 |
Legfrissebb hozzászólások (363 - 382)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Én azt nem értem,hogy a tudomány hogy teszi magánüggyé a dolgot,bár szerintem alapvetöen az.A pápa úgy gondolja,hogy a tudománynak azt kéne bizonygatnia,hogy milyen elönyei vannak a kollektiv vallásazonusulásnak vagy mi?(Ha nincs ilyen szó akkor bocsi,remélem azért értitek)Nyilbán az egyház feladata ezen segiteni,ha meg nem tud akkor valami nem stimmt. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ezt írom én is. Őt meg bántja, hogy nem valami egységesebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a saját szolipszizmusát mindenki úgy teszi "helyre", ahogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak: ezt még nem olvastam, jó interjú :)
Egyébként Hans Küng szerintem nem csak azért kulcsfigura, mert önmagában is példát mutat arról, hogy egy katolikusnak nem kell feltétlenül merev, begyepesedett pöcsnek lennie, aki a középkorban él és élettől elidegenedett hierarchiákat próbál bebetonozni. Erre azért vannak még más példák is, Yves Congar, Danielou, Chardin, Richard Rohr, Gustave Thibon.
Ami nagyon szimpatikus benne, az a vallások közötti párbeszéd iránti elkötelezettsége. Magyarul is megjelent az a sorozat, amelynek alapját a tübingeni egyetemen tartott páros előadások képezték, amelyek során egy adott vallást kutató vallástörténész adott elő egy vallásról, majd Hans Küng erre reagált keresztény szempontból: mi az, ami közös, mi az, ami elválaszt. Az Új Palatinus kiadó jelentette meg a sorozatot "Kereszténység és világvallások" címmel, mindenkinek ajánlott.
Ez már csak azért is fontos, mert meggyőződésem, hogy a világ jövője nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak párbeszédet teremteni a hatalom, pénz, technológia és erőszak kakofóniája közepette a világvallások és világnézetek egymással. Nem elég mindenki által elfogadott természettörvényekben való hit: hinnünk kell mindenki számára érvényes etikai normákban is - ami nem a helyes életre vonatkozó erkölcsi előírások uniformizálását jelenti, csupán az embereknek az egymással való bánásmódját, az emberi jogokat illető etikát.
Hans Küng egyik nagy projektje a világ egyházainak parlamentje, ami 1993-ban tartott egy konferenciát Chicagóban 8000, különféle vallásokat képviselő résztvevővel, és kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy mik lehetnek egy globális etika alapjai:
http://www.cpwr.org/resource/global_ethic.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:köszi, hogy linkelted ezt a cikket, nagyon érdekes volt.Az egyik gondolat különösen megragadott:
"...ha az ember elfogad egy abszolútumot, egy legfôbbet, amihez kizárólagosan hozzákötôdik, akkor szabaddá válik másokkal szemben." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is ateista, "modern haladás- és tudomány-hit"-ben nevelkedtem, ezért nagy öröm jófej katolikusokat olvasni, ez a Hans Küng, akit Nargile ajánlott, nagyon jól esett.
itt egy interjú vele (az Ezredvégi beszélgetések című könyv, amiben megjelent, megvan nekem, de eszembe se jutott egy katolikus papot olvasni, inkább a tudósok érdekeltek):
http://www.c3.hu/~bocs/eletharm/ezred/ezred4.htm
van benne szó arról, amit jinzo írt ("a vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat" - világetosz-projekt), és ez a Hans Küng megmutatja, hogy sikerülhet az (egy katolikus számára is), amire babette vágyik, a lelkében lakó két én egyesülése. :)
jinzo, én hindu jógaiskolába járok, ezért (is) érdekelne, hogy mért gondolod, hogy "a védák ... intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket". én ezt kapásból nem hiszem, (buddhista) barátaim a buddhizmust szokták magasztalni, tudós ismerőseim a tudományt tartják a legmagasabbrendű rendszernek, te miért a védákat? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | öszinte leszek:fogalmam sincs,pedig egy órája ezen ülök.És azt hiszem egyetlen valódi értéket sikerült felfedeznem,bár ez is valmi.Az alázat egymás és a világ felé.Az hogy nem gondolhatjuk magunkat minden fölé.És tetteinknek következményei vannak jók s rosszak egyaránt.A vallás tartja fenn az ember transzcendentális minöségét,hogy ne vesszen el a mai ateizmusban és pszichologiai degradáciokban.Egy olyan irányvonal ami nem a technologiánktól függ és mégis az egész világot és jövönket formálhatja.Egy megfelelö alapokkal és emberközpontubb vallás akár az egész világon megszüntethetné a hatalmi harcokat és szétszakadást,talán még rendkivül jó kormányzási forma is lenne.De mindenképp kell hogy rendelkezzen stabil alapkövekkel ami mindig mindenkoron igaz, de legalább betartandó lessz.Különben be kell ismernünk isten nincs vagy legalább is még nem adta jelét létének ezért a nevében bármit megtehetünk és kedvünk szerint változtathajuk róla véleményünket,még az egyház is csak felhasználja a szót,akkor igazábol már nincs is mit örizni és kár a humbugért.Néha nagyon elkedvetlenek attól amit irtok,egy tényleg szörnyen naivnak érzem magam,kettö hát nem is tudom....
