 |
Legfrissebb hozzászólások (2033 - 2082)
(Témakör: legalize)
 | |  | | | | |  | |  | | | | hát ha másképp nem megy... : ) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Téglakiverés a falból oké, de ne a fejeddel :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit irtam, csak arrol szol, hogy a vizeletmintas drogteszt ne legyen bizonyitek a fufogyasztasra.
Ha elultettel egy fat, es kivertel egy teglat a rendszer falabol, mar nem eltel hiaba8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meg esetleg találnak nálad egy összegyűrt alufóliadarabot, esetleg ha úgy érzik, szivatod őket, elmennek hozzád körülnézni, hogy valóban csak tüntetsz-e....
Ennek ellenére azért van valami ebben a metabolit-felvetésben, hogy mennyire etikus és jogilag egyértelmű ez alapján eljárást kezdeményezni. Mert ugye ha ittasan elkapnak, az tiszta sor, de ha egy hete szívtam és kimutatták (esetleg már másnap leszoktam és rendes életet kezdtem élni :-) ), akkor is "bűnös" vagyok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Szerinted ma Magyarorszagon bortonbe csuknanak artatlan embereket, csak mert fogyasztanak egy legalis anyagot?
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | muki27:
"ha nincs [egyeb targyi bizonyitek], akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen"
Tippeljek? A bíróságot nagyon, de nagyon nem érdekli, hogy mi ellen tüntetsz a pozitív teszteddel.
A dolog műxik, amint ráveszed a kannabiszt nem-fogyasztók 100%-át, hogy legyenek szolidárisak a kannabiszfogyasztókkal, pld. egy munka-alkalmassági teszten vagy egy közúti ellenőrzéskor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A jogaszok meg azt mondjak, hogy majd akkor erdemes vele foglalkozni, ha tenyleg kivitelezheto. En meg szivesebben beszelek elso korben egy TTKhoz kozelebbi emberrel, mer' valszeg jobban megertjuk egymast8-).
Sz'al hajra vegyeszek! Aztan majd a jogaszokkal megkuzdunk vallvetve, utana meg Ok egymassal8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az elméleted a metabolit fogyasztásról első hallásra ötletes és halandó számára logikus, de mielőtt vegyészt keresel inkább egy jogásszal kellene tisztázni, hogy a törvény elfogadja-e. A jog sajnos nem normál ésszel gondolkodik. Az, hogy bizonyítod, hogy THC metabolittal rendelkezel még nem zárja ki, hogy nem a THC fogyasztás miatt pozitív a drogteszted. Meg sem tudnám becsülni, hogy egy bíró hogyan döntene egy ilyen ügyben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Elso ranezesre ez tunik a megfelelo forumnak. Sz'al a kendermag.hu foruman a velemenyek a weboldal cikkeirol topivban leirtam egy eljarast, amivel ki lehetne csinalni a pisilos drogteszteket (nargile ide iranyitott). A lenyeg annyi, hogy ha rogton THC metabolitot (nem illegal, es nem is pszichoaktiv, az erowid.org-on a drugtestingben irnak errol) juttatunk a szervezetunkbe, akkor talan az is pozitiv vizeletteszt eredmenyt ad, es lehet azt mondani, hogy nem fuvezunk, csak tuntetunk a drogszabalyozas ellen. Ehhez ket dolgot kellene tudni:
- hogy lehet metabolithoz jutni (szvsz jo hasisbol lehetne csinalni, ott ahol lehet legalisan jo hasist venni)
- bele lehet-e ezt biztonsagosan (per os, mellekhatas nelkul) juttatni a vizeletbe
En sajnos sem a vegyeszethez, sem a farmakologiahoz nem ertek ennyire, sz'al lehet, hogy nem kivitelezheto. Ha igen, akkor viszont a drogteszt ertelmetlenne valik, mert ha van egyeb targyi bizonyitek, az eleg, ha nincs, akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen (fogyasztani meg csak annak muszaj, akinek egyebkent tiszta a vizelete8-)).
A segitseget koszi, aki ert a temahoz legyszi dobjon mailt is, mer' nem biztos, hogy tul sokat jarok erre (de azert igyekszem).
