 |
Legfrissebb hozzászólások (2003 - 2102)
(Témakör: legalize)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ciao,
a heroinos témához ajánlom még a kendermag.hu-n a publicisztika rovatban található "Az ópium, heroin és morfium hatásai a függőkre" c tanulmányt.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Beszarás. Nézem, a kendermag.hu még mindig töretlenül hétről hétre, és ráadásul a kinézete is egyre inkább.
Nagyon jó. És a mozgalom az egész nyugati világban nekem úgy tűnik, hogy teljesen egészségesen kibontakozott és szépen lendületesen a helyükre kerülnek a dolgok. (Leszámítva persze az Usát, de az egyébként is az egész világ ellen tűnik mostanában.)
És ez a csoda éppen azért történhet meg, mert vannak olyan emberek, mint te vagy, Nargile, mint ti vagytok.
Úgyhogy: tévedtem. Abszolút időszerű volt már egy évvel ezelőtt is a Kendermag E. 'politikai' programja. Ezt az elmúlt egy év világ-drog-politikai légkörváltozásai igazolják.
Ja, és olvastátok azt a Guardian-cikket, amelyik nem is tudom melyik cikkbe volt belinkelve?
http://www.guardian.co.uk/drugs/Story/0,2763,506559,00.html
Engem ez a cikk egy az egyben teljesen meggyőzött. Én még ilyet, ennyire ilyet soha nem olvastam. Pedig nem mostani cikk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lévay Miklós, a miskolci egyetem tanszékvezető tanárának előadásából az tűnt ki, hogy bizony az Unió is errefelé tapogatózik, hiszen novemberi kriminálpolitikai keretjavaslat-tervezete pontosan a Kendermag Egyesület által felvetett problémákat állítja középpontba: büntethető-e a drogfogyasztó, és miért nincsenek megkülönböztetve veszéllyességük szerint az egyes drogok. Sőt, a tervezet még tovább is megy ennél, és azoknak a dealereknek a büntethetőségét is megkérdőjelezi, akik személyes adagjuk beszerzése érdekében árulják az anyagot. Ezek szerint talán nem is teljesen alaptalan a Kendermag logójának EU-s szimbolikája a csillagokat mímelő kenderlevelekkel: a petíció minden szempontból az Unió legprogresszívebb törekvéseit tükrözi. Azok a szakemberek is régen felismerték már ezt, akik hosszú évek óta folytatnak önzetlen munkát a problémás drogfogyasztók között az utcán. Funk Sándor pszichiáter nemrégen a "fejét tette" rá az Élesben című televíziós műsorban, hogy a drogfogyasztók büntetőjogi üldözésének megszüntetése helyes lépés lenne. A parlamentben felszólaló Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Részlegének vezetője keserű szavakkal ecsetelte, hogy az utcán élő legveszélyeztetettebb heroinisták egyszerűen félnek igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásaikat mindaddig, amíg letartóztatástól kell rettegniük. Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje elmondta, hogy a kormány szerint megnyugtató megoldást nyújtó "elterelés" intézménye a valóságban következetlenül és ellentmondásokkal telve működik, bizonytalanságban tartva mind a fogyasztókat, mind a jogalkalmazókat. Zacher Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megosztott fecskendők útján terjedő fertőző betegségek komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek a magyar társadalom számára (az intravnénás droghasználók 35%-a Hepatitisz C fertőzött), s a drogfogyasztók kirekesztettségének, stigmatizációjának növelése csak ront a helyzeten. Bár a HIV-fertőzöttek száma a hivatalos statisztikák szerint alacsony, az ilyen járványok akár egy-két év leforgása alatt is drámai változásokat okozhatnak, és Magyarország ma egyáltalán nincs felkészülve egy ilyen járványra.
Érdekes, hogy a dublini EU-s drogkonferenciáról hazatérő Gábor Edina helyettes államtitkár asszony beszédének hangvétele teljesen eltért Mesterházy Attila szónoklatától. Ez persze nem egyedülálló eset, hiszen míg az államtitkár korábban a sajtónak kijelentette, hogy a 2003 márciusi reform csupán a további módosítások nyitánya volt, Mesterházy legutóbb a parlamentben azt állította, hogy a kormány nem tervez további módosításokat, hacsaknem a "kábítószerek visszaszorítása" érdekében. A kormány politikája tehát ellentmondásos és következetlen: egyrészről hallhatunk ártalomcsökkentésről és a "bizonyítékokon alapuló politika" szükségességéről Gábor Edinától (alátámasztva uniós tapasztalatokkal), és "bújtatott liberalizációról" meg "drogmentes Magyarországról" Mesterházy Attilától. Ez nem más, mint bújtatott koncepciótlanság és zavarosság. Erre nem lehet drogpolitikát építeni. A kormánynak határoznia kell, hogy tovább halad-e az ésszerűség és együttérzés útján, vagy pedig behátrál a polgári körös sípolók közé és utópiákkal bódítja a társadalmat.
Nargile
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Leplezett zavar a kormány drogpolitikájában
2004-05-17
Milton Friedman, a neves liberális közgazdász szerint a drogfogyasztás teljes megszüntetését hirdető nemzetközi drogtilalom gyökereiben és ideológiájában figyelemre méltó hasonlóságokat mutat a magántulajdon eltörlésére törő nemzetközi szocializmussal. A Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium május 13-ki kábítószerügyi nyílt napja ismét megvilágíthatta számunkra ezt az összefüggést, mivel a politikai szónokok egy része a régi idők pártkongresszusait idéző hévvel és lelkesedéssel buzdított összefogásra a TERV megvalósítása érdekében.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a TERV céljában mindenki egyetért: megszüntetni a drogfogyasztást Magyarországon. Sokak szerint, fejtette ki ravaszul, ez a cél utópisztikusnak tűnik, de mi ne féljünk az utópiáktól. Hiszen a drogfogyasztási trendek meredek növekedése lelassult az utóbbi években, nemsokára elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy csökkentsük a drogfogyasztást, míg egy szép napon aztán arra ébredünk, hogy eljött a (szigorúan THC-mentes) tejjel-mézzel folyó "drogmentes Magyarország" Kánaánja. És mindez csak akarat kérdése. Hurrá.
Hát ez lenne a mi (egyébként az ENSZ tiltó konvencióinak ideológiáját hűségesen másoló) drogstratégiánk sarkköve: megszüntetni a drogfogyasztást "keresletcsökkentés" és "kínálatcsökkentés" útján. Ezek olyan axiomatikus, sőt, mi több, szakrális és dogmatikus igazságoknak számítanak a magyar kábítószerpolitikában, melyeket megkérdőjelezni legalábbis szentségtörésnek számít. Emellett minden egyéb csupán vitatandó tartozéknak, színes díszelemnek minősül: az ártalomcsökkentés csupán egzotikus ízű sajtkülönlegesség a drogpolitika egyébként eléggé egyhangú svédasztalán, melyet sokkal kevesebben kóstoltak meg, mint ahányan beszélnek róla. Hiszen ha következetesen alkalmaznánk az ártalomcsökkentés filozófiáját, akkor az egész kereslet- és kínálatcsökkentést az idejétmúlt kacatok közé dobnánk. Az ártalomcsökkentés lényege ugyanis éppen az, hogy nem a drogfogyasztás mint olyan megszüntetésére tör, hanem csupán a drogfogyasztás esetleges ártalmas hatásainak minimalizálására. Minden a témában kicsit is járatos, gondolkodó ember számára nyilvánvaló az, hogy a drogfogyasztás egy olyan civilizációs konstans, amelyet megszüntetni lehetetlenség. Az ENSZ tiltó határozatainak több évtizedes története azt mutatja, hogy a tiltás nem eredményez még tartós csökkenést sem, sőt, a drogfogyasztás, termesztés és terjesztés meredeken nő világszerte. Ha valóban "tudásalapú döntéshozatal," bizonyítékokon alapuló szabályozás valósulna meg hazánkban, mint ahogyan azt Gábor Edina helyettes államtitkár megfogalmazta, akkor az első dolgunk az ártalomcsökkentés elvének a következetes alkalmazása lenne. Első lépésként ehhez annak a megvalósítására lenne szükség, amit a Kendermag Egyesület a petíciójában megfogalmazott: 1, a csekély mennyiségű drog személyes használatra történő birtoklásának és fogyasztásának büntethetetlensége; 2, az egyes drogok valós társadalmi veszélyeinek felmérése, összehasonlítása és a törvényben ennek megfelelő megkülönböztetése.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Annyira komoly... Ez a Chomsky egyébként ő találta fel a modern nyelvészetet, vagy... szóval, nagyon nagy ember a nyelvészetben, és ebben a videóban az a hihetetlenül sose láttam még ilyet, hogy a beszéd koncepcionális vizualizálásának egy minden bizonnyal páratlan remekműve. Ez a ritmus, ez az időzítés, ez a finom humor, amivel ki van ikonizálva minden mondata... Bedobom az agyamat, hihetetlen. Megnézem mégegyszer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 827:
De a nemtevés gyümölcséről való lemondás tevés lenne, tehát nem is lehetene a nemtevésnek gyümölcse. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re828:
tehát lemondok, hogy nem-anyagi gyümölcsöt hozzon.
vagy mondjak le a nem-anyagi gyümölcsről? akkor hol a fejlődés? ha nem HALADSZ állóvíz leszel, renyhe iszapos vizű poshadt láp napszítta kiszáradt (élet)fákkal, halott... igaz, a nemlétnek ez is egy megközelítése.
SENKI nem kényszerít áldozatra. nincs jó vagy rossz élmény, csak élmény, és tapasztalat.
a felülemelkedés egyébként világosan megmutatja, az ellentétpárok felcserélhetőségét...
ehh, tökmindegy. ahány ízlés, annyi pofon.
fear is the mindkiller... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez nagyon jó:
"Ha egy disznóölés előtt az emberek megisznak egy kupica pálinkát, minden rendben lezajlik, de ha egy jointot szívnának el, akkor bizony a disznó fog győzni."
