 |
Legfrissebb hozzászólások (453 - 472)
(Témakör: Salvia Divinorum)
 | |  | | | | |  | |  | | | nem arra gondoltok, hogy szájban tartani és rágni? azt hiszem van egy ilyen fogyasztási módja is csak így gyengébb a hatás.
de mi van akkor ha mondjuk kivonatos levélszárítmányt rágcsálsz? próbálta már valaki?
( bár gondolom ha mindenki szívja akkor az a legbiztosabb módszer... )
ezt meg nézzétek meg ha van egy kis idötök:
http://www.youtube.com/watch?v=sC7z6sG7Rk0
ebben a videóban is kipróbálják szájban tartva. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | mondjuk egyél meg egy fél méteres palántát :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Orálisan hogy aktív? Milyen a nagy dózis? Sose próbáltam még, mindig is tipikus elszívós növénynek tartottam, ezért is kérdem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az egész pszichedelizálás egyik fontos része hogy eltudjuk engedni magunkat. Nem biztos hogy jó tanácsot adok, de ha ez legközelebb is gondot jelent szerintem próbálkozz meg nagy dózisú orális fogyasztással és akkor valószínüleg fokozatosan mélyül és van időd megbeszélni magaddal hogy el kell engedni magad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nade végül visszakaptam a valóságot :D happy end :D
és az egész egy ilyen kérdéssel zárult: most tényleg azt hittem, hogy nem létezik a valóság és lehet hogy az ismeröseim müve volt ez az egész?
aztán elnevettem magam ezen a kérdésen meg az egész helyzeten hogy ülök a szobámban és felteszek magamnak egy ilyen képtelen kérdést :D meg itt már eltünt az a legyezökinyílás szerü hatás...
kíváncsi vagyok mi történt volna abban a megszünt állapotban, hogy ha nem ijedek meg attól hogy valami itt nem stimmel.
múltkor egyben az elsö salvia élményemnél jobban el tudtam magam engedni pedig kb. hasonló intenzitású volt az is mint a mostani. annyi volt a különbség hogy akkor volt egy ismerösöm aki vigyázott rám és ott ült mellettem most meg teljesen egyedül csináltam, szólni se szóltam senkinek. úgy látszik egyedül ijedösebb vagyok :D
mindenesetre érdekel még a zsálya világa meg rájöttem hogy jobban el kéne tudni engedni magam. ne féljek attól hogy nem én irányítom a dolgokat csak lazuljak el, adjam át magam az élménynek... az ijedezés meg hülyeség nem kell megijedni attól hogy kicsúszik a kezemböl az irányítás.
bocsi ha néhol zavaros ez a kis beszámolószerüség, nem könnyü erröl írni :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | huhh. már tudom miért váratott 3 hónapot magára, hogy megint kipróbáljam. igazából most, hogy elkezdtem ezt írni rájöttem hogy még nem egészen vagyok igazából itt így fejben. rég ijedtem már meg ennyire egyböl kapcsolatot akartam a valósággal valamilyen úton módon. most már nincs semmi gond, de kb. 10-15 perce azta... most esett le hogy max 2-3 perc lehetett az egész, úristen.
na jól esett így irogatni. szóval rendben vagyok, meg nem is nevezném "bad trip"-nek ami történt. inkább így épült fel a dolog: józanul fogalmam sem volt róla hogy mi vár majd rám, de mégis amikor elkezdödött az egész úgy éreztem, hogy jéé én már jártam ebben a világban. kb. mintha köszöntött volna a zsálya, hogy "szervusz rég láttalak, azt hittem már sose jössz a világomba meglátogatni" :)
és ugyanúgy szakadt meg a kapcsolatom a valósággal mint ahogy legutóbb. nehéz szavakba önteni. azt hittem, hogy a valóság nem létezik hanem csak a fejemben vagy nem tudom hol történik ez az egész. abba se voltam biztos hogy van egyáltalán fejem. és eszembe se jutott hogy ez lehet hogy a zsálya hatása...