Egyébként Nargile kössz az infot.Szerinted miért igyekeznek akkor mégis a nöket elidegeniteni a vallási szerepek betöltésétöl? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | /még mindig diszgráf vagyok. eln.\ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Talán egy megfelelö vallási állandósulás amely örök értékeket közvetit .."
nah...
jinzo,
a megfelelő vallási állandósulások állandóak.
csak a szociális "render" változik, a legjellemzőbb "hangoltság" figyelembevételével.
a közvetíteni kívánt "semmimondás" (jó értelemben!-ha érted) nem változik, pusztán a cselekedetek, textualizációk, terjesztési-mechanizmusok igazodnak módszertanilag a népesség elvárásaihoz, hogy az alap fenn maradhasson.
avagy:
milyen "állandósult" módon képzeled el az "örök" "érték" "közvetítését"?
((hermenautika, filogenzésis, fűzis, és egyéb baromságok....))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo: én ezt más szempontból közelíteném meg. Nem tudom, mennyire vagy tisztában a papi nőtlenség, a cölibátus történelmi kialakulásával. A cölibátust VII. Gergely pápa vezette be az egyházba a 11. században: előtte minden pap nősülhetett, tudjuk, hogy még az apostolok is nősek voltak, és Krisztus nem követelte meg tőlük, hogy váljanak el. A keleti egyházakban a papok még mindig nősülhetnek. A római katolikus egyház nem másból, mint a társadalomhoz való ALKALMAZKODÁS szempontjából TÉRT EL az apostoli hagyománytól a középkorban, mivel a pápa a szimónia és nepotizmus (az egyház korrupciója) ellen kívánt fellépni a papi nőtlenség bevezetésével. (Egyébként akkoriban egy egészen gusztustalan kampányt folytattak a papfeleségekkel szemben, a pap gyermekeket pedig egyházi rabszolgává nyilávnították: micsoda keresztényi szellem...) Tipikusan olyan példával állunk tehát szemben, amikor a papi nőtlenség hívei egy olyan dogmát védelmeznek, ami éppenhogy az eredeti egyházi tanítás és apostoli hagyomány ellenében, szociális-politikai okokból jött létre, megszüntetése tehát csak visszavezetné az egyházat az eredeti hagyományhoz. Ráadásul a papi nőtlenség megszüntetését rengeteg jel támasztja alá, aminek a figyelmen kívül hagyása súlyos lelkiismeretlenség: a pedofil botrányok, amik ma tömeges elfordulást okoznak az egyháztól, egyértelműen összefüggésbe hozhatók a papi nőtlenséggel (érdekes, protestáns vagy ortodox egyházakban ilyen botrányoktól nem hangos média).
Ami a nők pappá szentelését, egyházi tanítóságát illeti: bizonyítékok vannak arra, hogy az apostoli időkben a nők sokkal jelentősebb és aktívabb szerepet játszottak a gyülekezetekben, a női tanítványoknak Jézus közvetlen környezetében is jóval nagyobb szerepe volt. Még ha nem is támogatjuk a nők konkrét pappá szentelését, akkor is el kell ismernünk, hogy az ókeresztény időkhöz képest a római katolikus egyház jelenleg rendkívül patriarchális, ami szintén nincs összhangban az apostoli tradíciókkal.
Az egyházi tanítás nem valami egyszeri és végletes és lezárolt dolog: zsinatok, pápák, mozgalmak, szerzetesrendek sokaságán keresztül formálódott, alakult az évszázadok során. Az egyház és társadalom kapcsolata nem statikus, hanem dinamikus, interaktív kapcsolat. Ezért van szükség például egyetemes zsinatokra. És vajon ki hívta össze az első egyetemes zsinatot Nikeában, ha nem a császár? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meta:Én tudom,hogy amit mondasz igaz,különben nem mondanád.De az ember tulságosan hajlamos változtatni a dolgok menetén saját kényelme érdekében.Ennek következménye az erdöirtás,légszennyezés és rengeted állatfaj kiirtása vagy a kihalás szélére sodrása.És ez csak a jéghegy csúcsa.Talán egy megfelelö vallási állandósulás amely örök értékeket közvetit (tudjátok,hogy nem feltétlen a katolikus egyház védelmében mondom),nem kell hogy az emberi kicsinyesség áldozatává váljon.