Almássy Kornél
"Közben mellém sodródik Kocsis Imre. Mi történik itt? kérdezem tőle. "Valaki adjon egy rágót mondja , annyira ki vagyok száradva." Adok neki, megköszöni, majd elkezd kiabálni: emberek, kaptam egy tudatmódosító cukorkát, kaptam egy tudatmódosító cukorkát."
Ezeket Joób Márton írásából idéztem |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | grrrr... Kirázott a hideg, ahogy az "Az MDF 're-petíciót' készít" cikket olvastam.
"Mi azt mondjuk, hogy nincs lágy és kemény drog, a szakértők azt mondják, van olyan kender, aminek hatóanyagtartalma nagyobb, veszélyesebb, mint a heroiné" ...Akkor inkább barnázok...
"nem lehet liberalizálni a büntető törvénykönyvet"
Tulajdonképpen miért "legalize" a topik címe? Szerintem változtassuk DEKRIMINALIZÁCIÓRA, vagy esetleg toleranciára. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minden tett amit az anyag indíttatásából cselekszel, mulandó gyümölcsöt hoz, akárcsak maga az anyag is mulandó. Ilyen formán a tett gyümölcséről való lemondás, a mulandó örömökről (vagy bánatról) való lemondás. (kicsit kibővítve, az ellentétpárokon, vagy a dualitáson való felülemelkedés) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
minek Teszel, ha nincs gyümölcse?
olyan nincs.
még a Nemteszésnek is van gyümölcse....
akár lemondasz róla, akár nem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kösz a helyesbítést, a "különbözni"-t azért nem véletlenül tettem idézőjelbe... És tényleg nem kell félni megütni másokat, Krisna is arra bíztatja Ardzsunát, hogy induljon a csatába és ölje meg a családtagokat és tanítókat akik szemben állnak vele, mert a tett többet ér a tettről való lemondásnál. Ami a nehéz: a tettek gyümölcséről való lemondás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a szeretet nem valami erőfeszítés.
egyszerűen, ha nem ítéled meg, meg nem félsz a másiktól, csak figyelsz rá, akkor automatikusan szereted. alapvető.
"A lényeg: Úgy tisztíthatjuk meg a karmánkat ha gondolatainkat a magunk uralma alá hajtjuk és még csak gondolatban sem "dobunk követ"."
az király dolog, ha szereted az embereket, de ne hidd, hogy valami rossz dolgot követsz el, ha rosszat gondolsz róluk, vagy ha valami olyasmit teszel számukra amit ők rossznak tartanak. ne félj megütni őket, ugyanúgy ahogy nem félsz közeledni feléjük.
ja meg ne akarj különbözni az is segíthet :))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ugyan ez a legnehezebb dolog amit el tudok képzelni,de ugy kell szeretnünk az ellentüntetőket (felebarátainkat), mint a mi Urunkat. Az ellentüntetők (és még rengetegen mások) rettenetesen rossz karmát "csinálnak" maguknak, de mi pont attól leszünk "különbek", hogy az erőszakra nem erőszakkal, hanem szeretettel válaszolunk.
"ha megdobnak kővel dobj vissza kenyérrel"
És ne feledjük, hogy nem csak a tett, hanem a gondolat is képes "követ dobni" sőt...
A lényeg: Úgy tisztíthatjuk meg a karmánkat ha gondolatainkat a magunk uralma alá hajtjuk és még csak gondolatban sem "dobunk követ". Ez hihetetlenül nehéz -és hihetetlenül könnyű-. Talán ebből fakad, hogy egyesek inkább festékkel töltött lufikat dobálnak, és mérhetetlen gyűlöletüket viszik bele a sipolásukba.
Amíg nem tudunk szeretettel fordulni az ellentüntetőkhöz GONDOLATBAN IS, addig nem különbözünk tőlük.
A "törvényhozókhoz" meg csak ennyit: "a szúnyogot megszűritek, de a tevét bényelitek" Máté x.xx
amit Jézus mondott a farizeusoknak hajdanán, az máig megállja a helyét.
A kérdés: vajon mi a hátunkra vesszük-e a magunk keresztjét? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most értem haza a Kossuth-térről. Összességében pozitív volt - kevés szöveg, Anima, aláírásgyűjtés. Sajnos kevesebben voltunk mint amire számítottam. Az viszont elég szomorú, hogy csak a jó szervezés, a dupla kerítés és kb 40 rendőr akadályozta meg a síposokat, hogy az idén is botrányba fullasszák az egészet. A tilos előtti kabaré után nem is gondoltam, hogy másképp lesz. Az ország kb ugyanott van mint egy évvel ezelőtt :(. Azért reménykedem, hogy a hangos korlátoltság nem reprezentatív.
üdv mindenkinek aki kint volt vagy otthon együttérzett:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ymor:
Akkor engem nagyon felretajekoztattak. En eddig ugy tudtam, hogy verbol konkretan a THCt mutatjak ki, tehat az nagyjabol addig kimutathato amig hat (na jo +1-2 ora). A vizeletbol mutatjak ki a metabolito(ka)t, amelyek a zsirszovetekben tarolt ez+az miatt rendszeres fogyasztonal 4-6 hetig is elofordulhatnak.
Most rapillantottam az erowidra, es ott is azt irjak amit Te mondasz (marmint a verrol), nemtom hol sikerult magam ennyire felreinformalnom.
Az erowid szerint ezt a 9-carboxy-t mutatjak ki vizeletbol meg 12 het mulva is, a verhez 2-3 hetet irnak, de azt nem irjak a verben mi van. Na ennyit a forrdalomrol8-(
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kívánalmaidnak leginkább az egyik fő metabolit felelne meg ( 9-carboxy-THC). Ez nem psychoaktív és így valószínűleg nem is tiltott szemben a hydroxy-THC származékokkal, amik a THC nál is hatásosabbak.
Azonban ezzel sem mész sokra. Hatósági drog teszt vizsgálat során egyidejűleg vér és vizelet mintát vesznek. A THC a vizeletben 10-15 perc után már nem ürül de a vérből napok múlva is kimutatható és bizonyítja a fogyasztás. Vérvizsgálatnál a THC-t és a fő metabolitok mennyiségét mérik, mert arra is választ keresnak mikor történt a fogyasztás és rendszeres vagy egyszeri fogyasztásról van-e szó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ymor:
Szvsz eleg a THCra koncentralni, a tobbi cannabinoid legalisan forgalomban van kenderes energiaitalokban, edessegekben meg talan kozmetikai szerekben is (azt itthon meg nem lattam), csak a THC tartalmuk alacsony.
A vizoldekonysag mar nagyobb problema. A THC meg a vizoldekony metabolitok kozott nincs valamilyen zsiroldekony anyag, ami felhalmozodhat, aztan szep lassan urul, mintha szivott volna az illeto? Ez a vervizsgalatot is megoldana. Meg szvsz a hajvizsgalatot is, bar az, ha jol tudom, nincs Magyarorszagon.
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, ez off:
Muki27, köszi a választ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, ez off:
Muki27, köszi a választ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Muki27
Utána olvastam és meggyőződésem, hogy több okból sem működik a THC metabolitos dolog. A 'fű' 60 különféle jellegzetes csak benne megtalálható cannabinoidot tartalmaz ezek közül csak egy a hatás szempontjábol legfontosabb THC. Elszíváskor ezek részben elégnek így további 100 feletti új oxidált cannabinoid molekula jut a szervezetbe az eredetiek mellett. Ott mind metabolizálódik, majd a vizelettel ürül. A drog tesztek minőségüktől függően egy vagy több ilyen karboxilsav-metabolitot vizsgálnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többi száz metabolitot bár kissé költségesebb módszerrel ne tudnák kimutatni a vizeletedben. A metabolitok szintetikus előállítása így eleve kiesik, mivel egy előállítása is költséges, hátmég százé.
Maradna a másik lehetőség, miszerint vizeletből kivonni a metabolitokat és ezt felmutatni, hogy szeded. Ez nyilván minden letetséges metabolitot tartalmazna. A baj az, hogy ezek, mivel vízoldékonyak 3-5 óra alatt kiürülnek a szervezetből, tehát sok anyaggal kel rendelkezned, hogy bizonyíthasd, naponta 4 x bevettél belőle egy jókora adagot.
Ez a védekezés is csak addig áll, amíg vérvizsgálatot nem végeznek. A zsíroldékony cannabinoidoknak hagyon hosszú a felezési idejük (30 óra), ami miatt a fogyasztott mennyiségtől függően 1 hét múlva is kimutatható marad a THC a vérben. Ez nem olyan egyszerű mint a vizeletes drogteszt, de ha metabolit fogyasztással védekezel elvégzik és egyértelmű a bizonyító ereje.
Ha a hatóság nagyon elszánt a THC jelenlétét a hajszálból is ki lehet mutatni (600-700 USD) a hajszál hosszától függően a fogyasztás után hónapokkal, akár egy évvel később is (milyen rendszerességgel, mennyit).
A legjobb: nem megbukni a vizeletes szűrőteszten.
Mellesleg az egyszerűbb drogteszteket a bíróság nem fogadja el bizonyító erejűnek (még a kórházakban használt tesztekét sem). Aki ellen vádak akarnak emelni annak a mintáit igazságügyi laborba küldik, ahol sokkal megbízhatóbb teszteket végeznek el. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tudom, hogy a MAPS egész másról szól, de eléggé értenek a témához az ottani profeszorok, és BIZTOSAN tudnak válaszolni az elméleti kérdéseidre. A gyakorlathoz annyi közük lehet, hogy ők már elég rég óta kisérletezhetnek thc-val. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | czr:
Egyenlore ha akarnek se lehetnek martir, ehhez ket dolog hianyzik(nagyjabol emiatt irtam ide, nem pedig azert, hogy megszavaztassam, vajon a topiclakok szerint mukodik-e a dolog, de ugy tunik, erdemi valaszt itt se nagyon erdemes varnom, asszem inkabb beiratkozom az orvosira meg vegyesznek egyszerre8-)):
1. Hogyan lehet metabolitot szerezni vagy csinalni (meg a vizeletbol kivonas is erdekes lehet, bar abbol eleg hosszadalamas olyan sokat kiszedni)?
