 |
Legfrissebb hozzászólások (1133 - 1182)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | GHBor, polgári nevén Zacher Gábor a Péterfy Sándor Utcai Kórház Toxikológiai Osztályának főorvosa, aki előszeretettel riogatja a közvéleményt a GHB nevű szer veszélyeivel (innen a szójáték - Zacher GHBor). A nemrég linkelt cikkben ő az, aki bemutatja "a kőkeményen függő gyógyíthatatlan füves leépülését".
Miben segített neked a füvezés? Milyen "nyereséged" volt belőle? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ki a fene az a Ghbor?
nekem csak eddig nyereségem a volt a füvezéssel kapcsolatban, mert biz rettentö sokat segitett.
Nekem aztán bárki bármit mondhat...
üdv |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kicsit leültette a topikot GHBor, de ne hagyjuk magunkat, hiszen pont ezt akarja a kis disznó :)
"Persze ha valaki már az elején korrektul, reálisan tájékoztat "a lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról", akkor lehet hogy nem ezt az utat választom. Így csak a saját tapasztalatomból tudok okulni, persze ez is benne volt a pakliban."
milyen útra gondolsz?
fejtsd ki bővebben, mert nagyon érdekel, és majdnem gondoltam is vmit erről, csak nem vagyok benne tutter h hogy értetted. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GHBor, ez jó. :D Az öreg Zoidberg doki megint villantott...
Amúgy képzeljetek el egy olyan cikket tőle, ahol leírja igen van 4%, akik nyomorultul használják a füvet, de a maradék 96% köszöni szépen, jól érzi magát...
Nekem a kedvencem ez az üveges tekintet! Ki nem bírják hagyni az ilyen füves cikkekből. Igazából az tény, hogy betépve gyakran csillogósabb a szem, de az üvegesség inkább azoknál van akiknek a buksiukban nincs semmi... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jól látod, tényleg a legalja junkie füvest mutatja be, a fogyasztók elég kis százalékát. Például azt mondja, 250 ezer fûfogyasztóból 10 ezer válik ilyen szinten függõvé. Ez a 250 ezernek csupán 4 százaléka, és szerintem ez az arány reális lehet, vagyis kb. minden 25. fogyasztó válik krónikus függõvé. Viszont ez alapján megítélni a füvesek egészét, elég téves és félrevezetõ dolog, és a negatív sztereotípiákat táplálja. Ez az arány egyébként kevesebb, mint az alkoholisták aránya az alkoholfogyasztókhoz képest, ha feltételezzük hogy M.o-n a lakosság kb. 80%-a fogyaszt alkoholt, és kb. 1 millió alkoholista van.
Szóval a cikk olyan tipikus zacherGHBoros... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát én igazából még nem tapasztaltam efféle dolgokat, mert nem fogyasztok minden nap thc-t, ezért nem akarok állást foglalni, de amit leírnak azt picit túlzásnak érzem. Mikor olvastam az jutott eszembe, hoyg megint egy eltúlzott cikk a marihuana-ról ami támogatja a drogellenes propagandát és akár hazugságokkal is tele lehet. MÉg ha az utóbbi nem is igaz, de mindenképpen túlzásnak tartom. Az oké, hoyg felvázolja a legrosszabb eshetőséget, de ezzel picit félre is vezeti az embereket és befolyásolja őket. Mármint azokat akik nem használnak /max kipróbálták párszor/ füvet, mert az esik le nekik, hogy milyen rossz dolog füvezni és tönkreteszi az életét vele. Márpedig ez elég ritka és nem hiszem, hoyg ettől tartania kéne bárkinek, de a cikk ezt sugalja az olvasó felé és ettől megilyednek ahelyett, hogy inkább tájékozódnának a valós veszélyeiről és hatásáról. Persze amit a cikk leír az is valós veszély, de mint írtam szeritnem elég ritka. Inkább ártalomcsökkentéssel kapcsolatos cikket kellett volna írni arról hogyan lehet elkerülni azt a jüvőt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyszerűen nem értem, mért kell a másik mókáját elrontani. Ha valaki nem tapasztalja magán a negatív hatásokat, akkor is készüljön, és addig zúzzuk a fülébe az oltós nótát, míg önbeteljesítő jóslatként valóra váltják magukat az átkaink. Magam is számtalanszor hallok füvezés közben ilyen "úristen, hát mi lett belőled?" meg "szégyent hozol a nemtomkire" típusú fiktív pszichés károgást, és hát kicseszett bosszantó. Mert tudva tudom, hogy nem követek el bűnt, ha szívok, és mégis, annyira belém ivódott, hogy szegény, gyenge lélek, rákaptál a kábítószerre, és véged. Utálom! Elég! Minek kell ezeket a hangokat erősíteni?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Idézet a cikkből:
"Egy-másfél év után megjelennek a függővé válás tünetei. Ha este nem szív, nem tud már aludni, ha reggel nem szív, bizonytalanul és feszülten lép az utcára. Aztán később, hogy ezt ne érezze, nemcsak hogy szív, de mindig kicsit többet. Jönnek a komolyabb alvás- és koncentrálási zavarok, ezért még többet szív: reggel, délben, este, dugiban, munkahelyen, WC-ben, parkban, teázókban. És már nem mer kihagyni egy negyed napot sem. "
Na ez aztán ...
Nincs véleményem, mert leszakadnának a pixelek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hm, a pasi kapja be....
Más... vagy még mindig ugyanaz....
Én kb 5-6 éve tépek, tépeghetek, nagyrészt a kedvesemmel együtt. Arra már elég korán rájöttünk, hogy szivni szinte mindig jó, szinte minden tevékenységhez, ám magáért a szívásért nincs semmi értelme. Többnyire valami programot szervezünk a kender mellé (kirándulás, nagy beszélgetés, kerti-party,) ám tény megesik, hogy ugy tekerem meg meló után a Jokert, mint más issza lazításként a sört. Ebben nem látok semmi rosszat. Van ugy, hogy elkap a gépszijj, és egy két napig folyamatosan szívok, egyikről szinte a másikra, de aztán már magamtól teszem le, betompulok tőle, és nem látok már az egészben semmi érdekeset, és amig eleinte stimulálja a gondolataimat (talán túlságosan is) megnöveli a kreativitásomat, addig ez a sokadik jointnál már teljesen elveszik, és marad a kellemes gondolatnélküliség, ám én azt hiszem szükségem van a gondolataimra, ugyhogy le is állok. Tény, ha egyedül lennék, többet szivnék haszontalanúl, és persze könnyű így, hogy egymást kontroláljuk folyamatosan, de hát ez nekem megadatott.