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igen,ennek is meg van a maga jogi kovetkezmenye
itt is
de en a tarsadalomra,a kornyezetedben elo emberek habitusara es hozzaallasukra gondolok.
ami azert otthon, valljuk be egy generacioval elmarad
(persze ez nem az jelenti,hogy ez rossz,sot!)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | czr:
Egy generáció alatt, vagyis mióta Nixon 1971-ben meghirdette a "War on Drugs"-ot, az USA bebörtönzési rátája megötszöröződött. Közel félmillió bebörtönzött csupán "sima" erőszakmentes kábítószertörvénysértő - ez több, mint egész Nyugat-Európa hasonló esetei együttvéve.
Ez konszolidáció? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fuggoseg...hmm
nezzunk korul,hogy a kornyezetunkben elok hany szazaleka fugg valamitol valamilyen formaban.
es akkor most pl. miert pont azzal a novenykevel van a problema?
gen,
csak annyi,hogy itt mar egy generacioval elorrebb tart a dolog.
ergo sokkal konszolidaltabb a helyzet.
aminek orulok is:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez igaz, tényleg befolyásolható, módosítható az addikció, de igenis csak részben. Vannak 100%-ig drogtól függő hatások, a felhasználó bizonyos drogoktól önkénytelenül is mindenképpen függő lesz (hogy mennyire az változó). Szóval azért én fontosnak tartom a statisztikákat, amikből kiderül, hogy az emberek általában, illetve az emberek mekkora része tudja megelőzni az addikció kialakulását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A Schaffer Library-ban a neten van egy nagyon érdekes e-könyv, az a címe, hogy "The Myth of Addiction," (A függőség mítosza). Ebben a szerző, John Booth Davis professzor így fogalmaz:
"Ahelyett, hogy a függőség problémáját úgy látnák, mint ami az anyag, a környezet és a felhasználó céljainak, törekvéseinek interakciójából származik (azaz úgy látnák a függőséget, mint amit az emberek tesznek), ahelyett az elképzelések többsége szerint az addikció valami olyan, ami megtörténik az emberekkel; valami olyan, amelyet egy idegen anyag elkerülhetetlen farmakológiai hatásai váltanak ki..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az már más nézőpont, hogy mi lesz a feláldozottakkal, esetlegesen az ő lelki békéjükkel, a "drogfüggő" cimkézéssel amit a jogrendszer, a kevésbé elfogadó család vagy iskolatársaik aggatnak rájuk. De persze első az egyensúly. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amerikában is szívnak az emberek füvet az utcán. Én is szívtam New Yorkban, Chinatownban az utcán. Még Thaiföldön is szívnak az utcán, ahol pedig akár meg is ölhetnek érte. A "törvény elrettentő ereje" tulajdonképpen csak egy fikció, amely ugyanakkor nagy pszichológiai megnyugvást szolgáltat az állampolgárok többségének. Mondjuk Magyarországon olyan 4-5000 kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárás indul évente, és a becslések szerint ennek több mint tízszerese az elkövetett visszaélések száma. Magyarul csak egy töredéket kapnak el, akiket rituálisan feláldoznak a "közmegnyugvás oltárán," hogy megnyugtassák a társadalom lelkiismeretét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem nem függ össze a fogyasztás a legalizációval, nem amiatt szívunk füvet mert legális vagy nem az. És ez Londonban sincs másképp, itt is szívnak az emberek utcán és ott is. Persze Amerikában biztos más a helyzet, nem jártam még arrafelé...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért nyisd ki a szemed, ott sincs kenderből a kerítés.
During the past two decades California experienced a 25-fold increase in the number of drug offenders sentenced to state prison. As a result of this increase California led the nation in drug offender incarceration with a rate of 115 per 100,000 of the population - 2.5 times the national average (45 per 100,000 population for 36 reporting states) in 1996. By 1999, California's drug imprisonment rate rose to 132 per 100,000. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Orulok,hogy rest utottel a median!
maskulonben miert olyan furcsa otthon ugyanezt veghezvinni?
en 10 honapja vagyok Calif.-ban,es teljesen elszomorit ,hogy 7 het es otthon lopva kell elovennem a jot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kössz az aggódást a nyakam iránt, Nargile. Ezek szerint tényleg távol van még a legalizációtól, de már jó úton jár felé.
