 |
Legfrissebb hozzászólások (13681 - 13730)
 | |  | | | | |  | |  | | | hello,
valakinek nincs tapasztalata a king of kings ginseng kapszulájáról?
ma estére akarom bevenni a szellemi és fizikai frissességem érdekében.
ha iszok nem lesz valami kellemetlen kölcsönhatása? vagy amúgy? rossz szájszag, vagy hasmenés, esetleg ilyesmi? gyors választ várok a mai napra való tekintettel. köszi ! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Szín: -nincs szín-
Logó: -nincs logó-
Forma: -nincs forma-
6724.
ÁMEN:))))!!! Bár nem vok már mai gyerek de így legyen és tartson amíg tartania kell:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok, filozofikus szösszenet következik...
Tegnap a délutáni makkfőzés közben elbeszélgettem a mókusommal. Megosztotta velem nézeteit a pszichoaktív szerek és növények működésével kapcsolatban. Mindehhez egy rövid Kratom-trip összefoglalót is mellékelt. Az ő szavait adnám vissza (nem tökéletesen).
Jó pár "Kratom por"-os élmény után úgy döntöttem teszek egy próbát magával a levéllel. Na jó, valójában nem egész levelekről volt szó, hanem azok már elővágott formájáról. A váltásra az az elképzelésem és tapasztalatom motivált, hogy a hatóanyag, a kivonat, a por és az eredeti növény között általában igen komoly különbségek mutatkoznak (nem csak hozzáértő szemmel nézve).
A vágott leveleket forró vízbe áztattam egy időre, aztán leszűrtem, a kiszűrt részt megettem, a folyadékot megittam. A mennyiség kb 5-6g-ra tehető. Az elképzeléseim beigazolódtak. Egy egész napos, igen mély, olykor kellemes és felemelő, olykor pedig iszonyúan émelygős-remegős-hányos élmény következett.
Megjegyzendő, hogy elkövettem egy butaságot a trip előtt: ettem néhány szelet csokit. Mindez a trip folyamán a gyomrom számára túl nehéznek bizonyult és több részletben kiürítésre is került...
Mi az, ami miatt egy számomra már jól bevált kratom poros megviós eljárás helyett mégis inkább ezt az eljárást választanám legközelebb is? Miért vállalom be az émelygést, a hányást, a rosszullétet?
Nem sok pszichoaktív növényt próbáltam, de mégis egyre jobban látom, hogy szükség van az émelygésre, a hányásra és a rosszullétre. Hozzátartozik az élmény menetéhez. Hozzátartozik a megtisztuláshoz. Köztudott, hogy mindez a szervezet természetes reakciója a mérgezésre, ezáltal valamilyen szinten önmaga szabályozza a véráramba került mennyiséget...a szintetikus szereknél, a kivonatoknál ez kevésbé igaz.
"Egyél sok csattanó maszlagot akkor metanolba áztatva" (erősen nem javasolt!), mondta, akinek eme elméletem előadtam.
Az igazság relatív és valahol a kettő között keresendő...
Végre sikerült összeszednem néhány gondolatot és vállalható formába öntenem. Azért mondtam el ezeket, mert kíváncsi vagyok a véleményedre, az elképzeléseidre. Ha lehet reagálj! -kérte a mókusom.
Ti is segítsetek a mókusomnak és mondjátok el a véleményetek! :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Boldog Új Évet! Gyarapodó belső csendet! Nagy hanyatt flesst :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
1. Szél
Szerettem a szél zúgását mindig is. Gyerekkoromban gyakran hasaltam a bejárati ajtónk előtt a szelesebb napokon, s csak hallgattam hogyan lopakodik be a huzat a lépcsőházba, fel az emeletre, s végül be az ajtó alatt. Különös, hipnotikus ereje volt számomra, mintha egy hatalmas élőlény, egy sárkány szuszogott volna, vagy mintha egy elfelejtett birodalom akarna üzenni nekem. Libabőrösen hallgattam ezt a hangot, s képzeletben messze szálltam vele, olyan csodák földjére, melyekre csak egy gyermek vágyhat. Megtanultam tisztelni és szeretni a szelet, s nemsokára olyanok lettünk mi együtt, mint két jó barát. Ismertem az arcait, s ha végigsimított rajtam, mindjárt tudtam milyen hangulatban van. Tavasszal reményteli, üde, s langyos volt érintése, mint láthatatlan kéz simított végig a világon, hogy kis virágok, s zöld fű fakadjanak nyomában, s olyan szép felhőket formált nekem a távoli horizontra, hogy úgy képzeltem ott lakik a szél, fent a magasságban, felhőpalotában. Ott él ő, időtlen idők óta, s a világon minden kérdésre tudja a választ. Azt is hittem, hogy a szél és én igazából testvérek vagyunk, de én valamiért lepottyantam az égből, és most itt élek a földön, mint egy elcserélt gyermek. A szél nevetett ezen, s vele nevettem én is.
Később, mikor az idő nyárba fordult, a szél erővel teli lett. Könnyedén pofozgatott hatalmas viharfellegeket, vagy olyan álmos csendet öntött a világra, melynek bágyadtságába csak a templomi harangok zúgása merészkedik a mozdulatlan vasárnapi délben. Aztán megannyi édes, s békés nap után, a szél az elmúlás üzenetét is elhozta hozzám. Lehullott falevelekkel játszott; felkavarta őket a földön, vagy segített nekik elszakadni a fáktól, s ilyenkor kiszámíthatatlan ívben kanyarogtak a föld felé a színes levelek. Ha egy ilyen levél az emberre esett, azt igen jó jelnek tekintettem, jómagam meg igyekeztem elkapni őket, s otthon egész nagy gyűjteményem volt ilyen ereklyékből. De játékába már belevegyültek a hideg fuvallatok, s egy reggel arra ébredtem, hogy a szél hatalmas hópelyheket fúj az ablakomhoz. Kitártam az ablakot, a hópelyhek már összetorlódtak az ablakpárkányon, s jeges hideg süvített az arcomba. Fehér lepel takarta a világot, s a szél azt suttogta minden elmúlik egyszer.
