 |
Legfrissebb hozzászólások (613 - 662)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | a Biblia, ugyanolyan szent irat, mint a többi, és a vallásos élményhez - legyen kelet vagy nyugat - télleg ráhangolódás kell. a szimbolizmus foglama a köztudatban és a művészetben csak a felvilágosodás és romantika kora után érkezett meg. addig csak mérsékelten volt jelen, így Jézus tanításait valódi lényegükben egyetemes szimbolikájukban értelmezni nehéz lehetett uszkve több mint 2000 éve.
meta: az előbbinek utána lehet nézni, kérdezni történész manuszoknál, minen esetre érdekes:) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | sétálgatás közben összetalálkozva új-idegen félismerősökkel megtudtam, hogy csokonai a jakobinusok kivégzésén az általa a szellem halálának vélt állami példamutatásba halt bele és kazinczy is szabadkőműves volt...
nekem ez új info.
van aki többet tud erről? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nyilván.
jó szellemi alapanyagból szép gyakorlat lesz, a gyakorlatból tanítás, a tanításból eszmerendszer, az eszmerendszerből hatalmi paradigma.
buddha és martin h. "ideológiája" között is ez lehet a különbség.
az egyik életvezetési tanácsadó, az ürességet, mint a nagy pulzáló létegység részét értelmezi,
a másik eszmerendszertani szakértő, az életet, mint a semmi részét adaptálva táplálkozik az első tanításaiból... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Felvetnék valamit, amire most jutottam, és fogalmam sincs, hogy igaz-e.
Szóval, olvasva a Szent Bibliából az újszövetséget, arra jutottam, hogy egy bizonyos szempontból olyanok, mint a szútrák: "A szútrák akkor működnek igazán, ha teljes odaadással rájuk hagyatkozunk. Ez azonban - főként a nyugati ember számára - nem egyszerű feladat. A buddhista kolostorokban éveket szentelnek arra, hogy meditációs gyakorlatokkal létrehozzák a szútrák valóban eredményes vizsgálatának alapját: a tiszta, nyugodt, kényszerképzetektől és neurózisoktól mentes tudatot. Ennek hiányában a szútrák olvasásának az intellektuális élvezeten túl nem sok haszna van, sőt, tanulmányozásuk erősítheti is az ember zavarodottságát." (cellux írta a szútrák topic elején)
Tehát én úgy gondolom, tekintve a keresztény egyház tevékenységét, elért eredményeit, történelmét, jelenlegi állását, arról lehet szó, hogy ugyan Jézus tanításaival nincsen probléma, hanem csak az emberek nem voltak felkészülve rá, még a hívei sem, és az idők során félreértelmezték az egészet, és egy idő után (arányában nem sokkal a vallás megszületése után) már szinte semmi köze sem volt hozzá. Persze nem pont ugyanaz mint a szútrák, hanem sokkal közérthetőbb és persze lehet hogy nem olyan hatású, de mégis egy bizonyos tudatosság szükséges hozzá.
Lehetséges ez, vagy csak álmos vagyok? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | amikor ezt olvastam épp az elsőtől idéztek fenn. csípem ezeketa véletleneket:)
mért, üresek voltak??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sziddhártha Gautama üressége és Martin Heidegger semmije között mi a különbség? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fantastic musical instruments
hyper-dimensional turtle geometry
and organic flight simulators
nem voltál,vagy az egod hasadt túl szét,és az enyém nem rekognizálta.pedig jo volt |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vómen tó jó jígá tyjáo mindző tyjá' zsungó... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | dr. Gonzo helyett:
---Timsel*----
(*: lehet, avagy a választás mindig rajtad áll)
FM |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Buddha, Jézus, Mohamed 1 barátja:
Ami irányítani akar az eredendően rossz, ami adni akar + 1 alternatívát, nézőpontot, lehetőséget hogy ezáltal jobban tudd irányítani magad az eredendően jó!
Kár h nem ismertem őket... ,de szerencse h. a barátaim!
Gonzo mit mond erre Steinbeck leghíresebb regényének kínai hőse?
- Mond ki! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | -- párhuzamos vonulat lesz. Az összes vallási formát át kell ültetni nyugati közegbe. Nyugati kulturális formába kell a tanítást öltöztetni. A szertartásokat egyszerűsíteni és egységesíteni kell. Nem tudunk mit kezdeni azzal az elburjánzott szertartásossággal, ami az idők során Tibetben a különböző hagyományokon belül kialakult, mivel szinte minden egyes nemzedék változtatott egy kicsit ezeken a formákon. Minden adott tantrán belül sok száz eltérő szertartást találhatunk, amelyek között igen kevés a lényegi különbség-- legyen szó akár beavatásról, akár napi liturgiáról. Mindezeket egységbe kell ötvözni, hogy kikristályosodhasson belőlük egy szilárd forma, a sok apró eltérés pedig el fog veszni, mert ezek mindig az adott kultúrára jellemzőek. Később aztán a nyugati hagyományon belül is kialakulhatnak majd apró eltérések, amelyeknek kulturális különbségeket kell tükrözniük. De a nyugati hagyomány párhuzamos vonulat lesz. Az egész vonalon meg kell találni a kulturális megfeleléseket. Egy lángeleme vagy lángelmék egész serege szükséges ahhoz, hogy ezt az átültetést véghezvigye. A lényeg a fontos, amit nyugati módon kell átvenni. Meg kell szabadulni a tibeti kulturális formáktól és sajátságoktól. Teljesen nyugati hagyományt kell létrehozni, s akkor nyugati energiával fog átitatódni, amitől életre kel. Nincs szükség azokra az élettelen, járulékos kulturkellékekre, amelyekhez nincs közünk, amelyek csak a tibeti kultúrára nézve bírtak jelentőséggel.
-- tényleg olyan nagy lenne a különbség a nyugati és a keleti elme között? hiszen végtére is Buddha tanításai egyetemes érvényűek, és nem hiszem, hogy olyan nehéz lenne ezeket egyik kultúráról a másikra átültetni.
-- persze, de mégis azt kell mondanunk, hogy miután ez az áthagyományozódás lejátszódott, többé már nem tibeti buddhizmusról lesz szó, hanem magyar buddhizmusról. A magyar hagyománynak pedig meg kell szabadulnia a tibeti kulturális formáktól és sajátos magyar elemekkel kell ezeket pótolnia. Ki kell fejleszteni a buddhista tantra nemzeti formáját.
-- mit gondol a New Age-ről általában? nem tartja veszélyesnek?
