 |
Legfrissebb hozzászólások (463 - 472)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | Meta, ez a vicc... bazz (bocs)
Amúgy a probléma most nekem azzal van hogy a vita meddővé vált mert mindkét oldal a saját kis nézőpontját rakta repeat ciklusba... csak nem tudom, hogy az untilnál mi a feltételetek, hogy megoldás szülessen. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ez már régi, de jó példája annak, hogy nem minden katolikus pap látja rosszul a dolgokat:
http://href.hu/x/1rb2 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | amúgy:
"The psychological basis for religion is that people are disposed to worship what they cannot control. (This disposition may be represented by the formula: Control x Belief = K.) People also like to think they enter into some kind of reciprocal relationship with the incomprehensible if a system of belief, observance and ritual is established. This may provide a one-sided, imbalanced reciprocity, but it gives people the feeling that they have at least some input into the cosmic schema. In more mundane matters, people may literally "Believe in" (worship) their cultural institutions..."
(welles: understanding stupidity) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez a beszélgetés már mém-autopszia. :)
kb olyan, mint a jó öreg "best-blond-joke-ever"
http://href.hu/x/401o
(ez az egyik legrövidebb változat, de azért jó.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tudod nargile szerintem a megvezetett ember sajnálatra méltó,aki meg átverte "kapja be".A baj hoyg az intézményesült katolikus egyház az embert nem feltétlen buzditja a személyes spirituális élmények megélésére söt rendkivül sok esetben ezt még istenkáromlónak is tartja.(feltéve ha nem egyezik pontosan a tapasztalás az egyház tényeivel)A keresztény egyház rendszere rendkivül hasonlatos a ceremoniális mágia felépitésével és elemeivel.De mivel a hivök többsége sosem ismeri meg ezt rendszert igazán azzal hogy templomba jár ezért kétséges hogy vajon az élményeik mennyire ténylegesek vagy inkább csak a tömegszuggesztio hatásának kitéve elhiszik hogy ez valami.Én még mindig azt hiszem hogy a vallás a tudatformálás legösibb és talán leghatásosabb formája és ezért nagy szükség van.De igazi tudás nélküla vallásos élet egy kicsit céltalan és nem hiszem hogy eredményre vezet.ha hülyeség akkor bocs. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a történelem csak a vallás - mint intézmény - számára 'spritituális' jelentőségű"
"Olyat nem írtam hogy az egyénnek nem lehet spirituális jelentőségű bármi"
Hmm... nekem ez ellentmondásosnak tűnik. De egyébként értem, mit akarsz mondani. Viszont ha az egyén spiritualitása az intézményesült vallásra irányul, akkor az intézményesült vallás elutasításával elutasítod az egyén spiritualitását is. Magyarul ha tiszteletben akarod tartani egy olyan egyén spirituális élményeit, aki ezeket az élményeket egy vallási közösségben éri el, akkor a vallási közösséggel szemben is tiszteletet kell tanúsítanod. Nem mondhatod, hogy én tiszteletben tartom a katolikus hívők érzékenységét, de egyébként a pápa kapja be ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Olyat nem írtam hogy az egyénnek nem lehet spirituális jelentőségű bármi, sőt sokkal inkább azt hogy az egyén spiritualitása az egyetlen mérvadó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | zumzala: és miből gondolod, hogy az egyes keresztény hívőnek nem lehet spirituális jelentőségű a történelem? És miből gondolod, hogy az intézményesült vallás nem lehet spirituális jelentőségű az egyénnek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Már elnézést hogy belekontárkodok, de nekem úgy tűnik hogy a történelem csak a vallás - mint intézmény - számára "spritituális" jelentőségű, A spiritualitás az egyénben létezik ezért inkább személyfüggő. Az eszkatológia kérdése is egy furcsa alakzat, amely mindinkább csak a vallások önigazolására szolgál.
Ha jól tudom, az "Írás" kifejezés az Ószövetség egy bizonyos részére vonatkozik, és csak újabbkori fogás hogy azt a Kereszténységre és annak "Bibliájára" vonatkoztatják, ezzel próbálván igazolni a kánon isteni tekintélyét.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo: a vallás szavunk latin megfelelője a religio, aminek többféle értelmezése van, én azt fogadom el, amely szerint a re (újra) ligare (köt) -re vezethető vissza: újrakapcsolódás az istenivel. A vallás egy személyes kapcsolatot jelez a szentséggel, ilyen értelemben a vallás a szent és a profán közötti különbségtétel. A vallás többnyire intézményesült formákat hoz létre, de nem feltétlenül egyezik meg velük. Egyes emberek, így a legtöbb keresztény számára a vallás elsősorban közösségi rítusok során élhető meg, gyakorolható. De ez még mindig nem jelenti, hogy mondjuk az a katolikus, aki templomba vagy imádkozó körbe jár, az egyben úgy gondolja, hogy minden jó, amit az egyház valaha tett vagy tenni fog.
Az egyes egyházak olyan bűnöket követtek el a történelem során, amelyek még az adott kor mércéjével, sőt, az Újtestamentum univerzális mércéjével mérve is elfogadhatatlanok. A katolikus egyházon belül például többnyire a legragyogóbb elméket nyilvánították eretneknek, ők szenvedték el a legtöbb üldözést az egyház részéről, gyakran az életükkel fizettek azért, mert megpróbálták követni az Újtestamentumot. Számtalan példát találunk erre Órigenésztől Eckhart Mesteren keresztül Daniélou-ig meg Teilhard de Chardinig. Még Assisi Szent Ferencet is csak egy hajszál választotta el attól, hogy kivégezzék eretnekként. Mégis, ugyanezek az emberek ragaszkodtak az egyházhoz. Miért? Mert hittek abban, hogy az Egyházat, akárcsak az emberiséget, eszkatológiai kapcsolat fűzi az Istenhez, akárcsak az embert magát. A humanista, akit megkínoznak embertársai a humanizmusáért, nem feltétlenül lesz embergyűlölő, nem szűnik meg hinni az emberiségben, bár látja, hogy az emberiség szörnyű bűnöket követ el. Nincs ez másként a hívő katolikus és az egyház viszonyával sem.
Egyébként meg minden vallás intézményesülése együtt jár ugyanazokkal a bűnökkel, amikkel a kereszténység intézményesülése együtt járt a 4. század óta.Ha Ázsiában jársz, akkor látod, hogy a buddhizmusban, a hinduizmusban, az Iszlámban ugyanúgy felfedezhetők a visszataszító jelenségek, a képmutatás és a fundamentalista türelmetlenség. A hatalom rájön, hogy ha a vallást tartaléklángon tartja és irányítja, akkor az embereket is irányíthatja. A vallás a hatalom eszköze lesz, a "nép ópiuma", ahogy Marx mondja. De Marx szerintem hibásan érvelt: attól, hogy a hatalmasok a vallást ópiumnak használják az elnyomottak ellen, még nem biztos, hogy maga a vallás nem más, mint ópium. Legyen szó kereszténységről vagy más vallásról. |
| | | | |
|