- Karolj belém mondta aztán gyere sétáljunk egyet.
Felkaptam a kabátomat, az ajtóból még visszaszaladtam sapkáért és sálért, majd követtem a szelet le az utcára.
- Sötétedésre itthon kell lennem mondtam a szélnek. Szél mosolygott, majd megindult a kavargó hópelyhek között, végig az álmodó házak során. Futva követtem, s csak akkor lassítottam, mikor végre észrevette, milyen gyorsan repül, s bevárt engem egy utcasarkon.
- Szeretnélek bemutatni pár barátomnak mondta- kövess engem.
Átvágtunk a városon a lassú téli szürkületben, mígnem már az erdőszélen jártunk. Sohasem jártam még itt egyedül. A fák méltóságteljes csendben álltak, mint néma őrei a mindenségnek. Kopasz ágaik, akár az antennák meredtek fel az alkonyati égre, talán hogy üzeneteket foghassanak a csillagoktól, s ők is mesélhessenek életükről. Ehhez hasonló érzések jártak át, mikor Szél megszólalt.
- Ő, barátom az Erdő.
Átsiklott a fák között, leverte a havat az ágakról, s vidáman visszatért.
- Mindig számíthatsz rá, mint barátodra, s mesteredre. Az Erdő ereje oly hatalmas, hogy annak, aki barátja a fáknak megnyithatják a végtelenséget.
Csend volt körülöttünk, s ebben a szent némaságban átéreztem Szél szavait. Minden olyan időntúli békességet árasztott, a hazatérés nyugalmát. Szívembe zártam az Erdőt, s tudtam ez a barátság sokáig élni fog. De Szél már repült is tovább, ide-oda röppent egy szűk kis ösvényen, s bíztatott, hogy induljak én is. Követtem tekintetemmel útját; egyre elmosódottabbá vált a táj, mindent belepett a sötétség. A fák halovány árnyalakok voltak csupán, s hirtelen abban sem voltam biztos már, hogy honnan jöttünk, és merre találunk majd vissza, vissza a városba, a szülői házba, a biztonságba.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Inamba szállt a bátorságom, szinte reszkettem a gondolattól, hogy örökre eltévedtem ebben a végtelen feketeségben. Reménytelenül álldogáltam csak, jobbra-balra tekintgetve.
- Gyere - zúgta Szél -, már nem fordulhatunk vissza.
Mikor látta, hogy még mindig tétovázom, könnyedén mellém repült, s átkarolt.
- Kérlek légy erős, még nem érkeztünk el utunk végéhez.
- Sokáig tart még? - nyöszörögtem, saját hangom idegensége megrémisztett.
- Nem, egy pillanat az egész! - nevetett Szél, majd gyengéden előretuszkolt az úton.
Így sétáltunk ott ketten a magányos sötétségben, mely elrejtette a jól ismert világot. Ásító feketeségében minden halkan elsuttogott rémmese amit csak ismertem életre kelt, hogy fenyegető táncot lejtsen körülöttem. Apró ág roppant valahol; talán nyúl riadt fel szendergéséből, s most lopva menekül, ám én rémséges szörnyeket láttam mindenütt, és kétségbeesetten szorítottam meg Szél kezét. Szél megállt, s mosolyogva, nagy hangon felkiáltott:
- Ő, barátom az Éj.
Egy pillanatra annyira meglepődtem, hogy félni is elfelejtettem.
- Hát az Éj is a barátod? - kérdeztem.
- Igen, oly régóta, mint Erdő. Szinte elválaszthatatlanok vagyunk egymástól. - újra nógatott, s lassan elindultunk az ösvényen.
- Tudnod kell - folytatta-, hogy aki nem ismeri a sötétséget, akinek nem barátja Éj, az a Világosságot sem ismerheti úgy, mint egy barátját; idegenek maradnak egymás előtt örökre.
- A sötétség-mutatott körbe-, Éj félelmetes, tudom. Minden amit ismersz eltűnik, hogy helyét a bizonytalanság, a csalóka képzelet vegye át. De azt is tudnod kell, hogy Éj csak olyan formában jöhet hozzád, ahogyan te hívod, te adsz alakot neki, s ő mint jó barát segít neked ebben. Tekints hát rá, mint barátodra, és utazásod könnyebb és élvezetesebb lesz.
Szél jókedve ragadós volt, félelmem elpárolgott, mintha soha sem létezett volna. Felbátorodva lépegettem amerre Szél vezetett.
- Mesélj még Éjről kérlek!
- Éj a mag pihentető álma, mielőtt a csíra kibújik a földből. Éj mindennek a bölcsője mi teremtetett a világban, s Éj a lépcső, mely a Fénybe vezet.
- A Fénybe?
- A mag legyen mag barátom - nevetett Szél. - Most csak érezd Éjt, hagyd hogy elérjen, engedd hogy vezessen, semmi másra nincs szükség.
Csendben vándoroltunk tovább, csak a hó ropogása követett minket töretlen lelkesedéssel, s a sötétség, melyet Éj öntött ránk feneketlen kútjából. Beljebb és beljebb hatoltunk valami csodálatos birodalomba, mely szavakkal elmondhatatlan, és mégis a legtermészetesebb dolog, amit ember csak megélhet, még ha oly elérhetetlennek is tűnik néha.