-- de igen. A New Age az a veszély, amely a lehetőségek skálájának túlsó végén fenyeget minket. Sőt, talán még károsabb, mert ez a tudat nem képes a különbségtételre. A meg nem különböztető tudat persze végső soron kívánatos, de a Mahámudrá-típusú meg nem különböztető tudat egészen más, mint a New Age-féle tudat, amely egyszerűen nem képes a különbségtételre. Ez a szellemi áruház bevásárló-tudata. Roppant veszélyes, mert nagyon nehéz kifogni rajta. Olyan fajta tudat, amelyre elméletileg, vagy ha úgy tetszik, metafizikailag -- lehet építeni, gyakorlatilag azonban rettentő ingatag. Az ingatagság azonban semmiféle szerepen nem játszhat a tantrában -- legyen szó akár a hagyományos, akár a nyugati tantráról. Nagyon világosan meg kell ugyanis érteni, hogy miből áll az ösvény és hová tart rajta az ember. Teljes elkötelezettségre és egyhegyűségre van szükség, ezek a tulajdonságok pedig nem jellemzők a New Age-re. A New Age egykor szép eszme volt, s talán, ha általánosan elfogadott világnézetté vált volna, akkor megőrizhette volna az értékeit. Ezzel szemben egyre inkább behatárolódott, egyre szűkebb rétegeket érintett és kommercializálódott. A társadalom alternatív vonulatának vesszőparipája lett, amin a saját fogyatékosságai miatt nem tud túllépni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | -- igen és ezt a saját megfigyeléseim is alátámasztják. A 60-as években pl. jól elkülönült egymástól két személyiségtípus. Akik elég lelkierőt éreztek magukban, hogy megbírkózzanak az üresség fogalmával -- vagy ha úgy tetszik, élményével --, azok a buddhizmushoz vonzódtak; míg azok, akik nem voltak annyira biztosak magukban és valamiféle fogódzót, támaszt kerestek, a saivizmushoz közeledtek. A kettő között ugyan nincs lényegi különbség, de ez az eltérés mégis elég ahhoz, hogy első, felszínes pillantásra más és más személyiségtípusokat vonzzanak magukhoz.
-- nyugaton úgy vélik, hogy minden vallás egy és alapvetően ugyanaz a céljuk.
-- Ha az ember benne él egy eleven és működőképes hagyományban, amely kielégíti az igényeit és rendelkezik azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel el tud jutni oda, ahová akar, akkor azt a hagyományt tisztán, épségben meg kell őrizni úgy, ahogy van, külön az összes többitől. Akkor semmi értekme azt mantrázni, hogy "minden egy, egy minden". Ám ha egy új, nyugati tantrikus tradíció megteremtéséről beszélünk, akkor érdemes behozni bárhonnan bármit, ami módszerként felhasználható. A dolgok közben majd összemosódnak és sokáig egyáltalán nem lesz világos, hogy mi lesz az egészből. Kicsit olyan lesz, mint egy olvasztótégely. Sok szálból fog összeszövődni és idő kell hozzá , hogy kialakuljon. Közben hibákat követünk el és egy ideig olyan lesz, mintha sötétben tapogatóznánk. Ellenkező esetben azonabn félő, hogy a tibeti hagyomány a kultúra peremére kerül. Én személy szerint az egész életemet erre a tibeti buddhista hagyományra áldoztam, és mégis félek, hogy egy nemzedék leforgása alatt -- mondjuk 2020-ra -- a tibeti hagyomány teljesen a perifériára kerül, elveszti jelentőségét. A ma még működő tibeti vallási formák, a rituális elemek elértéktelenednek, de továbbra is tibetiül fogják mondani a szövegeket, a liturgikus nyelv továbbra is a tibeti lesz, mint a katolikus egyházban a -- szintén teljesen marginalizálódott -- latin. Ez persze nem feltétlenül rossz, de az igazi veszélyt a hagyomány kiüresedésében, ellaposodásában látom; abban, hogy egyszer csak semmi köze nem lesz a valósághoz, mert egyéb területeken a kulturális fejlődés teljesen más irányt vesz. Addigra már nyugatiak fogják játszani a tibeti lámák szerepét, mert a tibeti népesség kiveszik a gompákból. A buddhizmus nem lesz más, mint kiüresedett rítusok összessége, amelyekből minden életszerűség kiveszett. Ugyanarra a sorsra jut, mint Szvámi Vivékananda egyháza, amit a századelőn alapítottak az Egyesült Államokban -- mára teljesen kiüresedett, pedig még mindig óriási az érdeklődés a keleti vallások iránt. Azért ment tönkre, mert nem olvasztott magába eredeti nyugati elképzeléseket, hanem átültetett indiai eszme maradt. Ezzel érvényét vesztette. A tibeti buddhizmus is ugyanígy veszendőbe megy, érvényét veszíti, ha átültetett tibeti vallás marad. Ahhoz, hogy érvényes legyen, a mi szükségleteinkben kell, hogy gyökerezzék, a mi kérdéseinkre kell, hogy választ szolgáltasson, a mi saját tudati valóságunkból kell hogy kibontakozzon. Meg kell vizsgálnunk a valóságot a tibeti modell szemszögéből, ebből kell merítenünk a példákat és a módszereket, és ezeket a módszereket felhasználva kell megoldanunk a modellben rejlő problémákat. Azután ki kell dolgoznunk a saját modellünket...
-- gondolja, hogy a nyugati hagyományvonal egészen másfajta vonulat lesz majd, mint a tibeti? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | -- a hínajána szinten valóban nagy különbség van az atman és az anatman elve között, hiszen az előbbi pozitív abszolútum, az utóbbi pedig meghatározatlan. A XII. századra azonban a hinduk már jóval közelebb kerültek a buddhista gondolkodásmódhoz, a buddhisták pedig pozitív kifejezéseket kezdtek el alkalmazni az ürességre -- olyanokat, mint pl. szahadzsa vagy tathágatagarbha. Ezek a szavak már pozitív jelentést hordoznak. A tantrikus korszakban tehát lassan megszűnt a kettő közötti szakadék, mivel az eszmék kicserélődése folytán már nem voltak olyan fontosak azok az elvek, amelyek elválasztották egymástól a hindukat és a buddhistákat. Ekkor már nem bírtak akkora jelentőséggel ezek a hitelvi és metafizikai kérdések, így megjelenhetett pl. Matszjéndranáth és Górakhnáth -- két jógi, akiknek buddhista és hindu gurujuk is volt, akik mindkét hagyományvonalat örökölték, buddhista és hindu jógatechnikákat is alkalmaztak anélkül, hogy ez bennük bármiféle meghasonulást okozott volna, Ez a keverék-jóga került aztán Kathmanduba, ahol mindmáig fennmaradt. Itt a buddhista és hindu fogalmak elválaszthatatlanul összefonódtak egymással.
