|
Legfrissebb hozzászólások (1343 - 1352) (Témakör: Aktuális drogtémák)
| | | | | | | | | | Na, de ki szeretné magáról beismerni, hogy függő, főleg ha illegális anyagtól függ? Azt nem szokás reklámozni, inkább mélyen titkolni. Ha nyíltan lehetne vállalni a saját drogos élményeket akkor sokkal hamarabb kiszűrődnének azok, akik már átléptek a problémás szerhasználó kategóriába. Félreértések elkerülése végett mondom: nem drogozni kell nyíltan (azt diszkréten kell), hanem vállalni azt, hogy kipróbáltál XYZ szert és ilyen olyan élményeid voltak tőle, anélkül, hogy durván lenéznének, paráznának tőled, hogy megrontod őket, vagy csak halálra aggódná magát a környezted miattad... Ezek a drogos sztereotípiák nagyon sokat ártanak azoknak, akik nem tartoznak a sztereotípiához.
Ha nem lennének drogok attól még ugyanúgy lennének hajléktalanok, tolvajok, hazugok stb. Nyilván durva szerhasználat el tudja torzítani a személyiséget negatív irányba ezért ha minden szerhasználót nézzük biztos többször találhatjuk meg ezeket, ebből lett a sztereotípia. Mivel a normális szerhasználókat nem látod az utcán meg amúgy se nagyon mondod meg sokról, hogy használ valamit ezért ő belőlük itthon nem alakult ki sztereotípia. Amerikában a sorozatokban már van egy ilyen van munkám, családom, de van, hogy elszívok egy dzsót sztereotípia kialakulóban, de itthon ez még sehol sincs.
Sok ember, aki nem drogozik az mérges azokra, akik drogoznak. Mert, aki drogozik az olyan a szemükben, mint aki csalna. Ő jól érzi magát, doppingol.
Jah, de hogy neki mi köze más saját személyes ügyéhez na ez a költői kérdés! Ő is drogozhat, de ehet fél kiló csokit is, vagy őt boldogíthatja az, hogy ő nem csal és megjutalmazza a sors érte. De nem, inkább mást elítélni, az a nyerő.
Ha nem lennének drogok attól még ugyanúgy lennének csövesek, meg olyan emberek, akik szarnak a társadalomba és abba, hogy dolgozzanak.
Aki alapból okés szinten van abból ritkábban lesz függő, tehát az okés szintet kell megteremteni. Ha ez nem megy, mert szarság válság van akkor meg nem kell csodálkozni, de ezt ne a drogokon verjék le és főleg ne a fogyasztókon. Aki meg problémás fogyasztó az szégyenkezés nélkül kérhessen segítséget.
A drogozást viszont nem kell promózni semmilyen szinten. Persze mindig promózva van pl. az alkohol hisz inni lehet nyíltan, még ha nem is lennének reklámok akkor is a fiatalok látják, hogy piálni menő, meg mindenki piál, de ezzel úgy se lehet mit csinálni.
Szóval 1-2 szert leszámítva (pl. gomba, lsd, mdma) sokkal jobban jár az ember, ha nem próbálja ki. Megtakarít pénzt és egészséget magának.
"A dohányzásról nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá." tündököl az elmés tanács a cigis dobozon. Kösz, de elkéstél...
Viszont, aki nem kíváncsi a szerekre (ez a kisebbség, ha legál dolgokat is belevesszük) az tényleg ne próbálja ki. Aki meg kipróbálja az tudja mit próbál ki és nem árt ha hozzáértő szemek figyelik, hogy időben felismerhessék, ha ő problémás szerhasználó jelölt.
Szóval a tiltás és a szabályozás az két különböző dolog, de a legtöbb ember nincs jó véleménnyel a drogozásról (a piálás viszont sok esetben menő és laza) így az egész téma egy nagyon félelmetes, nagyon veszélyes, nagyon sötét, nagyon negatív emésztőmocsárban rohad és akik mást képviselnek azok kurva nehéz helyzetben vannak és emiatt nem is lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy "vannak nem problémás szerhasználók".