a lábamra néztem azt hiszem és nagyon belassult minden. abban a pillanatban olyan volt mintha minden megszünt volna, de valahogy mégis magamnál voltam és rohadtul megijedtem attól hogy elvesztettem a kapcsolatot a valósággal. aztán ebböl az ijedésböl indult az egész intenzív része az élménynek. épült fel a valóság. olvastam lentebb, hogy írta valaki hogy olyan mint amikor kinyílik egy legyezö. ennél jobb hasonlat nem jut eszembe nekem se.
meg ott volt egy csomó ismerösöm ( nem biztos, hogy az ismeröseim, de az ezelötti élményemnél is ott voltak valakik. nem láttam öket csak hallottam meg éreztem a jelenlétüket ) és azt hittem, hogy ök agyalták ki ezt az egészet meg hogy az egész világ tulajdonképpen velem szórakozik azt akarják hogy becsavarodjak és nekem ebböl ki kell másznom. és próbáltam valami fogodzót találni a valóságban, a szobámban...
és pár pillanat alatt újra alkottam a valóságomat. de hosszúnak tünt a folyamat.
olyan volt mintha ezek a valakik vagy valamik engem lecsupaszítottak volna arra az egy pillanatra én meg nem tudtam hogy most mivan és tökre megijedtem. kb. valahogy így próbáltam felépíteni körülöttem a dolgokat: az egész csak egy körbenézés volt a szobámban és mindenre amire ránéztem jött hozzá egy gondolat: ilyenek hogy megláttam a szemüvegem: "szemüveges vagyok"... azok a valakik meg mintha röhögtek volna rajtam amiért ilyen nagy sietséggel próbálok szabadulni ebböl a megszünt valóságból... én meg úgy éreztem mintha a gondolataimmal öket próbálnám meggyözni hogy én igenis létezek.
ránéztem a gitáromra: "dehát én gitározok!"
jött az ablak: "dehát odakinnt fák vannak, emberek, ott az egész világ!" bár itt picit zavarban voltam mert nem voltam benne biztos hogy akik odakinnt vannak ök szórakoznak most velem, ök tüntették el a valóságomat vagy valami idegen ürgék akik ugyan ismerösnek tünnek de mégsem azok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Viszont ekkor jelent meg a hölgy, és mintha ő tartott volna vissza, hogy kilépjen swim az ablakon, ránézett swim (a hölgy nem az ablakos felén volt a nappalinak) és kicsit elvonta a figyelmét a "kizuhanásról". Mindenképpen biztonság érzetet adott, hogy lefeküdt swim.
Swim úgy döntött egy ideig nem nyúl a salviához, ha meg fél-egy év múlva igen, akkor csak is a természetben minimum másodmagával. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az is érdekes (veszélyes?) volt a trip alatt, hogy swimet valamiféle ismeretlen erők akarták az ablak felé húzni, az egész olyannak tűnt, hogy simán kizuhanhat, ezért telepedett először swim a kanapéra, majd az emellé, mert úgy érezte, ha feláll, kiesik az ablakon."
avenue: ugyanez történt velem is vmikor egy langyos tavaszi estén. Nyitva volt az ablak és én mintha egy síkban lettem volna az ablakkal és úgy éreztem könnyne ki tudok sétálni rajta. Gond, h a 6. emeleten voltam és egyedül. Erősen kellett koncentrálnom, h ne tegyem ezt. Vigyázzatok gyerekek és én nem tanácsolom, h egyedül szalviázzatok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kiegészítés: a párna is vezetékek kusza hálója lett
A vezetékek olyan bizsergést adtak, mintha trafóházban lenne swim
A vezetékek vizuálisan, nyitott szemmel is ott voltak, megjelentek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 4694. carvalito
Igen, vmi feszítő érzés van swimnél is, plusz balra dőlés és koordinációs zavarok.
Érdekes, mert az egyik tripnél kb. egy méter alatt trip volt javából, az felett a való világ.