Egyébként a 10 fős afterről annyit czr, hogy nekem mar volt (igaz, csak) 8 fős, nem is after, hanem szülinap (of mine), nem is 10g, de pont elég, talán kicsit sok is, és a lényeg: mindez Londonban. Talán nem is legálisan, de annál inkább. És nem is törődött vele senki.
!Y! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mindegy.a pont azon van,hogy meg Angliaban sem fogsz egy tiz fos after-partyt csinalni a belvarosi garzonban ,10 gvel.
en akkor neveznem legalisnak,ha mondjuk vasarnap delutan osszejottok a haverokkal a meccs felidejeben a kertben es korbe
jar par lant...persze ugy,hogy vegkepp senkit sem erdekel.
czr, aki neha felebred az almodozasbol |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én inkább úgy mondanám, hogy Angliában elkezdődött a fű dekriminalizálása.hö! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát, a nyakadat ne tedd rá, kár lenne érte :)
Annyi történt, hogy a kannabiszt január 29-ki hatállyal átosztályozták a kevésbé veszélyes drogok "C" osztályába, ami annyit jelent, hogy a csekély mennyiség birtoklása nem von magával letartóztatást önmagában. Ez még távol van a legalizációtól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én úgy hallottam, hogy Angliában már szívhatsz is otthon. És legálisan. (De nem tenném rá a nyakam.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elég ellentmondásos a helyzet, ugyanis egyrészről a pszilocibin szerepel az 1971-es brit kábítószertörvény által betiltott anyagok listáján, ugyanakkor a törvények értelmében nem számít illegálisnak a "frissen leszedett gomba" árulása, csak ha a gomba szárított vagy "emberi kéz átalakította" fogyasztás céljára. Ha tehát friss vagy élő gombát árul valaki, az törvényes, ha viszont kiszárítja és úgy akarja eladni, akkor annyi börtönt is kaphat, mint egy heroinkereskedő. A hírek szerint azonban a rendőrség még a szárított gomba birtoklói ellen sem igen lép fel, bár ez már a jogalkalmazó belátásán múlik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hallottatok arról hogy a gomba legális Nagy-Britanniában? Mert most jöttem vissza Londonból és az utcákon óriási táblák hirdették: fresh magic mushrooms here...Beszéltem egy fickóval és ő mondta hogy 2001 óta legális. Csak én nem tudtam róla vagy ez kamu?
http://www.camdenmushroomcompany.com |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem félreértetted a hasonlat lényegét. Nem azt akartam kihozni belőle, hogy vajon a drogkereskedőket elrettentené-e a halálbüntetés (egyébként nem, mert Iránban egyre többen csempésznek a lefejezést is kockáztatva, Kínában is stb.), hanem azt, hogy az emberek egy bizonyos cselekedet büntetését nem feltétlenül azért támogatják, mert racionálisan végiggondolják, hogy a büntetés mechanizmusai csökkentik az adott cselekedet előfordulásának valószínűségét, hanem a bosszú, a megtorlás miatt, mert démonizálják az adott cselekedetet. Amíg tehát az emberek elhiszik, hogy a drogfogyasztás az "ördöggel való cimborálás," addig ne várjunk komoly változást a drogpolitikában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jol latod Nargile
egyedul a halabuntetes hasonlaton gondolkoztam el egy kicsit.
marmint ugye maga a halalbuntetes tudata sem rettenti
el az elkovetoket.azonban gyilkossagok tetemes eseteben nem is merul fel ez a fajta tudatossag,h ezt felszinre is hozza.
azonban hirtelen felindulasbol elkovetett 10kg behozatalarol meg nem hallottam,de biztos volt mar ra pelda.
a kabitoszer terjesztese homogenul csak kereskedelmi celokat szolgal.
mai szintu elterjedese is csak ebbol a szempontbol indulhatott el.
igy a kereskedelem halalbuntetessel valo sulytasa mas alapokra tevodik.(mint igencsak tudatos cselekmeny)
summa summarum szerintem lenne valami hatasa a halabuntetesnek ezen a teren.
ahogy latom nem sok ertelme volt elgondolkodni rajta:)
zagyvasaghalom
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bocs, valaki törölje le az extra példányokat a hozzászólásaimból :) Csak reggel szarakodott a rendszer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem akar megjelenni a hozzászólásom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: #767
Mit is irtam:
Hol van a ying-yang szemlélet? Hol a kritikus gondolkodás? A klasszikus értelemben vett dialektika? Hol az "elöször tájékozódom, aztán döntök" esélye?
vannak olyan könyvek, kiadványok, amelyek e tekintetben hézagpótlóak. Én ilyeneket IS olvasok.
