|
Legfrissebb hozzászólások (1033 - 1052) (Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
| | | | | | | | | | "Az egység színpadán semmi, ami a részletek színjátékából fakad"
(n.a.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | helio*: Ilyenkor kell mééég ráagyalni ilyeneket (by CandyFlip):
" Azt gondolom, hogy azzal egyet tudtok érteni, hogy minden ember boldog szeretne lenni és szeretné elkerülni a szenvedést. Ha megnézzük azonban, hogy ki mit tesz ennek érdekében, akkor azt látjuk, hogy az emberek általában a múlandó dolgokban keresik a boldogságot, legyen az éppen egy ház, egy új barátnõ, egy karrier, egy autó, egy gyerek vagy valamilyen vegyület. A gond ezzel az, hogy mivel ezek a dolgok feltételekbõl állnak össze és a feltételek folyamatosan változnak, ezért az ezek által nyújtott boldogság érzet nem lehet tartós, mindenképp elmúlik. Ha más nem legkésõbb akkor amikor meghalunk. Hiszen nekünk eléggé mindegy hogy Daewoon vagy Mercedesen viszik a koporsónkat.
Na jó. Ha boldogok szeretnénk lenni, akkor jobb lenne állandó boldogságra szert tenni. Keressünk hát valamit ami állandó. Szerintem két ilyen dolgot tudunk találni. Az egyik a tér amiben a dolgok megjelennek. Vegyük például a teret itt elöttem. Beleteszem a kezem, kiveszem belõle a kezem, ettõl a tér maga nem változott. A lehetõség, hogy dolgok megjelenhetnek ott játszhatnak majd újra eltûnhetnek ez nem változott. Jó, de ettõl nem leszünk boldogabbak. A másik állandó dolog szerintem az amirõl mindig is azt gondoltuk, hogy az vagyok én. Valami ott legbelül, amirõl eszméletvesztés után is rögtön azt gondoljuk hogy ez vagyok én. Valami ami változatlan kisgyerek korunk óta. Mi lehet ez, hol lehet ez valójában? A testünkben nem, hiszen az volt kicsi rózsaszín, most olyan amilyen és majd lesz öreg és ráncos. Amúgy is állítólag hét évente minden atom lecserélõdik a szervezetben. Nos ebben semmi állandó nincs. Az érzéseink, a gondolataink még változékonyabbak, tehát az sem lehet. Mi lehet akkor ez?
A logikus következtetés szerintem az, hogy nincs két állandó. Egy van. Ez azt jelenti, hogy amirõl mindig is azt gondoltuk, hogy ez vagyok én, tehát a tudatunk, az valójában nem egy pont, hanem a határtalan, középpont nélküli ragyogó tiszta tér amiben a dolgok megjelennek. Hívhatjuk n dimenziós térnek, a lehetõségek végtelen mezejének vagy tiszta fénynek ez az a tudat, ami épp most a szemeden át néz és a füleden át hallgat.
Nos jó, de mit jelent ez? Három dolgot:
1. Ha mi vagyunk a tér, amiben a dolgok megjelennek, akkor nekünk (a térnek) nem árthat semmi és mindent ismerünk ami a térben megjelenik. Tehát teljesen félelemnélküliek és mindent-tudók leszünk.
2. Ha mi vagyunk a tér, akkor minden ami ebben a térben megjelenik a tudatunk képességeit fejezi ki. Úgy is mondhatnánk, hogy minden pillanat a tudatunk képességeinek az ünneplése, maga a határtalan boldogság és gyönyör.
