 |
Legfrissebb hozzászólások (1133 - 1152)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hali
Én egy gomba kutató vagyok:)
Érdekelne ha külföldről rendelek psilocybe cubensis spórákat mikroszkópos tanulmány cérjáral, akkor az törvénybe ütközik-e???
És esetleg később lehet-e belőle valami rendörségi ügyem?
Kérlek írjatok! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | szétnéztem elég sok helyen, de most látom csak hogy tényleg ott van az oldal legalján az utolsó 2 mondat kb, csak sajnos az annyira nem részletes.. egyéb problémák is vannak, pl. hogy nem férek hozzá tul sok eszközhöz de remélem estig sikerül alkotni valamit, vettem fertötlenítő sprayt amivel majd egy barátságos kis környezetet remélem ki tudok majd alakítani, de majd a részletekről csak később, egyenlőre álljon össze a kép |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | na szóval van ez a rész ami nem világos nekem LC-nél, kiszárított gomba darabbal akkor elvileg működnie kellene ennek is, viszont ha a hidrogénperoxid csak a spórák növekedését gátolja, a fonalazódást nem, akkor a mézes desztvizes oldatomhoz ha h2o2-t is rakok elvileg akkor nönie kellene a fonálnak, és fertőzödnie meg abszolut nem, ugye?
illetve ha steril körülményeket akarok egy kisebb "térségben" akkor mivel tudnám azt elérni? arra gondolok h például valami antibakteriális spray vagy valami hasonló fertötlenítővel befujom a helyet mielőtt elkezdem a munkát, csak mivel?
még annyit hogy valószinüleg a szárított kalap nem egybe lesz a tönkkel, vagy szét lesz darabolva, de gondolom a belsejével ugyanugy mennie kellene a mókának, viszont ami "beszerezhető" az gondolom nem természetes úton lett kiszárítva hanem pl. lámpával sütővel vagy akármivel, ez mennyire befolyásolja az eredményeket? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő.
Itt van még egy jó kinti TEK
http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover
-tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a legmegfelelőbb táptalaj az outdoornak:
4 liter fűrészpor
2 liter fatörmelék
480 ml búzakorpa
240 ml gipsz
Sütőzacskóba teszed,ragasztani kell rá egy kis tyweket,és kukta.
Keményfa nem mind jó.Tölgyet ajánlják,de szerintem necces mert nagyon magas a csersav tartalma.Nyárfa a legjobb,bár nem kemény. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Köszi a tippeket tester! Psylocibe cyanescens valószínűleg jobban működne. Az egyik cikkben írják a fenyőmulcsot, mint táptalajt. Úgy tudtam, hogy gyantás fák nem alkalmasak gombatermesztésre. Javíts ki, ha tévedek. Asztalostól a keményfa forgács talán jobb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium).
A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | amikor nekiálltam keresgélni találtam valami egészen fantasztikusat : http://thenook.org/archives/3462.html
ez lehet hogy csak nekem új, de aki már csinált ilyet tarthatna egy élménybeszámolót, nagyon megtetszett ez a módszer
ja mégvalami, arról a kartonpapírosról tudnál kicsit részletesebb leírást adni, mert ugyan jól tudok angolul de néhány rész nem tiszta, pl hogy akkor csak simán letépem az oldalát a darabkának, fertőtlenítem és kész? vagy hogyisvanez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez az utolsó tucat hsz 4 életet mentett kb, kösz, rajok vagytok |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Psilocybe azurescens( Astoria Ossip ) termesztéséhez szeretnék instukciókat kérni.(outdoor) Mivel még nem találkoztam vele, ezért a hatóanyag tartalma is érdekelne.
Egyenlőre ennyi:
"Termesztése hasonló a Psilocybe Cyanescens-hez: az áttszött köles/árpa/rozs(pehely)-t feldaraboljuk, esetleg elõáztatott kartonpapírt teszünk hozzá, majd cserje alá, árnyékos helyre, sok mulcsal keverve kisebb gödörbe ültetjük, amire sok levelet, magot szórunk (még nyáron). Kimondottan szereti az Ammophila Maritima fûfajta társaságát. Száraz idõben locsolni kell. Ha a hõmérséklet 10°C alá süllyed, beindul a termõtestképzõdés." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a kuktázásnál a beindulástól számított másfél órát úgy értem, hogy feltekertük 3asra a villany "tűz"helyet, majd mikor már nagyon jött belőle a gőz, visszavettük másfelesre és onnantól másfél óra.
a búza a bábolna takarmányboltból van, amit beírtam egy kalap alá is
(a második kör LCbe, amit az elsővel oltottunk be, raktunk ebből a búzából darálva, ha ez számít :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy:
túl száraz (kopogós),
esetleg extrém szétfőtt / nyákos,
elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak.
De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kétszer oltottunk búzát, mind a kétszer behalt a dolog, mi lehet a gond?
elmondom, hogy csináltuk:
búzát beáztattuk 1 nappal a kuktázás előtt, aznap felraktuk főzni, először kb 40-50 percre, másodszor kb 1 órára vagy vmivel több. a második alkalommal a főzés után szerintem elég puha volt és sok szem szét is nyílt.
fogtuk a főtt gabonát, egy részét betöltöttük üvegekbe, másik részét szárítottuk kicsit és úgy. tetejére vágtunk tyveket és spárgával rákötöttük majd kukta, beindulástól másfél órára.
lehülés után belőttük őket LCvel, ami biztos jó, mert átoltottuk anno új LCkbe, amik szintén kikeltek.
nos ennyi...a búzán először 2-3 hét után sem volt semmi, most 1 hét telt el és ezen sem látszik :/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | LC-t csinálni abból a szempontból nem jó ötlet, hogy ha csak egy pici fertőzés is volt a fecsiben, az a két év alatt elszaporodhatott annyira, hogy az LC-ben tápanyaghoz jutva hamar tovább szaporodhat annyira, hogy oltás után nagyobb területet hódíthasson el a gombától kolonizálás közben, magyarul elfertőzze a kultúrát.
Viszont ha a fecsiben desztillált víz van a fertőzéseknek nem lehetett (akkora) esélyük a szaporodásra. Ha nem keltek ki a spórák a fecsiben akkor valószínű hogy a víz desztillált, de legalábbis alacsony oldott szilárd anyag tartalmú, ami nem biztosított elég tápanyagot ahhoz hogy a spórák kikeljenek.
Csapvízben még hűtőben is kicsíráznának a spórák.
de mivel az LC-hez egy minimális mennyiségű spóra is elég érdemes csinálni párat, hátha sikerül valamelyik.
Amúgy kultúrát szerintem karton papírral is viszonylag hatékonyan lehet tisztítani
Csak sterilizálni kell egy ragasztóktól megtisztított karton papír darabot, petribe rakni, innentől ugyanúgy lehet kezelni mintha agar-agar lenne, persze kicsit nehezebb vagdalni, meg lehet hogy megbújik egy két fertőzés a papírban, de egy egészséges cikket kivágva és ugyanilyen papírra költöztetve _idővel_ le lehet tisztázni egy kultúrát.
Ilyesmi
http://www.shroomery.org/8512/Cardboard-Cloning-Tek
egy kis módosítással (csak a kartonlap a hullámos rész nélkül) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát egy próbát szerintem mindenképp megér
szerintem csinálj belőle LCket vagy agaros cuccot |
| | | | |
|