2. Bejuttathato-e szajon at a vizeletbe a megfelelo mennyiseg (amitol hamis pozitiv eredmeny jon ki), es vannak-e mellekhatasok?
Egyebkent meg ha ezekre a kerdesekre szuletik is valasz, akkor sem lehet rogton martirkodni, mert meg kellene szervezni, hogy a rendorok elkapjanak, es fufogyasztassal gyanusitsanak, es a pozitiv pisilosteszt legyen az egyetlen bizonyitek, es meginduljon ellenem az eljaras. De ezzel nem erdemes szarakodni. eloszor is meg kell kerdezni ezzel foglalkozo jogaszok velemenyet (Ha mar a technikai kivitelezhetoseg adott, nem hiszem, hogy a TASZ vagy a kendermag.hu nagyon elhajtana, bar lehet). Ha Ok (mindenfele szakertovel egyutt) ugy talaljak, hogy a metabolit birtoklasa/fogyasztasa legalis, akkor lehet allasfoglalast kerni miniszteriumoktol, meg birosagoktol meg egyeb hivataloktol (esetleg ezzel parhuzamosan lehet kuldeni egy kis mintat, meg egy kis agymenest a szenzaciora ehes mediumoknak), es akkor majd csak kijon valami nyilatkozat, hogy a metabolit okozta hamis pozitivnak milyen jogi kovetkezmenyei varhatok. Meg azt is ki lehet probalni, hogy a DMben arult kurvadraga drogtesztet atbassza-e a metabolit.
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A MAPS nagyon, de nagyon nem erről szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem jó lenne ezzel a cseles és ötletes kérdéssel a MAPShoz fordulnotok, ők talán segíthetnek még a megvalósításban is.
http://www.maps.org |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | muki27,
ki kell probalni elesben addig minden csak fikcio...add fel magad es aztan huzd rajuk az inget Zorro!:)
ne felejtsd el megirni az esemenyeket bar lehet,h a sajton keresztul is vegikovethetjuk martir sorsod. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "All in all you're just another brick in the wall..." :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hát ha másképp nem megy... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Téglakiverés a falból oké, de ne a fejeddel :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit irtam, csak arrol szol, hogy a vizeletmintas drogteszt ne legyen bizonyitek a fufogyasztasra.
Ha elultettel egy fat, es kivertel egy teglat a rendszer falabol, mar nem eltel hiaba8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meg esetleg találnak nálad egy összegyűrt alufóliadarabot, esetleg ha úgy érzik, szivatod őket, elmennek hozzád körülnézni, hogy valóban csak tüntetsz-e....
Ennek ellenére azért van valami ebben a metabolit-felvetésben, hogy mennyire etikus és jogilag egyértelmű ez alapján eljárást kezdeményezni. Mert ugye ha ittasan elkapnak, az tiszta sor, de ha egy hete szívtam és kimutatták (esetleg már másnap leszoktam és rendes életet kezdtem élni :-) ), akkor is "bűnös" vagyok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Szerinted ma Magyarorszagon bortonbe csuknanak artatlan embereket, csak mert fogyasztanak egy legalis anyagot?
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | muki27:
"ha nincs [egyeb targyi bizonyitek], akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen"
Tippeljek? A bíróságot nagyon, de nagyon nem érdekli, hogy mi ellen tüntetsz a pozitív teszteddel.
A dolog műxik, amint ráveszed a kannabiszt nem-fogyasztók 100%-át, hogy legyenek szolidárisak a kannabiszfogyasztókkal, pld. egy munka-alkalmassági teszten vagy egy közúti ellenőrzéskor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A jogaszok meg azt mondjak, hogy majd akkor erdemes vele foglalkozni, ha tenyleg kivitelezheto. En meg szivesebben beszelek elso korben egy TTKhoz kozelebbi emberrel, mer' valszeg jobban megertjuk egymast8-).
Sz'al hajra vegyeszek! Aztan majd a jogaszokkal megkuzdunk vallvetve, utana meg Ok egymassal8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az elméleted a metabolit fogyasztásról első hallásra ötletes és halandó számára logikus, de mielőtt vegyészt keresel inkább egy jogásszal kellene tisztázni, hogy a törvény elfogadja-e. A jog sajnos nem normál ésszel gondolkodik. Az, hogy bizonyítod, hogy THC metabolittal rendelkezel még nem zárja ki, hogy nem a THC fogyasztás miatt pozitív a drogteszted. Meg sem tudnám becsülni, hogy egy bíró hogyan döntene egy ilyen ügyben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Elso ranezesre ez tunik a megfelelo forumnak. Sz'al a kendermag.hu foruman a velemenyek a weboldal cikkeirol topivban leirtam egy eljarast, amivel ki lehetne csinalni a pisilos drogteszteket (nargile ide iranyitott). A lenyeg annyi, hogy ha rogton THC metabolitot (nem illegal, es nem is pszichoaktiv, az erowid.org-on a drugtestingben irnak errol) juttatunk a szervezetunkbe, akkor talan az is pozitiv vizeletteszt eredmenyt ad, es lehet azt mondani, hogy nem fuvezunk, csak tuntetunk a drogszabalyozas ellen. Ehhez ket dolgot kellene tudni:
- hogy lehet metabolithoz jutni (szvsz jo hasisbol lehetne csinalni, ott ahol lehet legalisan jo hasist venni)
- bele lehet-e ezt biztonsagosan (per os, mellekhatas nelkul) juttatni a vizeletbe
En sajnos sem a vegyeszethez, sem a farmakologiahoz nem ertek ennyire, sz'al lehet, hogy nem kivitelezheto. Ha igen, akkor viszont a drogteszt ertelmetlenne valik, mert ha van egyeb targyi bizonyitek, az eleg, ha nincs, akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen (fogyasztani meg csak annak muszaj, akinek egyebkent tiszta a vizelete8-)).
A segitseget koszi, aki ert a temahoz legyszi dobjon mailt is, mer' nem biztos, hogy tul sokat jarok erre (de azert igyekszem).
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igen,ennek is meg van a maga jogi kovetkezmenye
itt is
de en a tarsadalomra,a kornyezetedben elo emberek habitusara es hozzaallasukra gondolok.
ami azert otthon, valljuk be egy generacioval elmarad
(persze ez nem az jelenti,hogy ez rossz,sot!)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | czr:
Egy generáció alatt, vagyis mióta Nixon 1971-ben meghirdette a "War on Drugs"-ot, az USA bebörtönzési rátája megötszöröződött. Közel félmillió bebörtönzött csupán "sima" erőszakmentes kábítószertörvénysértő - ez több, mint egész Nyugat-Európa hasonló esetei együttvéve.
Ez konszolidáció? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fuggoseg...hmm
nezzunk korul,hogy a kornyezetunkben elok hany szazaleka fugg valamitol valamilyen formaban.
es akkor most pl. miert pont azzal a novenykevel van a problema?
gen,
csak annyi,hogy itt mar egy generacioval elorrebb tart a dolog.
ergo sokkal konszolidaltabb a helyzet.
aminek orulok is:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez igaz, tényleg befolyásolható, módosítható az addikció, de igenis csak részben. Vannak 100%-ig drogtól függő hatások, a felhasználó bizonyos drogoktól önkénytelenül is mindenképpen függő lesz (hogy mennyire az változó). Szóval azért én fontosnak tartom a statisztikákat, amikből kiderül, hogy az emberek általában, illetve az emberek mekkora része tudja megelőzni az addikció kialakulását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A Schaffer Library-ban a neten van egy nagyon érdekes e-könyv, az a címe, hogy "The Myth of Addiction," (A függőség mítosza). Ebben a szerző, John Booth Davis professzor így fogalmaz:
"Ahelyett, hogy a függőség problémáját úgy látnák, mint ami az anyag, a környezet és a felhasználó céljainak, törekvéseinek interakciójából származik (azaz úgy látnák a függőséget, mint amit az emberek tesznek), ahelyett az elképzelések többsége szerint az addikció valami olyan, ami megtörténik az emberekkel; valami olyan, amelyet egy idegen anyag elkerülhetetlen farmakológiai hatásai váltanak ki..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az már más nézőpont, hogy mi lesz a feláldozottakkal, esetlegesen az ő lelki békéjükkel, a "drogfüggő" cimkézéssel amit a jogrendszer, a kevésbé elfogadó család vagy iskolatársaik aggatnak rájuk. De persze első az egyensúly. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amerikában is szívnak az emberek füvet az utcán. Én is szívtam New Yorkban, Chinatownban az utcán. Még Thaiföldön is szívnak az utcán, ahol pedig akár meg is ölhetnek érte. A "törvény elrettentő ereje" tulajdonképpen csak egy fikció, amely ugyanakkor nagy pszichológiai megnyugvást szolgáltat az állampolgárok többségének. Mondjuk Magyarországon olyan 4-5000 kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárás indul évente, és a becslések szerint ennek több mint tízszerese az elkövetett visszaélések száma. Magyarul csak egy töredéket kapnak el, akiket rituálisan feláldoznak a "közmegnyugvás oltárán," hogy megnyugtassák a társadalom lelkiismeretét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem nem függ össze a fogyasztás a legalizációval, nem amiatt szívunk füvet mert legális vagy nem az. És ez Londonban sincs másképp, itt is szívnak az emberek utcán és ott is. Persze Amerikában biztos más a helyzet, nem jártam még arrafelé...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért nyisd ki a szemed, ott sincs kenderből a kerítés.
During the past two decades California experienced a 25-fold increase in the number of drug offenders sentenced to state prison. As a result of this increase California led the nation in drug offender incarceration with a rate of 115 per 100,000 of the population - 2.5 times the national average (45 per 100,000 population for 36 reporting states) in 1996. By 1999, California's drug imprisonment rate rose to 132 per 100,000. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Orulok,hogy rest utottel a median!
maskulonben miert olyan furcsa otthon ugyanezt veghezvinni?
en 10 honapja vagyok Calif.-ban,es teljesen elszomorit ,hogy 7 het es otthon lopva kell elovennem a jot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kössz az aggódást a nyakam iránt, Nargile. Ezek szerint tényleg távol van még a legalizációtól, de már jó úton jár felé.