Mit is olvastam:
A KÖSZÖNTÖ-böl:
...A DAATH szerkesztői csapatának leghőbb vágya továbbra is az, hogy összegyűjtsön, rendszerezzen és publikáljon a világhálón minden olyan hazai, vagy magyarra fordított írást, ami a pszichedelikus szerekkel, a pszichedelikus kultúrával kapcsolatos.
A szerekkel kapcsolatos írások azért kerültek fel mégis erre az oldalra, hogy az érdeklődők számára információt nyújtsanak; mert mi hiszünk abban, hogy a tájékozottság jó dolog.
Azt természetesen nem várhatom el, hogy valaki céljai, érdekei ellen folytasson propagandát. Az viszont minden közvetlenül v. közvetve érintett honpolgár dolga, hogy tudjon tájékozódni. Pro / és kontra. Aztán dönt. De ezt a témát nem kivánom tovább ragozni e szük körben.
Végül ne felejtsük el: akinek igaza van, annak akkor is igaza van, ha egyedül áll véleményével.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile, a Kendermag Egyesület a kender-dekriminalizációt végcélnak tekinti, vagy csak egy lépésnek a legalizáció felé? Mit mond a Kendermag Egyesület a legalizációra? Azt mondja, hogy nem volna jó, vagy azt, hogy még nincs itt az ideje, vagy pedig egyszerűen csak taktikai okokból nem forszírozza?
Vagy egyszerűen csak arról akar ez szólni, hogy ne nagyon maradjunk le a nyugattól, és az egyesület céljait az határozza meg, hogy éppen mi van porondon Kanadában, Nyugat-Európában vagy éppen az Usában?
Azt mondja a kendermag.hu, hogy "A jelenlegi hatályos jogszabályok a büntetőjogi megítélés során semmilyen különbséget nem tesznek az egyes kábítószerek között veszélyességük szerint. Az Egyesület elsősorban e helyzeten kíván változtatni."
Mit jelent az, hogy "veszélyesség"? A rendeltetésszerű használat veszélye? Vagy valami átlag? Mitől "veszélyesebb" az egyik drog a másiknál? A hosszú távú egészségkárosodásokról van szó? Vagy a függőségről és más pszichés veszélyekről? És egyáltalán _mire_ való veszélyességről van szó? A társadalomra? A fogyasztóra? A kulturális identitásunkra? És a különböző szempontok összesítésénél és összevetésénél milyen mérce szerint értékeljük és súlyozzuk az egyes szempontokat? Ki mondja meg, hogy milyen súllyal számít a képletben a fizikai egészségkárosodás esélye, ugyanennek a mértéke, a kulturális önazonosságunk integritásának veszélyeztetettsége, vagy például az, hogy mennyire rontja az autóvezetési képességet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves U.I.,
Mint az alább idézett Milton Friedman cikk fordítója, annyit szeretnék hozzáfűzni a dologhoz, hogy nem a mi hibánk, ha a drogtilalom hívei nem fordítják le angolból a saját nézeteiknek megfelelő írásokat, az sem, ha a DEA vagy az amerikai kormány nem teszi fel azokat a netre angol nyelven. Én nem fogok Bennett-et propagálni a kendermag.hu oldalon, mert nagyon távol áll a nézeteinktől. Friedman sem tükrözi pontosan az álláspontomat, de közelebb áll hozzá. Ha lenne egy magyar internetes drogpolitikai könyvtár - mint pl. a Schaffer Library Amerikában - akkor ott le kellene fordítani Anslingert és Bennettet is (bár meggyőződésem, hogy inkább elrettentő hatásuk lenne...).