-- a két irányzat célja is ugyanaz?
-- nem. Fogalmilag teljesen más a buddhaság és a Sívával való egyesülés. A gyakorlatban azonabn... ki tudja? Mindenesetre tény, hogy a 60-as években a hindu hagyomány gyors hanyatlásnak indult. Akkoriban még sok hindu szádhu (szerzetes) gyakorló volt, manapság már csak tíz százaléka az akkorinak... Óriási hanyatlás!
-- a szellemi utat járók közül sokan úgy gondolják, hogy lényegileg minden vallás egy követendő elvről beszél, csak mindegyik más és más típusú embereknek való? lenne szíves elmondani a véleményét erről az állításról? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meglepő:
interjú Keith Dowman dzogcsen mesterrel, aki angliai születésű buddhista tanító és író -- a tibetei buddhista hagyomány Nyingma vonalának beavatott képviselője (megjelent a Javaslap ehavi számában, az előző számban pedig az interjú első része olvasható)
-- manapság mi a helyzet, kik jutnak közel a Dharmához?
-- nincsenek statisztikai adataim, de úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik a Dharma-központokba járnak, a Dalai Láma és más lámák előadásaira, még mindig nagyrészt füvet szívtak. Lehet, hogy a 90-es években, miután a buddhizmus már korábban megérkezett, még mindig van valami összefüggés a két jelenség között. Nem tudom biztosan, nehéz megállapítani. Mindenesetre, ahogy a hindu tantrában, a proto-buddhista tantrikus mozgalomban sem megy ritkaságszámba az az eljárás, hogy valamilyen szer alkalmazásával megpróbálják lerövidíteni a célhoz vezető utat. A kétfajta atapasztalat -- a meditációval, ill. a drogok által kiváltott -- persze némileg eltérő, s valószínűleg van némi különbség a cél megfogalmazásában és magában a célban is -- amennyiben egyáltalán beszélhetünk erről, mint valami megvalósítható állapotról. A két dolog azonban nagyon közel áll egymáshoz, és tény, hogy a nyugati tantrikus mozgalom lényegileg mindmáig ezen alapszik-- függetlenül attól, hogy a tibeti buddhizmus hívei többségükben füveznek-e vagy sem. Ha ezt nem vesszük tekintetbe, akkor a motorjától fosztjuk meg a mozgalmat. Vannak olyan emberek, akiket csak a meditáció érdekel, de ők inkább zenre vagy vipassaná meditációra járnak. Maradnak a tisztán elméleti érdeklődésűek, akik a bonyolultan kifinomult fogalmi rendszerekhez vonzódnak, és végezetül van néhány komoly gyakorló, akik a felépítés és beteljesítés fokozatait gyakorolják, bár ezeknek a száma igen csekély.
-- azt mondta, nem szívesen tesz lényegi különbséget a hindu és a buddhista tantra között. igen ám, de akkor mivel magyarézza azt, hogy miután a Buddha több hindu tanítót kipróbált, egyikőjükkel sem volt megelégedve és teljesen új módszert alkotott? számomra úgy tűnik, kell lennie valamilyen lényeges különbségnek. (interjúer: Hendrey Tibor és Jakab Katalin) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | olyasmi ez a lét-nemlét, selét-senemlét, mint az elektronnál a részecske-hullám, ami se részecske, se hullám, hanem tézis-antitézis helyett meta- ill. szintézis? megfogalmazhatatlan, hogy milyen, de ha a részecskeségét akarjuk kihasználni, és arra építünk gépeket, akkor az, ha a hullámságát, akkor az?
"Az abszolút értelmezési tartomány" meg az, amiről lehetetlen fogalmat alkotni, beszélni, megmondani a tutifrankót? s ha beszélni akarsz róla, kénytelen vagy részkedni, duálkodni (látszólag nemvágni)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers:
'Egy állítás cáfolata pont ugyanolyan természetű igénnyel lép fel és pont ugyanarra vonatkozólag, mint az állítás.'
Nem, egyszerűen csak bebizonyítja, hogy az állítás az adott kontextusban, értelmezési tartományon hibás, de nem kell semmit sem feltételeznie, kijelentenie. Ha azt mondom nem igaz, hogy 3+4=8 attól még nem mondtam, hogy hanem 7 vagy hogy EZ az igazság, egyszerűen a számok és a += jelek ilyen kombinációja értelmetlen.
'Hanem azt értem dogmatikusság alatt, hogy ez "nem vágja", az meg tudja a tuti frankót. Ha ez valóban egy módszerről szólna, aminek az érvényességét az eredménye adja, akkor szóba se kerülne, hogy ki mit "vág", és mit nem.'
Módszer és az eredmény szempontjából teljesen igazad van, de ha valaki megállapításokat tesz róla, és ezek hibásak, akkor ezekre mért ne lehetne reagálni? Az abszolút értelmezési tartományon a létezésnek és a nemlétezének nincs értelme, így ha valaki ilyen kijelentéseket tesz, az nem vágja. Sőt pont a létezés és a nemlétezés duális felfogása az alapja az általunk tapasztalt feltételekhez kötött világnak. Igy ha valaki ugyanezeket NAGYBETŰVEL írja, attól nem lesz mélyebb a jelentése.
'Nem is hiszem el, hogy ez a könyvtárnyi absztrakt filozófia egy módszerről szólna.'
Ne is hidd el, de utánanézhetsz:)
'Ha arról szólna, akkor mindenkinél működne.'
Így van.Mindenkinél működik, aki veszi a fárdtságot, hogy megértse, és gyakorolja.
'Ha ezerből egy gyakorló éri el a célt, az több mint gyanús.'
Attól függ mit értesz azon, hogy eléri. Ha ebben az életben, akkor szerintem még sokkal drámaibb az arány. Inkább többszázezerből. De ha megérted, hogy min alapul a jelenlegi tapasztalásunk, akkor azt is megérted, hogy a halállal cseppet sincs vége a tapasztalásnak. Mivel a megvilágosodás az egyetlen tartós tudatállapot, előbb-utóbb kivétel nélkül minden lény eléri.
'Ha valaki jó ember és megelégedett ember lesz attól, hogy buddhista, hát hurrá. De egy milliomos playboy éppúgy lehet jó ember és megelégedett ember, mint egy buddhista, ami szerintem elég húsbavágóan megkérdőjelezi ezt az évezredes "vonalról" szóló történetet.'
Sákjamuni Buddha is milliomos playboy volt -eleinte:)
Ha valakinek az a célja, hogy jó ember legyen, akkor a buddhizmusnál sokkal egyszerűbb módszerekkel is elérheti. Ezt akkor érdemes gyakorolni, ha valaki megvilágosodni szeretne.
