 |
Legfrissebb hozzászólások (1163 - 1172)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nem csodálkozok rajta :)
Magam is legalizációpárti vagyok, mivel ezzel számos negatív hatás csökkenthetõ lenne. Például a fogyasztók és nemfogyasztók közötti elszigetelõdés, izoláció, amelyet a stigmatizáció, és elõítéletek alakítanak ki. Továbbá a fogyasztók nyíltabban beszélhetnének mindenrõl, így a lehetséges problémákról is, így nem lenne minden a szõnyeg alá söpörve, mint most. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ...s hogy úgy legyek off topik, hogy on is legyek:
Pont az ilyen teféle tapasztalások kivédésére lenne alkalmas a legalizáció, és a szorosan hozzá kapcsolt felvilágosító, megelőző és ártalomcsökkentő "hadjárat", hogy ezekről a problémákról lehessen végre akárkivel őszintén beszélni, és ne kétféle álláspont legyen:
"A drog rossz"
"A drog jó"
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tripster: a jó dolgokra rá lehet kattani, igen. :) Nem értem, hogy miért csodálkozol ezen. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha az okát akarnám megtalálni, akkor szerintem valahol ott lehet a magyarázat, hogy a THC közvetlenül az örömközpontokat ingerli. Így nincs racionális indok, egyszerûen meghatározhatatlan, nagyon erõs vágyat éreztem hogy szívjak. Ennek kialakulásához kellett elég hosszú idõ, illetve több körülmény, például hogy bármikor lehetõségem legyen szívni annyi jó minõségû füvet, amennyi jól esik.
Ez valahogy hullámokban történt, tehát általában az egyik szívás hozta magával a következõt, és így tovább. Aztán ha nem szívtam, akkor a sóvárgás néhány nap alatt megszûnt, és onnantól nem járt a fejemben. Viszont ha késõbb megint szívtam, akkor megint visszacsúsztam ebbe, és onnantól ismét folyamatosan. Ez rendszeresen megtörtént, így eleinte elég nehéz volt "leállni" errõl.
Hogy statisztikailag mekkora esély van ennek kialakulására, vagy milyen tényezõk játszhatnak még szerepet, nem tudom, mindenesetre a korábban linkelt uncommonforum.com-ot olvasgatva elég sok felhasználó számol be hasonlóról. Többen írták hogy náluk is csak több év után alakult ki, és van aki éveket, évtizedeket "szívott el" az életébõl ilyen módon.
Tehát a veszély reális, de valószínûnek tartom, hogy sokakban csak hosszú idõ elteltével tudatosul mindez, vagy válik olyan szintûvé, hogy úgy érzik, problémát jelent az életükben, mivel a legtöbb ember legalább alapszinten el tudja látni a munkáját és a teendõit. Valszeg emiatt is nehezen megfoghatók ezek a hatások. Sokáig én is meg voltam gyõzõdve hogy a rendszeres szívás nem okoz problémát, aztán egy idõ után be kellett látnom milyen károkat okoz, amiket kezdetben nem láttam. De mire ezt felismertem, addigra már eléggé szét voltak csúszva a dolgaim, amiket most rakhatok újból össze (százezres tartozások, nulla szakmai fejlõdés, kapcsolatok leépülése, motiváció hiánya, stb.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó.
Akárhogy is, de örülök hogy ez így itt van, mert jó ha ki vannak hangsúlyozva a reális veszélyek még ha ennyire megfoghatatlanok is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze hogy lehet hasznos egy szer a fogyasztó számára... mondtam én valaha is hogy nem? Gén állításával ellentétben sose démonizáltam a füvet. A fûnek van számos elõnyös gyógyászati tulajdonsága, illetve pozitív hatása; semmi sem fekete vagy fehér, ahogy már többször mondtam. Csupán azt akartam hangsúlyozni, hogy ha vki túlzásba viszi és nem figyel oda, az bizony igen negatívan hathat az életére. Mondom ezt 10 év tapasztalat után, és úgy érzem, az utóbbi időben sokszor nem az enyém volt a kontroll, mert teljesen irracionális, ellenállhatatlan vágyat éreztem arra hogy szívjak. Tehát nem azt éreztem hogy "álomvilágba akarnék menekülni", vagy "kiutat akarnék keresni a kábulatban", semmi ilyesmi. Egyszerûen gyakran minden logikát mellõzõ, ellenállhatatlan vágyat éreztem hogy szívjak, akkor is ha logikusan nem akartam volna szívni, és korábban ugyanilyen helyzetben biztosan nem szívtam volna. Tudtommal ezt hívják a szakirodalomban "marijuana craving"-nek, amit magyarra valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy "marihuána sóvárgás", és elég szar ügy, mert innentõl a felhasználásnak nincs többé "célja". Nincs benne semmi logika vagy racionalitás, hanem keményen el vagy csúszva a szaron. És ilyenkor van az, hogy heteket, hónapokat "elszívsz" az életedbõl, és amikor magadhoz térsz, akkor vakarod a fejed, és nem is érted hogy hogy jutottál oda, és nem nagyon emlékszel, mit csináltál az elmúlt hetekben, hónapokban... Ami mondanom sem kell, nem túl kellemes élmény.
