|
Legfrissebb hozzászólások (2103 - 2122) (Témakör: legalize)
| | | | | | | | | | Jaj, félre ne érts U I, eszembe nem jutna azt állítani, hogy _nincsenek_ hosszú távú káros hatásai a kendernek. Itt csak a prohibíció okairól volt szó.
"Vannak másfajta és ugyancsak visszafordithatlan mérgezési tünetek (lásd arzén; de erröl már volt szó)." Mi? Az arzén, az mérgező. Az LSD meg nem. Itt most egy kicsit elveszítettem a fonalat, mert nem ugrik be, hogy mi volt a kapcsolódási pont az arzénnel kapcsolatban. Egyébként, azt hiszem, a mérgezőség szempontjából semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyasztási szokásokat. Ha a kendert például olyan mennyiségben fogyasztaná a tipikus fogyasztó, mint a dohányt, és élete végéig, mint a tipikus dohány-fogyasztó, akkor nyilván összehasonlítható lenne a két anyag mérgezőség szempontjából. Bár mondjuk nem hiszem, hogy a THC meg a CBD felvehetné a versenyt a nikotinnal ebben a tekintetben... Nem tudom... Nyilván ezernyi egyéb vegyület található ezekben a füstökben. (Ezért kell inkább space-cookie-t enni... csak óvatosan a dózissal!) De a kender és a dohány közötti különbség miatt az addikciós potenciál tekintetében, egészen mások a fogyasztási szokások. A kenderből sokkal kevesebbet fogyaszt a tipikus kender-fogyasztó (de általában más módszerrel, gyakran kevésbé szűrt a füst, mint a dohány-cigié, és gyakran mélyebben leszívja), másrészt pedig mire a dohányos rákot kap, addigra a kender-fogyasztó általában már nem is rendszeres fogyasztó. Csak mondom... Ezt is figyelembe kell venni. Ráadásul eddig még én úgy tudom, hogy nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a dohányban valóban rákot okoz más, mint a nem-természetes 'feritizer'-ek rádioaktív hatása. Mesterséges tápanyagok, vagy hogy mondják... Vagy legalábbis így rémlik, na mindegy, nem ez a lényeg.
Az LSD-nél meg főleg figyelembe kell venni a fogyasztási szokásokat. Ha az LSD hosszú távú káros hatásait vizsgáljuk, akkor nyilván nem azt fogjuk nézni, hogy milyen hatással van, ha valaki egy éven keresztül naponta elfogyaszt egy milligrammot. Kit érint az? Ugyanúgy, ahogy a nem-rendeltetésszerű LSD-használat káros hatásai sem mondanak el sokat az LSD-ről önmagában. Ez olyan, mintha azt vizsgálnánk, hogy mi történik, ha alaposan kiáztatok egy zacskó dohányt, és intravénásan beadok magamnak egy 10 ml-t. Mi is történne? Asszem azonnal meghalnék, ugye? Ez arról mond el valamit, hogy milyen káros hatásai vannak az intravénás dohány-ázatnak, és nem arról, hogy milyen hatásai vannak a dohánynak úgy általában. Ugye? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Re#727 és 728 1) Jól van, látom hogy figyelmesen olvasol! Nem véletlenül volt ott a "feltételezett" szó. Mert esetleg amikor a tiltó szabályozás megtörtént, akkor (még) nem volt ismert / bizonyitott a fogyasztás kárositó hatása. 2) Ha valamiröl (pl. a tartós / rendszeres marihuánafogyasztás káros hatásai) nem tud valaki, attól még nem biztos, hogy nem léteznek. Egyébként pont ezért iródott mind a Magyar Nemzö, mind a Term Világa cikk. Mert én vettem a fáradtságot, és utánajártam az elmúlt kb. 6-8 év (post-Zimmer-Morgan) vonatkozó irodalmának. És amit találtam, az nem megnyugtató és ha, nem is pánikba ejtö, de elgondolkodtató. Olyannak tünik minden, mind ami 25-30 évvel ezelött, vagy mégrégebben a dohányzással kapcsolatban volt (pedig már akkor is léteztek nem is akármilyen adatok a cigarettázásnak a függöséget és rákot okozó hatására vonatkozóan). Az nekem üres érvelés, hogy az akut halálos dózis nagyon magas (LSD, THC). Vannak másfajta és ugyancsak visszafordithatlan mérgezési tünetek (lásd arzén; de erröl már volt szó). |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jav.: 'bizonyított vagy feltételezett...' |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ja, igen. Ez mondjuk egy elég ízléstelen vicc, hogy nem ideológiai okokból, hanem a fogyasztásuk bizonyított vagy egészségkárosító volta miatt... Igazából... Van egyáltalán valami, ami alátámasztja ezt a feltevést a kenderre és az enteogénekre vonatkozólag? Vagy félreértettem, és arról volt itt szó, hogy így _kellett volna_ történnie? Mondjuk... így jobban belegondolva, lehet hogy rossz helyről vannak az információim. Lehet, hogy a DEA-nek megvan a saját történelem-verziója, csak azzal még nem volt szerencsém megismerkedni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "A kábitószerellenes törvényeket nem ideológiai okokból, hanem fogyasztásuknak bizonyitott vagy feltételezett egészségkárositó volta miatt hozták annak idején."