Mint már annyiszor leirhatták elöttem, a mérték a fontos, hogy kellő időben megálljt tudjak parancsolni, és az ellazitott, avagy felkorbácsolt gondolatfolyamatokból valamiféle hasznot is tudjak húzni, legyen az akár egy vers, gondolkozásbeli váltás, a lakás átrendezése, de akárcsak egy ujj nézőpont. Ez eddig sikerült. igaz sokszor pengeélen táncoltam, de amig van miért okosan csinálni, addig igy is teszem.
Az én életemhez nagyon sokat adott a kender, nem mondanám, hogy gyökeresen megváltoztam tőle, inkább ugy fogalmaznék, hogy megfinomodtam, érzékenyebb lettem, és kevésbé vagyok már erőszakos, a tolerancia érzetemet mindenképpen megnövelte.
Fontos, hogy akikkel kezdtem, azok nagy töbsége mára stoner, de problémamentes, és noha eleinte nyilván követtem a fűszívási szokásaikat, késöbb aztán már saját akaratomból változtattam ezeken a mintákon, és alakítottam ki a sajátjaimat.
Talán az akarat is fontos, de inkább egyfajta alap, amelyen nyugszik az életünk, ez nekem az Ohana. Ha valakinek nincsenek meg ezek a biztos támasztékok, tény, hogy könnyen nem hogy átbillenthet a ló másik oldalára, de le is eshet róla, ám ezért szerintem nem a kender okolható, adott esetben ezek az emberek simán lehetnének alkeszek példáúl. Csak hát pont ez az alap nélküliség az oka annak, hogy könnyi a gyepre fogni az egészet, ám szerintem ha még abba is hagyják a tépést, semmi biztositék nincs arra, hogy kialakúl ez majd alattuk, vagy legalábbis nem feltétlen azért.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmmm... végre egy igazán informatív, tényfeltáró cikk..
kendőzetlen igazság a KŐKEMÉNY függésről, amivel szemben az orvostudomány tehetetlen, és egyszerűen képtelenség belőle ki-gyó-gyul-ni. Köszönjük! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | phuál:
Mondtam, hogy sokan azt fogják gondolni abból amit írok, hogy a füvet démonizálom, hibáztatom, pedig nem. Nem azt mondom, hogy "a fû rossz"...
Azt mondom, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni a fû lehetséges negatív hatásait, mert azok nem azonnal, és nem annyira szembetûnõen jelentkeznek.
De okolhatom a füvet azért mert füves lettem? Természetesen nem, én választottam, én vállaltam be - "na, nézzük meg milyen lesz ha aktív szmóker leszek". Aztán következõ kép, hogy nem nagyon emlékszem, mit csináltam az elmúlt évben, és ekkor jöttek az elgondolkozások és a felismerések. És úgy döntöttem, nekem ez nem kell, mivel nem akarok olyanná válni, mint a "magatehetetlen punnyadt petyhûtt péniszre hasonlító fasz szmóker ismerõseid" :)
Persze ha valaki már az elején korrektul, reálisan tájékoztat "a lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról", akkor lehet hogy nem ezt az utat választom. Így csak a saját tapasztalatomból tudok okulni, persze ez is benne volt a pakliban.
"Érdekes, h sokkal több szívós srácot ismerek, sot, szívos csajokat alig. Olyanokat, akik igazán rajta vannak, szinte egyet se."
Nekem volt egy csajom aki füvezett, na õ elég durván tolta. Egy idõ után üldöztetéses téveszméi lettek tőle, és folyamatosan azt hitte hogy figyelik. A napi programja kb. annyiból állt, hogy honnan szerezze meg az aznapra való füvet. Aztán elment valami terápiára ahol kikúrálták, talán még maga Csernus is kezelte a Helyen.
Viszont fanatikus raszta volt, késõbb diákhitelt vett fel, amibõl kiment Jamaikába szívni. Aztán pszchológus lett belõle, és elment az OPNI-ba alkoholistáknak csoportterápiát tartani. Persze a társadalom kétszínûsége, hogy nem vallhatta fel hogy korábban hardcore füves volt...
Nargile:
"Szerintem az emberek többsége azt gondolja, hogy a fu egy idegméreg, amitol hamarosan rászoksz a heroinra aztán túllövöd magad. Egy viszonylag szuk csoportra ugyanakkor az jellemzo, hogy a füvet ártalmatlannak, vagy egyenesen jótékonyak tartják. A két pólus között vannak a legkevesebben. Sajnos."
Igen, így helyes, úgy kellett volna fogalmaznom: egyre többen vannak a világban, akik úgy gondolják, a fû egy ártalmatlan, gyógyhatású szer. Természetesen a többség számára még mindig fû = heroin :( És sajnos így nincs lehetõség értelmes párbeszédre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Motiválatlanság,álomvilágban élés,antiszocializálódás,érzelmi fásultság,ezekkel a mellékhatásokkal mindenkinek tisztában kellene lennie,főleg azoknak akik rendszeresen szívnak,de.........van erre egy jó megoldás,NEM KELL rendszeresen szívni,mert az nem egy életcél.Én pl. 3 hete nem szívtam,de 2 szívás között,mindig kimarad legalább egy hét nálam,és így nem kell teljesen lemondani róla.Dohányozni sem dohányzok,alkoholt ritkán fogyasztok,és akkor is csak keveset.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A köztudatban egyre inkább az a hit él, hogy a fû egy ártalmatlan "könnyû" drog, lassan a csapból is ez folyik."
Szerintem az emberek többsége azt gondolja, hogy a fű egy idegméreg, amitől hamarosan rászoksz a heroinra aztán túllövöd magad. Egy viszonylag szűk csoportra ugyanakkor az jellemző, hogy a füvet ártalmatlannak, vagy egyenesen jótékonyak tartják. A két pólus között vannak a legkevesebben. Sajnos.
Mert pont ez akadályozza meg azt, hogy normálisan lehessen beszélni a fűszívás valódi kockázatairól, amik, mint ahogy te is írod, sokkal szubtilisabb, finomabb szinten jelentkeznek, és nehezebben is mérhetőek. Én úgy gondolom, ha az ember betépve tölti el a mindennapokat, és a beszívottság nála már alap-tudatállapotnak számít, akkor ezzel veszít valamit az élet megélésének minőségéből. Szerintem ezt a minőségromlást nem írja le pontosan az amotivációs szindróma-hipotézis, de mindenesetre sok ember kényelmetlenül kezdi el érezni magát, ha túl sokat szív.