Egyébként a 10 fős afterről annyit czr, hogy nekem mar volt (igaz, csak) 8 fős, nem is after, hanem szülinap (of mine), nem is 10g, de pont elég, talán kicsit sok is, és a lényeg: mindez Londonban. Talán nem is legálisan, de annál inkább. És nem is törődött vele senki.
!Y! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mindegy.a pont azon van,hogy meg Angliaban sem fogsz egy tiz fos after-partyt csinalni a belvarosi garzonban ,10 gvel.
en akkor neveznem legalisnak,ha mondjuk vasarnap delutan osszejottok a haverokkal a meccs felidejeben a kertben es korbe
jar par lant...persze ugy,hogy vegkepp senkit sem erdekel.
czr, aki neha felebred az almodozasbol |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én inkább úgy mondanám, hogy Angliában elkezdődött a fű dekriminalizálása.hö! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát, a nyakadat ne tedd rá, kár lenne érte :)
Annyi történt, hogy a kannabiszt január 29-ki hatállyal átosztályozták a kevésbé veszélyes drogok "C" osztályába, ami annyit jelent, hogy a csekély mennyiség birtoklása nem von magával letartóztatást önmagában. Ez még távol van a legalizációtól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én úgy hallottam, hogy Angliában már szívhatsz is otthon. És legálisan. (De nem tenném rá a nyakam.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elég ellentmondásos a helyzet, ugyanis egyrészről a pszilocibin szerepel az 1971-es brit kábítószertörvény által betiltott anyagok listáján, ugyanakkor a törvények értelmében nem számít illegálisnak a "frissen leszedett gomba" árulása, csak ha a gomba szárított vagy "emberi kéz átalakította" fogyasztás céljára. Ha tehát friss vagy élő gombát árul valaki, az törvényes, ha viszont kiszárítja és úgy akarja eladni, akkor annyi börtönt is kaphat, mint egy heroinkereskedő. A hírek szerint azonban a rendőrség még a szárított gomba birtoklói ellen sem igen lép fel, bár ez már a jogalkalmazó belátásán múlik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hallottatok arról hogy a gomba legális Nagy-Britanniában? Mert most jöttem vissza Londonból és az utcákon óriási táblák hirdették: fresh magic mushrooms here...Beszéltem egy fickóval és ő mondta hogy 2001 óta legális. Csak én nem tudtam róla vagy ez kamu?
http://www.camdenmushroomcompany.com |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem félreértetted a hasonlat lényegét. Nem azt akartam kihozni belőle, hogy vajon a drogkereskedőket elrettentené-e a halálbüntetés (egyébként nem, mert Iránban egyre többen csempésznek a lefejezést is kockáztatva, Kínában is stb.), hanem azt, hogy az emberek egy bizonyos cselekedet büntetését nem feltétlenül azért támogatják, mert racionálisan végiggondolják, hogy a büntetés mechanizmusai csökkentik az adott cselekedet előfordulásának valószínűségét, hanem a bosszú, a megtorlás miatt, mert démonizálják az adott cselekedetet. Amíg tehát az emberek elhiszik, hogy a drogfogyasztás az "ördöggel való cimborálás," addig ne várjunk komoly változást a drogpolitikában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jol latod Nargile
egyedul a halabuntetes hasonlaton gondolkoztam el egy kicsit.
marmint ugye maga a halalbuntetes tudata sem rettenti
el az elkovetoket.azonban gyilkossagok tetemes eseteben nem is merul fel ez a fajta tudatossag,h ezt felszinre is hozza.
azonban hirtelen felindulasbol elkovetett 10kg behozatalarol meg nem hallottam,de biztos volt mar ra pelda.
a kabitoszer terjesztese homogenul csak kereskedelmi celokat szolgal.
mai szintu elterjedese is csak ebbol a szempontbol indulhatott el.
igy a kereskedelem halalbuntetessel valo sulytasa mas alapokra tevodik.(mint igencsak tudatos cselekmeny)
summa summarum szerintem lenne valami hatasa a halabuntetesnek ezen a teren.
ahogy latom nem sok ertelme volt elgondolkodni rajta:)
zagyvasaghalom
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bocs, valaki törölje le az extra példányokat a hozzászólásaimból :) Csak reggel szarakodott a rendszer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem akar megjelenni a hozzászólásom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról.
Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: #767
Mit is irtam:
Hol van a ying-yang szemlélet? Hol a kritikus gondolkodás? A klasszikus értelemben vett dialektika? Hol az "elöször tájékozódom, aztán döntök" esélye?
vannak olyan könyvek, kiadványok, amelyek e tekintetben hézagpótlóak. Én ilyeneket IS olvasok.
Mit is olvastam:
A KÖSZÖNTÖ-böl:
...A DAATH szerkesztői csapatának leghőbb vágya továbbra is az, hogy összegyűjtsön, rendszerezzen és publikáljon a világhálón minden olyan hazai, vagy magyarra fordított írást, ami a pszichedelikus szerekkel, a pszichedelikus kultúrával kapcsolatos.
A szerekkel kapcsolatos írások azért kerültek fel mégis erre az oldalra, hogy az érdeklődők számára információt nyújtsanak; mert mi hiszünk abban, hogy a tájékozottság jó dolog.
Azt természetesen nem várhatom el, hogy valaki céljai, érdekei ellen folytasson propagandát. Az viszont minden közvetlenül v. közvetve érintett honpolgár dolga, hogy tudjon tájékozódni. Pro / és kontra. Aztán dönt. De ezt a témát nem kivánom tovább ragozni e szük körben.
Végül ne felejtsük el: akinek igaza van, annak akkor is igaza van, ha egyedül áll véleményével.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile, a Kendermag Egyesület a kender-dekriminalizációt végcélnak tekinti, vagy csak egy lépésnek a legalizáció felé? Mit mond a Kendermag Egyesület a legalizációra? Azt mondja, hogy nem volna jó, vagy azt, hogy még nincs itt az ideje, vagy pedig egyszerűen csak taktikai okokból nem forszírozza?
Vagy egyszerűen csak arról akar ez szólni, hogy ne nagyon maradjunk le a nyugattól, és az egyesület céljait az határozza meg, hogy éppen mi van porondon Kanadában, Nyugat-Európában vagy éppen az Usában?
Azt mondja a kendermag.hu, hogy "A jelenlegi hatályos jogszabályok a büntetőjogi megítélés során semmilyen különbséget nem tesznek az egyes kábítószerek között veszélyességük szerint. Az Egyesület elsősorban e helyzeten kíván változtatni."
Mit jelent az, hogy "veszélyesség"? A rendeltetésszerű használat veszélye? Vagy valami átlag? Mitől "veszélyesebb" az egyik drog a másiknál? A hosszú távú egészségkárosodásokról van szó? Vagy a függőségről és más pszichés veszélyekről? És egyáltalán _mire_ való veszélyességről van szó? A társadalomra? A fogyasztóra? A kulturális identitásunkra? És a különböző szempontok összesítésénél és összevetésénél milyen mérce szerint értékeljük és súlyozzuk az egyes szempontokat? Ki mondja meg, hogy milyen súllyal számít a képletben a fizikai egészségkárosodás esélye, ugyanennek a mértéke, a kulturális önazonosságunk integritásának veszélyeztetettsége, vagy például az, hogy mennyire rontja az autóvezetési képességet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves U.I.,
Mint az alább idézett Milton Friedman cikk fordítója, annyit szeretnék hozzáfűzni a dologhoz, hogy nem a mi hibánk, ha a drogtilalom hívei nem fordítják le angolból a saját nézeteiknek megfelelő írásokat, az sem, ha a DEA vagy az amerikai kormány nem teszi fel azokat a netre angol nyelven. Én nem fogok Bennett-et propagálni a kendermag.hu oldalon, mert nagyon távol áll a nézeteinktől. Friedman sem tükrözi pontosan az álláspontomat, de közelebb áll hozzá. Ha lenne egy magyar internetes drogpolitikai könyvtár - mint pl. a Schaffer Library Amerikában - akkor ott le kellene fordítani Anslingert és Bennettet is (bár meggyőződésem, hogy inkább elrettentő hatásuk lenne...).
Szerintem az sem véletlen, hogy a társadalom- és politikatudományi szakirodalom nagy része éppen nem a jelenleg folytatott szigorú drogpolitika dicshimnuszát zengi, akárcsak az orvosi szakirodalom jó része sem. Ezen talán el kellene gondolkodni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | első plakátkiállításon volt egy jópofa, légy fekszik hanyatt, mert megholt, szöveg: "légy törvénytisztelő! dögölj meg legális drogoktól".
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne idegeskedjetek gyerekek ezek miatt a csúnya törvények miatt! Egyetek inkább sanax-ot! Azon van jövedéki adó, így legális, csak azt kell mondani a doktorbácsinak hogy kicsit depi vagyok, aztán már mehetsz a Gyógyszer-tárba! bár azért egy független csapattal (mondjuk a Hollandokkal :))) megnézetném hogy melyik a károsabb: a sanax vagy a pangli, de szerintem mindenki tudja a választ, még azok a konzervatív bérházikaptárlakás szanakszevőzombik IS a buksijuk legmélyén, DE a kedves házi dr-bácsi mondja az igazat, nem ezek a KÁBÍTÓSZERES szélsőséges huligánok akiknek már elvette az eszét a sok drog! A probléma abban gyökerezik hogy a sok életképtelen zombi olyan szépen be van oltva a sok szarral a kereskedelmi csatornák, és egyéb propaganda eszközök által, hogy csak egy jól irányzott buksilövés tudná meggyógyítani őket. és sajnos az értelmesebb emberek is alul vannak informálva+előítélet+egy csipetnyi oltás és kész.
