 |
Legfrissebb hozzászólások (12081 - 12090)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hexym:
Igen, pont ezt akartam még hozzáírni, hogy ugyanez a mechanizmus segít az egyéb módosult tudatállapotok, pl. az álmok felidézésében is! Ott is a folyamat elkezdése indítja be a visszaemlékezést: amint konkrétan leírod az elsö, homályosan eszedbe jutó dolgokat, arról további, egyre konkrétabbak fognak beugrani. Lehet, hogy néha kicsit várni kell (és ellazulni, hogy az "üres térbe" beugorhassanak a távolabbi asszociációk is), de mindenképpen el kell kezdeni magát a folyamatot, mert az nagyon belendíti saját magát, a puszta várakozással ellentétben. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Köszönöm a választ. Egyébként ennek van köze az álmokra való emlékezőképességhez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hexym:
Szabad-asszociációs technikák, pl. napló írása-rajzolása az élményröl. Érdemes rákészülni úgy, hogy elötte már jópár órával kikapcsolod a netet és otthon, egyedül nyugis zenét hallgatsz :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A prevencióval nem lehetne segíteni ezen a helyzeten? Úgy értem a bűncselekmények legnagyobb részéért a szegénység okolható. Ha felemeljük az embereket az élhetetlen körülményekből akkor sokat javulna a helyzet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ifjúszent:
Érdekes a témafelvetés, viszont az Emoto-féle vizes "kísérlet" egy nagy pszeudotudományos kamu (rajta kívül soha senkinek nem sikerült duplikálnia), vagyis ö gyakorlatilag csak egy híressé vált fényképalbumot publikált, aminek nincs köze tudományos kutatáshoz.
Amúgy meg naná, hogy "beragadt" a társadalomba a büntetés, hiszen még itt a leginkább emberi jogokat értékelö nyugaton is csak idöszakosan tudjuk meghaladni azokat a sötétebb idöszakokat, amikor egymás kiirtása - nemzeti vagy vallási háború formájában - abszolút elfogadott közös tevékenység. A "szemet szemért" elv régebbi lehet, mint az Ószövetség (ahol le van írva, és amit a nyugati-keresztény értékrend inkább adaptált, mint felülírt a jézusi "ha megdobnak kővel..." elvekkel). Valahol érthetö, hogy az áldozat vagy hozzátartozói egyenlöségét és az igazságérzetét sérti , ha egy tettes konszenzusalapú morális visszacsatolás nélkül követhet el emberellenes tetteket. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy nem a büntetés súlyossága, hanem annak elkerülhetetlensége az igazi bünmegelözö tényezö!
Ilyen szempontból a legnagyobb emberi jogi lépés a halálbüntetés eltörlése volt, mert az valóban ad valamiféle elméleti esélyt a megváltozásra. Viszont a megbocsátás csakis a megbánás és jóvátétel kombinációjában, és csakis ezek következményeként merülhet fel egyáltalán - e kettöt viszont nem vetted bele a fejtegetésedbe. A megbocsátás önmagában elégtelen erkölcsi visszajelzésnek, mert nincs prevenciós és közösségi jelzésértékü ereje. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mennyit segít rajtad az ha ezen gondolkozol? :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok, remélem a jó témába írok.
szeretnék kérdezni valamit. ismeretes a programozás szó, talán hallottatok már annak a japán tudósnak a kísérletéről, aki vízkristályokat (vagyis megfagyó vizet) tett ki különböző "programoknak", szavaknak és zenéknek. a kísérletben minden pozitív, illetve harmonikus szóra és zenére szimmetrikus kristályok alakultak ki a jégben, és minden ellenséges és diszharmonikus programra pedig torz kristályok alakultak ki, vagy éppen ki sem alakultak. a kísérlet azért érdekes, mert a testünk is javarészt vízből áll.
olvastam nemrég egy programról, amit nagyjából így tudok fordítani: "elkövető-áldozat hibázató játék". e játék nagyjából a szemet-szemért elven működik; "az, aki áldozat volt, később visszatér elkövetőként". ez a karma-gyár.
szóval a kérdésem az, hogy vajon társadalmunk effajta jutalmazó-büntető rendszere mennyire ragadt be? hol van ebben a rendszerben a megbocsájtás? ha elkövetek valamit, amiről később rájövök, hogy rosszat tettem, semmit sem szeretnék, csak azt, hogy megbocsássanak nekem. a harag és a bosszú megöli a lelket.
szerintetek lehetséges, hogy ezt a programot valahogy feloldjuk? mert szerintem mindaddig, amíg így működünk, hogyha valaki rosszat tesz, azt nagyon megbüntetjük, addig ez a társadalmi rendszer soha sem lesz képes megoldani a problémáit, sőt, az idő előrehaladtával egyre több olyan embert termel ki, aki mély lelki sebeket szerez. vajon lehetséges e, hogy ez megváltozzon? vajon képesek vagyunk megbocsájtani magunknak és ezzel mindenkinek? nem hibáztatni másokat és nem visszaadni azokat a sérüléseket, amiket mások okoztak nekünk? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Első hozzászólásnak elég merész, biztos úr! ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet valahogy segíteni a tripre való visszaemlékezést?
Nagyon érdekes volt és rengeteg dolgot vettem észre, ám csak pár kép maradt meg sajnos. |
| | | | |
|