A való világot az elhúzott függöny jelentette, amikor odanézett swim, akkor látta a való világot és azok hangjait, de az egy kis csőnek tűnt, ami akkor messzinek hatott.
Az egész valami ilyesmi, mintha a víz alól 5 centivel figyelnéd a kinti, víz feletti világot, valamiben benne vagy, valami körülvesz , valami ismeretlen erők.
Swimet vezetékek hálózták be, jöttek balról.jobbról , lentről-fentről és kellemetlenül erősen bizsergető érzés volt, mintha swimbe hatolnának (az az igazság, hogy valóban volt két vezeték csatlakoztatva a nappaliban az egyik a laptop a másik a hosszabbító vezetéke. A trip aztán ezt lovagolta meg, csak több vezeték jött és jöttek a levegőből is , de mindegyik swim felé, kb 5-6 különféle irányból, amik egy ötszöget-hatszöget zártak volna be, ha összekötöttük volna őket.
Swimnek kicsit sok volt ez a vezetékes trip ezért először a kanapéra feküdt, de ott sajnos elkezdte magába szívni a kanapé (mintha a kanapé behajolna és swim el kezdene csúszni rajta le(be)fele,) aztán amikor már elég volt swim arca elé vett egy párnát, de azt is behálózták a vezetékek, így eldobta, végül a kanapé szélére kuporodott és várta a végét. Közben a nappali bejáratánál ott állt egy hölgy, most idős volt, 60 év körüli , aki azt mondogatta, hogy gyere le.
Hangja olyan távolinak, de mégis közelinek tűnt.
A nappali falán van egy fa-festmény, aminek ágai és gyökerei összevissza mentek (még a lecsengéskor is).
Az egész tartott 5 percig, de hosszúnak bizonyult, még kellett 1-2 nap mire swim teljesen kipihente az egészet.
Az is érdekes (veszélyes?) volt a trip alatt, hogy swimet valamiféle ismeretlen erők akarták az ablak felé húzni, az egész olyannak tűnt, hogy simán kizuhanhat, ezért telepedett először swim a kanapéra, majd az emellé, mert úgy érezte, ha feláll, kiesik az ablakon.
Ami még jellemző, hogy a gondolataidat visszahallod, azon gondolkodik swim, hogy a hölgy nem is beszélt, hanem gondolatátvitellel kommunikált velem:
hölgy: gyere le
swim: megyek, majd később (ezt talán ki is mondta hangosan, nem csak gondolta magában). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eccer azt láttam egy nő és két gyerek fognak húznak egy pokrócot, valahogy valahogy kifelé mint amikor kinyitnak egy legyezőt. Elég fura szemszögből láttam, mígnem rá kellett jönnöm: a pokróc én vagyok.
Nálam csavarodás van, illetve legyezőnyitódás szerűen alakul ki az a másik világ.
Aztán van még egy : ittmárjártam érzés -amiben történik is valami- de a részletekre nem szoktam emlékezni
;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem jól szokott menni ... általában a társaságom hoz vissza a normál állapotba. Ha egyedül csinálom, akkor meg egy idő után elfogy a kerozin és leszállok.
Magányosságnak pl nem nevezném a dolgot, tudatosan együtt létezni az egész kozmosszal eléggé póz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csak azt nem tudom, hogy mi van olyankor ha az ember hagyja, hogy ottmaradjon azon a helyen. Tehát ott vagy kezek, lábak, fülek, szemek nélkül, tényleg mintha csak egy gondolat lennél, ami csapong egy végtelenül bonyolult/egyszerű térben. Aztán még is csak feleszmélünk, hogy itt vagyunk és ki akarunk jönni onnan, (mondjuk én azért mert magányos voltam azután a 100000év után a semmiben), de el lehet-e érni azt hogy végleg ott maradjunk?