'Ha a buddhizmusnak valóban az a mércéje, hogy kipróbálod, akkor pontosan mi alapján mondod valamire, hogy "nem vágja"? Kipróbáltad olyan odaadással, mint a tuti frankót?'
Igen, személyes tapasztalatból. De mivel ezt jelenleg nem tudom átadni, ezért várnod kell még néhány évet:(
'És ha igen, hogyan vonhatnál le az eredményből többet annál, hogy éppen neked éppen itt és és éppen most ez működik, az pedig nem?'
Mert ez ráépül egy szofisztikált absztrakt filozófiára, ami megérthető.
'Ha a buddhizmusnak az a mércéje, hogy elérem-e azt a bizonyos egy tudatállapotot, akkor mennyi ideig kell a tanoncnak megtapasztalás nélkül elhinnie, hogy ezzel a módszerrel elérheti? Mennyi ideig kell a saját tapasztalata helyett a főbuddhistáknak hinnie? Egy évig? Tíz évig? Vagy ha nincs szerencséje, akkor élete végéig?'
Hinni semmiképpen nem kell, de a bizalom hasznos. Nem szerencse kérdése, hogy valaki eléri-e vagy sem, hanem azé, hogy mennyit foglalkozott vele, és milyen mélyen építette be a mindennapokba.
Azért mert nem mindenki éri el egy életen belül a megvilágosodást, attól még lehet olyan élménye, ami apalján megérti, hogy nem pazarolta el az idejét hiába, és meg fogja valósítani valamikor. Ilyen pl. a szatori. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " egy milliomos playboy éppúgy lehet jó ember és megelégedett ember, mint egy buddhista"
Na ezzel tökéletesen egyetértek!!!!!!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit a Helio mond, az valahogy úgy tűnik, hogy a valóságról szól. A ténylegesről. És szó sincs benne tanításról, vonalakról meg iskolákról.
Egy állítás cáfolata pont ugyanolyan természetű igénnyel lép fel és pont ugyanarra vonatkozólag, mint az állítás. Nem attól lesz valami dogma, hogy nem belátni, hanem elhinni kell. Hanem azt értem dogmatikusság alatt, hogy ez "nem vágja", az meg tudja a tuti frankót. Ha ez valóban egy módszerről szólna, aminek az érvényességét az eredménye adja, akkor szóba se kerülne, hogy ki mit "vág", és mit nem. Nem is hiszem el, hogy ez a könyvtárnyi absztrakt filozófia egy módszerről szólna. Ha arról szólna, akkor mindenkinél működne. Ha ezerből egy gyakorló éri el a célt, az több mint gyanús. Kifejezetten azt sejteti, hogy nincs is semmiféle "módszer", csak egy szofisztikált filozófikus mitológia van egy kegyelemből elnyert élmény köré építve.
A keresztény felekezetek is mind azt állítják, hogy ők az egyenes ági örökösei az egyetlen, igazi, eredeti, abszolút faszaságnak. Közben meg ahány, annyi féle, és egymásra mutogatnak, hogy az nem vágja, amaz meg még annyira sem vágja.
Ha valaki jó ember és megelégedett ember lesz attól, hogy buddhista, hát hurrá. De egy milliomos playboy éppúgy lehet jó ember és megelégedett ember, mint egy buddhista, ami szerintem elég húsbavágóan megkérdőjelezi ezt az évezredes "vonalról" szóló történetet.
Ha a buddhizmusnak valóban az a mércéje, hogy kipróbálod, akkor pontosan mi alapján mondod valamire, hogy "nem vágja"? Kipróbáltad olyan odaadással, mint a tuti frankót? És ha igen, hogyan vonhatnál le az eredményből többet annál, hogy éppen neked éppen itt és és éppen most ez működik, az pedig nem? Ha a buddhizmusnak az a mércéje, hogy elérem-e azt a bizonyos egy tudatállapotot, akkor mennyi ideig kell a tanoncnak megtapasztalás nélkül elhinnie, hogy ezzel a módszerrel elérheti? Mennyi ideig kell a saját tapasztalata helyett a főbuddhistáknak hinnie? Egy évig? Tíz évig? Vagy ha nincs szerencséje, akkor élete végéig? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A DAATH fórumának és Sákjamuni Buddhának irányelvei is kimondják:
" Ne higgy el semmit! " |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers: Ennél nem is lehetett volna jobban félreértened. Pont az a lényeg hogy a módszereket használva ugyanaz a tudatállapot érhető el. 2600 éve töretlen az átadás - azaz olyan arcok adják tovább a tanításokat, akik maguk is pontosan ugyan ezt az állapotot érték el. A négy tibeti iskola mindegyike a vonallámákon keresztül közvetlen kapcsolatban van a Sákjamuni Buddha által elért tudatállapottal. Ha majd ezek a vonaltartók nem tudják átadni valakinek(aki meg is tudja valósítani) ezt a tapasztalatot, akkor véget is ér ez a ciklus. Nem a magukat buddhistának vallók, a "hívők" a tuvábbvivői, hanem a megvalósítók. Mivel megvalósítók pontosan ugyan azt a megvilágosodást tapasztalják.
Dogma akkor lenne, ha elhinni kéne állításokat. De nincsenek állítások - legfeljebb állítások cáfolatai. Módszerek vannak, amit bárki kipróbálhat, és megvalósíthatja a megvilágosodást. Konkrétan bármit elhinni a biddhizmusban teljesen ellentétes azzal az elvvel amivel megismerjük a dolgokat (azaz saját tapasztalat). Mind Sákjamuni Buddha mind az azóta élt tanítók kifejezetten hangsúlyozzák, hogy senki se higgyen el semmit csak mert ő mondta- vizsgálják meg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a megvilágosodást egy-egy pillanatra mindenki elérheti hosszú évek meditációs gyakorlata nélkül is.
Nem a hardtrip-re gondolok.
Egy mosoly, egy pillantás, egy ölelés,
mind a megvilágosodás múló(?) pillanatai.