MÁS, de idevág:Amikor rendeltem egy kis gombát, és megjött anyukám azt mondta: hülyevagy fiam? Szétbaszod az agyadat!? Én erre: Te ezt honnan veszed? Anyukám: Hát gondolom! Én: Na látod, én meg utána olvastam igen bőnyállal, plusz tapasztalt emberekkel konzultáltam héderlandban, ja és a nővérkémmel aki a KLTE-n doktorált biologiából.-mielőtt még annak idején fogyasztottam volna belőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | OFF
"Vajon a jog nem a politika folytatása népalkotta, (polisz) "törvényes" eszközökkel?"
Hoppácska... A történelem folyamán a jog és a törvény mindig is egy uralkodó elit érdekeinek volt a manifesztációja. Sosem a népé.
W9o9, aki egyesült világproletár :D
ON |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bennett-cikk pdf köszi jó lesz. Szívesen elolvasnám. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re#761
Messzemenöen egyetértek azzal, hogy a drogpolitika megtárgyalása nem illik ebbe a fórumba. Én is pont ezért lepödtem meg a korábban hivatkozott 3-oldalnyi iráson. Úgyhogy megtartóztatom magam ezügyben. Már csak 1 probléma maradt: magának a Topicnak a cime. Vajon a jog nem a politika folytatása népalkotta, (polisz) "törvényes" eszközökkel?
Üdv,
UI
(Ha akarod, off-this-line elküldöm Neked a Bennett-cikk beszkennelt pdf változatát -;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I, ennek az oldalnak a tájékoztatás a célja, és nem a propaganda; de igyekszünk olyan írásokat is feltenni, amik a jelenlegi legjobb objektív ismereteink különböző szubjektív társadalmi helyzetértékeléseit adják, de az oldal témakörének csak egy kis szeletét alkotja a drogvita. Ez az oldal nagyrészt szeretne kimaradni a drogvitából. Túlságosan aktuálpolitikai töltetű vitáról van szó. Én személy szerint úgy gondolom, hogy a politikai irányultságok nagyon erősen korrumpálják a tájéjoztatást. Éppen ezért nem szeretnénk belefolyni.
Itt van ez a topik, meg fel kéne tenni még néhány konzervatív drogpolitikai cikket, aztán ennyit erről a témáról. Mondjuk a mérföldkőnek számító írásokat érdemes lesz majd feltenni, de a drogpolitika nem áll az oldal témájának középpontjában. Sőt, lelkiismeretfurdalás nélkül adnék neki kevesebb teret még annál is, amit jelentőségénél fogva megérdemelne. Amíg nem csillapodnak le az indulatok, addig csak a tájékoztatást torzítaná, ha hagynánk, hogy az aktuálpolitikai súlypontok meggörbítsék a legjobb ismereteink olvasatának tér-idő kontinuumát.
Siphersh, aki 'stoned and proud' |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re # 759
Hát nem erre a cikkre gondoltam. Ez egy kicsit túlpolitizált, bár a kábitószerellenes kemény hang kb. ugyanaz, mint az évtizeddel korábbi.
Elözö hozzászólásomat csak azért irtam - mintegy válaszul, pontosabban elgondolkodtató figyelmeztetéskén -, mert mind a hazai, mind a nemzetközi internetes fórumokon jóval több (a "kizárólag" szó azért túlzás lenne) olyan irás van, ami a drog- és kábitószerhasználatra elnézöen, netán megértöen tekint, söt a legalizációt javasolja. Az igy hozzáférhetö források tartalom- illetve gyakoriságelemzéséböl úgy tünhet, hogy valami rejtélyes gonosz összeesküvö társaság áll az emberi boldogság, a szellem kiteljesedése útjában. Mert ugye erröl lehet olvasni, ha bekopácsoljuk a google-be a "drog", "cannabis", "hallucinogen", stb. szavakat. (Itt most szándékosan nem emlitem az ilyen szerek gyógyászati(?) felhasználását tárgyaló honlapokat.) Szóval a jobbfajta e-könyvtárakban a drogpolitikára vonatkozóan is csak ilyen töltetü irásokat találunk. Mintha nem lenne más-világ. Hol van a ying-yang szemlélet? Hol a kritikus gondolkodás? A klasszikus értelemben vett dialektika? Hol az "elöször tájékozódom, aztán döntök" esélye?
Nem tudom a választ. Amit tudok, hogy vannak olyan könyvek, kiadványok, amelyek e tekintetben hézagpótlóak. Én ilyeneket IS olvasok. Márcsak azért is, hogy csiszoljam az agyamat.
Az hivatkozott 1989-es Bennett cikk nem tudtam on-line fellelni. Csak M. Friedman ezzel kapcsolatos mindkét(!) irását (elözmény és válasz). Nem találjátok furcsának? Hiszen ez is része kellene, hogy legyen bármiféle a drogvitának, vagy nem? Persze az is igaz, hogy nem kell állandóan vitatkozni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, U_I, vagy jó lenne, ha adnál valami forrást, ahol elérhető on-line. Ha nem nyilvánvaló politikai szélhámosság, és aktuális dolog, akkor engem pl. nagyon érdekelne.
Valóban úgy tűnik, mintha ez az oldal a marihuána és más kábítószerek legalizációját szorgalmazó honlapok adatbázisára támaszkodna? Ugye ez azért van, mert vannak fent kender-politikai írások, és túlnyomó részt a drogpolitika liberalizációja felé hajló írások?
Ezek a cikkek azt hiszem, azért vannak fent, mert ez is a dolog kulturális kontextusához tartozik. És ugyanígy tartozik a dolog kulturális kontextusához még egy csomó minden olyan dolog, amiről elég keveset lehet olvasni ezen az oldalon.
Úgyhogy a témába vágó írások on-line elérhetősége mindig érdekel minket. Meg a jelen topik olvasóit is érdekelheti.
Huh... belekerestem a témába, elég sokminden van róla. Azt, amit mondasz, konkrétan nem találtam. Van egy olyan, hogy http://www.lewrockwell.com/elkins/elkins13.html Ez nem jó? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re # 754-756
Vártam egy kis ideig, hátha valaki más reflektál. De nem, igy aztán én kérdezem meg:
Mikor kerül fel William Bennett-nek Milton Friedman-hoz a Wall Street Journal-ban irt nyilt válaszlevele a kettejül közt 1989. szeptemberében folyt drogháború vs. közegészségügyi katasztrófa " vitáról"? Hogy teljes legyen a kép.
Igaz, ez a cikk nem található meg a marihuána ill. más kábitószerek legalizációját szorgalmazó honlapok adatbázisában. Vagy tévedek?
Ujváry István |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U_I:
"A másik taposóaknaként robbant:
2)R. Doblin: Dr. Learys Concord Prison Experiement: a 34-year follow-up study. p. 419-426.
No ez nem semmi! A fiú (Rick) átnézve az eredeti vizsgálatokat és utánajárva a börtönben pszilocibinnel kezelt majd kiszabadult rabok élettörténetének, kimutatja, hogy az annak idején (1961-1963) igéretesnek kinyilvánitott kezelés egyáltalán nem változtatta meg a volt rabok életét, ugyanolyan arányban lettek visszaesök, mint pszilocibint nem kapott társaik. (A 32 rab pszilocibin+pszichoterápiában részesült. A munka alapfeltevése az volt, hogy az igy szerzett élmények kiszabadulásuk után kedvezö hatással lesznek életvitelükre, sorsukra.) A szerzö az akkor már súlyosan beteg Leary-vel is ismertette a korábbi munka eredményeit cáfoló utóvizsgálatait, aki belátta, hogy tanulmány és a levont következtetések hibásak voltak."
Nana, nem megállni a felénél, a saját állítást igazoló rész után!
Doblin így folytatja:
[...] This follow-up study supports the emphasis in the original reports on the necessity of embedding psilocybin-assisted psychotherapy with inmates within a comprehensive treatment plan that includes post-release, nondrug group support programs. Despite substantial efforts by the experimental team to provide post-release support, these services were not made sufficiently available to the subjects in this study. [...]
Vagyis ha hátrébb lépünk és onnan tágabb összefüggéseivel együtt nézzük azt a taposóaknát, akkor már csak egy bágyadt szilveszteri petárda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Véletlenül(?), a polcon keresgélve kezembe akadt a Journal of Psychoactive Drugs 1998/4 tematikus száma a hallucinogének gyógyászati felhasználásáról. Bár ez a téma a Topic szempontjából határeset, Két cikk érdekes.
1) M. Mangini: Treatment of alcoholism using psychedelic drugs: a review of the program of research. p. 381-418. (!)
Ezt az alapos és terjedelmes áttekintést szerintem - már csak a zárómondataiért is érdemes elolvasni (KIEMELÉS tölem):
Despite the methodological problems of the existing studies, the POSSIBILITY that LSD MIGHT BE useful in the treatment of alcohol problems remains tantalizing. What is now known about LSD therapy for alcoholism neither provides evidence of its efficacy, nor assurance that its maximum therapeutic potential has been achieved.
A másik taposóaknaként robbant:
2)R. Doblin: Dr. Learys Concord Prison Experiement: a 34-year follow-up study. p. 419-426.
No ez nem semmi! A fiú (Rick) átnézve az eredeti vizsgálatokat és utánajárva a börtönben pszilocibinnel kezelt majd kiszabadult rabok élettörténetének, kimutatja, hogy az annak idején (1961-1963) igéretesnek kinyilvánitott kezelés egyáltalán nem változtatta meg a volt rabok életét, ugyanolyan arányban lettek visszaesök, mint pszilocibint nem kapott társaik. (A 32 rab pszilocibin+pszichoterápiában részesült. A munka alapfeltevése az volt, hogy az igy szerzett élmények kiszabadulásuk után kedvezö hatással lesznek életvitelükre, sorsukra.) A szerzö az akkor már súlyosan beteg Leary-vel is ismertette a korábbi munka eredményeit cáfoló utóvizsgálatait, aki belátta, hogy tanulmány és a levont következtetések hibásak voltak.
Omnibum dubitandum? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re746
Akkor úgy látszik félreértettem a "Ez az ál-élet a hazugság" mondatot. Az én olvasatom az volt, hogy az ál-élet megközelités a hazugság.