Hát ebben nem vagyok olyan biztos. Féltek tőle, az valószínű. És bizonyos szerek esetében aránytalanul eltúlozott volt ez a félelem (ld. Siphersh előző hozzászólásait). Ráadásul differenciálatlan vagy helytelenül differenciált. Ha kizárólag tudományos és objektív alapokon történne a besorolás, nem lehetne egy kategóriába sorolni pl. az LSD-t és a heroint (bár ugye ez utóbbit én nem ismerem) és az alkoholnak és a dohányzásnak be kellene kerülni a legsúlyosabb egészségkárosítók közé.... Úristen, de ezeket már annyi ember, annyi helyen elmondta...
Kedves István, az a helyzet, hogy olyan erős a negatív imprinting a fejünkben a kábítószerek közé sorolt anyagokról, hogy én azt hiszem, hogy kizárólag a tapasztalat tudja elmozdítani ebből a negatív imprinting hordozóját. És a tapasztalat itt egyáltalán nem azt jelenti, hogy ki kell próbálni. A differenciálatlan iszonyatot megjelenítő félelemalapú képet a fejünkben csak az tudja megvakarni, ha egyszer csak rádöbbenünk, hogy hétköznapi módon élő emberek, akik iránt semmi közösnek titulálható kifogásunk nincs, hát jé, ezek néha szívnak egy kicsit, vagy megesznek egy bélyeget, vagy hasonló. És csodálkozunk, hogy hű, ennek nem kéne egy lecsúszott junkie-nak lenni, aki nem dolgozik, tönkreteszi a maga és a mások életét, és lop-csal-hazudik? Tudja, néha azért szeretném elmondani embereknek, hogy időnként tudatmódosítok, hogy vakarásszam ezt az előítélethalmazt a fejekben... főleg, mert én felnőttem ezzel a bebetonozott halmazzal a fejemben, úgyhogy nagyon jól ismerem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | If you say, "Would there were no wine" because of the drunkards, then you must say, going on by degrees, "Would there were no steel," because of the murderers, "Would there were no night," because of the thieves, "Would there were no light," because of the informers, and "Would there were no women," because of adultery. -- St. John Chrysostom, "Homilies," circa 388
The only freedom which counts is the freedom to do what some other people think to be wrong. There is no point in demanding freedom to do that which all will applaud. -- Lord Hailsham, former Chief Justice, "The Dilemma of Democracy"
A great deal of intelligence can be invested in ignorance when the need for illusion is deep. -- Saul Bellow
Those, who would give up essential liberty to purchase a little temporary safety, deserve neither liberty nor safety. -- Ben Franklin
In any civilized society, it is every citizen's responsibility to obey just laws. But at the same time, it is every citizen's responsibility to disobey unjust laws. -- Martin Luther King Jr.