Kis tisztásra érkeztünk, s ahogy kiléptünk a fák közül Szél előreiramodott.
- Jöjj, másszuk meg azt a dombot! - mutatott Szél a távolba, hol nagy lusta domb terpeszkedett. Felszíne kitűnt az egybefüggő hótakaró alól, mintha még mindig nyár lenne ott, az erdő e tenyérnyi darabján. Nevetve futottam utána, s ahogy közeledtem a dombhoz, akár csak egy álomban lennék, a fehér mezőt élénkzöld fűszálak váltották fel. Kis patak keresztezte utamat, Szél a partján várt rám.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | - Ő, barátom Víz, minden élet anyja.
Az éj csendjében a patak csobogása, mint megannyi varázslatos csengettyű zúgott a levegőben, s oly sokáig révedtem különös dallamain, hogy csak Szél barátságos nevetésére tértem magamhoz.
- Az éjszaka rövid mondta, s körülintett a tájon. Most sietnünk kell, de bármikor visszatérhetsz barátaidhoz, ők várnak rád.
Szuszogva lépdeltem Szél után, a meredek domboldalon. Valahol bagoly huhogott a fák között, visszhangját körbe hordta a táj, átható, évezredes kiáltás echójaként, s úgy tűnt megértem a jelentését, de ehhez az értéshez nem társult tudás, csupán valami mindent betöltő csendes nyugalom, hogy nem vagyok idegen itt. Mire felértem a dombtetőre, egészen leizzadtam, s kimerülten hemperedtem a fűbe. Nem messze lángok fénye táncolt az árnyékokon, s Szél vidáman táncolt egy fa alatt. Lágy fuvallat simított végig a dombtetőn, az apró tábortűz lángjai erőre kaptak, s megvilágították a kis ligetet, mely a fa alatt terült el. Odatelepedtem Szél mellé.
- Ő, barátom Tűz, minden élet apja.
Egy kis ágat dobtam a Tűzre, Tűz ropogtatni kezdte, s nemsokára új lángnyelvek törtek az ég felé mely kitisztult felettünk, láthatóvá téve a csillagok pompáját. Palotájából előgurult a hold, s szélesen mosolyogva ezüst fényt öntött a vidékre, csillogó szőnyeget terítve lábam elé. Szél körbetáncolt a dombon, nevetése messzire szállt.
- Ő, barátom a Hold, s gyermekei a Csillagok.
Ámulva néztem ezt az égi tüneményt.
- Üdvözöllek Hold! - kiáltottam, s körbe forogtam - Sziasztok Csillagok!
- Szervusz Földgyermek. mosolygott Hold, s a csillagok felnevettek, édes, visszhangzó kacagással.
- Hát te is beszélsz hozzám?
- Persze mondta Hold mindenkihez beszélek, csak nem mindenki hallgat meg. Tudod Földgyermek, a Földemberek elfelejtettek hallgatni, már kevesen tudják hogyan kell. De nem csak engem nem hallanak, hanem nővéremet sem, a ti édesanyátokat.
- A mi édesanyánk?
Szél lépett mellém.
- Ő, barátom Föld.
Végigsimítottam ujjaimmal a Földön. Éreztem mily termékeny, éreztem az életet amit hordoz, hogy ezt az ajándékot, hogy itt lehetek tőle kaptam.
- Mi a baj az emberekkel? sóhajtottam.
- Süketen élnek, elzárkózva, elbújva arcunk elől. Haha, de hogyan bújhatna el a gyermek a szülei elől? Csak a szoknyánk alatt vannak, s attól félnek megtaláljuk őket, lerántjuk róluk a leplet, s akkor ott lesznek csupaszon, ahogy méhünkből megszülettek. Látod, nincs ebben semmi félelmetes, de aki messzire került fényünktől vakságában bolond dolgokat képzel, s bolond módon cselekszik.
Leheveredtem Tűz mellé. Merengve bámultam a parazsat, s a felszálló kis tűzcsíkokat. Egészen elnehezült a szemhéjam, laposakat pislogtam már.
- Aludj most Földgyermek, te csodálatos. súgta Hold. Álmodban vigyázni fogunk rád
Erős fényre ébredtem, hirtelen azt sem tudtam hol vagyok.
- Hasadra süt a nap te széltoló. hallottam anyám hangját, miközben kihúzta a függönyt.
Felültem, megdörzsöltem a szememet, s az ablakhoz rohantam. Világosság borította a tájat, nyoma sem volt a hónak, tavaszias meleg ölelte át az utcát.
Az ajtóhoz sétáltam, de hirtelen eszembe jutott valami, visszaszaladtam az ablakhoz, kitártam szárnyait, s belemosolyogtam a fénybe.
- Üdvözöllek barátom, Nap!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Fehér,barna foltos,koronás/rolexes lasztiról valamit tudtok ?
Én szerintem ez nem csak egy szilveszteri őrület :) ITT VALAMI MEGINDULT FIATALOK !!! :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem volt célom senkit megsérteni trágár, személyeskedő, ... hozzászólásaimmal, csupán hagytam hogy fegyelmezetlen elmém tükre legyen fegyelmezetlen érzelmeimnek. Nem érdemes ebbe többet belelátni, állapotokat tükröztek csupán - az én állapotaimat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szimpatikus" szempontok az intellektus kezeléséhez:
teozofia.hu/Olvas/02_Mi_a_teozofia.html
Amíg az ember nem tapasztalt az intellektuson túli tudatállapotokat, megismerést, tudásforrást, 'aszmita'-nak megfelelően igen erős lehet benne a gondolkodás képességével való önazonosság érzése.