Szerintem az sem véletlen, hogy a társadalom- és politikatudományi szakirodalom nagy része éppen nem a jelenleg folytatott szigorú drogpolitika dicshimnuszát zengi, akárcsak az orvosi szakirodalom jó része sem. Ezen talán el kellene gondolkodni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | első plakátkiállításon volt egy jópofa, légy fekszik hanyatt, mert megholt, szöveg: "légy törvénytisztelő! dögölj meg legális drogoktól".
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne idegeskedjetek gyerekek ezek miatt a csúnya törvények miatt! Egyetek inkább sanax-ot! Azon van jövedéki adó, így legális, csak azt kell mondani a doktorbácsinak hogy kicsit depi vagyok, aztán már mehetsz a Gyógyszer-tárba! bár azért egy független csapattal (mondjuk a Hollandokkal :))) megnézetném hogy melyik a károsabb: a sanax vagy a pangli, de szerintem mindenki tudja a választ, még azok a konzervatív bérházikaptárlakás szanakszevőzombik IS a buksijuk legmélyén, DE a kedves házi dr-bácsi mondja az igazat, nem ezek a KÁBÍTÓSZERES szélsőséges huligánok akiknek már elvette az eszét a sok drog! A probléma abban gyökerezik hogy a sok életképtelen zombi olyan szépen be van oltva a sok szarral a kereskedelmi csatornák, és egyéb propaganda eszközök által, hogy csak egy jól irányzott buksilövés tudná meggyógyítani őket. és sajnos az értelmesebb emberek is alul vannak informálva+előítélet+egy csipetnyi oltás és kész.
MÁS, de idevág:Amikor rendeltem egy kis gombát, és megjött anyukám azt mondta: hülyevagy fiam? Szétbaszod az agyadat!? Én erre: Te ezt honnan veszed? Anyukám: Hát gondolom! Én: Na látod, én meg utána olvastam igen bőnyállal, plusz tapasztalt emberekkel konzultáltam héderlandban, ja és a nővérkémmel aki a KLTE-n doktorált biologiából.-mielőtt még annak idején fogyasztottam volna belőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | OFF
"Vajon a jog nem a politika folytatása népalkotta, (polisz) "törvényes" eszközökkel?"
Hoppácska... A történelem folyamán a jog és a törvény mindig is egy uralkodó elit érdekeinek volt a manifesztációja. Sosem a népé.
W9o9, aki egyesült világproletár :D
ON |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bennett-cikk pdf köszi jó lesz. Szívesen elolvasnám. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re#761
Messzemenöen egyetértek azzal, hogy a drogpolitika megtárgyalása nem illik ebbe a fórumba. Én is pont ezért lepödtem meg a korábban hivatkozott 3-oldalnyi iráson. Úgyhogy megtartóztatom magam ezügyben. Már csak 1 probléma maradt: magának a Topicnak a cime. Vajon a jog nem a politika folytatása népalkotta, (polisz) "törvényes" eszközökkel?
Üdv,
UI
(Ha akarod, off-this-line elküldöm Neked a Bennett-cikk beszkennelt pdf változatát -;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I, ennek az oldalnak a tájékoztatás a célja, és nem a propaganda; de igyekszünk olyan írásokat is feltenni, amik a jelenlegi legjobb objektív ismereteink különböző szubjektív társadalmi helyzetértékeléseit adják, de az oldal témakörének csak egy kis szeletét alkotja a drogvita. Ez az oldal nagyrészt szeretne kimaradni a drogvitából. Túlságosan aktuálpolitikai töltetű vitáról van szó. Én személy szerint úgy gondolom, hogy a politikai irányultságok nagyon erősen korrumpálják a tájéjoztatást. Éppen ezért nem szeretnénk belefolyni.
Itt van ez a topik, meg fel kéne tenni még néhány konzervatív drogpolitikai cikket, aztán ennyit erről a témáról. Mondjuk a mérföldkőnek számító írásokat érdemes lesz majd feltenni, de a drogpolitika nem áll az oldal témájának középpontjában. Sőt, lelkiismeretfurdalás nélkül adnék neki kevesebb teret még annál is, amit jelentőségénél fogva megérdemelne. Amíg nem csillapodnak le az indulatok, addig csak a tájékoztatást torzítaná, ha hagynánk, hogy az aktuálpolitikai súlypontok meggörbítsék a legjobb ismereteink olvasatának tér-idő kontinuumát.