The spirit of resistance to government is so valuable on certain occasions that I wish it to be always kept alive. -- Thomas Jefferson
http://www.pdxnorml.org/quotes.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | És Cellux, ha a a robotokat keresed, akiket a társadalmunk beidomított, és akik képtelenek az önálló gondolkodásra, akkor csak a közösségi érintkezésben telálhatod meg őket. Ha egy bármilyen embert magára hagysz, vagy valami modoton dolgot csinál, mint például a megszokott gyaloglás a megszokott útvonalon, akkor visszaoldódik az ember, és előtűnhet az önálló ember. Én például ezért szeretek embereket leszólítani az utcán. Ezt például szeretem Budapestben: ha egyedül vagyok, és megyek valahová, akkor minden sarkon megállítok valakit, hogy merre kell menni. Gyakran még akkor is, ha tudom az utat. Ha meglepem a magába merültségben, visszalépve az álarcokból és a közösségi elvárások kulturálisan meghatározott mátrixából, és engem sem ismer, gyakran egyszerűen nem veszik fel a kulturális álarcot, hiszen minek: nem is ismerjük egymást, és a beszélgetésünknek semmilyen elvárásnak nem kell megfelelnie. És csak kettesben vagyunk, a forgatagban nincsenek ismerősök, akik láthatnának minket, és így fél perc erejéig el lehet beszélgetni egy érző emberrel, aki nem próbál megfelelni másnak, mint saját emberi létének: az élet kiáradásának. Ilyenkor néha egyszerűen nincsen jelen az az életfélelem, ami miatt némely emberek egész egzisztenciájukat a kábulat jegyében és a közösségi együttlét élettagadó kompomisszumaiban építik fel. Az a trükkje a dolognak, hogy ha én nem kezdeményezek egy játszmát a stílusommal, akkor gyakran az illető járókelő is megfeledkezik róla. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én ezt az egészségkárosítás-dolgot egyébként sem értem. A pszilocibint, az LSD-t vagy az N,N-DMT-t elég alaposan megvizsgáltuk. Nem kell találgatásokba bocsátkozni a hatásaikat illetően. Mindennek van káros hatása. A kérdés az, hogy milyen arányúak az esetleges károk a hasznokhoz viszonyítva. És hát az LSD vagy a pszilocibin egészségkárosító hatásáról elég sokmindent tudunk. Fizikai tekintetben nem összehasonlíthatóak például az algopirinnel vagy az aszpirinnel. Főleg az LSD. Nem is tudom, hogy van-e még egyáltalán olyan anyag az orvoslásban valaha használt anyagok között, amiben a halálos dózis és a terápiás dózis aránya ilyen nagy lenne. És a sokezer LSD-terápiás alkalom megmutatta, hogy a megfelelő módon való használat nem jár olyan veszélyekkel, ami igazolná a prohibíciót. A nem-rendeltetésszerű használat tekintetében nem áll rosszabbul, mint a konyhakés. Tudjátok, hány embert ölnek meg évente konyhakéssel? Abuse is no argument against proper use. Sőt... Ha a prohibícióról van szó, akkor éppenhogy a jogi státusz nehezíti meg a rendeltetésszerű használatot, és a közhangulat akár odáig fajulhat, hogy magát a felvilágosítást támadja, és ezzel csak a nem-rendeltetésszerű használatból adódó veszélyek tüzére önti az olajat...
A közúti közlekedés esetében megkérdőjelezhető a kár/haszon ítélet. Vagy a hegymászás esetében. Vagy az élsportok esetében. De hogy az enteogének használatának káros hatásait olyan mértékűnek ítéljük, hogy szinte meg sem hallgatjuk azok véleményét, akik a globális spirituális válság egy lehetséges gyógyító eszközének tekintik ezeket az anyagokat...?! Az automatikusan öngerjesztő kulturális ellaposodás rabszolgáivá leszünk, minden spirituális érzékenységet és felnőtt önállóságot nélkülöző, a fogyasztói értékrendet istenítő kába húsmasszákká változunk, és a drog-ellenes propaganda még azt az arcátlan csúsztatást is képes belemosni az emberek agyába, amiben az enteogéneket éppen a kábító hatású, függőséget okozó drogokkal mossa össze, mint az etanol, a heroin vagy a nikotin?! Elmondhatjuk akár ezerszer is, hogy az LSD vagy a pszilocibin nem alkalmas feltétel nélküli élvezet előidézésére, és hogy az élmény éppen az eszméletről szól, nem pedig a kábulatról. Elmondhatjuk, hogy aki az élvezetet keresi, az hamar más drogokat talál magának, mert az enteogén élményben bizony gyakran nagyon kendőzetlenül szembesül az ember saját életével és a külvilággal való kapcsolatával, olyan mély szinten, ahol már nincsen lehetőség a hétköznapi közösségi játszmák és önbecsapások mögé rejtőzni. És mégis képesek emberek a "kábítószernek minősülő anyag" jogi kategóriája alapján gondolkodni a dologról, és azt hinni, hogy a pszichedelikus élmény a kábító hatású drogokhoz hasonlóan valamiféle andalító vagy kábító menekülésre ad lehetőséget...