Jól fejezi ezt ki, a "gondolkodom tehát vagyok" szemlélet.
Akik képesek voltak elhagyni ezt a börtönt, egybehangzóan állítják: roppant nehézségekbe ütközik a "kinti" tapasztalatokat az intellektus öntőformáival kiönteni. Talán összefoglalhatjuk ezt úgy: mikor visszatér az ember "börtönébe", ahhoz hasonló, mintha sok megapixeles, sok millió színű képeket kellene 16 színbe pixelenként leírnia. 2/3Dimenziót egy egyenesen egymást követő színfoltokként... Ráadásul a külső megfigyelő egyenként képes figyelembe venni a pixeleket, így mintha sok egymást követő színpötty látványából kellene következtetnie az egészre.
Jó memóriával, képzelőerővel - "lángésszel" - rendelkező emberek talán képesek lehetnek a megfelelő sorrendben a látott színekhez hasonló színek felidézésére, és ebből átfogó képet próbálhatnak kialakítani az egészről, de ez még legjobb esetben is csupán úgy viszonyulhat a leírni szándékozott valósághoz, mint egy "jó" térkép a tájhoz.
Találó hasonlatot hallottam minap a rádióban a fejletlen ember, és az intellektuálisan csiszolódott közötti egyfajta különbségről.
A bunkósbotot hasonlította a töltőtollhoz a szerző.
A fentiek alapján a fejlett intellektus valóban nagy segítség lehet a kutatásban, amennyiben az elme általa több színt, esetleg több elrendezésben képes megjeleníteni. Azonban ne feledjük, az idézett cikkben is említett okok miatt: amennyiben önteltséget, ragaszkodást szül, úgy akadállyá válhat. Mintha a térképhez ragaszkodás rejtené el a táj szépségét.
Arról nem beszélve, hogy az alsóbb vágyak kielégítésének eszközeként azon alsóbb világokhoz láncol minket.
Adott fokozaton talán erre célozhatott a Magasztos, mikor arról beszél Ardzsunának:
"Az embernek emelkednie
kell elméje segítségével,
nem pedig
degradálódnia. Az elme
barátja, vagy ellensége is
lehet a
leigázott léleknek.
6. vers
A legyőzött elme a legjobb
baráttá, a nem
fegyelmezett pedig
a legnagyobb ellenséggé
válik."
Bármilyen tökéletes térképünk van a tájról, az még mindig csak úgy viszonyulhat hozzá, mint árnyék a lényeghez.
Hiába a pallérozott intellektus, ha a tisztátalan, fegyelmezetlen elme torzításai vezetik töltőtollat, az még sokkal veszélyesebb lehet mint a bunkósbot, mert az általa szült káprázat is kifinomultabb, és így nehezebben kezelhető.
Továbbá a tény, hogy Ishvara-pranidhana (bhakti-jóga) haladott gyakorlata szamádhit képes előidézni, azt mutatja, hogy nem tekinthetünk a dhjána-jógi egyik legfőbb fegyverére mint nélkülözhetetlen, végsőkig csiszolandó eszközre.
Szerepe ebből a szempontbol csupán addig tart az egyén fejlődésében, míg teljesen túlemelkedik rajta. Mindemellett az Adeptusok kezében igen erőteljes eszköz lehet, miként annyi példát szolgáltat a történelem, hiszen az átlag ember számára általában ez az egyetlen mód, ahogy mégis valami képet kaphat a finomabb síkok működéseinek törvényszerűségeiről. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: -nincs szín-
Logó: -nincs logó-
Forma: -nincs forma-
Visszatér vajon a régi jó öreg MDMA kis hazánkba vagy ez csak ilyen szilveszteri hirtelen felfutás??:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: piros
Logó: csillag
Forma: felezős
Ez végre az igazi!
Fél már adja,1 egész kb 2.5óra.Olyan ahogy a nagy könyvben meg van írva! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A mezőn mostanáig semmi sem történt. A vadászokra még az álom ólomsúlya nehezedik. A hajtók kelletlenül vonulnak, még némák, szikrányi életkedv sincs bennük. Mondhatni senkinek sincs kedve vadászni. Még minden statikus. A táj még merőben növényi, ennélfogva mozgásképtelen. Vannak persze másfajta, kinematikus jellegű mozgások is, ám hiányzik belőlük minden dinamika, ami valamilyen hatékony erőre utalna.
A vadász önmagába húzódik vissza. Az emberek ily órán persze hogy ostobaságokat mondanak, melyek a vadászt arra késztetik, hogy még jobban önmagába zárkózzon. Semmit sem csinál. Semmit sem akar csinálni. A környező tájba való pillanatnyi beleolvadása elzsibbasztotta, szinte megsemmisítette őt. Növénynek, botanikai lénynek érzi magát, s annak adja át magát, ami az állatban szinte növényszerű: a lélegzésnek.
Azonban már jönnek a kutyafalkák... s az egész látóhatár egy pillanat alatt valamilyen különös elektromossággal töltődik fel, mozgásba lendül, s immáron rugalmasan feszül velünk szembe. Hirtelen előtör az orgiasztikus, dionüszoszi elem, ami ott hullámzik és fortyog minden vadászat legmélyén. Dionüszosz a vadászó isten. "Ügyes vadász künegetasz szophosz , így nevezi Euripidész a Bakkhánsnők-ben, s a kar válaszol: "Mert ő nagy vadász." S a vibrálás egyetemessé válik. A dolgok, melyek az imént még tehetetlenül és erejüket vesztve hevertek körülöttünk, élettel telnek meg, gesztikulálnak, hirdetnek, jövendölnek. Már itt van, itt van a kutyafalka; habzó szájak, lihegés, korallpiros fogínyek s a nyugtalan farokcsóválgatás, mellyel a tájat szinte korbácsolják! Nehéz őket féken tartani. Nagyobb kedvük már nem is lehetne a vadászathoz; ez üt ki a szemükön, pofájukon, szőrükön. A felhevült fajkutya agyában szélvészgyors vadak árnyképei suhannak át, melyeket szinte már vad rohanásban lát maga előtt.
