 |
Legfrissebb hozzászólások (13091 - 13100)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Vicces mert magamra emlékeztetsz. :) Na mindegy, engem se tudott más meggyőzni, kellett hozzá egy bizonyos szintű megtapasztalás. Mindenki járja a maga útját, peace. :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Igen, sajnos a link nélkül is tudtam, hogy kiről van szó és melyik könyv. Azzal a könyvvel azt játszottuk egy barátommal, aki ajánlotta nekem, hogy mondott egy random számot, én felcsaptam azon az oldalon, és rámutattam minimum egy orbitális logikai hibára vagy tárgyi tévedésre. Amit a materializmusról írsz, az is egy félreértés: nem az a materialista, aki az anyag egy adott modell szerinti létében hisz (ez megint csak hit lenne), hanem aki nem hisz olyan dolgokban, amit nem lehet megfigyelni. Kicsit konkrétabban, a mi hitünk az, hogy minden jelenség fizikai jelenség, nincsenek "síkok". A kvantummechanikás állóhullámos szöveg pedig egy óriási félremagyarázása a kvantumjelenségeknek, Béla bácsi sajnos rosszul használja a fizikai fogalmakat, valószínűleg nem igazán érti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A kvantum fizika ehhez képest pont hogy egy spirituálisabb irányba tereli mostanság a valóságról alkotott elképzeléseinket. Pl.: ilyen, hogy anyag (ami ugye a materializmus alapja) nem létezik, csak egy illúzió, mivel az atomot lebontva is rájöttek, hogy nincs egy alap részecske, és amit mi szilárdnak érzékelünk azok besűrűsödött állóhullámok. Persze minden viszonyítás kérdése, a te szemszögedből az anyagnak szilárd a halmazállapota, mert olyan rezgésszámra vagy behangolva, hogy számodra szilárdnak hatnak a tárgyak. A rádióhullámok mégis gondtalanul átmennek a falon. Ott van a fénysebesség. Ugye alapból ~300k m/s. Ha távolodsz a fénytől, vagy közeledsz hozzá... akkor is ugyanennyi. Szóval bizonyos szempontból egy helyben állunk, nem mozdulunk semerre. Aztán, hogy egy alapvető dolgot említsek: a gondolatok. Az ember mindent anyagi eszközökkel tud mérni, ami ezen a tartományon kívül esik azt nem tudjuk mérni. A tudat is ilyen. Nem tudod megmérni semmivel sem, hogy a másik mire gondolhat. A témában most olvastam el egy magyar fizikus könyvét, aki ugye már a munkájából adódóan is materialista nézeteket vallott, aztán mikor jobban beleásta magát a témába *PUFF* írt egy könyvet melyben pont fizikai törvényekkel védi meg a spiritualitást, a lélek hatalmát. Nem akarok hittérítő lenni de ha jobban körülnézel Te is rájössz, hogy nem minden az, aminek látszik. :)
Ha érdekel valaki a téma:
http://egeszsegsuli.ewk.hu/feltolt/balogh-bela---a-vegso-valosag.pdf |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Á gyerekek, kiakadok :) Való igaz, néha nem tudom értelmesen kommunikálni a gondolataimat. Talán így: materialista vagyok, olyan értelemben, hogy nem hiszek semmi olyan dologban, amit nem támaszt alá olyan tapasztalat, amiből logikusan következne a léte. Nem foglalkozom istenekkel, lélekkel, világtudattal és hasonlókkal, mert szerintem nincs, de legalább is megfigyelhetetlen, ergo kívül esik a valóságunkon, tehát mindaddig fantázia marad, amíg nem tudjuk megfigyelni - akkor viszont már része a valóságunknak, fizikai kölcsönhatásba lépünk vele, magyarul mégis fizikai jelenség. Én abból indulok ki, hogy tudományos módszerekkel MINDEN megismerhető előbb-utóbb. Ha így szemlélem az életet, akkor ugye minden élőlényt, saját magamat is "csak" egy kémiai gépnek tartom. Ez a "csak" nagyon meg tudja ijeszteni azokat (most nem rátok gondolok, senkit sem szeretnék címkézni, nem ismerjük egymást), akik képtelenek elfogadni, hogy egyrészt semmi különleges nincs a saját létükben, másrészt a gondosan felépített "önmaguk" egyszer biztosan meg fog szűnni. De ha a létet az observer szempontjából nézed (ezen a fórumon szerintem mindenki vágja, hogy mire gondolok), a testedet, a gondolataidat és az érzéseidet pedig kémiai folyamatoknak látod, előbb-utóbb elfog az érzés, hogy univerzálisan minden mindig egyensúlyban van. Ez nem a felelősség elhárítása, ez valójában a felelősség teljes vállalása, mert azt mondom, hogy SEMMI nincs, ami alakítaná a sorsomat saját magamon és a szűkebb környezetemen kívül, nincs pillangó-hatás, nincs semmilyen felsőbb hatalom, csak a kémia.