A kábulat nemcsak az én ellenségem, hanem az élet ellensége. És az emberek továbbra is a pihe-puha kábulatot választják, és ha mégis megpróbálnak kitörni, akkor a kábulat-elvű önműködő és lelketlen kulturális rendszer még azt is képes elhitetni velük, hogy az eszmélet egyik legígéretesebb eszköze valójában éppen azt a kábulatot képviseli, amiből fel akarják rázni magukat és az embertársaikat?! Micsoda ördögi szellemiség!
És Cellux, hát persze, hogy érző emberek, akik küszködnek a maguk gondjaival. De a keretek, amikben ezt megélik, erősen beszűkítettek a reklámok, a propaganda és a haszonelvő kulturálisság öngerjesztő sikátorának falai által. Soha senki nem fogja valóban a kábulatot és a halált akarni, mert legbelül mindenki az élet kiáradásának megvalósulása. A felszíni illúziókba ragadt tudatiság éppenhogy annak az embernek az ellensége, aki megéli azt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "toxikológiai szemüvegemen keresztül"
Kíváncsi lennék, hogy ha levenné ezt a szemüveget, akkor milyen képet alkotna rólunk és a véleményünkről.
Vagy szemüveg nélkül vélemény sincsen? (lehet)
Nekem, amikor életemben első alkalommal használtam LSD-t, elképesztő volt azzal szembesülnöm, hogy milyen tudatlanságban van a világ ezeknek a szereknek a hatását illetően. Kábulat, álom, lebegés? Hát a jó francokat. Olyan mélységekben változott meg a hétköznapi, éber tudatom, olyan alapokban rendült meg a világról alkotott azelőtti elképzelésem, aminek azelőtt még a lehetőségét sem tudtam volna elképzelni.
Ha az LSD csupán a hétköznapi, éber állapotban is ismert tudati funkciók működésének az intenzitását befolyásolná, akkor e szerekben végső soron semmi érdekes nem lenne. Ha csak annyi lenne az LSD-trip, hogy álmodok magamnak rózsaszín elefántokat, vagy gyönyörű naplementéket (a hétköznapi tudat számára is ismerős álomképeket, tudati jelenségeket), akkor én is hajlanék arra, hogy az LSD hatását elintézzem annyival, hogy "hallucinogén".
Amikor viszont első kézből éltem át, ahogy a tudat alapvető tapasztaló-mechanizmusai, amelyek az érzékletek befogadását és észleletté alakítását (!) intézik, és amelyeket azelőtt változtathatatlan adottságnak gondoltam, olyan észlelési, tapasztalási és "gondolkodási" módokkal egészülnek ki, amelyeknek a létezéséről - bár furcsa mód ismerősek voltak - azelőtt álmodni se mertem volna (lévén a régi tudatom számára megfoghatatlanok), akkor bizony leesett a tantusz, hogy itt valami hihetetlenül fontos és jelentőségteljes dologba tenyereltem bele.
Ebből az átélésből fakad az a hozzáállás, amit Ön "macsóként" aposztrofál. Megértem, hogy egy kívülálló (mert igen, aki ezt még nem tapasztalta meg, az kívülálló, egyszerűen FOGALMA sincs, hogy miről van szó) ilyen véleményt alkot erről a dologról, de ugyanakkor fáj is, pláne ha azt az érvet vágja a fejemhez, hogy aki a pszichedelikus szereket kipróbálja, az utána nem fog tudni objektív ítéletet alkotni a dologról (ami mellesleg igaz, feltéve, hogy "objektív" alatt az illető által jelenleg használt világértelmezés szerinti helyes és igaz szemléletet értjük).
Egy olyan világszemléletet, amely az embertől független alapokon áll (és a természettudományos szemlélet állítólag ilyen), nem rendíthet meg semmilyen pszichedelikus tapasztalat. Sőt, inkább segíthet abban, hogy e szemlélet jobban tükrözze a valóságot (lévén a világszemlélet az ember által megélhető tapasztalatokat strukturáló elméleti rendszer).
