 |
Legfrissebb hozzászólások (1083 - 1092)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | Deeptrippel mély egyetértés!
Egy anyagtól nem függeni kell, hanem meg kell tanulni használni, hogy ténylegesen élvezni tudjuk a hatását, persze sajnos tényleg könnyű átesni a ló túloldalára, ez sok emberrel megesik, ennek elkerüléséhez kellő józanság szükségeltetik.Bennem mindig meg volt ez a józanság szerencsére, és mielőtt elszalad volna velem a ló, mindig megszólalt a belső hang ( nem vagyok :-) skizofrén ), és meggondolt viselkedésre intett, mely a normál életvitelhez szükségeltetik, éppen ezért soha nem lettem függő.Szerencsére felnőtt fejjel próbáltam ki először ezeket a dolgokat, talán az éretebb gondolkodásom, és hozzáállásom ezekhez a szerekhez segített abban, hogy elkerüljem azokat a hibákat amikbe mások fiatalon, nem túl érett gondolkodással beleesnek.Ezeket a psychedelikumokat ( mert főleg csak ilyen hatású szereket fogyasztok) sohasem tekintettem party drogoknak, egy jó bulinak, ahogy sok fiatal tekint rájuk, és ezek nálam nem képezhetik a mindennapi élet részét, eszközként tekintek rájuk, amikkel néha kicsit más szemszögből láthatom, gondolhatom át a dolgokat, életemet, persze nem akarok képmutató lenni, tényleg jó néha egy kemény, átdolgozott hét után elszívni egy spanglit.
Szerencsére felnőttem nélkülük, és ha felnövünk, ki kell, hogy alakuljon bennünk egy felelősségteljes gondolkodás,felelősséggel kell élnünk ( legalábbis nem árt ), és magunkal szemben is úgy kell viselkednünk.Néha szembe kell nézni önmagunkkal és el kell döntenünk, hogy tudunk-e ezzel élni, vagy beszippant minket is a psychedelikumok mámoros, álomszerű világa.Ha a válasz igen,abba kell hagyni mert sajna menthetetlenül a függőség irányába sodródunk, de ha a válasz nem, akkor végig tudjuk úgy is élni az életünket, hogy ezek a dolgok irányítanának bennünket, határoznák meg mindennapjainkat ( ez vonatkozik az alkoholra és a többi drogra is ).Persze ahhoz,hogy ne legyünk (lelki) rabja a fűnek ( és más egyébnek ), mindenféleképpen szükségesek célok, elgondolások amikhez ragaszkodnunk kell életünk folyamán, mert ezek adnak létünknek értelmet, és ami nagyon fontos, hogy legyen egy ember az életünkben akit szeretünk, és aki miatt felelősségteljesen akarunk élni, mert ez az ami még értelmet tud adni életünknek, és színt tud vinni bele.
Nekem szerencsére a psychedelikumok segítenek az önmegismerésben, egy olyan állapotba kerülök tőlük, amikor nem tudok magamnak hazudni, valószínűleg ennek köszönhetően is, felismertem mindig időben ha kezdtem volna messze sodródni a "part"-tól.Ha valaki úgy érzi kezd széthullani az élete, ne féljen szembenézni önmagával, és ne féljen azt látni amivé lett-inkább hagyja addigi életét, és kezjen egy újat, boldogabbat, drogok nélkül ha csak úgy megy ( mert valakinek csak úgy megy, fogadjuk el ), ha pedig valaki mértéktartó tud maradni egész élete folyamán, akkor ezek a dolgok sokat adhatnak neki, ha helyesen használja, kezeli, pl. önértékelés, önmegismerés, mélyreható psychedelikus spirituális élmények, egy pozitívabb életszemlélet , amit esetleg egy ilyen élmény után kaphat.
Egyet ne feledjünk ezekkel kapcsolatban, mértékkel és ésszel kell ezeket használni, mert többet árthatnak, mint azt ahogy sokan gondolnák, pl. szürke, cél nélküli lét, életöröm nélkül, teljes elantiszocializálódás.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Egy kis kikapcsolódásként, valaki aki jobban tudja használni a googlét mint én, meg tudná keresni hogy mekkora egy kender virágporszem?
(Egy fórum hsz-t találtam 25 mikronról) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a kémiának nagy szerepe van a függõség kialakulásánál. A THC az agyban közvetve aktiválja a mü1 ópoid receptort, amely dopaminfelszabadulást eredményez az agyban a nucleus accumbensben[1], amely fontos szerepet játszik a jutalomérzetben, élvezetben/eufóriában, és függõség kialakulásában[2].