Ilyenkor a logikus lépés a leállás, rövidebb vagy hosszabb időre. A leállással is tanul az ember, például azt is megtanulja, hogy attól, hogy nem szív, még nem feltétlenül válik tartalmasabbá és izgalmasabbá az élete, és mindig nem mennek flottabbul a dolgok. Csak most már nem tudja a fűre fogni, ami korábban kényelmes volt :) Sajnos sok haveromnál azt láttam, hogy amikor leszoktak a fűről, akkor érezhetően többet dohányoztak és ittak - ami megint egy zsákutca. Szóval ha az ember nem érzi jól magát mint fűszívó, azon is el kéne gondolkodnia, hogy önmagában mit nem szeret, nem csak azon, hogy mit nem szeret a fűben.
Erről Mao és a verebek esete jut eszembe. Amikor Mao megtudta, milyen nagy károkat okoznak a látszólag ártalmatlan verebek a mezőgazdaságnak, akkor elrendelte, hogy az egész lakosság vonuljon ki az utcára és kezdje el irtani a verebeket. Aztán amikor a verebek kipusztultak, elszaporodtak a kártevő rovarok, és felzabálták az egész termést, éhínséget okozva az egész országban. Lehet hogy nem a verebekkel/fűvel van a baj, hanem az emberekkel? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tripster:
nem nagyon tudok belekötni abba, amit mondtál, de nem is akarok persze :)
"Mit akarok mindezzel mondani? Nem azt, hogy "a drog rossz, ééértem?"
kivéve ezt. igazából sztem te nagyon megharagudtál erre a szerre, és a hszeidből azt vettem le, h igen is szerinted a fű az rossz.
Hozzáteszem teljesen megértem.
De szerintem a fű tényleg csak egy szer, amit lehet kikapcsolódásként, rekreációs célból használni, és lehet pótcselekvésként is.
A döntés viszont a te kezedben van, és ugyan most én se fogok szívni, de kb egy hónap után, vagy méginkább a szüret után fogok tekerni egy lájt cigit, és szeretnék azon elflesselni, h az utóbbi időben mit sikerült elérnem, szociálias, suli, régi suspendelt projektek tekintetében. És sztem a normális beállítottságú füvezőknél nagyjából így működhet a dolog.
De ezt inkább mondják meg mások!
"A köztudatban egyre inkább az a hit él, hogy a fû egy ártalmatlan "könnyû" drog, lassan a csapból is ez folyik. Nem butulsz elõ tõle, nem épít le fizikailag (sõt, még gyógyhatása is van), nincsenek tõle fizikai elvonási tünetek, vagyis nehéz észrevenni magadon a negatív hatásokat, mert azok nem olyan szembetûnõek. "Amotivációs szindróma? Ugyan, nincs erre bizonyíték" - legyintesz, és szívod a következõ cigit a tévé elõtt tétlenül ülve."
érdekes, bennem is átalakult a droidok életén cinikuskodás mára a füvesek életképtelenségén való cinizálássá. sőt már olyan érzések is el szoktak fogni, hogy nem a "droidok" a droidok hanem a magatehetetlen punnyat inpotens petyhűtt péniszre hasonlító fasz szmóker ismerősem, illetve azok ismerősei.
az is Érdekes, h sokkal több szívós srácot ismerek, sőt, szívos csajokat alig. Olyanokat, akik igazán rajta vannak, szinte egyet se. A csajok talán mással kábítják magukat? Mér?
az a baj, hogy nem veszik komolyan sokan a füvet. én egyre biztosabb vagyok benne, h a fű egy szer és bánni kell vele. És nem arra gondolok, hha elindulsz a deákra akkor vigyél magaddal egy 1,5L-es ice teat, mert majd a haverok is megszomjaznak és MILYEN fless lesz akkor a baraackos ice tea.
de a füvet tényleg nehéz komolyan venni. nem arról szól a fű h vedd komolyan, inkább azt monjda, h ne vegyél semmit se komolyan. á, de megint megszemélesítem a fűvet.
tényleg, miért nem nyitunk egy 100as szög topikot, arról sokkal egyszerűbben állapítanánk meg tényeket... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És még hozzátennék néhány gondolatot, hogy árnyaljam a képet, bár valakik számára ez a fû démonizálásának fog tûnni:
A köztudatban egyre inkább az a hit él, hogy a fû egy ártalmatlan "könnyû" drog, lassan a csapból is ez folyik. Nem butulsz elõ tõle, nem épít le fizikailag (sõt, még gyógyhatása is van), nincsenek tõle fizikai elvonási tünetek, vagyis nehéz észrevenni magadon a negatív hatásokat, mert azok nem olyan szembetûnõek. "Amotivációs szindróma? Ugyan, nincs erre bizonyíték" - legyintesz, és szívod a következõ cigit a tévé elõtt tétlenül ülve. Közben végig azt hiszed, hogy a fû fasza dolog, hiszen jól érzed magad tõle, el lehet vele flesselgetni, kreatív gondolataid vannak tõle, kinyílik az érzékelés, látszólag minden rendben, nem érzed a negatív hatásokat, jobb esetben a munkádat is nagyjából el tudod végezni.
Na de tényleg ennyire oké minden? Magamat nagyon sokáig sikerült ebben a hitben tartani, mert nem láttam azokat az egyéb finom változásokat, amiket a rendszeres szívás okozott. De közben lehet, hogy hanyagolod a kapcsolataidat, kevésbé vagy hatékony a munkádban, rosszabb a memóriád, kevésbé tudsz koncentrálni, kevesebb ambíciót tûzöl ki magad elé, azokból kevesebbet valósítasz meg, és gyorsabban eltelnek a napok, hetek, hónapok. Esetleg eltávolodsz a nem füves társadalomtól, cinizmussal szemléled a "normális" embereket, de nem lehet hogy ez a cinizmus csak egy hárító énvédõ mechanizmus?
Jelenleg úgy látom, a rendszeres füvezés az önsorsrontás remek eszköze lehet, úgy, hogy mellette végig azt hiszed, ez a legfaszább dolog. Úgy látom, már jó pár ember végigment ezen rajtam kívül.