Szóval volt "szerencsém" ezt is megtapasztalni, annak ellenére hogy korábban sosem gondoltam volna hogy valaha ilyenen keresztülmegyek, és előtte motivált és ambíciózus voltam, tele tervekkel. Ezek után talán értitek, miért így állok a fűhöz; akinek jól esik az felőlem szívjon, köszi, de én ebből többet nem kérek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg félreérthetted és magadra vetted mert még nem is láttam a hsz-ed mikor megírtam az enyémet.
tripszter: minden szer lehet hasznos a fogyasztó számára, attól függ mi a célja vele.
Ha valaki túlzásba viszi nyilván lesznek hátulütői.
Ha valaki azért szív hogy álomvilágba merülve elmeneküljön a problémái elől, akkor nyilván rossz úton jár, mert bár működik egy darabig, ott lesznek azok a problémák is amiket felhoztál.
Ugyanez áll a többi felelőtlen célú felhasználásra.
Ha valaki egy jól végzett nap után egy film mellé betép, vagy olyan betegsége van aminek a tüneteit enyhítheti vele (migrén, szklerózis, hányinger stb) akkor normálisan tudja vezetni az életét a fű mellett is nem?
Ha valami kiutat keres a kábulatban, hát az nincs benne, de ha eleve ez a cél, márpedig sok embernél ez a cél, akkor mindegy hogy fűvel, munkával, evéssel, hatalmi játékokkal stb játssza ugyan ezt, mert ezektől is függeni fog és hátrányosak lehetnek ha nem rá akkor a környezetére.
A felhasználás célja a dönt, a szert meg hiába személyesíted meg.
Amúgy tény hogy az egyik oldal mindig a negatív hatásokat, a mások meg a pozitívakat sarkítja.
Tőled függ hogy mire használod azt a kést, lekaszabolhatsz vele másokat mint rengetegen tették, felvághatod vele az ereidet, használhatod kreatívan is, de ha sokáig játszol vele valószínű hogy megvágod magadat.
Ez a kés és az ember kapcsolatának a természetéből ered.
Onnantól hogy tudod ezt a te felelősséged hogy mit teszel, nem a szeré.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én+te+ö=gén:
Hogy a "motiváltság visszaszerzése miért van alulreprezentálva", nem tudom, nem vagyok addiktológus, vagy reprezentációkutató.
Én nem démonizálom a füvet, csak te akarod minden áron ezt kiolvasni a szavaimból, és úgy tûnik, ez valamiért kéjes örömet okoz számodra; egészségedre.
Véleményem szerint te kb. annyira vagy szûklátókörû, mint amennyire te tartod Cserust szûklátókörûnek, csak te a ló túlsó oldalán vagy, ennyi a különbség köztetek.
HinduKush-hoz hasonlóan én is úgy gondolom, a fûnek vannak fasza hatásai, ezért szívja az ember, különben mégis miért szívná? Tehát adott az egyén, aki vágyik a pozitív hatásokra -> füvet szív -> megkapja a vágyott pozitív hatásokat.
Eddig minden remek, de viszont ott van közben egy csomó negatív hatás is a pozitív hatások mellett - romlik a memória, nehezebb a koncentráció, csökken a munkavégzési képesség, a fogyasztó kevésbé kitartó, hajlamosabb halogatni a dolgait, stb. Ezek jól dokumentált, létezõ NEGATÍV hatások.
Kezdetben, illetve mértékletes használat mellett ezek a negatív hatások nem olyan jelentõsek, de minél többet fogyaszt valaki, minél gyakrabban, annál több a negatív hatás IS a pozitív hatás MELLETT. Természetesen a használó az, aki végzi a cselekvést (szívja a füvet), de a fû (illetve a THC) az, ami a magát hatást (pozitív és negatív egyaránt) kiváltja! Így azáltal hogy a használó füvet szív a pozitív hatások elérésére, közben kikerülhetetlenül tapasztalni fogja a THC negatív hatásait IS.
A használó akkor érezheti hogy a fûszívás promlémákat okoz nála, ha a negatív hatások túlságosan felerõsödnek, de ennek ellenére úgy érzni, nem tud lemondani azokról a pozitív hatásokról, amelyeket a fû okoz. Ennek biztos számos összetett oka lehet, genetikai hajlamosságtól kezdve személyiségi és környezeti faktorokon át társadalmi tényezõkig. Mindenesetre tény, hogy a fûhasználók egy része problémának érzi a fogyasztást (a pozitív hatás MELLETT tapasztalt negatív hatások miatt), és mivel nehezen tud lemondani a pozitív hatásokról, úgy érzi hogy a fû negatív mellékhatásai nagyban megnehezítik az életét. Ezt szokták úgy megfogalmazni, hogy "a füvezés problémát jelent".
Mindez nem tudom, miért lenne a fû "látens démonizálása". Semmi sem fekete vagy fehér, de nem jó átesni a ló túloldalára, mert több lesz a negatív hatás mint a pozitív. Nagyjából ezt próbáltam mondani, nem pedig azt hogy "a drog rossz, éééértem?" Szóval, gén, nem értem hogy miért akarsz bennem folyton ellenségképet keresni, tévesen. Én nem az ellenséged vagyok, csak valamiért ezt nem fogod fel. |
| | | | |
|