Az utóbbi időben a jóidővel együtt érkezett egy "feeling" az életembe,
néha mintha tele lennék empatogénekkel, az emberiség (+ált. élőlények) egy nagy család és nem értem a viszályok és szemétségek okát, bohócnak tűnnek a feszítő alakok, a fák őszinték...
hmmm
azt mondják várni kell, de az idő nem telik |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [meta:
Az ACK a TCP protokollban az adatátvitel elötti és utáni kliens-szerver kapcsolat létrehozásánál és bontásánál használt 3-, esetleg 4-lépéses kézfogásnál az utolsó lépésként visszajelzö csomag fejlécében található 32 bites mezö illetve ennek szignifikanciáját jelzö 1-bites zászló neve.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tök mindegy, mit mondanak a különböző buddhista irányzatok? A történelem során a sok buddhista biztos hitt már minden elképzelhető dolgot. Gondolom, nagyon sok nihilista buddhista is élt már a Földön, mert miért ne. Ez egy vallástörténeti kérdés, és nem tudom, hogy hogyan lehetne megállapítani, de végül úgyis csak dogmatizmus az egész. A buddhizmus dogmatizmus dogmatizmus hátán, nekem legalábbis úgy tűnik. Valaki valahol állítólag ismer valakit, aki megvilágosodott, és eköré hatalmas klikkesedések rendeződnek, hogy melyik mondóka vagy nyelvtörő mentális interiorizálásával lehet elérni a megvilágosodást, helyettesítendő annak megállípatását, hogy a megvilágosodott hogyan érte el, merthogy azt nem lehet megállapítani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 50 év múlva az ilyen párbeszédeket a gyengébb mesterséges intelligenciával rendelkezö robotokra lehet majd bízni:
- 1.
- !1.
- !1 = 0.
- !1 = !0.
- 1 = 0 ?
- 1 <> 0.
- X = 1 V 0 ?
- ! (1 V 0) = 1 ^ 0 = N/A.
- X = ?
- X = !0 ^ !1 ^ !(0^1) ^ !(!0^!1).
- X = 0 = 1 = N = oo ?
- ACK |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah.
mármint Jah.
a mégértést megélni lehet.
mindig a nihilistákból lesznek az eternalisták.
50 év múlva olyan bonyolult lesz, hogy inkább rámosolyogsz... hedonistának tűnik minden élőlény... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez egy olyan nehéz téma, hogy szerintem egyenlőre esélyem sincs másoknak érthetően elmagyarázni - közvetlenül nem is lehet, legfeljebb azt bebizonyítani, hogy azok a módszerek működnek, és érdemes velük foglalkozni, aminek eredményeként valaki ténylegesen tapasztalatot szerezhet erről.
Az eternelisa az, aki az abszolút valóságot létezésnek tekinti. A végső ÉN, Atman, Isten akármi. A nihilista pedig Semminek. Az utóbbi idézetekben azt akartam megjeleníteni, hogy az illető arc félreértette a buddhista tanítást, és azt hiszi ebben a végső valóság a Semmi. De a buddhista ürességfelfogásban egyik oldalt sem hirdetik, hanem MINDKETTŐT megcáfolják. Ennek a cáfolatnak a legfőbb alapja Nágárjuna - középút alapversei. Ez afféle sem Ez sem Az, hanem Is, úgy hogy közben meghatázothatatlan - jellegű fejtegetés. Tehát a végső valóság nem VANSÁG, nem NINCSSÉG, sem mindkettő sem egyik sem.
Valóban a buddhista iskolák között is vannak eltérések az értelmezésben, erről egy kiválló könyv - A buddhista ürességfelfogás fokozatai (sajnos nem kaptam vissza kölcsönből, megpróbálom újra megszerezni). Egyébként amennyit ebből én eddig tapasztaltam, a magukat buddhistának vallók közül is elég ritka aki megérti, hiszen amíg nem tapasztaltad addig bármiféle "megértés" egyértelműen tévedés. A megértés nem az ürességre vonatkozik, hanem a nem ürességen alapuló nézetek cáfolatán.
Cseppet sem csodálkoznék, ha csak a zavarodottság nővekedne az írásom miatt, de - Ez már a kinek mi a fő célja az életben- nos nekem az, hogy ezt át tudjam majd adni minden lénynek.
Kérdezzetek meg harminc(50?) év múlva, addigra remélem értelmesebbeket tudok mondani:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kérlek, Bence, magyarázd el, minél jobban, mi is az az eternalizmus, ki az az eternalista? Nagyon érdekel régóta, és már írtál is róla, (meg hogy én is az lehetek,) de úgy érzem még mindig nem jött át teljesen...
Nekem azt mondta az eltés tibetista tanárom, mikor valami olyat mondott amahaparinirvanára hogy ~abszolút létezés (vagy ilyesmi) és én mondtam neki hogy hát de az nem abszolút semmi? Szóval akkor nevetve azt mondta hogy hehe, hát ezaz, de azért ha jól megnézzük azért mégiscsak valami... A lényeg hogy ez is csak az ő véleménye, viszont a dharma követői között sincs egyetértés az abszolút nincsség valóban nincsség, avagy abszolút vanság kérdésében... ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 'known as Sunyata, so much so that Absolute Reality is identified with Absolute Nothingness'
'The possibility of this transition bespeaks of the substantial presence of a shadowy self in the metaphysical vacuum of Sunyata.'
'as a scrutinizing look at the Buddhistic Sunyata-theory manages to get a glimpse of the shadowy presence of a full-fledged Atman that explains the possibility of enlightenment.'
Tipikus eternalista. nem vágja:( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Részlet Leo Schaya "Az Egység szúfí tanítása" c. könyvéből:
"
Az iszlám metafizikája nem hozzáfűzött spekulációkból áll, hanem a tanítás lényege; s e lényeg tiszta tartalma azonos minden vallás tartalmával. Valóban, az egyik és a másik vallás közötti különbség a formában és a kifejeződésban van, s nem a forma feletti végtelen Valóságban. Az iszlám metafizikában elmélyedni annyi, mint behatolni minden vallás egy Igazságába, az egyedül Valóba.
A vallás csak akkor az, ami, ha isteni kinyilatkoztatás az alapja; az emberi agy kreálta ideológiákból üdv nem fakad. Az iszlám valódi értékét tárgyilagosan megítélni csak Mohamed üzenetének benső értéke és az üzenet szellemi és történeti gyümölcsei alapján lehet. A Végtelen Igazságát az emberekkel közölni szánta, és feltárulkozásának számlálhatatlan lehetőségét néhány vallásba foglalta a sokarcú emberiség különféle alapmentalitása szerint. Minden vallás formai kizárólagossága a forma mint olyan kizárólagosságát ismétli meg. A formát a forma feletti isteni Valóság minden más Ťképétőlť megkülönböztető sajátos szimbolikus kifejezés határozza meg. És valóban, minden vallás külső alakja Isten megnyilatkozásának formája, és minden más vallási formától egy bizonyos isteni aspektusra ébredésben különbözik. Minden aspektus feltárja a többi kinyilatkoztatást is tökéletessége fényében; mert Isten tiszta, megkülönböztetetlen Lényeg, és aspektusai, tökéletességei száma oszthatatlan és végtelen, s a minőségek keveredése nélkül foglalja magába a többi minőséget. Minden kinyilatkoztatás az összes többit is jelenti a maga módján, rendeltetésük éppúgy az egy és egyetemes Istenség állítása; mert Istentől nem vehetjük el a kinyilatkoztatás és feltárulkozás semmilyen lehetőségét.
