 |
Legfrissebb hozzászólások (1113 - 1162)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nem valószínű, de lehet hogy előfordulhat.
Erowid szerint vizeletből 1-3 nap, egy másik nem túl megbízható forrás szerint hajból is kimutatható pár hónapig.
Próbáld ki! :)
Vagy kérdezd meg a dopping teszten. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | hi skacok!
lenne egy jogi kérdésem hogyha én tegyük fel sportolo vagyok és rendszeres dopping teszteken részt veszek és néznek drogokat is akkor ott megtalálhatjákhogy gombáztam? esetleg mennyi az az idő amire kiürül a szervezetböl? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aha jól látod :) fehéredik az alja eléggé, egyébként bocsi a kép minősége miatt de nem bírtam jobbat csinálni :( sikerült azóta megoldanom h 26-28 fokon legyenek és persze sötétben. ja és honnan tudom ha nem elengedő az oxigént? megáll a szövődés?
u.i.: köszi a biztatást ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amennyire a sötét falú bögréről készült homályos képen ki lehet venni sztem nincs vele baj :-)) Ha jól látom a pohár alja kezdett fehéredni, valszeg azért mert a sok spóroldat lefolyt oda. De ha kap elég oxigént be fogja a többi részét is szőni, kitartás! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | annyit azért nem :) 5-6 ml kb / pohár. az előbb csekkoltam és elkezdtek látszani kis fehér foltok, szóval talán mégis lesz valami belőle :) 1 picit bolyhosnak tűntek és még igencsak kis foltokban jelentkezik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az első LC próbálkozás úgy gondolom nem sikerült. nem adjuk viszont fel :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem egyelőre várjál vele, működhet az! Lehet h a kicsit alacsonyabb hőmérséklet miatt lassabban indul be. A több spóraoldat meg nem boríthatja fel elvileg egy süti víztartalmát annyira hogy ártson. Hacsak nem nyomtál egy pohárba 2-3 fecsit :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hali! én is próbálkozom gombákkal, de egyelőre nem sok sikerrel :) kedden oltottam őket, azóta a micéliumnak nyoma sincs. pf sütikről van szó, vermikulit + rozsliszt keveréke. másfél órát volt sterilizálva, teljesen sötét helyen van, a szekrény tetején (nem túl meleg). az oltásnál tippelek még problémára, mégpedig h az 1-2 ml-nél jóval több oldat került sütinként figyelmetlenségből |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gomba vs kender
http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p
silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender
szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam:
http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hogy lehet az erdőben mohával megállapítani az égtájakat?
mindig a déli oldala fás.
szóval moha.
szereti a páratartalmat, nem kényes a hőm.re plusz világítom.
vajon ha beleteszem a terráriumba hatékonyan csökkenti a CO2 mennyiséget, vagy más zöld növény[ legjobb lenne a kendert és kalapot együtt nevelni, kooperálnának:)]. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a mágneses keverő meg a sima összerázás között semmi különbség nincs, használok laboratóriumi mágneses keverőt, itt nincs jelentősége, elvileg az üveged belülről steril, max érdemes egy darab akármit beletenni hogy felaprítsa a micéliumot ( persze nem fát hanem valami steril fémet ) de szerintem ha csak a nagy fehér gombolyagba belebököd a tűt az is ugyanugy megfelel, mint a biopsziánál.. de szerintem a legegyszerübb egy fogas csipesszel tépni egy mintát |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem.
Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből.
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jó ötlet lehet mágneses keverő helyett üvegszilánkokat dobni az LC-be? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve).
A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt.
Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül)
és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz.
Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük.
Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet.
Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton,
agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | elkezdetett a az üvegbe töltött gabona khmm igen, erjedni. nehéz beismernem magamnak hogy megint FAIL.
nem adom fel.
szóval ezt már dobjam ki és ne is pazaroljak energiát/időt arra hogy újra sterilizáljam? nem is kérdés hanem kijelentés.