Mit akarok mindezzel mondani? Nem azt, hogy "a drog rossz, ééértem?" Hanem azt, hogy idõrõl-idõre nem ártana kritikusan elbeszélgetni saját magunkkal, vagy valakivel aki nagyon jól ismer minket, mert lehet hogy nem veszünk észre olyan változásokat, amiket nem akarunk látni. Ez az egyik legalapvetõbb emberi tulajdonság - "amit nem akarok látni, azt nem veszem észre" - így verjük át saját magunkat folyamatosan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valami hasonlón mentem keresztül mint phuál. Egy csomó mindenben megváltoztam, amiben közrejátszott a sok szívás - azok a régi céljaim amik régen motiváltak, és éveken át nagyon érdekeltek, megszûntek, annak ellenére hogy régebben határottan éreztem hogy azzal akarok foglalkozni. A helyét nálam is átvette egy sodródás, kezdett totál nem érdekelni az egyetem és a hagyományos "droidlét" sem. Volt helyette rengeteg álmom, amikbõl viszont szinte semmit nem tudtam megvalósítani - a sok szívás rendkívül hátráltat a célok elérésében. Nehéz úgy elérni bármit is, hogy álomvilágban élsz, koncentrációkészséged alig van, a memóriád mint egy szivacs, napról-napra elfelejted a dolgokat, alig emlékszel mit csináltál az elmúlt hetekben, hónapokban, és folyton a pillanatnak élsz. Megjegyzem, elõtte sokkal hatékonyabb voltam, az ötleteimet gyakran nagyon kitartóan megvalósítottam, szakmailag elismerték amit csináltam, és sok ismerõsöm megemlegette, hogy milyen gyorsan és hatékonyan meg tudok valósítani egy-egy elképzelést, amire õk nem képesek. Mindig kitaláltam valamit, és ritka volt hogy csak úgy tétlenül voltam. Aztán idõvel ez az energia egyszercsak elapadt, és egyre kevésbé kezdett érdekelni bármi, egyre jobban hanyagoltam magamat és mindent.
Szóval én valami olyasmin mentem keresztül mint amit Csernus leír a korábban linkelt videóban a kreativitásról (bár tudom hogy "Csernus" itt szitokszónak számít, de jól illik rám amit mond): kezdetben csomó terv és vágy, de aztán ezek megvalósulása egy idõ után elapad, megszûnik, és egy ilyen nehezen megfogható, sodródó állapotba kerültem, és nem tudnám sok eredményét felmutatni ennek az idõszaknak. Aztán egy idõ után ez a tétlenség, eredménytelenség még jobban lehangol, ami még kevésbé kedvez annak hogy motiválva legyek, és elkezdõdik egy ilyen ördögi kör, ahol egyre kevésbé érzem magam képesnek arra, hogy egyáltalán megvalósítsam a céljaimat, és egy idõ után egyre kevésbé érdekel.
A fûszívás abbahagyásától nem azt várom hogy hipp-hopp visszatérjen a motivációm (senki nem mondta hogy ennek kéne következnie, kivéve én+te+ö=gén egyszerû logikája), hanem hogy a tétlen sodródás helyett képes legyek végre megvalósítani az elképzeléseimet, amely eredményeinek megtapasztalása motiváljon és önbizalmat adjon. Biztos vagyok benne, hogy ez hosszú folyamat, hiszen hosszú ideig tartott ide eljutni.
Amint látható, a füvezés nem közvetlenül okozta a motiváció hiányát nálam, hanem ilyen nehezen megfogható folyamatokat indított el, amik végül ide vezettek. Szóval a fű nem egy olyan egyszerű dolog, mint egy százas szög... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Phuál szerintem az a kapcsolat a fű és a motiváció között, hogy betépve az ember gyakorlatilag mindenhogy el tud lenni és ezért elégedett, míg ha nem tépne be valszeg unatkozna és programokat csinálna magának. Tudom, tudom nem mindenki ilyen egyszerű lény, de betépve egyszerűbb ellenni, mint nem betépve csakúgy. Így, ha másban nem is, de legalább célok kihelyezésében motiválhat, ha abbahagyod. Amolyan váltás-változás.
5 év meg rengeteg idő akár füvezel akár nem, szóval az a természetes, ha szinte magára se ismer az ember ha ennyi időt visszapörget az életében (ezt 20 éves kor alatt értem főleg). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is azt szoktam mondani magamnak, hogy majd ha nem lesz semmi dolgom, akkor végre visszaállhatok arra, hogy minden nap folyamatosan be vagyok tépve... :-) Persze ezt félig gondolom csak komolyan, de az tény, hogy amikor minden nap betéptem, akkor az azért volt, mert nem volt semmi dolgom. Vagy legalábbis én úgy éreztem, hogy nincs semmi dolgom, sokan erről máshogy vélekednének, de a lényeg, hogy először jön szerintem a motiválatlanság, ami után aztán az időt csak el kell ütni valamivel. Ezen eszközök közül az egyik a fű lehet például... Azok az emberek, akik meg alkotnak ÉS mellette tépnek, azok meg a nyilvánvaló ellenpéldái ennek a motiválatlanság dolognak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is tapsztaltam az itt említett negatív hatásokat, most egy hete nem szívok, és azt érzem hogy ez a motiválatlanság dolog nem a fűből jön.
ez az emberből jön, a fű max rátesz. vagy az ember ezért kezd el füvet szívni.
Nem rég óta vagyok "tiszta" hogy direkt ezt a démoni szót használjam :), de nem is tudom hogy miért kellene a fű leállásával hirtelen motiváltnak lennem?
Motivációhoz célok kellenek. Azok eléréséhez meg akaraterő. Ennek a kettőnek meg a fűnek mi köze van egymáshoz?
vagy akkor fordítva, ha leteszed a fűvet, a "démont" akkor hirtelen céljaid lesznek? nem. vagy hirtelen akaraterőd lesz? nem.
Vagy tegyük fel, vannak céljaid. Amiket úgymond nem hagy a fű h elérj, emrt motiválatlanná tesz. De ezek inkább csak álmok. Egészen addig míg össze nem szede magad és teszel érte vmit. Álmodozni jó, de erről a feldmár többet tudna mesélni, itt idézte valaki az előrevivő meg hátráltató imaginációt.
más.
ha összetalálkoznék azzal az énemmel, aki azelőtt voltam h 5 éve elkezdtem szívni, akkor valószínűleg nem ismernénk meg egymást. de az is lehet h elemennénk egymás mellett, annyira unszimpatukusak lennénl egymásnak.
a fű megváltoztatott, megváltoztatta a világhoz való hozzáállásomat, a nézőpontokat, amik szerint vizsgálom a dolgokat, más dolgok fontosak ma, mint 5 éve. ez vezetett ahhoz h a régi céljaim megszüntek motiválni engem. újakat viszont nem nagyon találtam, mert fogalmam sem volt h hogyan tovább. Addig főleg a családom volt aki rám hatott ilyen ügyekben.