Az, hogy a reward központ a dopaminerg pályákkal függ össze és a függöséget okozó drogok / kábitószerek egyik támadáspontja közismert, és a tudomány mai álláspontja szerint elfogadott, de nem végsö magyarázat. Sokkal komplexebb az agy és más neurotranszimtterek (pl. glutamát; lásd Freund T. cikkét) ill. neurohormonok (szteroidok és peptidek) is involváltak, de szerepük még nem tisztázott. Amire én korábban céloztam az a hipotézis(em) volt, hogy a kellemesség, a sajátos álomvigágbeli utazás érzetét kölcsönzö szerek közt kell lenni valami közösnek egymással és a lét- és fajfenntartással. Mivel ez hipotézis, cáfolni csak tényekkel, releváns megfigyelésekkel lehet. Egyébként az "ösi" neurptranszmitterek: a dopamin, szerotonin, adrenalin olyannyira hasonló szerkezetüek (elektroneloszlásúak), hogy mindenképp van, kell hogy legyen áthallás farmakológiai (receptor) szinten. És emiatt az indolvázas hallucinogének (pszilocibin, LSD) és az amfetamintipusú fentilatilaminok (pl. DOB) hatásmechanizmusa receptorszinten igencsak rokon, ha nem közös.
Arról nem is beszélve, hogy eltérö szerkezetü(nek látszó) vegyületek is hathatnak ugyanazon a támadásponton (morfin - endorfin, THC - anandamid).
A lényeg: mivel ismereteink hiányosak , szabadon csaponghat a képzelet! Az enyém és a Tied is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U I, hogy hogyan bírod te ezt így egyedül? Nem tudom, miért akarsz egyedül lenni. Nem vagy egyedül. Azt mondod, hogy várnád a bizonyítékot: miért hazugság? Hogy mi a bizonyíték arra, hogy pozitívak a következményei ezeknek a változásoknak. Nos, nem pozitív. Hamis. Hazug ál-élet. Legalábbis én ezt írtam. És kifejezetten a serkentő-kábító hatású drogok addiktív és a valódi életről leszoktató természetére vonatkozólag írtam. Én megpróbálok rövidebbeket írni, hogy alaposabban elolvashasd, de te meg kérlek, ne ragaszkodja ennyire ahhoz, hogy egyedül vagy, és hogy szemben állsz velem/velünk: félreértsz valamit, csak hogy a te álláspontoddal szemben álló megközelítésnek tűnjön?! Nem vagyunk ellenfelek, U I.
Morfondírozás? Hát én is morfondírozok, U I. Morfondírozzunk együtt! Ha te is a testi, lelki, szellemi és társadalmi egészséget tekinted a célnak, akkor inkább együtt morfondírozzunk, mint hogy az esetleges nézetkülönbségeinket kisarkítva próbáljunk meg megfelelni egymás klisészerű ellenségképeinek.
Az, hogy legyen-e kedvem ezt és ezt tenni most, az, amit gyakran hallok jutalomközpontnak nevezni, ami a fajfenntartás és létfenntartás központja, amit én szeretek "motivációs központnak" nevezni, az elsősorban dopaminon fut, és nem szerotoninon. Persze, a szerotonin- és dopaminpályák nagyon szerves kapcsolatban állnak egymással, de itt nekünk a dopamin az igazán érdekes. A nikotin és a kokain közvetlenül dopamin-szinapszisokon hat, és a többi, a heroin meg az alkohol is többé-kevésbé közvetve képes ennek a motivációs központnak a közvetlen (értsd: neurális szinten ható) kielégítésére. Ez az alapja a függőségeknek. A pozitív visszacsatolás útján tanulja a magatartásokat az agy, és ha a drogfogyasztás adja a legjobb kielégülést, nem pedig az élet élése, akkor leszokik az ember az életről, és rászokik helyette a drogra. Ez lényegében egyfajta csalás. Az agy önbecsapása a drogfogyasztás segítségével.
Az indolvázas enteogének neurális támadófelülete szerotoninos és nem dopaminos, ugye. Persze, közvetve hatással vannak bizonyos dopamin-pályákra is, de nem alkalmasak arra, hogy a motivációs központot feltétel nélkül kielégítsék. A feltétel nélküliség itt fontos. Feltételesen az élet élése is ki tudja elégíteni a motivációs központot, éppen ez a lényege a motivációs központnak, de a feltétel: a hozzáállás és a körülmények. Ugyanígy a szerotonerg enteogéneknél: a "kellemesség" hozzáállás és körülmények függvénye. Ezért nincsen jelen az az addiktivitás, és az életről való lenevelés, ami a dopaminos pályákra ható drogoknál tapasztalható. De ez a morfondírozás. Az utólagos magyarázati próbálkozás a hatásokra. Mert a lényeg maga a megfigyelhető hatás: nem a motivációs központ közvetlen kielégítése a hatásuk. Az enteogén élmény nem olyan, hogy "hű, de jó nekem most". Ugyanúgy lehet "hű, de rossz nekem most". Ez már csak a különböző katalizált pszichés folyamatok következményén múlik. Az enteogének közvetlen hatása nem zsigeri. Ha a motivációs központ közvetlen kielégítésére alkalmas drogok kábítanak, akkor az enteogének pedig az eszméletet idézik elő. Ez egy fontos különbség, és a folyamodványairól lehet beszélgetni, de nem lehet elmosni ezt a különbséget. Nem csinálhatunk úgy, mintha az enteogének is úgy hatnának, mint a kábító hatású drogok.
Beszéljünk a veszélyekről, a károkról, a társadalmi vonatkozásokról, akármiről, de első lépésben mindenképpen tisztába kell jönnünk azzal, hogy egyáltalán miféle pszichés hatásokról van szó. A kábító hatású, függőséget okozó anyagokhoz ezeknek az enteogéneknek semmi közük. Egészen máshol vannak a veszélyek, és másról szólnak a kérdések. A dohány és a pszilocibin egyetlen közös vonása az, hogy pszichoaktívak, vagyis hogy van _valamilyen_ pszichés hatásuk.
Valóban nem tudjuk, hogy pontosan hogyan lesz a szelektív szerotonin-blokkolásból enteogén élmény, de nagyon beható ismereteink vannak az enteogén élmény pszichológiájáról. Nem kell a sötétben tapogatóznunk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re#743 - Igy is lehet értelmezni, de máshogy is.
Én nem megkülönböztetés nélkül itélem a drogokat hamisnak. Ahogy a sok ezer betegséget együtt betegségnak hivom, ill. a testi, lelki vagy erkölcsi megalázás számos fajtáját sem megkülönböztetés nélkül itélem el. Tehát nem az variábilis exogén hatás, hanem az unikális endogén válasz alapján tartom károsnak. És amit innen irok, az morfondirozás (hipotézis állitás?). Azoknak az exogén kémai anyagoknak a száma, amik a testi-lelki müködést befolyásolják jóval nagyobb (talán 2 nagyságrenddel?), mint amik szervezetünk releváns természetes endogén folyamatait szabályozzák. Ebböl következik, hogy ugyanazt a válaszreakciót többféle anyaggal ki lehet váltani. Alaphipotézisem az, hogy a létfenntartás és a fajfenntartás minden cselekedetünk mozgatójának ösi magva. A drogok / kábitószerek ezek valamelyikét, netán mindkettöt érintik. Az elsöre markáns példa az étvágycsökkentö és energiamobilizáló amfetaminok, de még a kokain is. A másodikra már nehezebb egzakt példát találni, de elmondhatjuk, hogy a gyönyör, üdvözülés érzését kiváltó heroin, marihuána (ananda!) besorolható ide. (No persze van dózisfüggés is.) Az entaktogének (az MDMA megfelelö sztereoizomerje) és az indolvázas pszichedelikumok egy különleges kategória lehet, bár ennek nem néztem utána (farmakológiailag). Mindenesetre az, hogy mindegyik a szerotonin-háztartással van fö kapcsolatban, arra utal, hogy a lét- és fajfenntartás hátterét, szinterét, az alaphangulatot adja meg. (Legyen-e kedvem ezt és ezt tenni most.) Nem hiszem, hogy erre sok természettudományos tanulmány van.
Szóval akárhogy is van, az a véleményem, hogy a specifikusnak látszó droghatás mögött egy aspecifikus szervezeti válaszreakció(sorozat) áll (hoppá: pszichostressz a la Selye???). Ennek eredménye, különösen ismételt adagolás esetén nem lehet komoly (érstd kárositó) következmány nélkül.
Gutta cavat lapidem. (Szemléltetést lásd az amenclinic honlapon)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | #Re742 - Hogy birom én ezt igy egyedül???
"Ezek az anyagok pedig olyan tökéletesen rövidre tudják zárni ezt a kört rögtön a neurális magjában, hogy egész egyszerűen lenevelhetik az embert az életről. Akár az otthonos ópiumos hallucinációkban, akár az alkoholos mérgezettség zúgó kábulatában, egy neurális ál-élettel helyettesítik a valódi életet. Ez az ál-élet a hazugság."
Várnám a bizonyitékot: miért hazugság? Abban egyetértünk, hogy a drogok, de különösen a pszichedelikus szerek viszonylag olcsón és kis eröfeszitéssel igen sajátos élményhez juttatják az embert, de mi a bizonyiték arra vonatkozóan, hogy ennek következményei végülis pozitivak? Statisztikailag / epidemiologialilag. Panacea? Inkább az ellenkezöje. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Namost... U I, az is nyilvánvaló, hogy a drogok egy jelentős hányadában keverednek a különböző kategorikus jellegek. A kenderben például megtalálható ez a serkentő-nyugtató jelleg, és talán éppen ennek tudható be az egyhe addiktív potenciálja. Félreértés ne essék, amikor azt mondom, hogy "enyhe", ezt természetesen egy összehasonlításban értem: nyilván nem egy súlycsoportban van a dohánnyal vagy az etanollal ebből a szempontból. De a kender ezen kívül egy pszichedelikus jelleggel is bír. És vannak olyan anyagok, amikben ez a pszichedelikus jelleg nagyon tisztán jelenik meg, nagyrészt mentesen a serkentő-kábító jellegtől, és a harmadik nagyon fontos tényzőtől: a fizikailag mérgező jellegtől. Ezek volnának ugye azok az anyagok, amik ennek az oldalnak is témabeli központját alkotnák: DMT, LSD, pszilocibin, satöbbi.