Aztán a csend és mozdulatlanság hosszú szünete ereszkedik a tájra. Ezt a nyugalmat azonban a visszatartott mozgás tölti ki, mint ahogyan a kardhüvelyt a benne lévő kard. Távolról hallani a hajtók első kiáltásait. A vadász szeme előtt továbbra is ugyanaz marad minden, ám ennek ellenére úgy tűnik számára és ezt nem is látja, inkább csak érzi hogy valami rejtett forrongás iramlik végig az egész tájon; gyors helyváltoztatások egyik bokorból a másikba, tétova menekülések s az erdő összes apróvadja feszülten figyel, hegyezi a fülét, kémlel. A vadász lelke, anélkül hogy akarná, kiszökik testéből, és valóságos hálóként feszül a vadászmezőre, melyet itt-ott a figyelem karmai szorítanak a földre. Most már ugyanis minden megtörténhet, hiszen mintegy varázsütésre bármelyik pillanatban bármelyik bokorszerű alakzat átalakulhat látható vaddá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem volt egyszer egy fordított.
Felébredtem és kinyitottam a szemem. És pont amerre néztem a szekrényen egy színes nyuszit láttam. Olyasmi mint a kockás fülű nyúl, csak ez jóval színesebb, már már pszichehelik. Egy ideig néztem, mert arra jutottam, hogy OK álmodom és visszacsuktam a szemem. De nem aludtam el, így kinyitottam megint. És megint ott volt a nyúl. És hiába néztem nem tűnt el. Egészen addig amíg meg nem mozdultam. És akkor a nyúl töröközővé változott. Szóval itt az volt, hogy egy kis időre azt hittem álmodok, de fönn voltam. Valami olyan lehetett, hogy azt a mintát ahogy a törölköző elrendeződött az agyam berendezte nyúllá. És közben eszembe nem jutott, hogy az egy törölköző lehet, akárhogy néztem nyúl volt, semmi olyat nem találtam, amitől nem nyúlnak tűnt volna, pedig hitetlenkedtem és nem értettem. Ez a kacsa-nyúlhoz hasonlóan a törölköző-nyúl :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintetek ha látná amint ilyen zenékre tombol a kezelőszemélyzet:
http://www.youtube.com/watch?v=0S8Q_a78r-o
elhinné hogy komolyak a szándékaim..? vagy még valami ennél ütősebb kell..? nem tudom... teljes a tanácstalanság... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem olyan volt hogy azt álmodtam hogy az ágyamban fekszek, és a szoba egy adott pontját nézem. Ezután felébredtem kinyitottam a szemem, és megdöbbenve láttam hogy a fejem pont abba az irányba néz, de az (adott pont-ot), vagyis a fal egy részét nem láttam mert teljesen sötét volt. Tehát tömören olyan élményem volt mintha egy megmagyarázhatatlan "szemmel,, a sötétben is pont azt látnám mint világosban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | üdv.
és akkor az is tudatos álomnak minősül, mikor ilyen hamis ébredésem van, és fel akarok ébredni(mondom magamnak álmomban, hogy ébredj fel ébredj fel), mert általában rám tör a para? olyankor ilyen félelmetes hangokat hallok, meg az is megrémiszt, hogy elv. normálisan gondolkozom, viszont mozogni nem tudok...
meg óvodás koromban volt egy olyan eset is, hogy kitaláltam, hogy vajon alvás közben, álmomban, tudom-e azt mondani magamnak , hogy ez csak egy álom?....
aztán kipróbáltam, és sikerült, mert 2szer is álmomban mondtam magamnak, hogy nyugi, ez csak egy álom. és miközben ezt mondtam, az álom helyszínét, és a szereplőket felülről láttam, mintha valamiféle isten szerepébe bújhattam volna....
kicsit meglepődtem utána |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tudjátok mindig arról álmodoztam, hogy az Országház tornyai között feszített tutecen heverészve, az élet nagy problémáin elmélázva Niki Belucci melleiről nyaldossam fel a legkiválóbb szómát^^ - na jó nem pont erről -, de amióta életem szerelmèt megpillantottam, már nem vágyom másra... Érte még erről is lemondanék, de mivel êszre sem akar venni, így marad a 3 világ meghódítása... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A krisztusi tanúbizonyság pedig sztem értelmezhető úgy, hogy a jóga képességek, melyek kifejlesztèsének alighanem a legtökéletesebb vázlatát kaptuk Patandzsalitol, a Govinda-jógitol, bizony léteznek, de nagy nyilvánosság előtt bemutatni ezeket jó ha egy "embernek" van "hatalma" egy bolygó fejlődési ciklusában, és annak is Jó Oka van megtörténik...:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az én sci-fi meglátásom pedig az, hogy Krisztus már egy "előző", "másik" Brahmanda során a tökéletességet elért, vagy kaivalja kapujába érkezett lény, aki "búcsúszületésként" azt a "feladatot" kapta, rakjon le a bolygó népei számára egy közös alapot, melyben egyesíthetőek a különböző vallások alapelvei mikor a materiális fejlettség eléri a jelenlegi szintet melyben a fizikai síkon történő információ átvitel szinte határtalannak tűnik, holott roppant korlátozásoktól terhes a finomabb síkokon kezelhető jelenségekhez képest (gondolatátvitel, ...)