Olyanok hozzák a törvényeket, akik nincsenek képben. Ez a fő probléma, ameddig ez így marad -márpedig ha a fideathen múlik így fog- addig szarabbul jön ki a társadalom az egész kérdésből, de megszoktuk ezt már ugye más kérdésekben is.
Sírva nevet a magyar. :-/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem érdekes a vita a néha felbukkanó indulatokat leszámítva (nemám, azoktól még érdekesebb lesz oh yeah!).
Divine érdemes figyelembe venni azt, hogy önmagunk szétbaszására rengeteg módszer van. Lehet ezt heroinnal (könnyebben mint fűvel), de most a kilátástalan hajléktalanok vagy kiskorukban durván sérült emberek, rossz családdal, munka nélkül sokszor szerhez nyúlnak. A tehetősebb heroinhoz, a kevésbé az piához vagy szipuhoz. Lényeg, hogy elszakadhassanak a számukra amúgy borzalmas valóságtól.
Mivel az utóbbi 2 szer legális ezért még nagyon szólni se lehet érte, de végeredményben egyik se fog elmenni dolgozni és mindhárom szerrel prímán le lehet épülni maradandóan. Ez a lehetőség tehát bárkinek adott.
A törvény tilt, a tiltás általános kell, hogy legyen ez világos. Viszont attól még, hogy tiltja attól még drogozni fognak sokan. Ha ez így van akkor sokkal jobb, ha ellenőrzött körülmények között teszik ezt. Jobb azért, mert aki függő lesz azt hamar felismerhetik, jobb mert kevesebb az egészségügyi kockázat. Ezek elég jelentős pénz megtakarítással járhatnak, szemben azzal amikor már masszívan függőket, mindenféle egészségügyi bajjal kell kezelni, nem ritkán reménytelenül.
Sajnos számokat nem tudok, de engem is érdekelne mennyibe kerül tiltani és mennyibe kerülne valami engedékenyebb, de egyben ellenőrzöttebb stratégiát folytatni.
Az, hogy a társadalom nem akarja, hogy sok legyen a drogos mert azok nem dolgoznak stb...oké, de ha itthon az emberek többségének nehézségei vannak munkát találni -vagy egyáltalán nem is kap, esetleg valami durván rabszolga melót, hogy épp ne haljon éhen- szóval egy ilyen felállásban az emberek szenvednek. Aki szenved az gyakran szerhez nyúl. Aztán ezeknek az embereknek mivan ha vannak gyerekei, akik már egész korán kapják az ívet, hogy milyen kilátástalan minden. Egy ilyen ember, ha belövi magát és megtapasztalja a teljes gyönyört meg a veszélyes világtól való elszakadást...hát annak nem kizárt, hogy ez az egyik, vagy a legjobb élménye az életében.
Ha amúgy érdekelnék dolgok és motivált lenne az életre akkor sokkal kevésbé valószínű, hogy szerhez nyúl. A tiltás tüneti kezelés, nem a drogfogyasztás a fő probléma se itthon se máshol a világon.
Persze van, hogy egy rendezettebb körülményű ember elkezd drogozni és motiválatlan lesz, illetve hát motivált lesz, de főleg csak arra, hogy beálljon. De ki lesz ilyen? Részben genetika, javarészt meg minden más. Ha egy tökéletes világban élnénk nem lenne szükség drogokra, de nem abban élünk szóval akár tiltják akár nem, sokan vissza fognak élni valamilyen szerrel, mert ez az ő megküzdési módja. Inkább tanítani kéne az embereket stresszt kezelni, lazítani, adni nekik lehetőséget, hogy tanácsért forduljanak. Teljesen más az, ha az ember nagyjából tudja ő maga miért fogyaszt egy szert, mintha még azt se ismerné be magának, hogy függő... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én+te+ö=gén
Nem, nincs szükség arra, hogy beállítsalak valamilyennek. Egyrészt, hogy milyen vagy nem is tudható, hisz csak azt látni amit írsz, másrészt ezt mindenki tisztán láthatja, és véleményt formálhat róla. Arról, hogy milyen lehet egy olyan ember, aki promózza a hernyót, de önmaga nem szúr még véletlen se, csak sejtéseim lehetnek.