Ez persze csak egy lehetséges kategorizálási modell, nem is ez a lényeg, hanem hogy az emberek tisztában legyenek a különbségekkel. Ez nem csak az ártalomcsökkentés szempontjából fontos, hanem a prevenció és a drog-kérdés társadalmi szintű kezelése szempontjából is. Nagyon fontos, hogy világossá tudjuk tenni a veszélyeket, és a különböző anyagok természetét. Ez elengedhetetlen fontosságú a drogok környezetében élő társadalom egészsége szempontjából.
És hát én tényleg nem tudom, hogy milyen mélyreható ismeretekkel bírsz az enteogének pszichés hatásairól, úgyhogy a legkevésbé se hidd, hogy okosabbnak hiszem magamat nálad, de nekem mindenképpen nagyon furcsa, hogy megkülönböztetés nélkül ítéled a drogokat hamisnak, és "nem rossz" érzésnek. A tisztán pszichedelikus jelleggel bíró anyagok okozta élmény semmivel sem valószínűbben kellemes, mint kellemetlen. Az élmény egyszerűen nem erről szól. És egyik legfőbb hatásuk éppen az ember életében vagy létmegélésében lévő hamisságok felfedése, vagyis leleplezése. Éppen ezért alkalmas pszichoterápiás segédeszköznek. Persze, a felismerés, a belátás, vagy a megszabadulás élménye akár extatikus is lehet, de ez nem a drog hatása. A drog ilyenkor is csak katalizátor. Az alkoholizmus kezelésében használt nagydózisú LSD-terápia, vagy a súlyos drogfüggőségek kezelésében használt ibogain-terápia egyáltalán nem egy leányálom a kezelt számára, hanem éppenhogy nagyon könyörtelen szembenézést jelent önmagával, saját múltjával és jelenével, felszínével és mélységeivel, egy lelepleződést önmaga előtt, és a beteges lelki megkötözöttségből való szabadulásról szól.
Szóval... lehet beszélni az enteogének nem rendeltetésszerű vagy nem megfelelő keretek között történő fogyasztásának veszélyeiről, vagy az önszembesülés traumás jellegének esetleges káros hatásairól, de hogy éppen a hazugságot és a rabszolgaságot emlegeted, ez nekem nagyon furcsa. Énnekem, ha az enteogének használata ellen akarnék érvelni, biztos nem jutna eszembe becsempészni éppen a drog-spektrum ellenkező végletében található drogok jellegeit a témába, mert ez egyszerűen túl abszurd. Van elég veszélye és megkérdőjelezhetősége az enteogéneknek anélül is, hogy a drogok egy egészen más osztályának témájától próbálnánk elcsenni néhány érvet és szempontot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U I, (eredetileg nem akartam ilyen provokatív lenni, csak hát megkértek rá, hogy "desifrírozzam" a megfogalmazást, és ezért lett ilyen explicit a dolog.) Persze, nem te vagy az egyetlen, aki így gondolkozik, és nagyon remélem, hogy a jövőben is egyre többen lesznek képesek elvonatkoztatni a jogi kategóriáktól, mikor a különböző drogok veszélyességéről és károsságáról gondolkoznak. Régebben ez a jogi alapú közítélet szélsőségesen megdöbbentő módon is meg tudott jelenni néha. De sajnos még ma is él a köztudatban az a képzet, ami szerint a kender-fogyasztás valamiféle "továbblépés" lenne az egyre károsabb és veszélyesebb drogok irányába a dohányhoz és az alkoholhoz képest. Nyilvánvaló, hogy ez abból adódik, hogy a kender illegális, a dohány és az alkohol pedig nem. De nagyon veszélyes és rendkívül káros képzet, és természetesen a fiatalok körében sem mindig tiszta a kép. Ha a fiatal úgy tekint az alkoholra és a dohányra, mint valamire, ami még a kendernél is kevésbé káros, hát az nagyon súlyos következményekkel járhat. Vannak, akik a kendert dohánnyal keverik a cigarettában, és úgy adogatják egymásnak, mint "füves cigit"... és az egyik legerősebb ismert függőséget okozó idegmérget pedig valami mellékes töltelékanyagnak tekintik benne. Ez, azt hiszem, a drog-tájékoztatás egyik legnagyobb botránya. A legelső és legfontosabb dolog az, hogy az emberek legalább azzal tisztában legyenek, hogy mi micsoda és minek milyen hatásai vannak. Enélkül nem lehet továbblépni, akármit is próbálunk tenni drog-ügyben.
Szóval, igen, az első lépés az, hogy az emberek ne higgyék azt, hogy a jogi kategóriák hatásbeli kategóriák is egyben, és hogy a fogyasztás természetéről is elmondanak valamit.
De a következő lépés az, hogy azt is átlássák az emberek, hogy akkor végül is milyen különbségek vannak valójában a különböző drogok között hatás tekintetében, és hogy mit jelent az egyes drogok fogyasztójának lenni.
Persze, a depresszáns és stimuláns szerek kettősségét egy jelentős kettősségnek szokták tekinteni, de én például úgy gondolom, hogy a serkentő vagy tompító drogok mindegyikére igaz, hogy egy bizonyos dózis alatt serkentő hatása van, egy bizonyos dózis felett pedig kábító hatása van. Igaz ez az alkoholra, a metamfetaminra, a kokainra, a heroinra, a dohányra és a kávéra egyaránt. Azért is találom szerencsésnek, ha ezt a két kategóriát valamelyest együtt tekintjük, mert mindegyik ilyen drog erős függőséget alakiíthat ki, és ezzel kapcsolatos, hogy feltétel nélküli élvezet-előidézésre alkalmasak. Nagyrészt képesek arra, hogy többé-kevésbé közvetlen, de mindenképpen neurális támadófelületen hatva megpiszkálják a dopaminos "jutalomközpontot", vagy élvezeti pályákat, és ezzel az emberi indíttatás legbelső, legközpontibb, legelső körében zárják rövidre azt a rendszert, aminek kielégítésére tett igyekezetek alkotják magát az emberi életet. Az ilyen drogok szó szerint az életet veszik el az embertől, mert ezzel a közvetlen, neurális kielégítéssel lenevelik az idegrendszert az összetett, az életen keresztül való önmegvalósításról. (Bocsánat, hogy ilyen materialista módon közelítem meg az emberlétet), az ember alapjában véve arra törekszik, hogy az életmódjával kielégítse ezt a központi kielégülési rendszert, és azokat a magatartásformákat tartja meg, amik a legalkalmasabbak erre. Így lesz az emberből ambíciózus, tettrekész, közösségi kapcsolatokat megélő, társas lény, aki a testi-lelki jólétet és megvalósulást keresi magatartásában, gondolatvilágában és emberi kapcsolataiban. Ezek az anyagok pedig olyan tökéletesen rövidre tudják zárni ezt a kört rögtön a neurális magjában, hogy egész egyszerűen lenevelhetik az embert az életről. Akár az otthonos ópiumos hallucinációkban, akár az alkoholos mérgezettség zúgó kábulatában, egy neurális ál-élettel helyettesítik a valódi életet. Ez az ál-élet a hazugság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lega'lize'? Lopikulat! Amig 16-18-20 eves gyerekek "szetszivjak az agyukat", addig nem a jogi szabalyozassal kell torodni; amig a fiatalok azert szivnak, hogy legalabb 10 evet "fiatalodjon" a gondolkodasmodjuk (ami leginkabb a gyermeteg viselkedesben nyilvanul meg), addig itt semmit nem lehet kezdeni.
Nem vagyok legalizacio-ellenes (epp ellenkezoleg), de azt mondom, hogy nem ugy kell megoldani egy problemat, hogy masokra haritjuk a felelosseget ("te akartal legal fuvet, mosma' magadra vess!" aztan lehet ujjal mutogatni a "fuvesekre", hogy "tessek, mi megmondtuk, ugyehogy elhujulest okoz").
Persze a problema nem a kenderfogyasztasi szokasoknal kezdodik; nem csak a fuvel nem tudnak/tudunk banni, meg sajat magunkat sem tudjuk "eltartani"... na mind1, ez mar a szociologia temakorebe tartozik...
Ennek most megint semmi ertelme. Illetve szamomra van ertelme, de keptelen vagyok ertelmesen leirni.
jo'ccakat!
maaf, aki kilatastalan
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hmm... nos, ha még mindig ott tartunk hogy alkoholról, kokainról, LSD-ről, pszilocibinről, heroinról így egybemosva beszélünk ... nem látom a párbeszéd konstruktív jellegét, valami egy helyben tötyörgést tapasztalok :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re#738 - avagy hogy kell kiugratni a nyulat a bokorból!
"...azokra az emberekre gondolok, akik a drogokat úgy általában elutasítják. Nem csak az illegális drogokat. Akik azt vallják, hogy a pszichoaktív anyagok fogyasztása rossz dolog, és kész."
Igen, én valahogy ilyen egyszerüen látom, de a "rossz" helyébe a "helytelen"-t tenném (vagy enyhébben: a drogfogyasztás helytelenithetö). Ugyanis nem rossz az (mármint érzés), csak hamis. És hamiskártyásokkal csak akkor ülünk le játszani, ha nekünk mégjobb trükkjeink vannak, vagy hipnotizörök vagyunk (netán dúsgazdag mazochiste örökáldozatok).
