|
Legfrissebb hozzászólások (433 - 442) (Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
| | | | | | | | | | a hologram tapasztalataim szerint az ontopik viszonylatban átlátható igazán... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hexym: Holografikus puzzle? :) Sok ilyen helyzet lehet csupán más emberek viselkedésének külsö megfigyelése harmadik személyként (ennélfogva egyáltalán nem "csak rólam szól" -kategória). Az intuitív/szubjektív ráérzés kifejezése - ami gyk. ritkán kerül részletes "egyeztetésre" a helyzetek szereplöivel - pedig értelemszerüen egy személyes, egyedi tolmácsolás. És igen, az nagyon érdekes dolog, amikor mindezek ellenére az álláspontok képesek egybeesni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | persze az is benne van, hogy akkor mondjon bárki bárkiről v bármiről bármit úgyis tudjuk, hogy magáról beszél... csakhát miért nem inkább élményt oszt, tapasztalást, mint "énképzet"-ből eredő "képzetek"-et? ehhez kell az mdma? |
| | | | |
| | | | | | | | | | kollektív igazságokat akkor kapunk ha mindenki a maga oldalát osztja meg. ha arról beszélünk, hogy "ők" mit "éreznek" akkor csak találgatunk és memaradunk egy ezo tv szinvonalú, sekélyes, felszines semmitmondásnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | dedede... csakhát felesleges éppen emiatt általánosítgatni, hogy "az emberek" stb... hiszen ez csak rólad szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mi mást is lehetne mondani? :) Bárcsak láthatnám másik ember helyzetéből is a dolgokat, de nem lehet szóval marad a saját kép elmesélése. A sok helyzetből meg leszűrhető egy kollektív igazság vagy legalábbis egy azonos álláspont. Nem így van? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | mindenki mindig a saját világát osztja... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szilvacska: "Mert mért is lenne baj az, ha közvetlenek, elfogadóak vagyunk egymással és kimutatjuk a szeretetünket, a jókedvünket a világ felé?"
:) Bajnak nem baj, csak sajnos kockázatos, mert akikböl nem fakadnak az ilyen pozitív dolgok, azok játszmaszerüen törekednek ezeket lerombolni másokban. Aki kifejez valamit, "van valamije", attól azt a valamit el lehet venni, vagyis a birtoklás kimutatása által kifoszthatóvá, sérülékennyé válik. Ez a hangulatrombolás szinte már mobbing, ezért van annyi ijedt, faarcú, ránézésre is "hagyjon-mindenki-békén" mentalitású ember, akik próbálnak nem kitünni a tömegböl, és nem mernek nyilvánosan felvállalni semmi számukra értékeset, nehogy ezáltal betámadhatókká váljanak. Sok ember már annyira traumatizált, hogy egy gúnyos megjegyzés vagy arckifejezés is elég a sakkban tartásukhoz.
Az élhetöbb minöségü interakciók elérésében persze a lehetö legjobb emberkörnyezet magunk köré válogatása segít leginkább; olyanoké, akik a szeretet, jókedv, vidámság, értékek kifejezésére pozitívan reagálnak, elfogadják, támogatnak, visszatükrözik stb. Az ilyen emberek visszajelzései vezetnek rá arra - amit már írtál is - hogy "nem veled van a baj", és a tiszta lelkiismeretü önbizalmad erösítése által hozzásegítenek a saját sérthetetlenséged megéléséhez. Ez az érzés pedig hatalmas eröket szabadíthat fel, alapvetöen kizárva a félelmet és szorongást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az elején, úgy 10 éve, mikor elkezdtem partyzni járni, Nekem is meg volt a folyamatos szégyenérzet a partyk után. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy ez a szégyenérzet abból adódik, hogy az emberek, akik körülvettek, a szerről lejőve egészen megváltoztak, újra hétköznapi önmaguk lettek, ami nem kedves, nem beszélgetős és nem empatikus. (Én viszont továbbra is nyitott lettem volna rájuk, vagyis inkább a beekizett lényükre) Néhány használat után pedig valahogy úgy maradtam, sikerült integrálni az élményt a mindennapjaimban. Párszor eldöntöttem, hogy igyekszem megtartani a távolságot buliban is az ilyen emberektől. Ez persze nem működött, mert nagyon hitelesen érdeklődtek, empatizáltak, voltak közvetlenek. Végül úgy rendeztem le a a kérdést magamban, hogy egyrészt elfogadtam és élveztem, hogy úgymaradtam, tehát a hétköznapjaimon is ölelek meg spontán embereket, nem húzom fel magamat olyanokon, amiken szinte mindenki más igen (időjárás, mé' nem áll má' félre az ajtóból stb), illetve szerintem jelentős része van az mdmanak abban is, hogy vegetáriánus lettem.A szégyenérzet leküzdésére az én megoldásom az volt, hogy rájöttem, nem velem van a baj. :) Mert mért is lenne baj az, ha közvetlenek, elfogadóak vagyunk egymással és kimutatjuk a szeretetünket, a jókedvünket a világ felé? |
| | | | |
| | | | | | | | | | no f'in way!!! candy flip: tanuló trip .D |
| | | | |
|