Valamely isteni minőség a tükrét képező vallásban ragyog fel teljes fényében, s e vallást követői Isten egyetlen fenséges kinyilatkoztatásának tekintik. Az Istenség sokféle manifesztációjának belső törvénye minden kinyilatkoztatás sajátos formáját védelmezi; Isten minden vallást egyfajta felsőbbrendűséggel ruház fel a többivel szemben, így kristályosodhat ki a közösség alapmentalitása őstípusa köré, amely a fenségeshez vezető útja. A vallások kizárólagossága a dolgok természetéből fakad; a forma illúziójába merült ember előtt az Igazság csak fátyolon át mutatkozik meg, valamely szükségképpen múlékony és határolt, alakkal bíró megjelenésben, de ez szétoszlik, amint az ember -- ha Isten engedi -- közvetlenül a Lényegben és az átmeneti szimbólumokon túl közeledik az Igazsághoz.
Egy vallás Ťmagasabbrendűségeť nem benső, hozzá tartozó, abszolút velejárója, csak formai tényezőkből ered, és valamiképpen semlegesíti más hagyományok Ťfelsőbbrendűségeť, mert Isten forma nélküli valóságában egyedül trónol Ťpáratlan tökéletességeiť fölött, aminek a vallás csak szimbolikus és szellemi megnyilatkozása: Ő minden arculatától, aspektusától, feltárulásától, Nevétől, megszemélyesülésétől, Belőle induló és Hozzá vezető úttól független, feltétlen Lényeg. Az Isten abszolút Valóságát sajátos alakba szűkítő és korlátozó ember nehezen ismeri fel az Istenséget más alakjában, és nehezen haladja meg önnön múló alakja -- a Ťszolgať -- és alakon túli végtelen őstípusa az ŤÚrť --kettősségét. Be kell látnunk, hogy a vallások lényegi Egységének felismerése nem kikerülhetetlen előfeltétele az Egy megtapasztalásának; ez utóbbi viszont megköveteli azon vallási formák szellemi integrációját, amelyeket sorsunk közvetlen erőterünkbe sodor, végül pedig a forma-illúzió meghaladását, noha nem tartozik hozzá az elemző megismerés. Az isteni Valóság túl van minden dualizmuson -- e belátás minden vallás egyetlen Lényegének megértése; s a Lényeg, az Esszencia megismerése saját emberfeletti, halhatatlan ŤÖnmagunkťmegismerése.
"
[A második bekezdés 5. mondatát nem tudom összerakni szintaktikailag. Van valakinek ötlete hogyan kéne érteni?] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egyik reggel a tanítványai körében ülő Buddhát meglátogatta egy ember.
- Mester - kérdezte tőle - van Isten?
- Nincs - válaszolt a Magasztos.
Az ember elment. Ugyancsak aznap jött egy másik ember is.
- Mester - kerdezte ő is - van Isten?
- Van bizony, természetesen létezik - válaszolta Buddha.
Ez az ember is elment. Este egy újabb kereső jött.
- Mester, van Isten?
Ennek Buddha nem válaszolt csak leültette maga mellé, behunyta szemét és
hallgatott. Az ember egy fél óra múlva felállt es megköszönte. Azzal ő is elment.
A tanítványok összedugták a fejüket, majd Szariputta, a mester
legkedvesebb tanitványa megkérdezte:
- Mester! Miért válaszoltad az első kérdezőnek, hogy nincs Isten, a
másodiknak azt, hogy van es az utolsónak nem is feleltél? Akkor most mi az igazság?
Buddha így válaszolt:
- Az első ember egy ateista volt. Arra számított, hogy azt mondom van Isten és akkor majd megnyugodva mehetett volna haza azzal, hogy ezekkel nincs mit tárgyalni.
A második ember egy pap volt. Azért jött, hogy vitatkozhasson velem, hisz mindenki tudja én nem beszélek soha istenről.
Mindkettőjüknek olyan választ kellett adjak, ami hasznukra válik.
A harmadik emberben volt hit és volt alázat. Nem szavakkal, de megadtam a választ a kérdésére, átélhette az istenit..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sztem én nem neveztem a bhatki útját érzelmesnek, csupán azt mondtam, hogy valszeg több haszna származhat egy "érzelmesebb", intellektuálisan nem annyira "penge" embernek a bhakti gyakorlásából, és az azt magyarázó érvrendszer tanulmányozásából, mint mondjuk elvont alapelveken való "elmélkedésből" /meditációból/ és az azt alátámasztó elvont, bonyolult érvrendszer tanulmányozásából. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki szépen idézel a Gítából.
Éppen ezért nem értem, hogy bhakti útját miért nevezed érzelmesnek, amikor nem érzelmes, hanem elfoigadáson a kinyilatkoztatás, sabda elfogadásán alapszik.
mindemelett a filozófiák és vallások, hitrendszerek tökéletesen ugyanarról beszélnek, csak más színű ablakkeretük és néha más-más formájúak vannak a világra.
ezeket a dolgokat valóban kell alkalmazni gyakorlatban, a gyakorlathoz hozzátartozik az átélés nevű folyamat, az élmény, vallásos élmény amit bármilyen forrásból megszerezetünk.
tehát az elmagyarázás nélkülözhetetlen, de nem elegendő.
"a filozófia hit nélkül puszta spekuláció
a hit filozófia nélkül érzelmi hullámzás, idealizmus."
egy bhakti |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt,
"Látszólag homlokegyenest ellenkezik ezzel..."
ez egy milyen zseniális beszúrás!
Ákimáki, te önmeghatározásilag ha bármi egyáltalán, jógi vagy, vagy hindu, vagy értelmileg-érzelmileg jógát ismerő? magam részéről mostanában töprengek ilyeneken, "jógát tanulok"-ra jutottam, meg újabban arra (olvastam egy kommunista haverom könyvét), hogy kommunista is vagyok meg jé, ez a hindu rendszer is milyen működőképes, tehát hindunak is kénytelen vagyok magam vallani.? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki:
Én is akartam idézni az V.4-et, kösz, hogy megtetted :)
Asszem neked bejönne a Feuerstein könyv.