BME, egyetem, jó állás, és... kb ennyi. de vhogy az idők folyamán ez már annyira nem érdekelt, h jaj.
nem akartam droiddá válni, és egy gépként legürizni az életemet.
de ezt se tudtam h akkor mit csináljak helyette. a különböző kábítószerek világában, ahol a lényeg a tapasztalásokon van, nem a cselekvéseken ez nem is volt nagyon gáz.
csak egy idő után már ANNYIRA SZAR csak sodródni döntésképtelenül az életben h tenni kell ellene. Tennem kell ellene. nekem. és ez fűtől tulajdonképpen teljesen független. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tényleg, jut eszembe
SZoktatok néha betépve azon gondolkozni, hogy mennyivel szarabb lehet egy alkoholistának, mint egy füvesnek?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amúgy ja, kreatív progikat tok kitalálni én is, ha bevagyok tépve:D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De a szoftverfejlesztéshez mégis jó a fû valamire:
Ha kész a munka, akkor a végterméket készen jól le lehet tesztelni fûvel. Így le tudom szimulálni magamon, milyen lesz amikor az 1 bites felhaszáló kipróbálja a programot :D
Zenész haverom zenéit szokta fûvel teszteni - ha elkészült, akkor meghallgatja betépve. Viszont zenét nem tud írni készen, ellentétben velem - én tudok, bár megváltozik tõle a stílusom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy ilyen enyhe befolyásoltságos nap szerintem megadja a kellemes feelinget, de nem bassza szét az ember mindennapjait, nem lesz tőle motiválatlan, hanem inkább fogékonyabb lesz az emberek iránt. Közbe minden jól fog esni, és simán elképzelhető akkor az , hogy mondjuk pár napot kihagy az ember.
Készrevágni elég hétvégén magunkat:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meg azért itt is van különbség ... nézzük a következőt..
valaki például esténként vagy napközbe megiszik 2-3 sört, vagy pedig 2 liter bort..
nem mondta senki se hogy készre kell vágni magunkat folyamatos füvezésnél.
például simán el tudok képzelni egy olyan napot vagy akár többet, hogy "enyhén" be vagyok tépve, és tudok koncentrálni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hasonlóak a tapasztataim... mivel engem is mindig pörget a fû, ezért én sem tudok utána aludni pár óráig, ezért nálam is mindig kitolódik az elalvás idõpontja, nem tudom elalvás elé normálisan "beütemezni". aminek eredménye, hogy másnap nehezebben kelek, tovább alszok, fáradtabb vagyok.
és valahogy nekem is a "lejövetel" része a rázós, ilyenkor vagyok hajlamos ismét tépni, vagy átcsúszni a "folyamatosan tépek"-be.
de ha ezt a pár napot kibírom, akkor utána a késztetés megszûnik.
nikotin + fû kombóval is ugyanez a tapasztalatom: dohány nélkül sokkal tisztábbnak, pörgetõbbnek érzem a füvet. ezért ha lehet, csak tisztán, dohány nélkül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az is érdekes, hogy nekem pl. sokkal nehezebb hetente 1x vagy 2x tépnem, mint naponta vagy egyáltalán nem. A két véglet megy, de az, hogy csak hétvégén az nagyon rövid ideig szokott sikerülni és ez talán azért van, mert tépés után 1-2 napig érzem a "lejövetelt" és ez nem túl kellemes. Ha naponta tépek nincs ilyen, de heti pár alkalommal gyakorlatilag ez a lejöveteles rész többször megjelenik. Kár.
Az is kár, hogy engem felpörget a spangli, tehát nem nagyon tudom integrálni egy normális időben kelek/fekszem bioritmusba, mert a lefekvés időpontját lényegesen kitolja akkor is, ha nem közvetlen előtte téptem...
És bár ez csak egy újabb csavar, de szerintem NAGYON nem mindegy, hogy rak-e az ember a fű mellé dohányt vagy sem. Emellett a legtöbben elsiklanak, de tisztán a fű sokkal kevésbé punnyasztó, szóval lehet a baj inkább a THC+nikotin kombinációval van, de ez csak feltételezés és jól venném, ha stabilan pure weedesek elmondanák a tapasztalataikat ezzel kapcsolatban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én pl. azért nem tudok beállva dolgozni, mert készen elég nehéz szoftvert fejleszteni, debuggolni, stb... NAGY erõfeszítéssel valamennyire lehetséges, de elég alacsony hatásfokkal...
Persze ha valaki mondjuk trágyát lapátol, azt lehet betépve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem ha valakinek jól esik, hogy szív, és be van állva, miért ne tudna ugyanúgy dolgozni, vagy kapcsolatokat építeni.
Nem feltétlenül függ össze a szívás azzal, hogy az ember szétcsúszik.
jó ez lehet hogy rossz példa, de én már láttam embert pl szappanoperátol(folyamatos napi rendszeres tévézés) 3-szor annyira szétcsúszni, mint egy füvest, és sokkal jobban bevoltak szűkülve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem csodálkozok rajta :)
Magam is legalizációpárti vagyok, mivel ezzel számos negatív hatás csökkenthetõ lenne. Például a fogyasztók és nemfogyasztók közötti elszigetelõdés, izoláció, amelyet a stigmatizáció, és elõítéletek alakítanak ki. Továbbá a fogyasztók nyíltabban beszélhetnének mindenrõl, így a lehetséges problémákról is, így nem lenne minden a szõnyeg alá söpörve, mint most. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...s hogy úgy legyek off topik, hogy on is legyek:
Pont az ilyen teféle tapasztalások kivédésére lenne alkalmas a legalizáció, és a szorosan hozzá kapcsolt felvilágosító, megelőző és ártalomcsökkentő "hadjárat", hogy ezekről a problémákról lehessen végre akárkivel őszintén beszélni, és ne kétféle álláspont legyen:
"A drog rossz"
"A drog jó"
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tripster: a jó dolgokra rá lehet kattani, igen. :) Nem értem, hogy miért csodálkozol ezen. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha az okát akarnám megtalálni, akkor szerintem valahol ott lehet a magyarázat, hogy a THC közvetlenül az örömközpontokat ingerli. Így nincs racionális indok, egyszerûen meghatározhatatlan, nagyon erõs vágyat éreztem hogy szívjak. Ennek kialakulásához kellett elég hosszú idõ, illetve több körülmény, például hogy bármikor lehetõségem legyen szívni annyi jó minõségû füvet, amennyi jól esik.
Ez valahogy hullámokban történt, tehát általában az egyik szívás hozta magával a következõt, és így tovább. Aztán ha nem szívtam, akkor a sóvárgás néhány nap alatt megszûnt, és onnantól nem járt a fejemben. Viszont ha késõbb megint szívtam, akkor megint visszacsúsztam ebbe, és onnantól ismét folyamatosan. Ez rendszeresen megtörtént, így eleinte elég nehéz volt "leállni" errõl.
Hogy statisztikailag mekkora esély van ennek kialakulására, vagy milyen tényezõk játszhatnak még szerepet, nem tudom, mindenesetre a korábban linkelt uncommonforum.com-ot olvasgatva elég sok felhasználó számol be hasonlóról. Többen írták hogy náluk is csak több év után alakult ki, és van aki éveket, évtizedeket "szívott el" az életébõl ilyen módon.