Többségében azok a szerek szoktak erõs függõséget okozni, amelyek a dopaminszintet emelik, például kokain, amfetamin. A dopmainreceptorok tartós ingerlése okozhat deszenzitizációt[3], amely leegyszerûsítve azt jelenti, hogy a neuronok örömérzõ képessége lecsökken. Bár a fû nem hat ilyen mértékben a dopaminrendszerre mint a kokain és az amfetamin, tartós, gyakori fogyasztás után mégis felléphet anhedonia[4]. Ezt jelenti, hogy lecsökken az egyén képessége arra, hogy örömöt érezzen a napi cselekvések során. Minden szürke, unalmas, semmi nem okoz örömöt, semmihez nincs kedved; lecsökken a motivációd. Ezt a jelenséget az Erowid is leírja mint a gyakori fûfogyasztás lehetséges elvonási tünete[5]. Számomra ez magyarázza, hogy a tartós füvezés hogyan vezet a motiváció csökkenéséhez.
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Tetrahydrocannabinol#Pharmacology
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Nucleus_accumbens
[3] http://www.utexas.edu/research/asrec/dopamine.html
[4] http://en.wikipedia.org/wiki/Anhedonia
[5] http://www.erowid.org/plants/cannabis/cannabis_effects.shtml
A fûvel kapcsolatos függõséget többnyire pszichés függõségnek szokták hívni, mivel nincsenek komoly testi elvonási tünetek, de szerintem a gyakorlatban mindegy, ugyanúgy függõség. Sõt, lehet hogy a fizikai elvonási tünetek épp hogy elveszik a kedved attól hogy újra rászokj egy szerre, mert emlékszel arra a horrorra amin átmentél mikor leszoktál róla, és nem vágysz rá újra. Ehhez képest a fûnél ilyen nincs, tehát úgy érezheted, "büntetlenül" lehet szívni. Viszont ez nem igaz, csak más árat kell érte fizetni. Mindennek ára van.
Én nem éreztem úgy mikor többet kezdtem szívni, hogy "alapból meg lennék makkanva". Viszonylag jól mentek a dolgaim, jól éreztem magam akkoriban. Aztán fokozatosan minden elromlott, de ez nem jelenti hogy mindent a füvezés számlájára írnék. Viszont így utólag visszagondolva, elég sok negatív hatás volt annak köszönhetõ, hogy nem húztam egy megfelelõ határt a füvezésben, mert nem voltam tisztában a következményekkel, és ezeket nem láttam idõben.
deeptrip:
"Van amikor annyira fölöslegesnek éreztem, hogy betéptem...csak megnehezíti az aznapi terveimet, hát kell ez nekem?"
Ugyanezt sokszor átéltem. Ezt az árat fizeted azért a betépésért :) Most már ezért gondolom hogy "drága" a füvezés; idõvel, energiával, hatékonyságoddal fizetsz érte. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | én szerintem meg ha valaki este egy fasza spanglit eltol, abba nincs gond, más is "megissza" a fröccsét, ez ugyanaz, napközbe meg józan vagyok |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " Szóval ha valaki legyint, és elintézi annyival, hogy "én nem lettem függõ, biztos te vagy a hülye", akkor szerintem nem érti a problémát"
Szerintem érti a problémát csak nem akar segíteni. Már ha kértél egyáltalán segítséget. Mert ha kérsz akkor kaphatsz szakemberektől, családtól, barátoktól, másoktól, a daathtól...
Szerencsés az, aki már egyből problémamentes szerfogyasztóként kezdi és marad is így, de van akinek előbb meg kell tanulnia kezelni.
Az tényleg nagyon rossz amikor mások mondják hogy szívjál. Van amikor annyira fölöslegesnek éreztem, hogy betéptem...csak megnehezíti az aznapi terveimet, hát kell ez nekem? És a válasz egy hangos és határozott NEM, ez így nem kell, tehát legközelebb tudni fogom, hogy egy ilyen szituban NEM.
Jó set és jó setting a fűnél talán még fontosabb, mint a hallucinogének esetében. Egy hallucinogént rossz settinggel nem lehet huzamosabb ideig használni (tekintsünk el az extrém esetektől) a füvet viszont véleményem szerint igen.
Szóval a megtagadás helyett azon kellene agyalni, hogy hogyan tudnám JÓL használni a füvet. Nem nemhasználni kell megtanulni, mert azért azt senki se gondolja úgy, hogy ő VÉLETLENÜL kezdett el tépni és hogy ez a fajta tapasztalás amin átment az fölösleges volt nemde??