3. Ha a határtalan tér vagyunk, az azt jelenti, hogy nem vagyunk elválasztva másoktól. Azt mondhatnánk, hogy bár különálló hullámok vagyunk, de az óceán mélysége ugyanaz. Ebbõl pedig spontán és önzetlen szeretet és együttérzés jelenik meg, ami arra késztet, hogy másoknak is segítsünk elérni a boldogságot. Ez mind lehet kafa, de miért nem vagyunk még mindig boldogok? Azért, mert annyira ragaszkodunk a különálló én létezéséhez és a merev elképzeléseinkhez arról, hogy milyen is a világ, hogy nem tapasztaljuk tudatunk nyílt világos terét. Ha meg tudunk szabadulni a különálló én illúziójától és a merev elképzeléseket is fel tudjuk olvasztani, akkor megtapasztaljuk a tudatot és mindazt ami az ismeretébõl spontán következik. Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot mindenkinek! CFP " |
| | | | |
| | | | | | | | | | A megőrülést elkerülendő úgy döntöttem, amit a megismerés nem traszcendens csatornáin érzékelek, annak nem vagyok forrása, hanem az az arról kialakult képem forrása. Tehát úgy vagyok rá hatással, hogy az van hatással rám, így sajátos színezetben látom. Amit pedig más módon érzékelek, ott az egység értelmében tényleg nincs kívül-belül, csak van. Az igazi Zen meditáció például nem válogat, bármi is bukkan elő. |
| | | | |
| | | | | | | | | | revino: Jaja most már vágom, és tk. nem is magán a gondolaton értetlenkedtem, hanem a szín-es példán; a mozgásos már jobb - hacsak nem akinetopsziás.
Néhány filozófiai meg vallási irányzatban az alany--tárgy illetve szubjektum--objektum megkülönböztetésen próbálnak felülemelkedni.
A te példádban ki van a "T" nézöpontban?
Amit az elöbbiben írtál, az a fogalomrendszer kialakítása. Naná hogy mindent érdemes szimbolizálni, absztrahálni meg szemantizálni, mert úgy egyszerübb megérteni a dolgokat azon a szinten, amire éppen szükség van. Te pld. 4 összetett jellel (ami tk. 6 egyenes és 1 kör) egyértelmüen meghatározható és azonosítható vagy ebben a kontextusban (=Daath fórum). |
| | | | |
| | | | | | | | | | na retetra...próbálom röviden :):
Képzeljük el, hogy mi vagyunk Isten ( remélem senki nem veszi istenkáromlásnak). Hogy lennénk képesek arra, hogy egy világot hozzunk létre, ami független tőlünk, mégis befolyással vagyunk rá. Nyilván úgy kellene megalkotni az egészet ( itt szándékosan nem a teremtés szót használtam ), hogy azt úgy tegyük, hogy ne legyünk tudatában annak, amit teszünk ( különben mindenképp mesterkélt lesz ), viszont azt is el kell érni, hogy amit teszünk az olyan legyen, mintha tényleg mi tettük volna ( na ezért volt az álom hasonlat ). Vagyis saját magunk egy olyan kölcsönösen egyértelmű leképezését kellne megvalósítani, ami éppen eléggé hasonló hozzánk, hogy pont olyan legyen mint mi, mégse legyen azonosan egyenlő velünk. Vegyünk egy ilyesmi leképezést, mondjuk a fényképeket, van Neked is biztos arcképed.Azt mondjuk Te vagy a fotón, de mégis mennyiben hasonló ez hozzád? Hát mondjuk annyiban biztos, hogy kölcsönösen egyértelmű, mert pontnak pont felel meg. De hát az arcod azért mégse pontok halmaza, hanem annál több. Változik, tud mosolyogni, meg ahogy korosodsz, szemmel láthatóan az összkép sem adja ugyanazt a látvány mondjuk 30 éves differenciával, a fénykép meg egy pillanat. Meg már az egész ott kezdődik, hogy Te és az arcod, nem vagytok egyenlőek. Pedig hányszor mondjuk azt, hogy láttam xy-t tegnap futott a buszra, anélkül hogy elgondolkoznánk, hogy mit látunk a másikból. Úgy tűnik ez a fejtegetés igen csak messze áll a valóságtól. Pedig szerintem ha jobban belegondolunk, nagyon is jól leírja a világot, amiben