Arról írtam, hogy a kolléga a falnak beszél, meg hogy szokás szerint csúsztatgatsz, pl hogy a morfin nem kábítószer, mert ami a gyógyszerkészítményben van, nem kábítószer, de nem ám. De a zuglaborban előállított vagy esetleg pont gyógyszerből kivont morfin az már kábítószer. Csak tudnám mi az eget verő különbség a kettő közt ? És persze azért mert a gyógyszerben lévő morfin kivétel, ebből rögtön következik, hogy aki morfiumot használ, az nem visszaélést követ el. sőt valójában olyan, hogy visszaélés nincs is, ez csak egy rossz elnevezés. Ez igen éles logikai okfejtés :D Majd a bíróságon is ezzel érvelj, hogy nem követtem el visszaélést, mert mondjuk az efedrin nyomai a vizeletben orcseppből származnak és nem csikófark teából (csak azért ezt hoztam fel mert a mákteás morfint nehéz kimutatni). Legalább jókedvre deríted a bírót és talán enyhébb büntit szab ki.
Amúgy meg nem "beleszólok", hanem hozzá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az 5318. meg nem is tudom, honnan jött. Nem azért üldözik a drogfogyasztókat, mert hogy elkövetnek valami másik bűncselekményt. A társadalmi érdek ebben az esetben az, hogy ne legyenek egészségükben megrokkant, fizikailag legyengült, a munkában motiválatlan állampolgárok, mert így egy idő után összeomlana az állam. Persze a munkában nem mindenki lesz motiválatlan, de nem is mindenki öl embert, akinek fegyvere van, mégis szabályozásra szorul a kérdés, mert az állam nem vállalhatja egy ember "felesleges" halálának kockázatát sem, abban az esetben, ha valaki olyan kezébe kerül a dolog, akihez nem való. Az egészségkárosító hatás meg szerintem nyilvánvaló, mert pl. egy kis spuri azért megpörgeti a szervezeted rendesen, és elcsapja az étvágyadat, a szervezeted éhezik, és több órán keresztül fel van pörögve a semmire. De ez csak az evidens része, nyilván értelmes, elfogulatlan orvosok is el tudják szépen mondani, hogy milyen az, amikor ezektől a szererektől megborul a tested homeosztázisa, az meg kínlódva próbálja visszaállítani, meg egyéb cifra dolgok. Nem véletlenül nem adják már a katonáknak sem (hivatalosan?), hiába azért találták ki. Szóval én is utálom, hogy mondjuk nem jutok néha tiszta, szép MDMA kristályhoz, pedig én tudnám felelősséggel használni, de megértem, hogy az állam nem költ rengeteget szabályozásra, laboratóriumi vizsgálatra, állatkísérletekre, pszichológia vizsgálatokra (hogy alkalmas vagyok-e a tudatos fogyasztásra stb.), és az alapján egyéni engedélyek kiadására, amikor a tiltás sokkal olcsóbb, és kevésbé kockázatos. Vagy teljességgel dekriminalizálni kéne? És akik veszélyesek magukra, vagy még inkább másokra? Vagy akkor minek szabályozzuk az autóvezetést, a felhozott példánál maradva? Van, aki rohadt gyorsan is jól vezet, jobban, mint mások a sebességhatárt betartva. Vagy akkor minek szabályozzunk bármit is? Kire legyünk tekintettel? Hol a liberalizmus és a szabadság határa? Nehéz kérdések. (Persze az egyén szabadsága ott ér véget, ahol a másiké kezdődik, de azért a 21. században már kicsit látható, hogy összetettebb a dolog. Mert ha tudod is felelősséggel használni az adott szert, de a társadalom java része még nincs felnőve hozzá, és mondjuk kibaszik magával, mert totál függő lesz, elhanyagolja a munkáját stb., akkor azért azt te is meg fogod érezni, amikor mondjuk senki sem vásárol tőled egy adott szolgáltatást, vagy bármit, mert nincs rá pénze.)