A változás jó,de alapok nélkül mi is az a változás vagy hogyan is dönthetö el az hogy jó-e?A többség véleménye álltalában helytelen,mert a kényelmi szempontjaikat vagy elöitéleteiket képviseli.Ezért kéne hogy bizonyos dolgokat ne befolyásolhasson a többség.
Sajnos tibettel nagyobb volt a pofám mint az informáltságom.Sorry.De az indiával kapcsolatos mondadódat nem nagyon értem.A védékius irodalom történelmileg elég messzira visszavezethetö és ha úgy érted,hogy hasonló vallásképzödmények a környéken azonosultak ehhez,az furcsa álláspont lenne.Nekem sokkal valószinübb a kiválás és egyedi irányzatok kifejlesztése.Ahogy mondják ahány tanitó annnyi irányzat,de az valószinü,hogy egyhelyröl indultak.És bár a védák tényleg teljesebb kulturális és társadalmi áttekintést fognak közre,de teljesen vallási alapokon nyugvó rendszer ami intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket.Persze ez csak az én véleményem.Még sokat kell tanulnom ahhoz,hogy Veled vagy akár Nargile-lal megpróbálhassam felvenni a versenyt.Ezért kérlek nézd el ha butaságnak találnád mondanivalómat.Csak informálodom és sokat tanulok töletek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ((az alábbi mondat logikai levezetést igényel.nem, mint frázis olvasandó, értelmezendő.)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (tibettel, a shambala kapujával kapcsolatban nem érdemes példálozni.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo,
"Tibet változik és azonosul állami már-már háborus nyomásra?Az indiai védikus "kultusz" a mai napig létezik "ortodox "formában és akiknek ez nem tetszett vagy nem birtak olyan kötelezettségeket vállalni egyéb tantrikus irányzatokat hoztak létre,ugyanakkora létjogosultsággal,de eszükbe sem jut megkérdöjelezni azt ahonnan indultak."
igen. tibet erősen változik.
kezdjük talán ott, hogy a tibeti tára-kultusz hogyan morfolta a buddhizmust, majd hogyan morfolta a buddhizmus a tibeti sámánizmust? folytassuk a buddhizmus "vertikális" klerikájának tibet általi "horizontációjával"? a beolvasztott térségi ősvallásokkal?
...
a dalai láma napi politikus szerepével?
mi az, hogy indiai védikus kultusz?
ez olyan, mintha a bibliai "nyerő ötös"-ről beszélnél.
nem "létrehoztak" "egyesek" "bizonyos" tantrikus irányzatokat,
hanem az adott vallásos mém igazodott a már meglévő kultuszhoz/kulturális magatartáshoz.
a hawai szigeteki, sámán-hagyományokat a rendszerbe illesztő katolikus hívő más egyház tagja, mint az oklahomai gospel-rajongó, katolikus templomban éneklő nénike, vagy a tizenkeddik kerületi orbán-viktor-rajongó mamuka? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo,
mi mástól lehetne valami "hiteles"?
(heideggernek igaza van néha az etimológiai elemzéseivel kapcs...)
hitele annak van, aki/ami folyamatosan képes egy adott rendszerben az adott változásokat követni.
az alap ugyanaz marad, csak a rendszerben elhelyezett mód mutálódik.
babette,
milyen fenomének jellemzőek az idolodra, amely alapján idealistának nevezed magad? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Babette én veled vagyok.A töténelmi egyházaknak és vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat annak ellenére is,hogy a boszorkányüldözést és a keresztesháburakat jobb ha abbahagyják és szóban sem támogatják.
Meta:Miért lenne hiteles valami attól,hogy társadalmi nyomásra azonosul és változik?Kövvesse a szociális helyzetet abból a szempontból,hogy felhivaja a figyelmet a kapitalista társadalom és a harmadik világ nyomorgoira és segitségnyujtásra buzdit.Vagy a környezetvédelemre,mert mégis csak isten ajándékára kéne vigyázni.De milyen szociális tényezö kivánja meg a nöi papokat?Vagy,hogy azt mondják a melegeket is összeesketünk mert nagy a szociális nyomás. Tibet változik és azonosul állami már-már háborus nyomásra?Az indiai védikus "kultusz" a mai napig létezik "ortodox "formában és akiknek ez nem tetszett vagy nem birtak olyan kötelezettségeket vállalni egyéb tantrikus irányzatokat hoztak létre,ugyanakkora létjogosultsággal,de eszükbe sem jut megkérdöjelezni azt ahonnan indultak.A vallási intézményeknek és a hivöknek,mert Nargile jól fogalmaz mint mindig,hiszen ök maguk az egyház,ragaszkodniuk kell tanaikhoz és nézeteikhez.Nem lehet mindent szociologiai és logikai szempontbol vizsgálni.A vallási rendszer hatékonysága elsösorban a feltétel nélküli elfogadáson alapul. |
| | | | |
|