Ami az egyszavas fordításokat illeti, azok csak csomók a zsebkendőn :)
Még a Gítá előszavából:
"
A Bhagavad Gítá "az ÖRÖKKÉVALÓ tudománya, a jógáról szóló írás", Istenről, a világról, az emberről és mindezek alapvető egységéről szól. Arról az egységről, amelynek fölismerése, átélése és megvalósítása a jóga egyetlen célja. A "jóga" szó ugyanazt jelenti, mint a latin "religio": visszakötni, összekötni, egyesíteni, egyesülni - Istennel. Tizennyolc párbeszéde közül tizenhat a jóga egy-egy fajtáját viseli címében. Soha nem hallott jógákról tudósítanak e címek, s ennek oka az, hogy jógának nemcsak magát az Istennel való egyesülést nevezik, hanem az egyesüléshez vezető vezető változatos utakat és módokat is. Az emberi szellem sok megnyilvánulása tekinthető és használható jógának, az istenség felé vezető útnak, eszköznek. Ez utak közül egyik sem jobb, vagy rosszabb, mint a másik, egyszerűen csak más. Az egyik lelki alkatnak emez felel meg jobban, a másiknak amaz. A Bhagavad Gítában hangzik el a hindu Szentháromság második személyének megtestesítője ajakáról a végtelen isteni tolerancia szózata: "Sokféle úton jönnek Énhozzám, Pártha, s Én minden úton eléjük megyek, mert az ösvény amelyen jönnek, Pártha, minden irányból, az enyém" (IV. 11.).
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Végülis ezek a filozófiai rendszerek olyan alapvető dolgokban különböznek, amelyek alapos ismerete már feleslegessé teszi a róla való "filozófálást".
Ellentmondás mentes filozófiát alkotni szerintem lehetetlenség,
ez egyszerüen a tárgy természetéből fakad, és annak a tárgynak a természetéből, amit megpróbálunk "megfogni" vele.
Ezért szerintem a gyakorlati haszna alapján lehet megítélni az egyes filozófiákat.
pl. ha 1 rendszer hatékonyan segíti a tanulót, hogy felmérje fejlettségi szintjét a végső célhoz viszonyítva, annak megvan az az előnye, hogy nem ül a babérjain a tanuló, nem ragad meg 1 szinten, hanem folytatja útját a végső célig.
Másrészt vannak "intellektuálisabb" emberek, akiknek valószínüleg a puszta "hit" nem szolgáltat megfelelő bizonyosságot és belső hajtóerőt a feltétlenül szükséges gyakorlatok elvégzéséhez, helyes elvégzéséhez, egyszerün azért, mert kétkednek, nem értik miért épp "ezt" kellene és "így" csinálniuk. Viszont a szép kerek intellektuális magyarázat rajtuk sokat lendíthet.
Vannak "érzelmesebb" emberek, akik pl. a bhakti útját követik, és nincs szükségük bonyolult eszmefuttatásokra, csupán 1 lényeges alapelv ismeretére és feltétel nélküli elfogadására ahhoz, hogy odaadással, hatékonyan legyenek képesek elvégezni "feladatukat"...
Ezért az a szép szerintem ebben az egészben, hogy mindenki kiválaszthatja a maga vérmérsékletének leginkább megfelelő gyakorlatokat, az azokat alátámasztó magyarázatokkal együtt, amik nem feltétlenül egyeznek, de ha a tanuló "halad előre", egy idő után maga fogja látni eltünni az ellentmondásokat, és végül ugyan azt a célt érik el, ha látszólag más uton is indultak...
[4. A szánkhját és a jógát együgyűek vallják különbözőnek, nem a bölcsek. Aki az egyiket helyesen követi, mindkettőnek a gyümölcsét elnyeri. 4.]
[5. Azt a célt, amelyhez a szánkhja hívei eljutnak, a jóga követői is elérik; |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Arra a különbségre utaltam, ami a fordítások között van.
Amit írtam az csak 1 "üres eszmefuttatás" volt, nem igazán az általad idézettekre rakció.
Inkább csak azt írtam ami annak kapcsán eszembe jutott...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Anyag
Energia
Tudat
Ezen a néven tudom én a három ősminőséget. Utánanézek majd, melyiket származtatják melyikből. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezt meg a Bhagavad Gítá bevezetőjében:
"
Amint említettük a Gítá hol a Szánkhja-rendszer, hol a Védánta-bölcselet felfogását tükrözi. A két bölcseleti rendszer közötti különbség röviden a következő:
A Szánkhja-rendszer dualisztikus. Szerinte a világ két tényezőből áll: szellemből, amit purusának hív és anyagból, amit prakritinek nevez. E szellem, amely voltaképpen különálló, egyedi de egynemű tudat-egységek összessége, az anyagot közelsége által eleveníti meg: erőit az anyagba árasztja, aztán mintegy "félreáll és szemléli összjátékukat, önmaga pedig változatlan marad". Az anyag a szellem erőit saját tulajdonságai, a Gítában oly sokat emlegetett gunák révén veszi föl: a gunák a szellem erőitől kapják az életet, a mozgás, a hatás képességét. A Gítá számtalan helyén találkozunk majd azzal a felfogással, hogy az Én nem cselekszik, csak az anyag és tulajdonságai, a gunák visznek véghez mindent, s az az ember "nem lát", aki azt hiszi, hogy ő mozog, érzékel és cselekszik, mert hiszen csak "a gunák mozognak a gunák között" (Bhagavad Gítá III.28). A Szánkhja felfogása szerint tehát az Én, a szellem csak elindítója s aztán szemlélője a világegyetem létének.
Látszólag homlokegyenest ellenkezik ezzel a Védánta-bölcselet nézete. Szerinte az ÉN, a szellem, az Isten egyetlen létező, a mindenben jelenvaló, a minden cselekvő, a mindenütt tudatos. Az atomtól a világegyetem legnagyobb csillagáig mindenben benne van az ÉN, és semmi más nincs, csak az ÉN, az Isten. Az ÉN a teremtés tartamára tudatos, tehát korlátozást, elkülönülést képzel el: így áll elő az anyagi világ, amely ennélfogva csak látszat, "májá", az ÉN-nek mintegy gondolatformája. Az ÉN egy, de ezt a határtalan egységet csak a teremtmények végtelen sokasága és változatossága tudja kifejezni. Minden teremtmény az ÉN egy darabja, lényének tükröződése, hasonlatos a Szánkhja-rendszer purusáihoz, de azzal a nagy különbséggel, hogy ők nem csupán nézők, hanem cselekvő részt vesznek a viláegyetem életében, ami egyszersmind az ő életük is.
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki:
"Ez azért nem kis különbség, ugye?"
Ezzel mire utalsz? A három gúna az a három, amit írtál. Hol a különbség? A szöveg itt nem megy bele részletesebben a gúnák magyarázatába, a fejezet, ahonnan másoltam, a karma-jóga útjával foglalkozik (címe: Karma-jóga - szabadság a tettekben).
"Ha jól értettem, a "jóga" szerint minden jelenség csupán a gunák valamely különleges kombinációja."