Alapvetően el kell hinni, hogy jól is lehet használni ezt a szert. A jó használat lehet az is, hogy havi 1x, de akkor kiélvezve minden pillanatát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | scp:
"Tehetek arról, hogy vannak az agyamban olyan receptorok, amiknek tartós ingerlése kényszeres cselekvést vált ki? Szerintem errõl nem tehetek, az evolúciót nem én alakítottam így. Az agyamat és a receptoraimat készen kaptam így, amikor megszülettem. Természetesen innentõl viszont már az én felelõsségem, hogy ezt idõben felismerjem, és kezeljem, de nem úgy születtem, hogy lennének kész módszereim a pszichés függõség felismerésére, kezelésére, ami eléggé megnehezítheti az életem. Ugyanígy a függõség sem veleszületett, hanem úgy tanultam a függõséget valamikor az életem során."
érdekes hogy többnyire pszihés-lelki függőségről írsz, de tualjdonképpen amit leirsz az a biológiai - fizikai, nem pszihés - függőség. Amiről te beszélsz az a kémia, és én itt nem kötekedni akarok, nem is a szavaidat kiforgatni, sőt még megfogalmazásbeli különbségeken sem akarok csámcsogni, csak arra próbálnék rávilágítani, h olyan szájíze van így ennek a dolognak, h a felelősséget kicsit lepaszolnád a fizikára/kémiára.
Abban egyetértünk hogy a fűvet mértékkel kell használni. Nincs olyan h "normális" mennyiség, ez jogilag is értelmezhetetlen, és amúgy is mindenki mást bír. Én pl azon döbbentem meg h az itt hozzászólók fűadagját gyök alatt szívtam el én, mégis meg van sülve az agyam.
Még most is pedig napokon belül lejár az egy hónapos tépőzár. És egy hónap után azt kell mondjam, h a problémáim gyökere nem a cannabisban leledzik. Én lenneék a legboldogabb most így utólag h így lenne, mert így egy hónap után aszondanám, h akkor hagyjuk, felejtsük el, és meg van oldva minden. De nem a fű a problémáim gyökere.
amire ki akarok lyukadni, az az, hogy az embernek nem a fű okozza a negatív hatásokat, hanem hha a szmóker alapból meg van makkanva, akkor rászív, és akkor igenigen szarul fogja magát érezni.
Csak ezzel az a baj, h az ember nem veszi észre h meg van makkanva. Nem akarja észrevenni. És kurva szar rádübbenni x idő távlatából, hogy ami döntésről aszitted h jó, helyes döntés, amiről szentül hitted, h így a legjobb, így kell lenni, és meg is indokoltad magadnak, h ezért meg ezért, na szal ha rájössz később h mekkora ordas nagy faszság, az eléggé fos.
Iszonyatos bizonytalanság érzés, h ha akkor szarul döntöttem, mégis meg voltam győződve szilárdan, akkor lehet h egy mostani döntésemnél is elkövetem azt a hibát, h hatalams faszságot gondolok az agyammal, és ezért szarul döntök.
na, lényeg a lényeg: mindenki söprögessen a saját agya táján, a démonokat meg haggyuk az AXN-re :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fanyűvő:
Én is füvezek, igaz csak heti rendszerességgel - nem tudom hogy te milyen sűrűn használtad - én pont az ellenkezőjét a tapasztalatom.
segít kikapcsolni egy kicsit, hogy a héten kapott stresszadagot le tudjam vezetni.
Most volt egy ideig, hogy nem használtam, aztán mikor elszívtam egy spanglit, rendesen éreztem hogy megkönnyebbültem. És nem nyomja el a érdeklődésemet, sőt inkább erőt ad hozzá.
Bár gondolom ha napi rendszerességgel használnám, akkor már rajtam is úrrá lenne ez a "semmi sem érdekel" dolog.
De gondolom ez olyan lehet mint a vitaminok is:
HA sokat szedsz, akkor ár nem egészségesek.
és igen jól mondtad, a keksz is veszélyes, és minden más is.