A pszichedelikus élményt - egészségügyi kockázat híján - csak az tiltja meg, aki fél tőle, aki tart attól, hogy egy ilyen élmény felboríthatja a status quo-t, a hosszú munkával és energiabefektetéssel kialakított létbiztonságot.
De milyen status quo, milyen létbiztonság az ilyen?
Én úgy vélem, csak az a létbiztonság tekinthető valóban biztonságosnak, csak az a világszemlélet tekinthető teljesnek, amely a pszichedelikus tudatállapotokban szerezhető tapasztalatokat is integrálni tudja.
Ezért amikor azt látom, hogy egy tudós, aki elvileg a világ megismerésére törekszik, húzódozik attól, hogy behatoljon a megismerés új, eladdig ismeretlen területeire, ráadásul morális alapon megbélyegzi azokat, akik ezt a "rizikót" bevállalták, számomra eléggé kiábrándító.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mi az egészségtelenebb, az, hogy valakinek a vérében idegen anyagok vannak és a tüdeje feketéllik a kátránytól, vagy hogy mindenféle ostoba múlandó dolog miatt felidegesíti magát, nem mer önmagával szembenézni és hazudik másoknak és magának?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Re 717: lehet, hogy nem moralizálni kívántál, de azt tetted. Nem a többi emberrel kapcsolatban tartom magam felsőbbrendűnek (amúgy ez egy hülye szó, minden felsőbbrendű a létezés adott szintjén), hanem korábbi önmagamhoz képest. Ezt pedig hadd döntsem el én. Hagyjuk már ezt a toxikológiát. Nagyon elmerültél abbanm, hogy a testeddel azonosítsd magad. Nekem az egészséghez a boldogságom az elsődleges, nem pedig a szerveim állapota. Biztos hallottál 100 éves dohányzó emberről és makkegészségesnek tűnő, majd hirtelen infarktusban vagy rákban elhalálozó negyvenesekről. De milyen tudományos vizsgálatok bizonyítják például az LSD egészségkárosító hatását? Több receptre kapható gyógyszer mérgezőbb nála. Most olvastam, hogy a túlzott szójafogyasztás káros hatással van a spermiumokra, mert túl sok ösztrogént tartalmaz. Talán el kéne gondolkozni, hogy betiltjuk a szóját is. De most jövök rá, neked ebből megint az fog lejönni, hogy mi itt túl okosnak tartjuk magunkat. Akar a fene okos lenni. Némi életbölcsességet próbálunk összekaparni, amihez eszközöket haszálunk, mert így tapasztaltuk meg és így láttuk jónak. Az, hogy milyen hatása van ennek a fórumnak, nehéz lenne így eldönteni. Most például meghalt egy asszony a Passió c. film vetítése alatt, azért ez is elgondolkoztató. Kérdés, kinek mi jön le ebből a - tényből.
Mk. 7.15 Nincs semmi, ami kívülről jutva az emberbe tisztátalanná tehetné őt; hanem ami kijön az emberből, az teszi tisztátalanná.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mókás. Nincs lelkiismeretem, sőt szerintem lelkem sincs. Tehát nem pusztítja a drog(ezt). (Lehet, mert már meg is tettttttte:) Nemhiszem, hogy egy-két szmók jobban rontaná a tüdőm, az agyam, mint mondjuk az üllői úti 4-6osnál álldogállni 20 percet mondjuk reggel fél 10 körül... S közben lehet nézni a kijelzőt, hogy huh, nyugi, most nem káros. De közben meg könnyezik a szemem, a kisbaba meg szétKÁBíTJA az agyát a szmogtól. A tudomány inkább ezen lépjen tooool, minthogy parázzon a rendszer stabilitásán, meg illuzórikus együttérzésből MEGTILTSA pár növény létét. Ugyanígy paráztak a rómaiak, mikor jött a kereszténység, ugyanígy parázott megannyi kultúra, de aztán mind elsüllyedt, mint ahogy ez is el fog, mint ahogy minden. Jobb és egyszerűbb azt mondani, hogy "skizofrén, drogos, gyilkos" és bezárni, mint egyesülni vele, s átélni, hogy mi van vele. Szégyen gyalázat. Ha lesznek kutyáim, ezek lesznek a neveik, s majd üvöltve sétáltatom őket a szinyón jól szétheroinkokainelesdézve.