Tehát a veszély reális, de valószínûnek tartom, hogy sokakban csak hosszú idõ elteltével tudatosul mindez, vagy válik olyan szintûvé, hogy úgy érzik, problémát jelent az életükben, mivel a legtöbb ember legalább alapszinten el tudja látni a munkáját és a teendõit. Valszeg emiatt is nehezen megfoghatók ezek a hatások. Sokáig én is meg voltam gyõzõdve hogy a rendszeres szívás nem okoz problémát, aztán egy idõ után be kellett látnom milyen károkat okoz, amiket kezdetben nem láttam. De mire ezt felismertem, addigra már eléggé szét voltak csúszva a dolgaim, amiket most rakhatok újból össze (százezres tartozások, nulla szakmai fejlõdés, kapcsolatok leépülése, motiváció hiánya, stb.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó.
Akárhogy is, de örülök hogy ez így itt van, mert jó ha ki vannak hangsúlyozva a reális veszélyek még ha ennyire megfoghatatlanok is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze hogy lehet hasznos egy szer a fogyasztó számára... mondtam én valaha is hogy nem? Gén állításával ellentétben sose démonizáltam a füvet. A fûnek van számos elõnyös gyógyászati tulajdonsága, illetve pozitív hatása; semmi sem fekete vagy fehér, ahogy már többször mondtam. Csupán azt akartam hangsúlyozni, hogy ha vki túlzásba viszi és nem figyel oda, az bizony igen negatívan hathat az életére. Mondom ezt 10 év tapasztalat után, és úgy érzem, az utóbbi időben sokszor nem az enyém volt a kontroll, mert teljesen irracionális, ellenállhatatlan vágyat éreztem arra hogy szívjak. Tehát nem azt éreztem hogy "álomvilágba akarnék menekülni", vagy "kiutat akarnék keresni a kábulatban", semmi ilyesmi. Egyszerûen gyakran minden logikát mellõzõ, ellenállhatatlan vágyat éreztem hogy szívjak, akkor is ha logikusan nem akartam volna szívni, és korábban ugyanilyen helyzetben biztosan nem szívtam volna. Tudtommal ezt hívják a szakirodalomban "marijuana craving"-nek, amit magyarra valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy "marihuána sóvárgás", és elég szar ügy, mert innentõl a felhasználásnak nincs többé "célja". Nincs benne semmi logika vagy racionalitás, hanem keményen el vagy csúszva a szaron. És ilyenkor van az, hogy heteket, hónapokat "elszívsz" az életedbõl, és amikor magadhoz térsz, akkor vakarod a fejed, és nem is érted hogy hogy jutottál oda, és nem nagyon emlékszel, mit csináltál az elmúlt hetekben, hónapokban... Ami mondanom sem kell, nem túl kellemes élmény.
Szóval volt "szerencsém" ezt is megtapasztalni, annak ellenére hogy korábban sosem gondoltam volna hogy valaha ilyenen keresztülmegyek, és előtte motivált és ambíciózus voltam, tele tervekkel. Ezek után talán értitek, miért így állok a fűhöz; akinek jól esik az felőlem szívjon, köszi, de én ebből többet nem kérek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg félreérthetted és magadra vetted mert még nem is láttam a hsz-ed mikor megírtam az enyémet.
tripszter: minden szer lehet hasznos a fogyasztó számára, attól függ mi a célja vele.
Ha valaki túlzásba viszi nyilván lesznek hátulütői.
Ha valaki azért szív hogy álomvilágba merülve elmeneküljön a problémái elől, akkor nyilván rossz úton jár, mert bár működik egy darabig, ott lesznek azok a problémák is amiket felhoztál.
Ugyanez áll a többi felelőtlen célú felhasználásra.
Ha valaki egy jól végzett nap után egy film mellé betép, vagy olyan betegsége van aminek a tüneteit enyhítheti vele (migrén, szklerózis, hányinger stb) akkor normálisan tudja vezetni az életét a fű mellett is nem?
Ha valami kiutat keres a kábulatban, hát az nincs benne, de ha eleve ez a cél, márpedig sok embernél ez a cél, akkor mindegy hogy fűvel, munkával, evéssel, hatalmi játékokkal stb játssza ugyan ezt, mert ezektől is függeni fog és hátrányosak lehetnek ha nem rá akkor a környezetére.
A felhasználás célja a dönt, a szert meg hiába személyesíted meg.
Amúgy tény hogy az egyik oldal mindig a negatív hatásokat, a mások meg a pozitívakat sarkítja.
Tőled függ hogy mire használod azt a kést, lekaszabolhatsz vele másokat mint rengetegen tették, felvághatod vele az ereidet, használhatod kreatívan is, de ha sokáig játszol vele valószínű hogy megvágod magadat.
Ez a kés és az ember kapcsolatának a természetéből ered.
Onnantól hogy tudod ezt a te felelősséged hogy mit teszel, nem a szeré.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én+te+ö=gén:
Hogy a "motiváltság visszaszerzése miért van alulreprezentálva", nem tudom, nem vagyok addiktológus, vagy reprezentációkutató.
Én nem démonizálom a füvet, csak te akarod minden áron ezt kiolvasni a szavaimból, és úgy tûnik, ez valamiért kéjes örömet okoz számodra; egészségedre.
Véleményem szerint te kb. annyira vagy szûklátókörû, mint amennyire te tartod Cserust szûklátókörûnek, csak te a ló túlsó oldalán vagy, ennyi a különbség köztetek.
HinduKush-hoz hasonlóan én is úgy gondolom, a fûnek vannak fasza hatásai, ezért szívja az ember, különben mégis miért szívná? Tehát adott az egyén, aki vágyik a pozitív hatásokra -> füvet szív -> megkapja a vágyott pozitív hatásokat.
Eddig minden remek, de viszont ott van közben egy csomó negatív hatás is a pozitív hatások mellett - romlik a memória, nehezebb a koncentráció, csökken a munkavégzési képesség, a fogyasztó kevésbé kitartó, hajlamosabb halogatni a dolgait, stb. Ezek jól dokumentált, létezõ NEGATÍV hatások.
Kezdetben, illetve mértékletes használat mellett ezek a negatív hatások nem olyan jelentõsek, de minél többet fogyaszt valaki, minél gyakrabban, annál több a negatív hatás IS a pozitív hatás MELLETT. Természetesen a használó az, aki végzi a cselekvést (szívja a füvet), de a fû (illetve a THC) az, ami a magát hatást (pozitív és negatív egyaránt) kiváltja! Így azáltal hogy a használó füvet szív a pozitív hatások elérésére, közben kikerülhetetlenül tapasztalni fogja a THC negatív hatásait IS.