Dextrózos LC készült volna, de azzal is gubanc van.
eredetileg tiszta víz, és az aljára mindig leülepedő fölös cukor volt benne. mostanra megváltozott és ugyan fehér és leülepedő cucc van benne, de ez nagyobb darabos, pelyhes. ebből meg kevés van. amint tudok készítek képet.
kövi lépés deszt vagy ion cserélt vízzel fogok dolgozni. mielőtt kifutok az utolsó spóráimból.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kössz az infót, ez hasznos volt.
Grat az oldalért * * * * * |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha csak mikroszkópikus vizsgálat céljára kell akkor nem illegális, de ha nincs szerencséd ezt személyesen is megkérdezhetik tőled, miközben a mikroszkópod keresik a szobádban.
ez egyébként nem jellemző .
egy fecskendő könyebben fenn akadhat a vámon mint egy lenyomat, holland csomagokat gyakrabban átvizsgálják.. (de lehet hogy ezt már csak én hajtogatom és már nem is így van) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali
Én egy gomba kutató vagyok:)
Érdekelne ha külföldről rendelek psilocybe cubensis spórákat mikroszkópos tanulmány cérjáral, akkor az törvénybe ütközik-e???
És esetleg később lehet-e belőle valami rendörségi ügyem?
Kérlek írjatok! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szétnéztem elég sok helyen, de most látom csak hogy tényleg ott van az oldal legalján az utolsó 2 mondat kb, csak sajnos az annyira nem részletes.. egyéb problémák is vannak, pl. hogy nem férek hozzá tul sok eszközhöz de remélem estig sikerül alkotni valamit, vettem fertötlenítő sprayt amivel majd egy barátságos kis környezetet remélem ki tudok majd alakítani, de majd a részletekről csak később, egyenlőre álljon össze a kép |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | na szóval van ez a rész ami nem világos nekem LC-nél, kiszárított gomba darabbal akkor elvileg működnie kellene ennek is, viszont ha a hidrogénperoxid csak a spórák növekedését gátolja, a fonalazódást nem, akkor a mézes desztvizes oldatomhoz ha h2o2-t is rakok elvileg akkor nönie kellene a fonálnak, és fertőzödnie meg abszolut nem, ugye?
illetve ha steril körülményeket akarok egy kisebb "térségben" akkor mivel tudnám azt elérni? arra gondolok h például valami antibakteriális spray vagy valami hasonló fertötlenítővel befujom a helyet mielőtt elkezdem a munkát, csak mivel?
még annyit hogy valószinüleg a szárított kalap nem egybe lesz a tönkkel, vagy szét lesz darabolva, de gondolom a belsejével ugyanugy mennie kellene a mókának, viszont ami "beszerezhető" az gondolom nem természetes úton lett kiszárítva hanem pl. lámpával sütővel vagy akármivel, ez mennyire befolyásolja az eredményeket? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő.
Itt van még egy jó kinti TEK
http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover
-tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a legmegfelelőbb táptalaj az outdoornak:
4 liter fűrészpor
2 liter fatörmelék
480 ml búzakorpa
240 ml gipsz
Sütőzacskóba teszed,ragasztani kell rá egy kis tyweket,és kukta.
Keményfa nem mind jó.Tölgyet ajánlják,de szerintem necces mert nagyon magas a csersav tartalma.Nyárfa a legjobb,bár nem kemény. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Köszi a tippeket tester! Psylocibe cyanescens valószínűleg jobban működne. Az egyik cikkben írják a fenyőmulcsot, mint táptalajt. Úgy tudtam, hogy gyantás fák nem alkalmasak gombatermesztésre. Javíts ki, ha tévedek. Asztalostól a keményfa forgács talán jobb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium).
A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | amikor nekiálltam keresgélni találtam valami egészen fantasztikusat : http://thenook.org/archives/3462.html
ez lehet hogy csak nekem új, de aki már csinált ilyet tarthatna egy élménybeszámolót, nagyon megtetszett ez a módszer
ja mégvalami, arról a kartonpapírosról tudnál kicsit részletesebb leírást adni, mert ugyan jól tudok angolul de néhány rész nem tiszta, pl hogy akkor csak simán letépem az oldalát a darabkának, fertőtlenítem és kész? vagy hogyisvanez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez az utolsó tucat hsz 4 életet mentett kb, kösz, rajok vagytok |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Psilocybe azurescens( Astoria Ossip ) termesztéséhez szeretnék instukciókat kérni.(outdoor) Mivel még nem találkoztam vele, ezért a hatóanyag tartalma is érdekelne.