A jóga-szútrákból (3. rész) lehet némi elképzelésünk a szamjama-val megszerezhető tudásról/képességekről, melyek még szunnyadó potenciálként vannak jelen, és amelyekhez képest a modern tudomány legújabb felfedezései, (és várható jövőbeni felfedezései az egyre ismertebb korlátozásokból következtethetően) úgy viszonyulnak kb a jóga képességekhez, mint robotkaros lézerszike a szakócához, vagy szuperszámítógép az abacus-hoz...^^ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja és akkor kezdődtek a "gondok" mikor a badtrip 180 fokkal megcsavarás technikáját véletlen az ország sorsára (relativ makrokozmoszra) alkalmaztam, majd ebből fakadólag az ehhez képest is relatív makrokozmoszra: a bolygó sorsára...:)
Nem árt vigyázni mire alkalmazzuk ezt a számomra igen erős eszköznek tűnő "panaceát", mert könnyen a "világűrben", vègtelennek tűnő lehetőségek közepette találja magát az ember :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amugy a "tricolor alkalmazása" a badtrip 180 fokkal megcsavarás univerzális technikáját szimbolizálta legutóbbi utazásomkor oly módon, hogy
a piros szín, a múltbéli helytelen cselekedeteket, az abból fakadó szenvedést, az alsóbb ember - hitvány mulandó egó utalkodását szimbolizálja a Gondolkodó felett,
A fehér, a szenvedés/tudásáldozatból fakadó megvilágosodást, szembenézést, tiszta tudatot,
A zöld pedig a jövőbeni helyes cselekvést, a "szívcsakra (anahata) uralmát az alsóbb én felett", az alsóbb én és a Gondolkodó összekapcsolását, a felettes Én uralmának helyreállításából fakadó helyes gondolkozást, cselekvést...
Szimbolizálja.
Persze ezek csak szavak... Mégis sztem nem érdemes azon vitatkozni, a fű zöld-e ês az ég kék-e: anahata zöld, mert középen van, és alulról felfele növekszik a frekvencia úgy terül szét a spektrum/színkép a csakrákon. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jooo:)
Olyan jövőre esett véletlen futó pillantásom, melyben megfélemlítés helyett, Hoffman Rózsa által élő közvetítésben fényesre olajozott testű 5 csillagos luxuskurvák hasára morzsolja Pintér Sándor a kolumbiai rögös kólát kezelőszemélyzete számára - akik az aktuálisan besorsolt magyarok pajkoskodó, hippifesztiválozgató parlamenti többségéből állnak... :)
Aztán lehet ez egy másik, múltbéli vagy esetleg távoli bolygó megnyilvánulása volt csupán, de akkor kihívás hogy mi még jobban csináljuk, nemde?
Vagy ti nem lennétek szívesen képviselők egy hónapra ha épp besorsolnának, és csupán annyi dolgotok lenne h felügyeljetek szegény beteg politikusainkra, és úgy szavazzatok, miként a nép jónak látja?u
Persze nem lenne kötelező fullos nőkről fullos kólát szippantani, ki-ki azt valósíthatná meg, ami szívének kedves, amennyiben a magyar nép áldását adja rá! :):)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem nagytuti lesz a jövő év. bár én kerülöm a profán megközelítését a világ korszellemének, vagyis a tanulnivalót kell észrevenni és azután cselekedni, magyarul először felébredni, nem pedig alvajáróként hadonászni. más kérdés, hogy az az 1% inkább 0,001% vagy még kevesebb.
az én sci-fi meglátásom az, hogy amikor a galaxis fókuszpontja a Föld bolygóra került, és "engedélyezték", hogy elindítsák az értelem-kísérletet, akkor az a "törzs, amit kiválasztottak" a következőkről értesült: "úgy kell tennetek, ahogy mondunk, cserében hatalmat kaptok". ez a 'tevés' pedig a lehető legnagyobb megosztásban és félelemkeltésben nyílvánul meg, amiről talán csak kevesen tudják, hogy ez az Univerzumban az az újítás, amivel a leggyorsabban fejlődik a Tudat, mint megfigyelő & cselekvő & el'szenvedő'.
de ez végül természetesen teljesen tökmindegy. csak azt kívánom mindenkinek az új évre, hogy imája a köz szolgálata érdekében a lehető legnagyobb szellem meghallgatására találjon.
Buék! :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bolond az, aki azért pénzel hadsereget, hogy távoli országok földműveseinek tradicionális terményeit felégessék, hogy aztán az adójából nekik juttatott segélyen kénytelenek legyenek a Rockefellerek designerdrogmonopóliumát pénzelni!
Így foszt 2 népet egy kéz minden irányból! :)
És akkor a rablókéz által generált feketepiacrol nem is beszéltünk! Még több fegyver, még több értelmetlenül egymás ellen harcoló szerencsétlen! Zseniális, igazán zseniális!^^
Ideje lenne talán megkérdezni a 99 %-ot, mi a véleménye, h hülyére veszi az 1%! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mert ugye ha demokrácia van, abban talán lehet egyetértés a kifosztott 99% között, hogy az a maradék 1 százalék valamilyen súlyos betegségben szenved, és hogy a pszichiátria alkotmányosság felett álló egyháza akadályozza csupán a diagnosztizálásukat, biztosítja hatalmukat? :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nahh...
Asszem inkább nem írogatok készen, mert ahogy most nézem egy intellektuális összeomlás töredékei elég furcsán hathatnak a külső megfigyelőre...:)
Azért lassan sikerül integrálni az élményt, ês összegezném néhány mondatban a jövővel kapcsolatos "meglátásaim":)
Szal lehet van nagyobb eretnekség mint eddig gondoltam...:)
Azt állítom:
A Rockefellerek akkor írták alá diagnózisukat, amikor hagyták: a csemetéik demokratikusan döntsenek a pszichiátriai diagnózisokról.