Siphersh, aki 'stoned and proud' |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re # 759
Hát nem erre a cikkre gondoltam. Ez egy kicsit túlpolitizált, bár a kábitószerellenes kemény hang kb. ugyanaz, mint az évtizeddel korábbi.
Elözö hozzászólásomat csak azért irtam - mintegy válaszul, pontosabban elgondolkodtató figyelmeztetéskén -, mert mind a hazai, mind a nemzetközi internetes fórumokon jóval több (a "kizárólag" szó azért túlzás lenne) olyan irás van, ami a drog- és kábitószerhasználatra elnézöen, netán megértöen tekint, söt a legalizációt javasolja. Az igy hozzáférhetö források tartalom- illetve gyakoriságelemzéséböl úgy tünhet, hogy valami rejtélyes gonosz összeesküvö társaság áll az emberi boldogság, a szellem kiteljesedése útjában. Mert ugye erröl lehet olvasni, ha bekopácsoljuk a google-be a "drog", "cannabis", "hallucinogen", stb. szavakat. (Itt most szándékosan nem emlitem az ilyen szerek gyógyászati(?) felhasználását tárgyaló honlapokat.) Szóval a jobbfajta e-könyvtárakban a drogpolitikára vonatkozóan is csak ilyen töltetü irásokat találunk. Mintha nem lenne más-világ. Hol van a ying-yang szemlélet? Hol a kritikus gondolkodás? A klasszikus értelemben vett dialektika? Hol az "elöször tájékozódom, aztán döntök" esélye?
Nem tudom a választ. Amit tudok, hogy vannak olyan könyvek, kiadványok, amelyek e tekintetben hézagpótlóak. Én ilyeneket IS olvasok. Márcsak azért is, hogy csiszoljam az agyamat.
Az hivatkozott 1989-es Bennett cikk nem tudtam on-line fellelni. Csak M. Friedman ezzel kapcsolatos mindkét(!) irását (elözmény és válasz). Nem találjátok furcsának? Hiszen ez is része kellene, hogy legyen bármiféle a drogvitának, vagy nem? Persze az is igaz, hogy nem kell állandóan vitatkozni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, U_I, vagy jó lenne, ha adnál valami forrást, ahol elérhető on-line. Ha nem nyilvánvaló politikai szélhámosság, és aktuális dolog, akkor engem pl. nagyon érdekelne.
Valóban úgy tűnik, mintha ez az oldal a marihuána és más kábítószerek legalizációját szorgalmazó honlapok adatbázisára támaszkodna? Ugye ez azért van, mert vannak fent kender-politikai írások, és túlnyomó részt a drogpolitika liberalizációja felé hajló írások?
Ezek a cikkek azt hiszem, azért vannak fent, mert ez is a dolog kulturális kontextusához tartozik. És ugyanígy tartozik a dolog kulturális kontextusához még egy csomó minden olyan dolog, amiről elég keveset lehet olvasni ezen az oldalon.
Úgyhogy a témába vágó írások on-line elérhetősége mindig érdekel minket. Meg a jelen topik olvasóit is érdekelheti.
Huh... belekerestem a témába, elég sokminden van róla. Azt, amit mondasz, konkrétan nem találtam. Van egy olyan, hogy http://www.lewrockwell.com/elkins/elkins13.html Ez nem jó? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re # 754-756
Vártam egy kis ideig, hátha valaki más reflektál. De nem, igy aztán én kérdezem meg:
Mikor kerül fel William Bennett-nek Milton Friedman-hoz a Wall Street Journal-ban irt nyilt válaszlevele a kettejül közt 1989. szeptemberében folyt drogháború vs. közegészségügyi katasztrófa " vitáról"? Hogy teljes legyen a kép.
Igaz, ez a cikk nem található meg a marihuána ill. más kábitószerek legalizációját szorgalmazó honlapok adatbázisában. Vagy tévedek?
Ujváry István |
| | | | |
|
