 |
Legfrissebb hozzászólások (1123 - 1132)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | | hali! én is próbálkozom gombákkal, de egyelőre nem sok sikerrel :) kedden oltottam őket, azóta a micéliumnak nyoma sincs. pf sütikről van szó, vermikulit + rozsliszt keveréke. másfél órát volt sterilizálva, teljesen sötét helyen van, a szekrény tetején (nem túl meleg). az oltásnál tippelek még problémára, mégpedig h az 1-2 ml-nél jóval több oldat került sütinként figyelmetlenségből |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | gomba vs kender
http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p
silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender
szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam:
http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hogy lehet az erdőben mohával megállapítani az égtájakat?
mindig a déli oldala fás.
szóval moha.
szereti a páratartalmat, nem kényes a hőm.re plusz világítom.
vajon ha beleteszem a terráriumba hatékonyan csökkenti a CO2 mennyiséget, vagy más zöld növény[ legjobb lenne a kendert és kalapot együtt nevelni, kooperálnának:)]. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a mágneses keverő meg a sima összerázás között semmi különbség nincs, használok laboratóriumi mágneses keverőt, itt nincs jelentősége, elvileg az üveged belülről steril, max érdemes egy darab akármit beletenni hogy felaprítsa a micéliumot ( persze nem fát hanem valami steril fémet ) de szerintem ha csak a nagy fehér gombolyagba belebököd a tűt az is ugyanugy megfelel, mint a biopsziánál.. de szerintem a legegyszerübb egy fogas csipesszel tépni egy mintát |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem.
Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből.
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jó ötlet lehet mágneses keverő helyett üvegszilánkokat dobni az LC-be? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve).
A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt.
Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül)
és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz.
Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük.
Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet.
Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton,
agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | elkezdetett a az üvegbe töltött gabona khmm igen, erjedni. nehéz beismernem magamnak hogy megint FAIL.
nem adom fel.
szóval ezt már dobjam ki és ne is pazaroljak energiát/időt arra hogy újra sterilizáljam? nem is kérdés hanem kijelentés.
Dextrózos LC készült volna, de azzal is gubanc van.
eredetileg tiszta víz, és az aljára mindig leülepedő fölös cukor volt benne. mostanra megváltozott és ugyan fehér és leülepedő cucc van benne, de ez nagyobb darabos, pelyhes. ebből meg kevés van. amint tudok készítek képet.
kövi lépés deszt vagy ion cserélt vízzel fogok dolgozni. mielőtt kifutok az utolsó spóráimból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kössz az infót, ez hasznos volt.
Grat az oldalért * * * * * |
| | | | |
|