Kedves UI, ajánlom figyelmedbe Láma Ole Nyndal könyvét, (aki elméletileg és gyakorlatilag Buddha megtestesülésének, Karmapának nyugati hírnöke), a "Belépés a Gyémánt útba"-t. Nemtudom mennyi igaz belőle, de a tény az, hogy leírja, hogy az LSD-től világosodott meg, s most már nem cuccol(mert úgymaradt), de kb 9 évig irtózatos nagy adagokat tolt, Huxleyből diplomamunkázott, sitten is ült, hasist csempészett kilószámra, s most meg Szent ember. Vele vitatkozhatsz, március 27-én jön Bp-re. Jah és nem félünk a törvénytől, minden félelem és törvény illúzió. Elmaradhatatlan barárom a ?dőjel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A Fórum résztvevöinek az elmúlt napokban irt leveleit toxikológiai szemüvegemen keresztül döbbenettel olvasgattam. Gondolkodó emberek a kábitószer átmeneti ideig tartó kellemes hatásától elkábitva megfeledkeznek a szerek sokszor akut módon is jelentkezö mérgezésen túlmenö, krónikus testi v. lelki kárositó hatásáról, és mintegy világjobbitó (megváltó?) szándékkal helyeslik a fogyasztást. A kábitószerellenes törvényeket nem ideológiai okokból, hanem fogyasztásuknak bizonyitott vagy feltételezett egészségkárositó volta miatt hozták annak idején. Idönként az merül fel bennem, hogy a hozzászólók nagy része a fogyasztást amolyan mácsó dolognak tekinti, söt itt-ott egyfajta felsöbbrendüség is sugárzik azokból a véleményekböl, amelyek a fogyasztás világjobbitó hatásáról irnak: akinek megvolt az élménye, az nemhogy másként, de jobban látja a világot, és ö az inkább alkalmas arra, hogy az emberiség (kultúr)történetének, a társadalmi problémáknak a megoldására javaslatot tegyen. Szemben a gyámoltalan pórnéppel, akinek fogalma sincs
, mert nem világosulhatott meg az istenadta... Itt most nem moralizálni kivántam, csak arra akartam felhivni a figyelmet, hogy a drog- és kábitószerfogyasztás pusztán egészségkárositó hatása miatt is elitélendö, és korlátozását / tiltását pont azért kell komolyan venni, mert - a vártnak megfelelöen kedvezö - befolyásolt állapotban egy mesterséges paradicsomi állapotot láttat.
(Arról most nem beszélek, hogy a kábitószernek minösülö anyagok termesztésével, célszerü fogyasztásával kapcsolatban irt levelek különösen azok, amelyek a kezdöket fogyasztókat rejtetten vagy nyiltan ezek, úgymond, a helyes használatra ill. élvezetre buzditják szóval számos ilyen megnyilvánulás kimeriti a Btk. 283 paragrafusában megfogalmazott kóros szenvedélykeltés büntettét.)