A használó akkor érezheti hogy a fûszívás promlémákat okoz nála, ha a negatív hatások túlságosan felerõsödnek, de ennek ellenére úgy érzni, nem tud lemondani azokról a pozitív hatásokról, amelyeket a fû okoz. Ennek biztos számos összetett oka lehet, genetikai hajlamosságtól kezdve személyiségi és környezeti faktorokon át társadalmi tényezõkig. Mindenesetre tény, hogy a fûhasználók egy része problémának érzi a fogyasztást (a pozitív hatás MELLETT tapasztalt negatív hatások miatt), és mivel nehezen tud lemondani a pozitív hatásokról, úgy érzi hogy a fû negatív mellékhatásai nagyban megnehezítik az életét. Ezt szokták úgy megfogalmazni, hogy "a füvezés problémát jelent".
Mindez nem tudom, miért lenne a fû "látens démonizálása". Semmi sem fekete vagy fehér, de nem jó átesni a ló túloldalára, mert több lesz a negatív hatás mint a pozitív. Nagyjából ezt próbáltam mondani, nem pedig azt hogy "a drog rossz, éééértem?" Szóval, gén, nem értem hogy miért akarsz bennem folyton ellenségképet keresni, tévesen. Én nem az ellenséged vagyok, csak valamiért ezt nem fogod fel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | azért értelmezhettem félre,mert úgy olvastam,h jaja a fű SZAR...
és innentől negatív kritikának tekintettem.sorry |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | leher félreértelmezdtem a hsz-ed...
ha igen kérlek javíts ki. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Látom az előitéleteidet Te sem tudod félretenni.
gondolom nem vagyok szimpi vagy a jobbikos vagy a gombás dolog miatt,vagy esetleg valami más.esetleg lenkei???
Mint írtam a fű jó,és nagyon szeretem.de a mindennapi használatnak vannak ilyen hatásai.
És már nem használom minden nap... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jaja, a fű szer.
nem tehet róla, hogy a mai világ embere nem képes mértékkel használni, mondjuk valami jóra.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem nagyon akarok beleszólni az eszmefuttatásaitokba,meg végig sem olvastam figyelmesen.
Engem a hosszútávú füvezés ERŐSEN motiválatlanná tett,a MINDENNAPI fűszívás elhagyása és az AKARATOM hatására elértem azokat amiket el szerettem volna(nagyjából,még úton vagyok)és amit a MINDENNAPI füvezés ERŐSSEN hátráltatott,késleltetett.
Ennek ellenére nagyon szeretek füvet szívni,de nem minden nap,és főleg sativát.
Multkor voltunk balcsin,béreltünk vizibiciklit,bevittünk 1 rekesz citromos gössert,és hát ha nem lett volna nálnuk zöld azt nagy tragédiának élltük volna meg.
aztán hazajöttünk és 7főtől péntekig nem szívtam.volt itthon,haverom mondta is,de nekem elég a fű7végére:)))
Remélem valami példafélét hozzátudtam tenni legalább az 1ikőtök álláspontjához :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tripster:
Ugyan minek regisztrálnék egy másik fórumon, amikor ezen a fórumon már létrehoztam egy témakört pont erre?
http://daath.hu/showTopic.php?id=494
Innen már kiderült, hogy a füvezés abbahagyásának (bár ez inkább csak szüneteltetést jelenthet) vannak rövid távú pozitív hatásai is. De ezek között a korábbi motiválatlanságot csökkentö hatásra csupán egyetlen lájtos utalás van. Ezért kérdeztem rá konkrétan, hogy mi van a motiváltság visszaszerzésésével, miért van alulreprezentálva (ahhoz képest, amennyire gyakran a motiválatlanság meg van említve a füvezés elhagyásához/csökkentéséhez vezetö döntés okai között)?
"Amúgy köszönöm a pszicholingvisztikai (tév-)analízised"
Szóra sem érdemes! :) ("szó"-ra, a lingvisztika, ééérted...)
Bár nehéz tévedni annak az egyszerü dolognak a megállapításában, hogy a saját személyü leírást kerülö mismásolásodnak vélhetöleg oka is van.
"de ne fáraszd magad."
Mi alapján véled úgy, hogy fárasztom magam? Tévanalízis...
"ÉN kipróbáltam, megtapasztaltam, RÁM a hosszú távú rendszeres füvezés negatívan hat, és konkrétan ENGEM motiválatlanná, szétszórttá tesz. Ahogy ezt elmondták már páran mások is saját magukról rajtam kívül, mind egyes szám elsõ személyben, olvass csak vissza. Nos, elégedett vagy?"
Igen, és egyre elégedettebb leszek! A szövegedet Dr.Rácz kvalitatív drogkutatásos könyvébe lehetne rakni, a drognarratívákban szereplö ágencia mintapéldájaként:
- füvezés (=cselekvö) hat (=aktív cselekmény) rám (=passzív tárgy)
- [füvezés] (=cselekvö) tesz (=aktív cselekmény) engem (=passzív tárgy) motiválatlanná, szétszórttá
Ez a szóhasználat tk. a démonizálás egyik látens formája.
Persze, írhattad volna másképp is, de mégsem másképp írtad...
Na de mára elég volt belöled :) További kellemes napot! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gén:
Emlékeim szerint több ember is említette itt a Daathon, hogy szeptemberben abbahagyja a füvezést. Javaslom, beszélgess el velük pár hónap, esetleg pár év múlva, mire a pozitív hatások érvényesülni kezdenek.
"Guglizni én is tudok, de guglitalálatokkal beszélgetni nem."
Már hogyne tudnál? Az uncommonforum.com nyilvános fórum, beregisztrálhatsz, és írhatsz a júzereknek (például annak is, aki a lenti listát írta). Miért nem beszélgetsz el velük, ha ennyire érdekel a kérdés? Miért a saját mikrokörnyezeted tapasztalataira szûkíted le a véleményalkotásodat?
Amúgy köszönöm a pszicholingvisztikai (tév-)analízised, de ne fáraszd magad. Nem értem, miért kattogsz továbbra is azon, hogy nem egyes szám elsõ személyben írtam le olyan tapasztalataimat, amik megegyeztek mások hasonló tapasztalataival. Ha akarod, a kedvedért leírom egyes szám elsõ személyben is, nem arról van szó hogy nem tudok szembenézni velük:
ÉN kipróbáltam, megtapasztaltam, RÁM a hosszú távú rendszeres füvezés negatívan hat, és konkrétan ENGEM motiválatlanná, szétszórttá tesz. Ahogy ezt elmondták már páran mások is saját magukról rajtam kívül, mind egyes szám elsõ személyben, olvass csak vissza. Nos, elégedett vagy?