P.S.: Ne haragudj saamaan, hogy Sámánnak neveztelek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem akarok beleugatni a dologba, mert egyrészt Gén megint kitilt ;D, másrészt meg nem akarom megismételni a vitát, ami anno az RC topikban lezajlott, de! (Vau, vau! Vau!) Egyrészt Sámán, én egyetértek veled, másrészt meg úgysem tudod meggyőzni Gént erről, mert már próbáltam. De azért néhány észrevétel:
"a saját tudatalatti folyamataiban lehet keresgélni az akaratlan cselekvések okát"
Jah, a tudati folyamataidat egy rakat ingerületátvivő anyag, hormon, meg kemikália befolyásolja/irányítja, plusz még egy rakat olyan dolog, amiről fingunk sincs. Ha egy szer ebben a rendszerben megborít valamit, akkor már nincs hová tudatoskodni, mert az a tudat már régen nem ugyanaz a tudat. Különben is, ha mondjuk a tesztoszteron elég frankón irányítja a nemi vágyadat, akkor miért elképzelhetetlen, hogy egy drog meg mondjuk más dolgokra sarkall, mondjuk arra, hogy fogyassz még belőle. És persze nyilván lehet ezt a dolgot értelmes mederbe terelni, de sokkal jobb, ha az embernek nem kell ilyen dolgokkal küzdenie. Meg azért a fiúk azt is sejtik, milyen ha az ember már nem dugott egy hónapja, aztán emiatt erősen lecsökken az igényszint, de az orgazmus utáni pihegés közben oldalra nézve, amikor visszatért a józan ész, megrogyunk tettünk súlya alatt, és ott mélyen legbelül zokogunk. :D
Élő és élettelen? Vírus? (De ez csak kötekedés.)
"Viszont a drogfogyasztás nagyon messze van attól, hogy a következményei ennyire automatikusan megjósolhatóak lennének a szertípus alapján."
De valamiért mégis így alakult a sztori, hogy az átlagember, ha herkásról hall, akkor valami lepukkant, szétszúrt karú dzsankira asszociál. Pedig volt idő, amikor még senki sem ismerte Európában még az ópiumot se nagyon, aztán megismerték, és kialakult ez a kép? Mi az oka? Valószínű, hogy ez lett a kollektív konzekvencia sok egyedi tapasztalat összegződése után, ami persze nyilván nem szól a kivételekről, és meglehetősen általános, de nem nélkülözi az igazságot alapot. Az ember meg csak úgy élhet túl, hogy tudja, hogy a medve megzabál, ezért ha meglátom, elhúzok a sunyiba. Pedig bizonyára ez sincs mindig így, mert van, amikor a medve nem alszik, csak megdöglött. Pont így nem kockáztathat az állam sem, nem keresgélheti a kivételeket, mert végesek a tartalékai, és vannak ennél társadalmilag fontosabb célok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | deeptrip: Nem hinném, hogy a tabletta porrá törése nagy gondot okozna olyannak, aki egyébként is elpepecsel azzal, hogy a porokat oldattá alakítsa és ezáltal szúrható formába hozza. Az ekit orrba szippantós emberek is meg tudták csinálni a tabletta-porítást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az nem lehet amúgy, hogy az ekit azért nem szúrták annyian mert tabletta formában van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | saamaan: Érdekes kérdés, hogy a "törvény elötti egyenlöség" elve mennyire sértheti-e az "ártatlanság vélelme" elvét? Pl. a kábítószer birtoklása azért büncselekmény-e önmagában, mert FELTÉTELEZHETÖEN más büncselekményeket követ el az illetö a kábítószer hatása alatt? Lehet a feltételezésnek olyan alapja, hogy "valaki más valahol máshol már elkövetett ilyet"? Soha az életben nem lett kiszámolva, hogy a drogfogyasztók hány ezreléke követ el valamilyen egyéb büncselekményt a kábítószer "miatt". Szerintem a törvény elötti egyenlöség egyáltalán nem terjedhet ki arra, hogy akár fiktív, akár általánosított, akár konkrét személyek korábbi büncselekményei alapján egy teljesen másik személyröl jövöbeli büncselekmények elkövetését feltételezzék!