Ezen diagnózisok mint tudjuk feljogosítják a pszichiátria egyházát, hogy semmibe vegyék az ember alapvető jogait, többek között:
1. Vallásszabadsághoz, szabad vallásgyakorláshoz való jog
2. Tulajdonhoz való jog
Javaslataim ennek fényében a következők:
Nem támogatom a zéró toleranciát, tehát legyen EGÉSZSÉGES pénz/hatalom mennyiség-limit. Aki efölötti mennyiségek megszerzésére törekszik, lehetne pl:
"Mániás pénzhajhász"
vagy:
"Krónikus hatalomfüggő"
esetleg:
"Beteges Gyűjtögető"
Ha a kábítószert minden további nélkül elkobozhatják a függőtől, gondolom a pénz/egyéb vagyonok elkobzását sem fogja megkérdőjelezni egyetlen alkotmánybíróság sem:)
Azért hogy hindu/buddhista elveimet érvényesítsem, büntetőjogi szankciókat nem javaslok még a legsúlyosabb betegek számára sem, ahogy kényszergyógykezelést sem, aztán ha létezik demokrácia: majd a nép eldönti mit kell kezdeni a visszaesőkkel.
Bízom a magyar nép, és az egész bolygó népe irgalmában, bölcsességében!
:)
Vajon ki az a kötözni való bolond, aki ne szavazna egy pártra, ami a közvetlen demokrácia elvei mentén (a képviselői úgy szavaznának, miként a szavazópolgárok állástfoglalnak a zinterneten!) visszaadná a kezébe a hatalmat, amivel aztán példamutatóan elpicsázhatná a hazug hatalmasságokat, akik gátlástalanul fosztogatják?:)
Ha valóban nem 10 millió bolond országa ez, márcsak azért imádkozom: legyen sokkal bölcsebb a magyar nép, mikor visszakapja a hatalmat a kezébe, mint kifosztói: használja mint olyan eszközt, amivel fényes dicsőséget szerez a magyar névnek a világtörténelem színpadán, ne pedig lejárassa azt mégjobban, miként a jelenlegi csirkefogók teszik.
Nem sűrűn adódik ilyen lehetőség lemosni a gyalázatot,
Gyakoroljunk hát mindannyian alázatot!
Ezzel kívánok én most egy mesés boldog új évet Magyarország:)
"Az ember pontosan
olyan mértékben
alkalmas a szabadságra,
amilyen mértékben
képes saját vágyait
erkölcsi láncokkal gúzsba
kötni; amilyen
mértékben
igazságszeretete felette
áll állati természetének;
amilyen mértékben
erkölcsi szilárdsága és
józan értelme felette áll
hiúságának és
önhittségének; amilyen
mértékben hajlik a bölcs
és a jó tanácsokra,
szemben a csirkefogók
hízelgésével. Társadalom
nem létezhet, amíg az
akarat és a vágy feletti
ellenőrzés hatalma a
helyére nem kerül, és
minél kevesebb van
ebből belül, annál
többnek kell kívül
kerülnie. A dolgok
örökkévalóságában
elrendeltetett, hogy a
zabolátlan emberi
szellem soha nem lehet
szabad. Saját
zabolátlansága béklyója
kovácsa.
Ermund Burke (1791)"
Ez lebegjen mindig szemeitek előtt: törekedjetek mindenkor a helyes belülről jövő meglátására, fejlesztve ezzel az intuíciótokat - ne pedig csirkefogóktól várjátok a kívülről jövő "megvilágosítást"! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kék halálfejes mond valakinek valamit? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok!
új vagyok itt, regisztráltam, hogy le tudjam írni a tapasztalataimat
volt szerencsém tavaly megkóstolni. Egészen pontosan ezt a fajtát: Psilocybe serbica var. arcana
frissen is meg szárítva. Ez közepesen erős hatóanyagú.
1. Baráti társaságban ittunk egy kis mézes teát :)
első 20 perc után azt kezdtem érezni, hogy zakatol a vonat, szaggatott a kép (valamilyen PC játékot toltunk). olyan 3/4 óra elteltével kimentem WC-re, nevetőgörcsöt kaptam. Ránéztem a WC-kagylóra, és mintha zselatinból lett volna - úgy mozgott. Egyszerűen nem hittem a szememnek, és ez kegyetlen nevetséges volt. Utána valami társasjátékot játszottunk, de nem tudtam odafigyelni, mert elgondolkodtam - régi dolgokra emlékeztem vissza, azon gondolkoztam mi az élet értelme, hogyan tovább, milyen jó ember voltam régen, példát vehetnék régi önmagamról. Szóval elmélkedtem elég sokat, sok mindenre rájöttem, hogy mi mindenben kell változtatnom az életben, és ugyebár a jövőt mindenki magának formálja - mégis mintha láttam volna előre mi fog történni.(később nem 100%-ban, de úgy is történtek meg bizonyos dolgok)
Majd felmentünk egy tetőtéri szobába - csillagokat néztünk beszélgettünk. Ott picit sötétebb volt, és azt vettem észre, hogy a laminált parketten mintha sarki fény rajzolódott volna ki. Ilyen zöldesen csillogott és minták voltak rajta. Majd egy gyerek zoknijára néztem, és átláttam rajta - láttam a csontozatát...baromi érdekes volt. Ezután a haverom lehívott a fürdőbe, azt mondja mutat valami érdekeset...megijedtem, nem tudtam mit akar, majd azt mondja nézzek a tükörbe. Mondom okés, belenéztem, majd elmozdultam picit, de a tükörképem mozdulatlan maradt. Hátborzongató volt, de érdekes :).