Másrészt nem tudom, miért fordítasz ennyi energiát erre a vitára, és formálsz véleményt ilyen határozottan, ha saját bevallásod szerint nem tapasztaltad a napi füvezés hatásait, és egy szûk mikrokörnyezet alapján formálsz csak véleményt. Ha szerinted a fû egy zseniális szer, akkor szívjad, egészségedre. Tíz évvel ezelõtt még én is ezt gondoltam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tripster:
Nem abban kételkedtem, hogy léteznek olyan füfüggést abbahagyó emberek, akik túlazonosulnak az új identitásukkal és hajlandók utólag gyk. az ördög szerének tartani a füvet (hatalmas általánosításokkal, mint a bespammolt lista többsége).
Arra lennék kiváncsi, hogy van-e pld. itt a Daathon olyan ember, aki a napi füvezés abbahagyása utáni motivációvisszatérést különösen jelentösnek élte volna meg? Konkrétan pedig az érdekel, hogy ezt milyen mértékben lehet valamilyen egyéb élethelyzetváltozáshoz kapcsolni (pld. mi volt a napi szívás illetve a leszokás oka/kiváltója?). Guglizni én is tudok, de guglitalálatokkal beszélgetni nem.
"Az, hogy te nem látod ezeket a tapasztalatokat, az nem jelenti azt hogy nincsenek."
Kinek a számára jelentené azt? Senki sem állította korábban, hogy azt jelentené. Akkor meg kiröl beszélsz? Ha én rákérdezek valaminek az elöfordulási gyakoriságára, azzal nem a létezését kérdöjelezem meg. Láthatólag neked ez az egyik legföbb "érvelési" technikád, hogy elkezded bizonygatni a szóbanforgó jelenségek _létezését_, holott az eredeti téma nem a létezésröl hanem az elöfordulási valószínüségröl, relevanciáról, vonatkoztathatóságról stb. szól.
"Ha neked ez örömet szerez, akkor tessék: a fû _nekem_ függõséget okozott."
Inkább neked okozhatna örömet e felismerés és kijelentése :)
Az én mondatom pedig: "A fü _nekem_ nem okozott függöséget."
"nem igaz az az állítás, hogy "a fû nem okoz függõséget"
Itt ismét a füfüggöség jelenségének létezésén kattogsz, ráadásul az állítás állítója ismét csak ismeretlen. Ki állította ezt? A Daath kender-anyagismertetöjében pld. világosan ez áll: "Függőséget okozhat."
"Köszönöm a nyelvtani elemzést."
Szívesen! Ha még kicsit részletesebben bele is gondolnál a saját pszicholingvisztikádba, akkor megláthatnád a szóhasználat mögött rejlö pszichés védömechanizmusaidat, amik az általánosíthatósággal és másokra áttétellel próbálják puhítani a téged ért negatív élményt (a szembenézés és feldolgozás rovására).
"Kár, hogy ilyen felesleges dolgokra fordítod az energiádat, valami konstruktív helyett."
:) Ez a mondat is szép példája az elöbb említett hárításnak.
Az energiaráfordításomról köszönöm, de én magam döntök; a párbeszéd konstruktivitása meg minimum hónapok vagy évek múlva derül ki a számodra, ha egyáltalán kiderül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amúgy érdekes, hogy mennyire jellemzö a drogproblémákról egy mechanikus "fertözöbetegség-modellben" gondolkozni. Ez nem veszi figyelembe, hogy a drogok problémamentes használata gyk. eleve a meglévö személyiségjegyek, környezeti adottságok, stb., valamint egy ezekre ráépülö (implicit) tanulási és kultúraelsajátítási folyamat függvénye.
Ha a szomszédom tüsszög, akkor én is elkaphatom az influenzáját. De ha a szomszédom tüsszög, akkor én nem kapom el a parlagfüallergiáját. Szerintem az addikciót kialakító tényezök inkább az utóbbihoz hasonlóak: ha az alapvetö adottságok olyanok, akkor kevésbé számít, hogy mások adottságai milyenek körülöttem (még akkor sem, ha többen vannak).
Persze valamilyen szinten érthetö a drogokat epidemiológiailag is tanulmányozni; elmondható, hogy a 8.ker. dzsumbujban tényleg virális módon (tk. memetikailag?) "terjed" a herkafüggés. De közelebbröl vizsgálva itt sem maga a drog "fertöz", hanem egy hátrányos környezeti adottság (mélyszegénység) a hajlamosító tényezö. Ezért én akármennyit sétálhatok a nyóckerben a dzsánkik között, ettöl nem leszek herkás. Ugyanilyen valószínütlen, hogy a jelenlegi élethelyzetemben füfüggést alakítanék ki - egyszerüen nincsenek jelen erre hajlamosító tényezök az életemben.
A füvet amúgy zseniális szernek tartom, kognitív szempontból elképesztöen hatékony tudatmódosító. Viszont a napi szintü füvezést egyszerüen nem tudnám beilleszteni az életmódomba úgy, hogy az jobban vinne a céljaim felé. Viszont ismerek olyanokat, akik össze tudják egyeztetni a napi füvezést az életmódjukkal és el tudom képzelni azok létezését is, akiknek pont a napi füvezés zavar be a céljaik elérésébe. Mivel az összeegyeztetés több energiát, nagyobb kapacitást, jobb környezetet stb. igényel, ezért teljesen érthetö jelenség a problémás napi füvesek létezése. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A list of benefits from being free of cannabis (188-200):
188. I?m the boss of this brain
189. The rest is going to be easy in comparison to living life stoned.
190. It is becoming clearer each day which feelings had been drug induced.
191. I have not had any overwhelming feelings of anxiety, panic or impending doom in the last 6 months.
192. Rather than getting stuck in a downward spiral of my own design, I can now work on the parts of myself I need to heal.
193. I no longer wake up feeling burnt out or hung over (from drugs or booze).
194. I feel a deeper happiness (that stays with me) than I have during the last decade of drug abuse.
195. The enigmatic and elusive natural high.
196. I am less stressed now that I choose not to smoke.
197. I now just do what needs to be done and move on.
198. Feeling competent and relaxed is another perk of overcoming my addiction.
199. My positive-ness and caring has trickled down to my child
200. Ever since I overcame my addiction to cannabis, I feel good.
További pozitív személyes tapasztalatok leszokás után (43 oldalnyi hozzászólás):
http://uncommonforum.com/viewtopic.php?t=19212 |
| | | | |
|