Ez nem azt jelenti, hogy az életünknek nincs jelentősége, hogy a szeretet ettől nem lenne valódi, vagy hogy nem érdemes a szaros kis VÉGES életünk során lehetőleg nagyon sok jót tenni. Ha nem félsz a végtől, mert TUDOD, hogy eljön, reménytelenül, hirtelen nagyon tudod értékelni az életet és az emberségedet. Eddig az off-topic, ha egyáltalán valaki el bírta olvasni ezt az agymenést, amit mindjárt kitörlök, mert már én is unom :D
Ami a bolygó tönkre vágását illeti: szerintem az ember kevés ahhoz, hogy kipusztítson minden életet. Vannak fajok, amik évmilliók óta változatlanul jelen vannak, olyan szinten tökéletesítették a túlélést: medveállatka, csótány, gombák, hogy csak a legcukibbakat mondjam. Az ember lehet, hogy kipusztul, de maradnak itt olyan életformák, amik mindent túlélnek, az evolúció pedig sosem áll le, ha mi leléptünk, ki tudja, milyen létformák fejlődnek még ki. Van ugye az, hogy ha az univerzum keletkezésétől számítva eddig a pillanatig mindent egy évbe sűrítenénk, az emberi civilizáció 1 perccel december 31. éjfél előtt jelent meg. Ez semmi! Egy heveny viszketés vagyunk csak, nem kell tőlünk félteni semmit. Magunkat kell féltenünk, ezt a hihetetlenül komplex és érdekes információhalmazt, amit a napfény és a kémiai reakciók évmilliók alatt létrehoztak. De ha azt nézem, hogy milyen szinten tér el a gondolkodásunk akár csak a szüleinkétől, úgy érzem, nincs sok félnivalónk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gratulalok
A Daath Iranban is olvashato, pedig sok oldal le van tiltva :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az igazság az, hogy a buddhizmus és Buddha személy sosem került egy olyan hatalom kezébe, amely Jézussal megesett, habár a kollektív problémába beletartozik az, ami Kínában és Tibetben történik.
az összehasonlító-vallástörténetre tartozik, hogy bevezesse a kíváncsi személyt eme szintű kérdés megválaszolásába. Mircea Eliade-t ajánlom, élvezetesen és kimerítően ír Buddha bá és JC Boy életrajzáról.
amennyiben jobban körül szeretnéd járni a kérdést a későbbiekben, érdemes egyenesen a tanításaikat összehasonlítani. ez egy hosszadalmas és komplex feladat, de megéri a fáradtságot. tudni érdemes, hogy közös tudásból merített mind a két 'próféta'. az is fontos párhuzam, hogy úgymond az ős- és ókereszténység, tehát a tudás valódi letéteménye az arab világban (és annak misztikus csoportjaiban) élt és fejlődött tovább, míg a buddhizmusnak úgymond sosem kellett rejtőzködni, üdvözölt vendégek voltak a szerzetesek és mesterek a királyi palotákban, és sokkal nyíltabban beszéltek a létről, mint azt nyugaton a kollégák tették.