Egyenlőre ennyi:
"Termesztése hasonló a Psilocybe Cyanescens-hez: az áttszött köles/árpa/rozs(pehely)-t feldaraboljuk, esetleg elõáztatott kartonpapírt teszünk hozzá, majd cserje alá, árnyékos helyre, sok mulcsal keverve kisebb gödörbe ültetjük, amire sok levelet, magot szórunk (még nyáron). Kimondottan szereti az Ammophila Maritima fûfajta társaságát. Száraz idõben locsolni kell. Ha a hõmérséklet 10°C alá süllyed, beindul a termõtestképzõdés." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a kuktázásnál a beindulástól számított másfél órát úgy értem, hogy feltekertük 3asra a villany "tűz"helyet, majd mikor már nagyon jött belőle a gőz, visszavettük másfelesre és onnantól másfél óra.
a búza a bábolna takarmányboltból van, amit beírtam egy kalap alá is
(a második kör LCbe, amit az elsővel oltottunk be, raktunk ebből a búzából darálva, ha ez számít :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy:
túl száraz (kopogós),
esetleg extrém szétfőtt / nyákos,
elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak.
De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kétszer oltottunk búzát, mind a kétszer behalt a dolog, mi lehet a gond?
elmondom, hogy csináltuk:
búzát beáztattuk 1 nappal a kuktázás előtt, aznap felraktuk főzni, először kb 40-50 percre, másodszor kb 1 órára vagy vmivel több. a második alkalommal a főzés után szerintem elég puha volt és sok szem szét is nyílt.
fogtuk a főtt gabonát, egy részét betöltöttük üvegekbe, másik részét szárítottuk kicsit és úgy. tetejére vágtunk tyveket és spárgával rákötöttük majd kukta, beindulástól másfél órára.
lehülés után belőttük őket LCvel, ami biztos jó, mert átoltottuk anno új LCkbe, amik szintén kikeltek.
nos ennyi...a búzán először 2-3 hét után sem volt semmi, most 1 hét telt el és ezen sem látszik :/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | LC-t csinálni abból a szempontból nem jó ötlet, hogy ha csak egy pici fertőzés is volt a fecsiben, az a két év alatt elszaporodhatott annyira, hogy az LC-ben tápanyaghoz jutva hamar tovább szaporodhat annyira, hogy oltás után nagyobb területet hódíthasson el a gombától kolonizálás közben, magyarul elfertőzze a kultúrát.
Viszont ha a fecsiben desztillált víz van a fertőzéseknek nem lehetett (akkora) esélyük a szaporodásra. Ha nem keltek ki a spórák a fecsiben akkor valószínű hogy a víz desztillált, de legalábbis alacsony oldott szilárd anyag tartalmú, ami nem biztosított elég tápanyagot ahhoz hogy a spórák kikeljenek.
Csapvízben még hűtőben is kicsíráznának a spórák.
de mivel az LC-hez egy minimális mennyiségű spóra is elég érdemes csinálni párat, hátha sikerül valamelyik.
Amúgy kultúrát szerintem karton papírral is viszonylag hatékonyan lehet tisztítani
Csak sterilizálni kell egy ragasztóktól megtisztított karton papír darabot, petribe rakni, innentől ugyanúgy lehet kezelni mintha agar-agar lenne, persze kicsit nehezebb vagdalni, meg lehet hogy megbújik egy két fertőzés a papírban, de egy egészséges cikket kivágva és ugyanilyen papírra költöztetve _idővel_ le lehet tisztázni egy kultúrát.
