 |
Legfrissebb hozzászólások (2203 - 2212)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | gén,
a tudományos módszerről én nem beszéltem, az a te kedvenc mémed, és valóban, szerintem is van olyan, hogy az adott paradigmának megfelelő, helyes tudományos módszer.
azonban az általam belinkelt cikk arról szól, hogy a neurobiológia a XX. században hiten alapulva működött, és senki nem foglalkozott azzal, hogy az ügyeletes "pápa" tévedhetetlenségét megkérdőjelezze: "No one bothered to verify his findings."
itt helyben elismerem, hogy te tévedhetetlen vagy :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:
Lapozz a saját belinkelt Seed Magazine cikked 2. oldalára:
"The genius of the scientific method, however, is that it accepts no permanent solution. Skepticism is its solvent, for every theory is imperfect. Scientific facts are meaningful precisely because they are ephemeral, because a new observation, a more honest observation, can always alter them."
Aki nem így csinálja a tudományt, az rossz tudományt csinál.
A tudomány szervezetének semmi köze a tudományos módszerhez.
A változással, újítással szembeni ellenállás minden szervezetben fellelhetö.
Olvasom Thomas Kuhn-t, és ö nem keveri a paradigmát a dogmával. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | s hova lennénk paradigmák nélkül... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gén,
Thomas Kuhn már jórégen leírta a tudomány paradigmaváltásainak TUDOMÁNYOS szabályait;
nem a rossz tudomány vonakodik felismerni és befogadni az újdonságokat, hanem a tudomány, annak szervezete, éppen hatalomban lévő képviselői. épp mint az egyház, ahol egy struktúrát kell fenntartani, s e struktúra képviselői nem érdekeltek abban, hogy az illető pl. közvetítő/egyház nélkül kommunikáljon istenével.
olvass, ne előítéletesezz!
http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Kuhn
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:
"mindig megdöbbent, hogy a tudomány úgy működik, mint egy egyház"
Ha a rossz tudományt hasonlítod a rossz egyházhoz, azzal csupán saját magadnak igazolod a saját elöítéleteidet mindkettövel szemben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a HU-210 link kapcsán olvastam el ezt a cikket:
http://www.seedmagazine.com/news/2006/02/the_reinvention_of_the_self.php
mindig megdöbbent, hogy a tudomány úgy működik, mint egy egyház: dogma van, a Nap forog a Föld körül, és minden ennek ellentmondó bizonyíték hozója nevetségességre, esetleg máglyára van kárhoztatva.
azonban jóleső érzéssel olvastam, hogy a kannabisz serkenti az agysejtek szaporodását és növekedését, gátolja a depressziót és megszünteti a stressz tüneteit, lehetővé teszi, hogy egyre emberebbek legyünk.
a szetting a mindennapokban is milyen fontos: a stresszmentes és az érdekes ingerekben gazdag környezet is növeszti az agyat, csakúgy, mint a fű.
naná, hogy a fű USA-ilag tiltva van, hiszen évi 12 milliárd dollárt vágnak zsebre a szintetikus antidepresszánsok ránkeröltetésével. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát, elméletileg valószínűleg igen, de 1) úgy sejtem, hogy sok rendszeres fogyasztónál a szet és a szeting nem nagyon változékony, ezért jól tudják érzékelni a különbségeket a fajták között, és 2) az ember érzékeli a szet- és szetingbeli különbségeket, amiket ki tud szűrni.
Amikor a fajta kérdése előkerül, általában nem olyan füvezésről van szó, ahol bedobok a fekete dobozba egy szetet, egy szettinget meg egy drogot, aztán lesz, ami lesz, hanem általában arról van szó, hogy az ember szeretné konkrétan valamire használni a füvet, konkrét elvárásai vannak, például hogy antidepresszánsként használja, vagy valami egészségbeli problémára, vagy valami konkrét kreatív munkához, vagy egy bizonyos társasággal egy bizonyos fajta együttlét feljavítására, és ilyenkor folyamatosan, akár éveken keresztül kikísérletezi, hogy milyen szet és szeting mellett működik legjobban, így a fajták közötti különbségek nagyon előjönnek.
A tapasztalt füves gyakran különbséget is tud tenni a különböző fajták között, és gyakran sokat számít is a fajta abban, hogy jól működik-e a dolog.
Ha egy alkalmankénti fogyasztó összejön a haverokkal, és egy külön esemény, hogy füveznek, és jó alaposan betépnek, és nem egy megszokott rutinról van szó, akkor persze, hogy a fajta nem nagyon jön elő.
Leginkább a gyógyászati használatban jön elő a fajta kérdése. A gyógyfüvezés főleg olyan, hogy a fogyasztás körülményei változatlanok és egy bizonyos célból optimalizáltak. Van például, aki pszichotikus tünetek ellen használja a füvet, jól megszokott módon és dózisban, rendszeresen, a jól megszokott indica fajtákat, és ha egy sativával próbálja helyettesíteni, akkor azt veszi észre, hogy az nem javít az állapotán, hanem ront.
Vagy ha valaki úgy füvezik, hogy minden nap a munka után teker egy cigit és beül a tévé elé, vagyis rendszeresen, sokszor füvezik, hasonló körülmények között, hosszú távon jelentős különbségeket lehet megfigyelni a különböző fajták között.
Ez egy soktényezős dolog, és ezért a determinista, redukcionista tudományos módszerek nem feltétlen alkalmasak a fajták közötti különbségek alapos feltérképezésére, de az ember tudatos - nem tudatos (és közösségi) egésze eléggé ki van élezve arra a feladatra, hogy hosszú távon alaposan feltérképezze a különböző növények jó és rossz hatásait. Ezért szerintem érdemes lehet építeni az anekdotikus alapon felhalmozódott népi bölcsességre a különböző fajták kérdésében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh:
Arra utaltam, hogy 3 db kétpróbás összehasonlítás
A) egy ember, különbözö szet/szetting, egyféle kannabisz
B) egy ember, hasonló szet/szetting, kétféle kannabisz
C) két ember, hasonló szet/szetting, egyféle kannabisz
esetében az A (szet/szetting) változtatása nagyobb hatáskülönbséget okozhat, mint a B (kenderfajta) vagy C (metabolizmus) változása. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Indica - sativa ügyben Gén, nem igazán értem, hogy mit akartál ezzel mondani, de szerintem nem kell spekulálni egy olyan kérdésben, amiben tapasztalatok is vannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | engem is zavar... állítólag, valami kamillás borogatás tesz jót neki XD, bővebbet énse tudok |
| | | | |
|