A mobilom kijelzője majdhogynem 3D-s kijelzővé vált. a színek kiélesedtek, és a betűk néha izegtek-mozogtak, táncoltak :D. Majd lent néztünk videókat, amiken sokat nevettünk, hallgattunk goa zenét, amiben az volt érdekes, hogy a háttérkép csak a józanoknak volt kép, mert mi nem tudtuk elhinni, hogy az nem mozgókép.
tehát összességben azt kell mondjam, egész jól alakult az est, elgondolkodtató szer, engem legalábbis jobb belátásra bírt.
2. nem mint mikor 2x fogyasztottam egyedül, mert akkor bizony szárított volt, és nem becsültem fel az adagot, majd bad trip volt, vagy nem is nevezhető annak, de mentálisan nagyon fárasztó. még mielőtt nagyon elfajult volna: történtek érdekes dolgok. beléptem a fürdőszobába, ahol koromsötétség volt - egy pillanatig végtelen nagynak tűnt a helység, azt hittem nem jutok el a villanykapcsolóig, nem találom meg...holott mielőtt beléptem, és lekapcsoltam - tudtam, hogy kb 20 cm-re húztam el a kezem :)
majd gondoltam lefekszem, de becsukott szemmel ám nem sötétséget láttam, hanem tarkabarka mintákat. és nagyon pörgött az agyam, szinte ledarálta ez a cucc, alig vártam hogy vége legyen az egésznek, itt-ott belegabalyodtam olyan rossz gondolatokba(hogy mi azt nem tudom megmagyarázni), de azt hittem nem bírom tovább, és kiszaladok a hóra...goa zene nem kellett, mert azt valamiért alapból hallottam. majd sikerült jóra gondolni, újabb érdekes dolgok jöttek: pl. rágondoltam egy tengerpartra, trópusi szigetre, egy szép szőke lányra, és bejártam vele a szigetet, lenyugodtam picit, lelassultak a gondolataim. van egy glóbuszom, arra is gondoltam, és bárhova ahova akartam eljutottam...persze ez csak egy álomszerű dolog, de végül sikerült minden gond nélkül kijönni a rosszból, és vége lett.
-ekkor másnap viszont jelentkezett némi fejfájás
-összességben csak azt tudom elmondani, mint amit már jópáran előttem leírtak: a pszichedelikum nem játék, az adagot el kell találni, mert nagyobb dózisban könnyen lehet rossz vége! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: kék
Logó: -nincs logó-
Forma: szellem
Ott kuksol a hűtőben 14 db lesz tőle party Szilveszterkor az tuti. Főleg hogy multkor 2 szétcsavart eléggé :)) És ugyanaz a széria! Boldog szellemekben gazdag új esztendőt kívánok!!!
hatásvadász |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 6715.
Itt is dettó, mint a Defqon-os képen. Ar arcuk kicsit kifakult szegénykéknek. :) Biztos kalandos volt az ide vezető útjuk :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 6714. most néztem meg, szóval nyugodj megszépen. :D akinek olyan színű mint azon az 5 képen az örüljön ennyit tudok mondani. :)
maniec |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De az nem sima kék hanem zöldes kék !!! a kettő nem ugyan az :) nem csak az hogy világosabb,hanem nem rendes kék ezt akarom elmagyarázni,miért nem lehet ezt elhinni,szerintem itt már minimum vagy 3 fajta megy !!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ennél a-szerintem fölösleges-színen vitatkozó postoknál lehetne aláírást biggyeszteni, szerintem áttekinthetőbb lenne ez a beszélgetés
az enyém világos, leginkább türkizkék, olyan, mint 6712nél, és 6713 mintha tényleg picit sötétebb lenne, de lehet tényleg csak a fényviszonyok miatt látom így..
és érdekes módon inkább az eleje foltos, a hátulja szinte egyáltalán nem
marty |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 6713.
a 6712. ben lévő képet ami egy női ruha :D nézted ? szerinted a Tiéd olyan színű ??????????????????? komolyan mondom idegbajt kapok :D két különböző színről beszélünk,az 5 fotódon nagyon minimális árnyalat különbségek vannak !!! A MIÉNK NEM ILYEN FOGJÁTOK MÁR FEL !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 6703-as képen található szellemet lefényképezem rendes fényképezővel, hátha az eloszlatja a kételyeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 6709.
Mindegy ezen fölösleges,veszekedni !!! :) a miénk zöldes kék,és kibaszott halvány,a másik a sötét kék !!! és ilyen sötétről nem egy fotó van a neten !!! :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 6708.
Fényképezéstől függetlenül? Nem tudod, hogy hogyan készültek azok a fotók. Ez azért így erős, hiszen ott van mobilos képtől kezdve a scanneltig minden. Pl. bizton állíthatom, hogy a fotóalany valóságban kicsit sötétebb mint ahogyan a kép visszaadja a Defqon-os fotón! A Defquon viszont hozzá képest lilásnak tűnik pedig az igazából sötétkék!!!
Sok múlik a szállításon, sok jó szellem kis helyen is elfér, így az arcukról lekopott egy kicsit a szín gondolom :D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | érdekes amiket írsz, kicsit az jön le belőle nekem(bár lehet csak ezt akarom belehallani), hogy nem a tartalma az igazi különbség, nem is az, hogy mekkora a kontroll(mert ezeket végül is lehet simán is álmodni), hanem, valamiféle átélési minőség.
ez a nappali előkészület, meg kicsit olyan mint a trip-nél a setting :D
köszi a könyveket! |
| | | | |
|