szóval azt gondolom (a durva lebontás szintjén), hogy egy átlagos keresztény sokkal alacsonyabb tudatossági szinttel rendelkezik, mint egy átlagos buddhista, ugyanakkor Jézus tanítása nyomán szintén kapcsolódni lehet az emberiség kollektív bölcsességéhez. (a kérdés részletesebb tárgyalásába a terjedelmi korlátok miatt nem megyek bele, ez inkább egy javaslat volt, hogy milyen irányban érdemes kutatómunkát végezni, amennyiben érdekes a téma.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 715. "Újra mondom, a bolygó ökológiai egyensúlya sosem billen ki, legfeljebb nekünk nem tetszik a változás. Fajok keletkeznek és halnak ki, ez természetes, nem kell hozzá ember sem. Aki a pusztulást nem tudja ugyanolyan természetességgel elfogadni, mint a keletkezést, az pont a lényeget nem érti."
veszélyes álláspont. nélkülözi az ember tudatossági szintjének nyilvánvaló szerepét. míg teszem azt a nyárfák, a páfrányok, az őzek vagy a rigók, a galambok képtelenek kipusztítani avagy felvirágoztatni kollektív fajokat > faunákat, az ember nyilvánvalóan képes. ez a felfogás nélkülözi a felelősséget, ráadásul inkább hárítja, hiszen alárendeli magát egy kivetített hatalomnak, amit beavatás hiányában nem ismer fel helyesen. be careful. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | acid rain,
nemáááá
1. már igen rég elhagytuk kanzaszt if you know what i mean
pls read, observe, cognize before responding
2. igazán nagy csodálatomra és örömömre szolgálna, ha ahelyett, hogy zsigeri reakciókat verbalizálsz, majd begépelsz, például arról, hogy én, mit, hogy, miért, nkább leírnád, hogy te most mit akarsz mondani?
3. az előző két pont figyelembevételével felkérlek, hogy próbáld meg felismerni, hogy a mondanivalóm nem a "mi" civilizációnk kipusztulását és nem "jajjmán" szinten fenyegető veszélyekről, hanem az életet, mint celluláris tudatosság-élményt _teljesen_ kipusztító, jelen valóság/ legrosszabb iteráció/extrapolációról szól...
kinevetni ér, de akkor kérjük a kinevetés magabiztosságának előfeltételeit...
ugyebár, amikor az eredeti hozzászólásomban azt nyomatom, hogy mindenki, aki megérti esetleg, hogy miről van itt szó, az nyomatékosan kötelezetté válik arra, hogy tájékoztasson, boldogság-pillanatok átadásával, vagy a helyzet részletezésével...
szóval megérte én, ha nem mered megérteni, elkönyveled paranoid lehetőségnek... mert persze az is. egyfajta hiányérzet. élet nélküli tudat. tudatosság nélküli élettelen tudat. érzelemhiány. spirituális vákuum...
ezek lehetnek a kellemetlen következményei a jelenlegi nem túl balanszolt helyzetnek... még akkoris, ha most nem látod be, hogy ez most nem igazán harmonikus egyensúly...
http://www.youtube.com/watch?v=OS3KoOiMxQc |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a fenti mondatoddal fémjelezve, bármit megtehetünk a bolygónkkal, az semmise nekije"
Jajj, valahogy éreztem, hogy nem fogod érteni, amit mondok. Nincs nem-egyensúlyi állapot. Az egész ökoszisztéma folyamatosan egy változó, de egyensúlyi állapotban van. Pl. hála nekünk, kihal valami nagyon fontos faj, ami miatt kipusztul minden, amit megehetnénk => kipusztulunk mi is => a maradék ökoszisztéma ismét egy egyensúlyi helyzetbe kerül, csak mi már nem vagyunk benne. Amúgy nem hinném, hogy az emberiség kipusztítaná önmagát, hatalmas túlélők vagyunk, ráadásul nagyon sokan. Amit az ember elektronikus transzcendenciájáról írtál, azt tetszett :) Ajánlott olvasmány: Robert Anton Wilson - Prometheus Rising. |
| | | | |
|