Ilyesmi
http://www.shroomery.org/8512/Cardboard-Cloning-Tek
egy kis módosítással (csak a kartonlap a hullámos rész nélkül) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát egy próbát szerintem mindenképp megér
szerintem csinálj belőle LCket vagy agaros cuccot |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | van egy 2 éve rendelt fecsim. sajnos nem volt mindig hűtött helyen tárolva. mit gondoltok, érdemes még vele próbálkozni? köszi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | üdv, olyan kérdésem lenne hogy probált e már valaki szárított shroomot agar-agar módszerrel klónozni, vagy ha nem akkor elméletben egyáltalán lehetséges e? és ha igen akkor hogyan kell? tud e valaki erről infot? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha hosszú pókhálószerű ritkás szálak akkor cobweb, ha nagyjából egy középpontból nőnek sugár irányban és a szálak rövidek akkor micélium lesz.
Ha holnapra láthatóan sokat nőtt és sikerült H2O2-t szerezni akkor azzal, ha nem akkor a fertőzött réteget lekaparva meg lehet próbálni kipucolni őket.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | naszóval, közben lehet, hogy nem is penész, hanem az a izé amiből nem lesz termőtest...de lehet mégis fehérpenész....nemtomnemtom
más elszineződés nincs rajt a...olyan cuccok vannak benne, aminek ilyen aranysárga csillogó IS a felülete...mintha valami gabonaféle is lenne benne, de az aranysárga cumó...
szaga nem rossz......
nincs fényképezőgép a közelben....ááááááhhh...
egy ilyen kis dobozkában van, mint egy családi adag jégkrém és a legalján perlit van, a tetején a takarórétegen, csak ez a pitypang szerű fehér szőrszerű izé van rajta, nem látom a vastagabb micéliumszálakat, azok csak alatta, az oldalán meg belül vannak....
Ready to grow cucc.....le kéne az induláshoz kaparni a tetejét ? (eddig nem kellett,de az másmilyen táptalaj volt meg töknemilyen)
Most éppen hidegsokkolok, de lehet nem kéne.... mikor kezdjek el aggódni ha nem indul be ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincsenek pin-ek, és nincs átszőve a takaróréteg megpróbálhatod egy tiszta kanállal vagy lapáttal (ki tudja a tied mekkora :) ) lekaparni a felső réteget.
Valószínűleg túl nedves volt a takaróréteg és nem volt elég a légcsere/szellőzés.
Miből van és mi van alatta?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | SEGÍTSÉG! Pókhálós penészgomba a beszőtt fasza gombatelepem tetején lévő takarórétegen.
Hidrogénperoxidom most nincs kéznél, alkoholok vannak (ipa,etanol,denaturált)
Mit tegyek ????? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sajnos azt kell mondjam a második agar próbálkozásom is teljes csőd, senki ne próbálkozzon az általam leírt összetevőkkel. Egy teljesen kemény, átlátszó zselét kaptam, amiben még némi fertőzés is csak hetek alatt tud kifejlődni, az élő micélium ill. a fekete spóracsomók se mutatnak semmi életjelet.
Sámánt kérdezném h pontosan miből állítottad össze a malátakivonatos agart? Van benne szőlőcukor pl? Megpróbálom vmi pékségből beszerezni a kivonatot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem para.Én mindig így hűtöm.De ha kirakod a hidegre 1 óra alatt ott is lehűl. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | köszi mindenkinek a tippeket, sajnos azóta se változott semmi
egyébként egyszerre dolgoztunk mind2 fajtával, mindegyik LCt ugyan úgy csináltuk és ugyan azzal mértük a mennyiségeket, ráadásul nem is az első 4be oltottuk az 1iket, utolsó 5be pedig a másikat, hanem össze-vissza...nem tudom, mi lehet a gond :(
majd megszagolom, mielött kiöntöm, hátha abból rájövök valamire :)
amúgy szerintetek mennyire jó ötlet a kuktát mondjuk 1 óra hülés után (vagy amikor már nem forró kívülről maga a kukta) hideg vízbe rakni? és ha ez nem para, mennyi ideig kell így hűteni az egyébként 3-4 óra helyett? |
| | | | |
|