élünk ( főleg ez a buszra futós példa ). Miért ? Mert ez egy olyan világ, ami általunk megismert dolgokból áll. Mi pedig ezeknek csak a 'képét' ( az érzetét ) ismerjük, nem dolgokat teljes egészében. Érdekes, hogy gondolni se nagyon lehet másra. Hogy tudok gondolni egy olyan valamire, ami nem jut el az agyamig? Tehát minden egyes dolog, ami tapasztalható, az a saját agyunk, szüleménye, egy ott keletkező 'kép-szelet', egy transzformáció, tehát rólunk mesél, a mi 'kezünk' munkája, azaz a világ olyan, hogy tőlünk független, mert minden leképezés a tudat alatt megy végbe. És ami 'csak' hab a tortán, hogy ez amit leírtam, szintén egy kép, egy modell, ha a fejtegetés helyes, és ettől lesz bonyulult, ha megérted, vagy ha eddig még meg nem értetted, mert ami ebből következik, a lényeg, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy egy világ lakik bennünk, és azt igazából nem lehet elmesélni, leírni, csak úgy megsejteni, vagy nem is tudom, talán érezni, de nem fizikailag, hanem lelkileg, mint amikor megérzel valamit, hogy na itt most ez van, ez fog történni, vagy ez olyan, és kiderül, hogy így van, hogy megsejted, hogy van ott valami, és hogy mi vagy ki! Azért mondtam, ha van olyan őrült, mert volt olyan, aki meg tudta fogni ezt a gondolatot, és beleőrült. Összefoglava minden kicsit több mint ami, valami titok, de mégis ismerős. Ajándék, igen az a csomagolós fajta. Talán ez a jó szó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | regén:
"Két különbözö nézöpontot keversz egy mondaton belül: az elsö "más" (rendszer) a szubjektívre, az "ugyanaz" a konszenzusra vonatkozik. Ezután a második "más"-t abban a rendszerben értheted, amelyikben akarod, így értelmezhetetlenné válik. "
Nem értem, hogy mit nem értesz:), valószínűleg rosszul fogalmatam.
Azt akartam mondani csak, hogy egy adott koordinátarendszer határozza meg azt, hogy milyennek látjuk a a dolgok attribútumait. Pl vegyünk egy 'A 'pontot állónak, és vegyünk egy hozzá képest v sebességgel mozgó 'B' pontot. Legyen 'T' egy tárgy, ami mindkét nézőpontból látható. Ezt a tárgyat más (x,y,z,t) koordináták jellemzik A valamint B pontból nézve. Amit mondtam, az ennek az általánosítása, vagyis hogy 'A' bázisai által generált tér nem egyezik meg 'B' bázisai által generált térrel. Mi éppen ilyenek vagyunk, ami nekem tök egyértelmű és tiszta azt Te lehet nem vágod, és fordítva, én nem vágom, hogy mit nem vágsz. Így más okés?
rehelio:
"A színek nem, de a fényvisszaverés módja a tárgyak fizikai tulajdonságai közé tartozik"
A szemek mögött igen, de nem vagyok abban biztos, hogy amit idéztem az igaz, nem tudom, hogy van e rá bizonyíték. Kérdés, hogy mennyire befolyásoljuk azt ( nem feltétlenül tudatosan), amit érzékelünk. Nem elképzelhető szerinted, hogy teljes egészében? Nem lehet, hogy mi vagyunk az inger forrásai és céljai? Ha így lenne, hogyan lehetne erre rájönni? Mert ugye akkor mindíg marad egy rész önmagadból, ami ismeretlen marad, mert a forrás befolyással bírna a célra, vagyis önmagára. Vagy ha nem így van, hogyan cáfolható. ( a mi vagy én definícióján van a hangsúly) |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt, nem pedig mást lát."
A színek nem, de a fényvisszaverés módja a tárgyak fizikai tulajdonságai közé tartozik. Hiszen a valóság személyre szabható, de nem eleve személyre szabott (vagyis a szemek mögött indul útjára a változás). Szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | havanna még a világon.... raharakas |
| | | | |
| | | | | | | | | | Gén: És hogyan lehetne színesíteni a white dream -et ?
