | pusi:
Aha! De...
vajon demokratikus népszavazást kéne tartani a demokrácia betiltásáról,
vagy önkényesen betiltani mint önkényuralmi rendszert?
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | =gén! Nagyon igazad van. Én, mint önkényuralmi rendszert, betiltanám a demokráciát is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | -off
Egészen pontosan pedig "guillotine". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | guiotin talán.
de legyen HELYESEN hehe: nyaktiló
:]
egy elmés és kitartó ember fabrikált is egyet a közelmúltban magának, hogy aztán így legyen vége.
:/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | guiotin talán.
de HELYESEN hehe legyen: nyaktiló
egy roppant ráérős és elszánt emberke a közelmúltban fabrikált is egyet magának, hogy aztán így legyen vége.
:/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A holokauszt tagadás tényleg büntetendő cselekmény? Mi lehet a büntetés?
Egy ismerősöm szerint a kis méretű "gijotin"(eztet nem tudom helyesen leírni) megfelelő lenne. Mint a fuszeklik fejedelmében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tisztelt Alkotmánybíróság!
Kérelmezem, hogy 33. generációs ükdédszépapám
K o p p á n y /foglalkozás: vezér; sz.idö: ismeretlen; apja neve: Tar Zerind; lakóhely: Somogyvár; vallás: szkíta; elhunyt: 997/
felperes mint az akkor érvényben lévö alkotmány (vérszerzödés) értelmében Árpád vérének legidösebb férfisarja, Sarolt fejedelemné leendö férje és a magyar fejedelmi süveg jogos várományosa,
valamint unokaöccse
I s t v á n /foglalkozás: politikus; sz.idö: 975; leánykori név: Vajk; apja neve: Géza; lakóhely: Veszprém; vallás: róm.kat.; elhunyt: 1038/
alperes mint külföldi fegyveres erök segítségét államcsíny és jogtalan hatalomátvétel céljából hazánk területére mozgósító, vallásszabadságot megsértö trónbitorló, háborús bünös és késöbbi dinasztia-alapító
közötti viszály jogszerü orvoslásának jegyében az alperes által jogtalanul bekövetkeztetett 1008 éve tartó teokratikus önkényuralmi idöszakra utaló
k e r e s z t jelet (lásd I.sz.melléklet) a Büntetö Törvénykönyv 269. §-ának jegyzékébe tiltott önkényuralmi jelképként felvenni.
I.sz.melléklet:
+
|
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csakhogy az ujabb holocaustol valo felelem jogosabbnak latszik, mint barmilyen akarhanyezer eves kultura istenabrazolasai.
mashogyan megkozelitve a problemat, a nacik veszelyebbnek tunnek a tarsadalom szamara, mint a fuvesek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És? Az európai alkotmányokkal egy istenkirály abszolút uralma is ellentétes. Az ókori egyiptomi királyság szimbólumait is be kellene tiltani? Arról nem is beszélve, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint a füvezés is ellentétes az Alkotmánnyal. |
| | | | |
|