Ezt el kellett mondanom. Ujváry István |
| | | | |
| | | | | | | | | | ...csak mayálisan praktikus célokra hasznos az emberek kategorizálása. Egyébként csak gúzsba köti a mások felé megnyíló képzeletet... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát igen, nekem addig voltak ilyen "robotos" illúzióim, mígnem egy dieselboy partin a kashmírban egy explorertöl magamat meg nem láttam. Aztán mikor a szemembe néztem, eltűntem. De arra emléxem még, hogy sok talamont láttam. Tegnap épp valószínűsíteni tudtam, hogy talán azért történhetett, mert kb egy óráig néztem az ott lévő Csenrézi Buddha aspektust. Szerető szemek, négy keze van, s mindent érez. Igazából mostmár mindenkibe látom magam, hisz mindenkibe benne vagyok. Ez az együttérzős dolog addig csak elméleti, meg hit kérdése, de ha egyszer az én visszahúzódik, már látni, hogy mindenki teljesen ugyanaz. Ide be vagyunk (látszólag) zárva a testbe, s mindenféle múlandó dolgok befolyásolnak, szenvedés, meg ilyenek. A legjobb röhögni ezen, de sírni is tanulságos. Tökmindegy, ez van:) A metróban a külföldiek a legviccesebbek, múltkor néhány spanyollal úgy összegabajodtam széthasisolva, hogy mikor leszálltunk azt se tudtam milyen városba vagyunk, kik vagyunk vagy mik. Szénközvetlenek. Minden ember ugyanolyan - ha az a karmám, hogy szétverjen egy szkinhed banda, hát jó móka, jöjjön:) De azok is csak néznek, a testem meg csak néz... Gyerekek még, sokat bántották őket. Ok-okozat. Melyik melyik? A drogosok is gyerekek? Az autó iszonyatosan veszélyes tömegfegyver. Mégis mindenki hajtja, ráadásul qrvára mocskos szennyes szarfészekké változtat minden várost. S még örülnek is neki. Szoponcok:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Gondolkoztam azon, amit tegnap leírtam ide, és rájöttem, hogy egy nagy lózung az egész. :-)
Nem azt mondom, hogy nincs benne igazság, de ez is csak egy elmélet. "Drogosok nyilatkoznak a normális emberekről" - bizony, bizony. Mi alapján kategorizálok be bárkit is?
Ma reggel jöttem dolgozni, az utcán csupa normális embert láttam. Kerestem a robotokat, akiket a társadalmunk beidomított, akik képtelenek az önálló gondolkodásra, de nem találtam őket. Csak érző embereket láttam, akik mind küszködnek a maguk gondjaival, és nem ártanak a légynek se, vagy ha mégis, igazából akkor se. És rá kellett jönnöm, hogy ezek a robotok csak az én fejemben léteznek, mert megpróbálom felosztani a társadalmat progresszívekre (mint én), és maradiakra, robotokra, aztán ez a szűrőm elkezd működni, és valóban úgy is láttatja velem, mintha az emberek besorolhatóak lennének e két kategóriába (ha meg nem, ott egy elegáns tudati sasszéval ugrok egyet). Szóval végső soron úgy néz ki, ez is csak egy egó-játék, semmi több.
A másik dolog, ami nyilvánvalóvá vált számomra az, hogy az establishment (ha van ilyen egyáltalán, hogy jelenleg fennálló rend, irányítás, domináns világkép) soha nem fog segítő kezet nyújtani a saját lebontásához. Teljesen nyilvánvaló, hogy bármilyen változás csak az establishmenten kívülről érkezhet. Az államilag támogatott pszichedelikus kutatás ezért nagy valószínűséggel megvalósíthatatlan.
A fejlődés valószínűbb útja:
A mainstream kultúrán belül kialakulnak a szubkultúrák (mint ez is), próbálkoznak a dolgok saját kereteiken (!) belüli megreformálásával, új életstílusokat, viszonyulásokat, kommunikációs formákat hoznak létre, aztán ezekről az új formákról az evolúció eldönti, hogy életképesek-e. Ha azok, akkor kilépnek a mainstreambe, "megfertőzik" és átalakítják azt.
Végkövetkeztetés: elegendő annyi, ha a saját házunk táján rendet teszünk. Droggal, drog nélkül, mindegy, az eredmény a lényeg. Az eredmény pedig egy olyan élet kell, hogy legyen, amely hiteles, amit simán fel lehet mutatni akármilyen fórumon, ami kiállja a legszélsőségesebb kritikát is.
(Ez amúgy mindentől függetlenül, akár általános életcélként is megfogalmazható. Nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Cellux: megváltoztál az utóbbi időben. Mintha kevesebb lenne a hullám és így átlátszóbb lenne a tó.
Cauldfield: örülj neki, hogy ilyen "fiatalon" ilyeneket tudsznivélsz.