Az autóvezetés is veszélyes, ha nem tudod "kezelni" az autót. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Engem az zavar, hogy ha közlöm hogy negatív tapasztalatom volt egy drog fogyasztásával kapcsolatban, akkor egyesek annyival elintézik hogy "hülye vagy kisfijam, túl sokat drogoztál", "a te hibád, nem tudod normálisan használni a szert", stb. Pedig könnyen lehet, hogy valaki nem azért drogozik túl sokat mert úgy gondolja hogy "jó dolog" sokat drogozni, hanem azért, mert pszichésen függõvé vált, ami pont azt jelenti, hogy nehezen tudja kontrollálni hogy mennyit fogyaszt, többet fogyaszt mint amennyit eredetileg tervezett, stb. Szóval ha valaki legyint, és elintézi annyival, hogy "én nem lettem függõ, biztos te vagy a hülye", akkor szerintem nem érti a problémát. Persze a másik véglet, ami mindenért az anyagot hibáztatja, ugyanannyira értelmetlen.
A másik meg, hogy mi az hogy "normális", "megfelelõ" szerfogyasztás? Ezzel jönnek sokan, de tudtommal nincsen "normális" drogfogyasztás, legalábbis a társadalom szemében nem létezik ilyen fogalom. A társadalom számára a drogfogyasztás bármilyen formája bûncselekmény, deviancia, káros, veszélyes dolog, "ördöggel cimborálás". Innentõl csak egyéni "norma"-fogalmak lehetnek, ami viszont mindenki számára mást jelent. Például egy raszta számára teljesen "normális" dolog naponta tíz spanglit elszívni, míg lehet hogy valaki más ugyanettõl igen hamar "megmakkan", pláne egy nem-raszta közegben. Szóval amíg a társadalom nem kínál a fogyasztók számára "normákat", pláne ha a fogyasztók normái teljesen ellentétben vannak a társadalom normáival, addig szerintem a fogyasztók elég sok veszélynek vannak kitéve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én aránylag sok évet töltöttem fű alatt,azóta is félek tőle.
Soha az életben nem fordított ki magamból semmi olyan mértékben,mint a spangli.
És a legjobban azt utálom,hogy még azóta is vannak akik azzal akarnak becsapni,hogy ez csak egy lightos dolog,ami nem okoz függőséget.
Hát,engem ÚGY,és ANNYIRA semmi nem tudott beszippantani.
És ahogy lenni szokott,elkezdtem elfordulni a nem füves barátaimnál.
Szó se volt démonizálásról,valóban szóvá tették hogy ez nem jó,hogy teljesen kifordultam magamból,hogy már semmi nem érdekel,de hát ez volt az igazság.
Én hobbiember akartam lenni mindig is.
Tudjátok,aki néha elszív egy-egy dzsót,és nem akar többet,elég neki az,ami van.
Találkoztam már olyannal,aki meg tudott itt állni,biztosan itt is vannak,miért is ne?Ez egy értelmes,intelligens csapat,egy rakás tényleg jó arccal,de tény ami tény,nagyon ritka dolog.
Életem legjobb éveit vette el,szóval én nem tartom ezt annyira könnyű dolognak,ahogy az legtöbbször feltüntetve van.
Mielőtt bárki azt gondolná,hogy a vaskalapos köcsögöt akarom játszani,gyorsan leírom:
Tény,a háztartási keksz is tud halált okozni,túl lehet adagolni,mondjuk napi 6-8kiló biztos kinyír.
A körömrágásra is rá lehet szokni,és a körmöt se tiltja be senki,mint veszélyes dolgot.
Én egy dologra vágyom a fűvel kapcsolatban:
Végre legyen legalább egy valaki,aki használja,és elismeri,hogy kezelhető,de igenis veszélyes dolog tud lenni,mert ezt "semmi gond nem lesz ezzel,aki meg mást mond,az démonizáló náci köcsög" dolog annyira tud fájni,amikor arra a jó néhány évre gondolok.
Csak ez:tud építeni,biztosan,de nem veszélytelen,és semmivel se veszélytelenebb mint más szerek.Sőt.Végigjártam sok dolgot.Egyikbe se ragadtam bele.
Szerintem az,hogy ki mit csinál,az a magánügye,és ez nem szabad,hogy bármit levonjon az értékéből.
Ahogyan a "rohadt náci"zó is ugyanúgy "náci",csak más a színe.
Így a "rohadt drogos"-ozó se jobb mint az úgynevezett "tényleg" "rohadt" drogos,legalább is szerintem,de szeretném ha valaki aki él ezzel,tudja is kezelni,az kimondaná,hogy nem gyerekjáték,igencsak veszélyes tud lenni.Nem feltétlenül az,de az ebben beleragadt irdatlan sok ember 99%ának szintén azt hazudták,hogy csináld csak,nem lesz semmi következménye.
|
| | | | |
|