Hogy mondjak egy példát: valamikor a 90es évek legelején tartottam egy elöadást szülöfalumban a tolna megyei középiskolás kémiai / biológia tanároknak a kábitószerekröl, úgy mindenröl. Az egyik ábra a National Geographic1989. januári számában megjelent kokain-cikkböl volt. Hogy mit ábrázol? Egy nagy kádban valaki tapossa a hig kénsavban úszó kokaleveleket. Mivel a környék bortermelö vidék, pár másodperc múlva leesett az analógia-tantusz! Kaptam is utána fejmosást 1-2 volt tanártól, baráttól. De amikor pár év múlva újra találkoztunk, elmondták, hogy megértették, mit is "üzent" a fotó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De igen, Narc, erre gondoltam. Kifejezetten azokra az emberekre gondolok, akik a drogokat úgy általában elutasítják. Nem csak az illegális drogokat. Akik azt vallják, hogy a pszichoaktív anyagok fogyasztása rossz dolog, és kész. És arra gondolok, hogy ebben talán nem is annyira a heroinról és kokainról a tévében hallottak játszanak szerepet, hanem a mélyebb kulturális örökségünk: az etanol- részegséget elítéljük. Valami alsóbbrendű állapotnak tekintjük. (Persze, nem véletlenül). Vagy a dohányra is úgy gondolunk, mint valami alapjában véve káros dologra. (Nagyon nem véletlenül, persze). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az Isten a megvilágosodottak révén élvezi azokat a képzeteket, amelyeket a nem-megvilágosodottak révén fenntart.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a topic mindenkinek másra jó.
Némelynek, hogy meggyőződést tálaljon/találjon,
némelyeknek, hogy kiírják magukból, hogy mennyire x oldalon állnak, esetleg úgy érezzék, ez a téma most nem a legjobb helyzetben van, s hozzászólásával lehet, hogy változik valami.
De igazából szélmalomharc. Aki tolja, tolja, aki nem nem.
Aki ezt gondol, ezt gondol, aki azt, az meg azt.Van aki meg semmit.
A lényeg az, hogy a teljességet megtapasztald. Ha megy cuccok nélkül, menjen, megérdemled.
Ha nem, akkor vagy elfogadod, hogy más nem sajnálja nyomorult létét a megismerésre(társadalom, egészség, ui, börtön, halál stb ellenében) vagy nem.
De tökmindegy ez is.
Vagy továbbra is elszállt, társadalombomlasztó fantazi marad ez az egész számára(alice nem megy le csodaországba, neo mégis a kékpirulát választja, éled kis életed halálodig) - és maradsz az illúziókban - vagy nem.
Aki érzi, hogy képes lemondani e világi dolgokról, az úgyis megtalálja útját. Aki meg nem, az nyomja csak. Nincs sajnálat, nincs semmi.
Hát ez van, néha berepül pár papír a szájba, vagy elrágódik pár kalapka. Vagy nem. Ennyi. Legalize? hehe..
Szal írjátok csak:)
Mit kerestem ebbe a topikba eddig?:) Amit kerestem, megtaláltam: semmit:)
Ha sikerült szereznem egy folyékony LSD-vel töltött tűzoltókocsit, arról azért hallotok majd, addig is további jó eszmecserét:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Pedig a legtöbb legalizációs vita végül általában abba torkollik, hogy elismerik a delikvensek, hogy az alkohol is rossz, és "nem lenne jó _mégegy_ rosszat beengedni"...
Szóval szerintem Siphers-nek teljesen igaza van. Az emberek nagyon nagy része úgy issza az alkoholt is, hogy bűntudata van közben... Másnap nyomorultul érzi magát, vagy "soha többet", meg ilyenek...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És ehhez hozzájön a keresztény értékrend. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szeretnék felvetni egy kérdést. Lehet sokat beszélni arról, hogy milyen politikai érdekek húzódnak a prohibíció történelmének színfalai mögött, de nem hiszem, hogy igazságosak lennénk, ha csupán az "agymosó propagandának" tudjuk be azt a morális alapállást, ami függetlenül a tudományos eredményektől és tényektől, egyszerűen csak azon az állásponton van, hogy drogot fogyasztani rossz dolog, mert csak.
Én azt hiszem, hogy van egy mélyebb vetülete is ennek a dolognak. A mi kultúránkban az elsőszámú drogok az alkohol, a dohány és a kávé. Azt hiszem, ez kétségtelen. Időről időre nagyobb jelentőségre tesznek szert még a kokain meg az ópium vagy a heroin. Ezek a drogok meglehetősen károsak. Mindegyikről lehet rossz dolgokat mondani, és általában csak valamiféle megbocsátó stílusban szoktunk jó dolgokat mondani róluk, ha esetleg a kávét dicsőítjük, vagy az alkoholt, akkor is ott van mögötte valamiféle bőntudat, vagy homályosítás, vagy szégyellős elhallgatás és ignorancia. Ez nem véletlen. Ezek a drogok kábító- vagy serkentőszerek, a legerősebb függőséget okozó drogok alkotják a törzsüket, nagyrészük erősen mérgező, és ahogyan mi használjuk őket, bizony sokkal inkább az élet elleni súlyos támadások, mint az életet gazdagító dolgok. A pszichoaktív anyagok archetípusának negatív megítélése annyira meghatározóvá vált a mi kultúránkban, hogy ha tényleg, őszintén lelkiismeretfurdalás nélkül pozitívan akarunk gondolni mondjuk a csokoládéra, akkor erre nagyrészt csak úgy vagyunk képesek, ha azt mondjuk, "ó, az nem is drog... persze, pszichoaktív afrodiziákum, ami függőséget okozhat, de neem.. az más..."
Az persze egy másik kérdés, hogy hogyan sikerült a legmérgezőbb és legerősebb függőséget kialakító drogokkal ilyen széleskörű és beteges kapcsolatot kialakítania a mi kultúrkörünknek, hogy ugyan honnan ez a sosem látott önpusztító drog-preferencia, de most nem is ezen töprengek.
Hanem azon, hogy ha egy ilyen köztudati helyzetben valakinek a látóterébe kerülnek az enteogének vagy a kender, hát nem természetes, hogy pszichaktív voltuk miatt rájuk húzza a megszokott archetípust? Nem lehet, hogy aki elvi alapon ellenzi a drogfogyasztást, az valójában egyszerűen csak azért ellenzi azt, mert a kulturálisan legautentikusabb drogok által érzi definiálva a drog fogalmát?
Mondom... Ez egy kérdés. Nem tudom, és kíváncsi lennék a ti véleményetekre. Lehet ennek meghatározóbb jelentősége, mint például az amerikai drogpolitika huszadik századi történetének? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként, U I, az, hogy ezeket a kérdéseket kutatják, és publikálnak a témában, az az egyik legfontosabb és effektíve legjelentősebb dolog. Énnekem, aki egy ilyen, az enteogénekkel kapcsolatos tájékoztatást szolgáló szájtot támogatok, nem kell külön eladnod a kutatás és tájékozódás ügyét. Én hiszek a tájékozottságban és a tájékoztatásban, hiszem, hogy óriásiak a hiányok drog-ügyben mind ismeretek, mind köztájékozottság tekintetében, és hiszem, hogy sok múlik ezen. Főleg az enteogének esetében, ahol a legmarkánsabb vízválasztó haszon és kár között éppen a tájékozottság és szándékoltság mentén fekszik. Soha nem lesz olyan kutatás, vagy tájékozódási igyekezet, amit én elítélnék, vagy akár csak ne üdvözölnék őszinte lelkesedéssel és bíztatással. Akármilyen kutatást vagy munkát végzel is a drogokkal kapcsolatban, mindenképen hasznos és fontos a munkád a drog-helyzet javításának szempontjából, nagyrészt függetlenül attól, hogy milyen személyes, nem-szigorúan-szakmai értékelését adod a kérdésnek amúgy átfogó, interdiszciplináris vagy társadalmi perspektívában.
Én téged elsősorban mindenképpen azon ügy _előmozdítójának_ tekintelek, amit ez az oldal is szolgálni céloz: javítani az ember és és enteogének kapcsolatát, hogy az leginkább szolgálja az egészséget és az életet, és legkevésbé a betegséget és a testi, lelki, szellemi halált. Azt nekünk nem kell előrevetítenünk, hogy pontosan merre tartunk ezügyben, hiszen ha túlságosan koncepciózussá válik az igyekezet, akkor az eredeti cél kárát szenvedheti az önkényes előítéleteinknek. Igyekszünk kiokosodni a témában, mind személyes, mind társadalmi szinten, és mindig aktuális ismereteink alapján meghozni aktuális döntéseinket, valamint igyekeznünk kell mindenki számára nyilvánvalóvá tenni a rendelkezésre álló ismereteket és a felmerülő értelmezéseket.
Nálunkfelé ez úgy működik, hogy aki az igazságot felfedni igyekszik, az a jó ember, aki pedig elkendőzni, az a rossz ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vagy... U I, te úgy gondolod, hogy az LSD-nek lehet valami hosszú távú fiziológiai mérgező hatása a tipikus rendszerességel való fogyasztás esetén, csak még nem tudunk róla...? Hát, ha erről van szó, persze, hogyne, nyilván, bár én azért meglehetősen valószínűtlennek tartom... Szóval azért én azt hiszem, hogy a szokásos dózis és a halálos dózis aránya ennek valószínűségéről is elmond valamit általában... Ha jól sejtem, hogy ezzel kapcsolatos az arzén felemlegetése, hát az arzénnak azért nem olyan nagyon magas az akut halálos dózisa, szóval... Na mindegy, nem tudom.
Mindenesetre azt hiszem, hogy az LSD-vel, és általában az enteogénekkel kapcsolatban (DMT, LSD, meszkalin, Salvia divinorum, pszilocibin; a marihuánát és az MDMA-t nem beleértve) azért sokkal-sokkal hamarabb és nyilvánvalóbban kerülnek szóba a pszichés károk és veszélyek, mint a fiziológiai károk és veszélyek. A meszkalin aktív ezek közül a legnagyobb dózisban, de még ott is nagyon rendjén van szerintem, hogy a pszichés veszélyek kérdése mellett eltörpül a fiziológiai kérdések relevanciája.
Lehet, hogy te mindenféle egzotikus pszichoaktív fenetilaminokkal dolgozol, amikből ha a pszichoaktív dózis ezerszeresébe beleáztatunk egy szövetdarabot, akkor mindenféle fehérje-roncsolódásokat lehet megfigyelni (mittomén), de azért a szűk értelemben vett enteogének tekintetében azért mégsem ez a legfőbb kérdés. Jól mondom? |
| | | | |
|