Abban, hogy a pszichedelikus szereket használó emberek megpróbálják ezeket másoknak is felajánlani szerintem főként visszautasítást szülhet. Ez ugyanolyan mint a hittérítők, fanatikusok stb. csoportjai, akik úgy gondolják, hogy jól érzik magukat, ezért a módszer, ami miatt jól érzik magukat feltétlenül másoknak is kell, szükséges, jó. A világon a legtöbb problémát az okozza, hogy mindenki UNIVERZÁLIS megoldást akar, pedig elég lenne mindenkinek saját magát megvilágosítania. Az még önmagában nem probléma, hogy "talál" valaki egy mindenkinek jó megoldást, de az, hogy ezt elkezdi ráeröltetni másokra inkább okozza, mint megszünteti a bajt. Ha mindenki felelősséggel és őszintén tudna dönteni a világnézetek között, akkor semmi szükség nem lenne rá, hogy egymás mémjeitől kelljen félni, és be kelljen valamit is tiltani. Pont ez a lényege a kereszténységnek is (az igazinak), hogyan tudsz másoknak segíteni? Úgy, hogy szeretetet adsz, az az univerzális mindenre használható, konvertálható ajándék. Ha befolyásolsz, nem tiszteled a másikat, így nem is lehet segíteni.
Mivel meggyőződésem, hogy a pszichedelikus szerek fantasztikusan jó dolgok, és óriási szerencsének, hogy találkoztam velük, másoknak is szívesen megmutatnám ezeket, de tudom, hogy ahoz, hogy valaki ezt tényleg fel tudja használni, jó karma kell, ezért ezt én nem dönthetem el mások helyett. Egyszerűen el kell hinni, hogy akinek kezdenie kell ezekkel az anyagokkal valamit, azt úgyis megtalálják előbb-utóbb, úgyhogy felesleges reklámozni. Sokkal jobb reklám, ha valaki példamutatóan boldogan él, és megkérdezik hogyan érte el: Ja, ettem egy kis LSD-t. Természetesen további magyarázat is szükséges.
holnap lesz két éve, hogy GYIK létrehozta ezt a topicot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | szerintem elég sokan boldogok a maguk autó, család, ház, munka dolgaikkal. nem ezektől, de ezek sem ártanak azért :) én is szeretnék családot, gyerekeket, házat, és nem hiszem, hogy ez engem bármiben is akadályozna :) gyermekeket nem azért nemzünk, mert mindenki azt csinálja. a gyermek áldás. a 708ban és a 710ben szerintem egy sztereotípiát írsz le (drogosok beszélgetnek a "normális" emberekről). nem állítom, hogy ez nem létezik, de azért én úgy érzem nem ennyire feketék-fehérek a dolgok. nem mindenki akadályozza a másik ember életét. és ha akadályozza is lehet velük beszélni erről, és feloldani ezen dolgaikat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | ezeken a dolgokon en is sokat ragodtam 18 korul
...beallsz a mokuskerekbe es nem fog eszedbe jutni ,h te ezt valamikor megkerdojelezted.
az eletedet nem kerdojelezed meg.jobb esetben ...legalabbis nem minden heten
szoval addig is peace,love and unity!:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | sok bennem a düh? : ) nemhinném, szerintem nem. az nemjó ha valami olyat írtam ami arra utal, hogy én nem szeretem őket,mert nem így van. most csak annyi hogy durván fogalmaztam, mert miért ne, jó móka. amit látok: ember leél soksok évet, megvannak azok a dolgai amiket tudja hogy meg kell hogy legyenek ahhoz hogy boldog legyen. (autó,ház,család,munka,stb) aztán ezek megvannak. akkor él, él, boldogan, szomorúan, így vagy úgy, aztán lesznek gyermekei. akiket azért nemz, mert mindenki azt csinálja, meg milyen jó lesz majd ha ő már öreg lesz, akkor nem lesz egyedül, mert a gyermekei meglátogatják. ha leéli az egész életet ebben, akkor nincs is nagy gond. a gond akkor jön, amikor kb 50 évesen az ember mintha kicsit felébredne, de csak azt érzi valami nem jó, ő nem ezt akarta, de nemigen tud már mit tenni, a szerepet tovább kell játszani. persze biztos vagyok benne, hogy nem olyan szörnyű a helyzet ahogy írom, de hidd el nagyon sok ilyen is van. amikor az ember kicsit meglátja az egész hazugság voltál az egésznek, és megijed, aztán a pánikban próbálja magát minél gyorsabban visszakergetni magát ebbe az egészbe... meg az még rossz az egészben, ha a bizonyos illető a korlátai miatt (ami mellett még lehet elhiszi hogy boldog) mások életét akadályozza úgy folyni ahogy pedig ők szeretnék...
van bennem düh. de nem vészes. egyáltalán. jó hogy van. különben szeretem az embereket. |
| | | | |
|