(Függetlenül a vitaminbevitelemtől, átlagban havonta kb 5 nagyon minimális emléktöredék [érzés vagy kép vagy hang vagy vegyes]. Érdekes módon a délutáni alvások 80% ban emlékszem az álmaimra egész élesen. [egyébként kb 1-1,5 éve tervezem hogy veszek Calea -t ])
(átépülhetnénk valamelyik álomtopikba is) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Aki színtévesztő, az a zöldet és a pirosat is zöldnek látja, különben nem is lehetne rájönni, hogy téveszt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vino: "át sem élem, hanem csak emlékszem arra, legtöbbször elég ködösen, hogy átéltem valamit"
Ezt a jelenséget a szakirodalom "fehér álomnak" hívja (white dream).
"ha mondjuk valaki színtévesztő, és amit én zöldnek látok, ő pirosnak látja, és ki mondja meg, hogy mi az igazság?"
Én :) Az igazság az, hogy te zöldnek állítod, ő pirosnak állítja. Szubjektív élmények "igazságtartalmát" nem lehet meghatározni.
"Hisz az, hogy valami valamilyen szín, definíció kérdése."
Ami ráadásul konszenzusalapú.
"Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt, nem pedig mást lát. "
Két különbözö nézöpontot keversz egy mondaton belül: az elsö "más" (rendszer) a szubjektívre, az "ugyanaz" a konszenzusra vonatkozik. Ezután a második "más"-t abban a rendszerben értheted, amelyikben akarod, így értelmezhetetlenné válik.
Ugye megvan az az alap, hogy a színek nem a tárgyak fizikai tulajdonságai?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | re 824
Nem tudom, hogy vagy vele, de amikor álmodom, egyszerűen csak átélem ( sőt ha pontos akarok lenni át sem élem, hanem csak emlékszem arra, legtöbbször elég ködösen, hogy átéltem valamit no ez is egy érdekes dolog és megéne egy misét ), és nem vagyok tisztában vele, hogy nem ébren vagyok, és nem vagyok tudatában annak sem, hogy velem mi történik, nem hogy még annak, amit mások tesznek az álmomban. Szóval az álom szerintem teljesen független a tudattól és pont ez a lényege, hogy a tudattalanból jöjjön, ne legyen befolyásolva általad. Persze azt nem mondtam, hogy nincsenek ilyen álmok, mert kivételek mindenhol lehetnek. Egyébként említettem is, hogy csak ilyesmire gondoltam. A valóság azért szerintem annál tényeg jóval bonyolultabb, hogy az alvó Isten álmaiként aposztrófáljuk. és nem akrok nagyon belefolyni ( de ha van olyan őrült, akii kiváncsi rá annak kifejtem )azt a hasonlatot csak egy modellként akartam szóbahozni, hogy kiemeljem az elme és a valóság kapcsolatát, vagyis hogy mennyire valós az amit mi érzékelünk, és hogy lényegileg milyen kapcsolat van a kettő között, hogy több a kölcsönhatásnál, vagyis hogy a valóságból érkező ingerek befolyásolják az elmét, és az elme reakciói hatnak az érzékelt világra és azon keresztül jutnak el a reakcióink a külvilágba, szóval ez a két dolog olyan szorosan egybetartozik, hogy nem lehet elválasztani a kettőt egymástól. Például ha valakinek 'rossz kedve van', nem vagy csak nehezen veszi érszre a kellemes dolgokat, míg ellenkező esetben ha valaki belül mosolyog, nehezen lehet borsot törni az orra alá, mert könnyen elsiklik felette. Pedig lehet, sőt biztos, hogy mindketten ugyanabban a világban élnek, mégis másnak látják, azon egyszerű oknál fogva, hogy más dimenzióban vannak ( ezt főleg érzelmileg értem, de ha jobban belegondolunk ez fizikailag is így van ). Vagy pl egy teljesen trivális példa, ha mondjuk valaki színtévesztő, és amit én zöldnek látok, ő pirosnak látja, és ki mondja meg, hogy mi az igazság? Hisz az, hogy valami valamilyen szín, definíció kérdése. Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt, nem pedig mást lát. Nos így vagyunk mi egymással is, mint az egész részei, de szerintem egyek vagyunk, és csak abban különbözünk, hogy máshonnét, más bázisból tekintünk önmagunkra. A szüklátókörűség szerintem pont az, ha azt mondjuk Te meg Te meg Te, meg Ő külön külön, mert akkor csak 3D-t látsz a végtelen sokból, viszont ha növeled a bázisok számát, akkor rájössz hogy Ő meg Ő meg Ő = Én. Legalábbis nálam itt kezdődik el valami, amiről igazán nehéz tényleg bármit is mondani, amikor úgy viselkedsz mással és más dolgokkal, mint önmagaddal, számomra itt kezdődik a megbecsülés, az értkék ítélet, ahol a határok végtelen kicsivé válnak, és a megismerés végtelen naggyá, és szerintem akkor leszel, leszünk igazán 'több a soknál, az őssejtig minden ős, ...amely sokasodni foszlik '.