A könyv inkább arról beszél, hogy hogy van a _jógák_ szerint:-) Ezt találtam a szákhja hagyományról szóló fejezetben:
"
A védánta és a Mahábháratában említett korábbi szánkhja iskolákkal éles ellentétben Ísvara Krisna [a Szánkhja-káriká szerzője, kb. i.sz. 350] azt tanította, hogy a valóság nem egyes, hanem többes. Egyik oldalon a természet számtalan változó és tudattalan formája van (prakriti), a másik oldalon a megszámlálhatatlan transzcendens önvaló (purusa), melyek tiszta tudatosságok, mindenütt jelenlévők és örökkévalók. Közelebbről nézve ez a pluralizmus logikátlan. Ha a számtalan önvaló mindegyike mindenütt jelenlévő, akkor végtelenül keresztezik egymást, tehát logikusan azonosnak kell tekinteni őket. Ezt a problémát sok filozófus vitatta újra és újra, és amíg Sankara nondualizmusa intellektuálisan a legelegánsabb, Rámánudzsa módosított nondualizmusa talán a legjobban elégíti ki mind az észt, mind a megérzést.
Ísvara Krisna továbbá azt tanította, hogy a természet három alapvető kötőerő, avagy dinamikus minőség (guna) kölcsönhatása által létrejövő óriási kompozíció vagy több dimenzióban ható struktúra. A guna szó szerint "kötelet" jelent, de széles körű mellékjelentése van. A jóga és a szánkhja metafizika szövegösszefüggésében ez a kifejezés a kozmosz megmagyarázhatatlan végső "valóságait" jelenti.
[...]
A három gunát szattvának (jóság), radzsasznak (szenvedély) és tamasznak (tudatlanság) hívják. Ezek alkotják minden anyag és pszichofiziológiai jelenség alapját.
"
[Ahol szétesnek a ragok meg egyeztetések, sajnos az úgy van a könyvben gyárilag. Elég nagy kár :-(] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma, ez tetszik. szép, világos megfogalmazásnak tűnik.
"anyagi természet három kötőerejének hatása"
Ahogy észrevettem a 3 kötőerőt általában úgy fordítják:
szattva - tisztaság, jóság; radszasz - tevékenység, ragaszkodás; tamasz - stabilitás, tompoltság, sötétség...
Ez azért nem kis különbség, ugye?
Már pusztán ebből látszik szerintem, mennyire nehezen felfogható, értelmezhető "dologról" van itt szó.
Általában aki ír róla, az a maga "szája-íze" szerinti jelentést csatolja hozzá, azt, amire a magyarázatához szüksége van.
Sokan ezért azt gondolhatják, itt csak valami alaptalan "barbár, fantáziaszülte dologról" van szó, ahhoz hasonlóan talán, ahogy egyes görög filozófusok úgy gondolták, négy elem építi fel a világot, a föld a tűz a víz és a levegő.
Aki olvasta pl. a jóga-szútrákat, az sejtheti hogy nem erről van szó.
Ez nem egy logikus világmagyarázathoz szükséges fantáziaszülte elmélet.
A gunák működésének alapos ismerete - egyesek szerint - az anyagban létrehozott "különleges" változások, általában más vallásokban "csodáknak" nevezett jelenségek létrehozásához szükséges alapvető tudás.
Ezen tudás birtokában lehet pl. különbőző jelenségeket materializálni, úgy ahogy pl. Jézus tette azt a borral.
Már ebből látszik, hogyha a gunák működésének alapos ismerete ilyen "hatalommal" párosul, akkor itt többről van szó, mint pusztán logikus magyarázathoz szükséges fantáziaszüleményről.
Ahogy a modern tudomány az anyag behatóbb ismeretével különleges változásokat képes létrehozni az anyagban,úgy a jógi is az anyag behatóbb ismerete által képes erre.
Mivel az általa elért tudás számunkra nem elérhető(a jelen pillanatban), csupán a következményét látjuk, így abból következtethetünk valamelyest a tudása "valódiságára", és "mélységére", amilyen változásokat képes létrehozni, ahogy pl. ha tudjuk hogy valaki képes atombombát építeni, vagy adomrobbanást előidézni, arról feltételezhetjük, hogy birtokában van olyan ismereteknek, amilyen ismereteknek az nincs a birtokában, aki erre nem képes.
Azt is beláthatjuk, hogy aki erre képes, annak "valódi" ismeretekkel kell rendelkeznie, nem csupán fantázia szülte gondolathalmazzal.
Aki 1 működőképes autót akar építeni, az nem felejti ki belőle a motort, ahogy ezt esetleg megteheti az, aki csak felszínes ismereteket szerzett az autóról, és esetleg úgy gondolja, hogy az autó elindulásának egyedül a gázpedál az oka, ezért csupán 1 gázpedált tesz bele meghajtás gyanánt, semmi egyebet.
Az ilyen elméletek helytelenségét végülis a gyakorlat bizonyítja be, ahogy mások helyességét is.
(hiába dobunk le egy "fémdobozt" több kilóméter magasságból, az nem fog atomrobbanást előidézni)
Ha jól értettem, a "jóga" szerint minden jelenség csupán a gunák valamely különleges kombinációja.
Eszerint valaminek a léte vagy nemléte csupán megnyilvánulás kérdése.
Azt pedig hogy mi (hogyan) nyilvánul meg, a Természet Törvényei irányítják.
Ugyanakkor minden aminek kezdete van és vége, csupán a gunák 1 különleges kombinációjának a megnyilvánulása majd annak "eltűnése".
A jóga filozófiája szerint az "igazi ént" a "hamis éntől" pontosan az különbözteti meg, hogy az utóbbi csupán a gunák valamely kombinációjára vonatkozik, amíg az előbbiről igazából nem nagyon tudunk semmit.
Észrevehetjük, hogy mindenfajta jelenség anyagi (a gunák valamely kombinációja), aminek kezdete van és vége.
Eszerint a mentális-anyagi megkülönböztetés értelmét veszti, hiszen végsősoron a fizikai anyagot ugyan az az "anyag" építi fel, ami gondolatainkat, érzelmeinket, "karmánkat", stb...
A jóga célja ennek fényében nem más, minthogy a tudatot (purusát) megszabadítsa a gunák valamely kombinációjával (~prakritivel) való azonosulásának "tudatától" (ami végsősoron maga is a gunák 1 kombinációja), legyen az akár a fizikai test, akár bármilyen finomságu mentális test...
blabla... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Eskimo: "If I did not know about God and sin, would I go to hell?" Priest: "No, not if you did not know." Eskimo: "Then why did you tell me?" |
| | | | |
|