Van olyan aki tényleg képes elengedni mindent? Nirvana? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nagyon jól leírtad carvalito. Tökre ilyen testtelen az egész. Neház elengedni magad, mert félsz, h elveszted a kontrolt. Aki viszont hagyja, h vigye a Nő, annál szépen láthatóak ezek a hatásmechanizmusok. Csavarás, nyomódés, elszakadás, kapaszkodás, eszmélés, visszatérés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Inkább feszítő érzésnek írnám le, mintha valami vákum belülről szippantana és összetöpörödnél mint egy leeresztett guminő, vagy beraknának egy présbe és nyomnának össze A másik hogy amikor igazán beüt egyik pillanatról a másikra elveszted azt a kondíciót amit előzőleg a valóság definiált + a képességet, hogy befolyásold vagy reagálj a dolgokra, tehát mint egy álomban. Mondjuk hirtelen Miki egérnek képzeled magad, nem tudsz semmit honnan kerültél oda vagy hogy hol vagy valójában (eszedbe se jut hogy szippantottál) de nem is érdekel mert nem ilyenen gondolkodsz hanem valami teljesen máson mondjuk hogy találkoznod kell plútóval és nagyon sietned kell hogy odaérj. És nincs tested nincs kapcsolatod a külvilággal csak a gondolat, tehát teljesen tudati szinten létezel de ott sem teljesen mert sok dolog nem rögzül és mire kitisztulsz elfelejted, pont mint egy álomban csak sokkal sokkal intenzívebben. Legalábbis nálam ilyen volt, nem konkrétan ez a Mikiegeres cucc, de nagyon hasonló. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja ez a kifarcolás nálam is meg volt.
Elmentem egy másik helyre és úgy beparáztam, nem tudtam mire vélni a dolgot, hogy inkább ki szálltam. Pedig nem volt az egész félpercnél hosszabb.Vissza gondolva sajnálom, de lehet, hogy jobb is...
Az elején meg az az elképesztő nevetési inger jaj de jó volt.
Meg az a két lény az egyik kisebb a másik nagyobb volt, ilyen bábuszerű valamik tudattal. Csak elvoltak mosódva meg kicsit mintha hátulról jöttek volna a kisagyam felől vagy mi. Teljesen benti volt az egész. Csak hát na az volt az első salviám és nem voltam felkészülve eléggé, és na, megijedtem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Próbálj környezetet váltani, sokan írják hogy az segít.
A hangokra visszatérve, a legerősebb tripben volt jellemző, amikor nem tudtam megkülönböztetni a saját hangomat sok ezer másik hangtól, és az egy nagyon félelmetes érzés, mert összezavarodik nagyon az ember. Én fel is hagytam a salviával, majd sok év múlva újra előveszem, nem vagyok kész még rá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hang nincs. Viszont most hogy igy mondod nem tudom felidezni magamban hogy mit hallok , ha egyaltalan hallok , az egesz utazas alatt. Ez erdekes.
Jo lenne ha vegre el tudnam engedni magam , mert akkor jonne az igazi felfedezes , igy viszont mindig kieroszakolom magam az egeszbol. Meg igy is hihetetlen dolgokba enged bepillantast , de szeretnek melyebben elmerulni a Salvia vegtelensegeben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem a trip a csavarodással szokott kezdődni, amit te leírtál az inkább a legvégén van nálam, ahogy minden összeáll. Véletlenül a különböző rétegeknek nincsen különböző hangja? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lenne egy kerdesem a salvia hasznalokhoz. Sok embertol hallotam hogy a trippek elejen egy csavarodast vagy inkabb beszippantas szeru erzest tapasztalnak. Nalam minden egyes alkalommal ugyan az az erzes jelenik meg az esemenyhorizontnal , minden elkezd retegekre oszlani. Ennel jobb kifejezest nem talalok ra. Ez egyre kisebb reszletekbe megy , mind a kulvilagom amit a szememmel latok es a belso vilagom , es szetvalnak kulon valosagokba amig ez olyan szintre nem jut hogy a vegtelensegbe olvad ossze. Ez igy leirva jol hangzik de nem kellemes erzes.
Kerdesem az lenne hogy valaki tapasztalja utazas elejen ezt az erzest , es ha igen sikerult-e megbaratkozni vele? |
| | | | |
|