van itt egy idézet, bár szerintem sokan ismerik
http://tai-shu.freeweb.hu/p2003-09-30.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | lehet más álma az egész, lehet az univerzum egy óriás kávéjában lévő cukor egyik kristálya, de az mire jó?? attól én csak elengedem magam, hiszen úgyis kamu az egész..abból pedig halálsor van..ami szintén nem baj, de ha már itt vagyok, megtisztelem ezt a létformát azzal, hogy megpróbálom megcélozni a harmonikus pályát...ha nem, akkor más formában ( már ha van) se leszel jobb, mint itt voltál....vagy Te igen??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | háddehogynem.(bibibebee.) : ha másképp mondanám akkor azt mondanám, hogy a materialista paradigma globalizációja miatt a szellemi kényelem helyett testi kényelemre törekszik az emberiség, így lehetőséget kap a túlzott mértékű szaporodásra fizikai síkon de a szellemi rétegekben elfogy a hely.
tehát elkényelmesedünk, sokasodunk itt. csere itt szerva ott.
zenberből ember |
| | | | |
| | | | | | | | | | ... és gyerek lesz belőle.
lehet, hogy a túlnépesedés oka a materialista gondolkodás, mint metafizikai alapelv? lehet, hogy a sok különös lény akikről elfedkeztünk mind emberi testet kapott? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Valahányszor egy gyermek kimondja , hogy nem hisz a tündérekben, valahol egy tündér meghal... " |
| | | | |
| | | | | | | | | | szreintem ez nem olyan mély gondolat. vagy legalábbis rosszul van megfogalmazva. ha álmodsz, a szereplőket te alkotod, és tőled függnek, nem öntudattal bíró valakik, akik valahogy belekerülnek az álmodba. mert ha igy lenne, akkor nem az álmod lenne hanem tényleg léteznek. szerintem felesleges ugy tekinteni a világra minta te álmodnád, mert hajlamos lehetsz túl sokat megengedni magadnak, ami akkor "üt vissza", amikor rájössz hogy mégis ébren vagy. jobb óvatosnak lenni:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Néha tök közhelyes hétköznapi dolgokban kerülnek felszínre mélyebb gondolatok. Pl. a nyáron láttam egy rém rendes család epizódot, és egy hálószoba jelenet folyt éppen. Peg ült az ágyban és olvasott ( azt hiszem álmoskönyvet ), Al meg azzal a duzzogó képével puffogott valamin ( a szokásos...) amikor egyszercsak megszólalt a felesége:
"Eeeeeeel... képzeld mit olvastam!!!...mi van akkor ha mindannyian EGY alvó lény álmai vagyunk, és valójában nem is létezünk!!?? "
na én valami ilyesmire gondoltam az előző hozzászólásaimban. Lehet nem esett le propi, mert túlbonyolítottam amit nem kéne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az élet olyan mint a spanglizás! Megtekered, szépítgeted, csinálsz belőle egy pofás kis slim cigit...magyarul megszületsz! Eltépéskor élsz...izzasz, füstölsz, néha kapar..de jó! Majd hanyatdőlsz és mint egy öreg a fotelban nézed/érzed amit elértél. |
| | | | |
|