Mennyire megalapozott a társadalomra káros következmények feltételezése, ha csupán abban hasonlítok egy korábbi bünelkövetöre, hogy ugyanaz a molekula van a birtokomban, mint neki?
Mennyivel nagyobb hasonlóság egy molekula birtoklása, mint mondjuk a hasonló börszín, etnikum, vallás, stb. (ezek tekintetében ugyebár tilos figyelembe venni a csoportbatartozást/hasonlóságot)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | carvalito: Komolyan beleszólsz a beszélgetésünkbe csak azért, hogy engem értetlennek és hazugnak állítsál be? :)
A Btk.-ban nincs külön visszaélés és nem-visszaélés kategória, hanem a szabályozás igenis anyag-alapú. Az egyes morfin- és kodeinalapú _gyógyszerkészítményeket_ a "Kábítószertartalmú kivételek 3. jegyzéke (K3)" tartalmazza. A kiszerelés hatóanyagtartalmának függvényében ezek tehát NEM minösülnek kábítószernek. Viszont ugyanazokat a (morfin- és kodein-) _hatóanyagokat_ a K2 jegyzék is tartalmazza, ahol pedig kábítószernek minösülnek. Gyógyszerkészítménnyel tehát nem lehet kábítószer-büncselekményt elkövetni (kivétel: kiskorú kínálása, "kóros szenvedélykeltés"); e tekintetben tehát nem számít, hogy "kéz alatt vetted".
saamaan: Örülök, hogy egy mondatban említed a szertípust és a szerhasználati kultúrát! Evidens, hogy a szer/-típus meghatározza a hatásokat - de én a következményekröl beszéltem. A szer/-típus nem képes meghatározni pl. a használat körülményeit - azokat a szerhasználati kultúra határozza meg. Ennélfogva a szerhasználat következményeit már sokkal inkább a humán paraméterek határozzák meg, mint a materiális paraméterek.
A felhozott példáiddal kapcsolatban értem az érvelésedet, de szerintem a példáid is inkább a szerhasználati kultúrára vonatkoznak. Nincsen olyan szer/-típus, aminek ne lenne káros túlhasználata (csak legfeljebb szürreális mennyiségekkel).
"a különböző szerek mellé nem véletlenül alakul ki meghatározó szerhasználati kultúra"
A szer/-típus vs. szerhasználati kultúra relevanciájára nagyon friss példa a mefedron, 4-MEC, stb.: A partyarcok automatikusan orrba szívják, a dzsánkik pedig automatikusan vénába szúrják. Két éve gyk. senki sem jósolhatta meg a szertípus alapján (katinonok), hogy e szereknek jelentös intravénás használata fog kialakulni. Hiszen a hasonlóan stimuláns típusú MDMA-nak sohasem volt jelentös injektált használata. Az új katinonok viszont eljutottak az injektáló szubkultúrához is; ezért állítom, hogy a szerhasználati kultúra jobban meghatározza a használatot, mint a szer/-típus. |
| | | | |
| | | | | | | | | | saamaan:
Feleslegesen vitázol vele, nem érti, mert nem is akarja érteni. Egyébként most sem mond igazat. Nem a szer tiltott ez egy hatalmas félreértés. Hogy nevén nevezzük a gyereket: kábítószerrel való visszaélés. Tehát nem használat tilos, hanem a visszaélés. Amikor kapod a morfint vagy a kodeint receptre nem követsz el bűncselekményt, viszont ha kéz alatt veszed igen. |
| | | | |
|