Hortobágyi László: AZ ALIEN-PARADIGMA [
MP3 hangjáték
, 59'23". Magyar Rádió, 2oo4. Szerkesztő: Turai Tamás] :·:Alien::doc:·: Ekkorra már a hüllőlábú fekélyes ember lemászott az isenheim oltár bal oldaláról (Később az emberi szörnyek megpróbálják kiirtani eme családszerető, közösségüket megvédő, az Anyát hűségesen kiszolgáló és szorgalmasan dolgozó kolóniát; itt egy nőstény emberi szörny undorító kicsinyét kitépi a meleg kas nyálkás bugyrából és az Anyát is legyilkolva égeti fel a közösség tojásokba telepített jövőjét. Abban a tudattalan genetikai életfolyamban, mely az Édenkert vizeként végighömpölyög az oszcilláló Világegyetem jelenlegi térségein - ahol a genetikai Közlemény egyetlen célja maga a Közlés -, ott az emberi tudat és értelem egy evolúciós melléktermék. A tudat és az ő világrendje önértelmezésének évezredes kínlódása után a megfelelő időben - 1976-ban - a gomolygó ködből a genetikai elméletek melléktermékeként felbukkan a mémelmélet. A mém a kulturális evolúció alapegysége, a gén analógiája, az emberi agy által kreált és szaporított információs "egység" és szimbólum. Ha a valósidejű emberi kultúra megnyilvánulásait összesűrűsödött, materializált mémkolóniáknak tekintjük, akkor az emberi agyak "termékei" a mémek fajtáiban, digitális mimikrijében, vagy az olyan protomém ismeretelméleti képzetekben mint a "fénytest" (lumincus body), vagy a világot egységes rendszerbe rendező, koncentrált tudatsugárral mozgatható "összeállító pont" (assemblage point) képzetének a leírásában öltenek testet napjainkban. A korai európai társadalmakban - ecce homo - a személyes tulajdon, amely nem más mint döntésszféra, fejleszti a személyiséget: a címerekben tobzódó páncélos lovag egyisten hite majd később atomtengeralattjárója, de a bioasztronómia, a Kathakali, nigromania, a komputer vezérelte fraktál generát, a Krishna-tudat, Space Shuttle, raga-mala festészet, a kiborgok, Kuan dalini sex, arecibói rádióteleszkóp, tantrikus mandalák, a Cern SPS Sínchrontron, az inkvizíció, Gagaku-kompozíciók, Bergen-Belsen, a Vedanta, a katedrálisok, kermophagia, a Seti Poenix Project, Delfin Nyelv és szülés, Cavaille-Coll orgonák, hüllők a Reticulumból, Ajanta, a profitráta, a Bölcsek, a kommunizmus, a tőzsdei derivátumok vagy az emberi tudat hálózatokba történő áttelepítése stb., ezek mind mémgalaxisok, az információ anyagiasult kövületei, ahol azonban "valamennyi holt nemzedék hagyománya lidércnyomásként nehezedik az élők agyára". Ez a birodalom a II. ezredforduló táján elérkezik a klasszikus hindu kasztrendszerhez hasonló, rendkívül zárt mono- kultúrájú és kényszerpályán haladó, a globális társadalom e bolygó felszínén egységesülő fogyasztói biomasszájához, az élő mémek nyálkás mega-város-kolóniáihoz, ahol a behatárolt tulajdontípusok és az általuk artikulálható szociális mozgás lehetőségei behatárolt kasztokat és behatárolt anyagcserére nyomorított személyiségeket hoznak létre, a maguk kultúrát és földi javakat fogyasztó-pusztító ízlésükkel egyetemben. A "Vízivilág" tankhajójában él egy összeaszott, a fehér földalatti férgek világtalan szürkésfehér szemű öregembere, aki az Exxon Valdez belső olajtengerében vigyázza annak mindenkori állapotát. A film első egyharmadában pontosan 3 mp-re tűnik fel ez az emberi lény. A film harmadik harmadában, ez az évtizedek során a Füstölők szolgálatában megöregedő ember - a bedobott foszforfáklya által berobbantott égő pokolban - feláll csónakjában, és tágra nyitott látomásos halott szemével - egyébként a film dramaturgiáját illetően tökéletesen fölösleges betétként - elevenen elég. (A nézőtéren visító, szűnni nem akaró röhögés tombol. Ebben a világban az egységes világkép a fogyasztás legnagyobb ellensége ezért a globális-satellit média (Médea?) hálózati tömbök egy rejtett történelmi megbízást teljesítenek, amikor napi gyakorlatukban a látszólag érdekes és fontos, de soha nem a történések valódi Ariadne-fonalára felfűzött hírmém kaleidoszkópjaikkal az emberi tudat dirib-darabra törését hajtják végre. Ennek nem rossz példája "Isten büntetése"; az 1963-ban Zanzibárban véletlenül megtalált AIDS-es vérminták petricsészéje, itt a Nyiragongo hegy gorilláinak ötvenes évekbeli kiirtása nyomán az emberközeli genetikai spirál révén villámgyorsan átmutált paraziták - az öröklődési plazmát, az élet "szent forrását" érintő - evolúciós visszacsapása szimbolizálja az ipari forradalom által megbontott "harmóniát". Amikor e század tízes éveiben az első T-modell legördül Ford futószalagjairól, akkor a világ elérkezik egy addig rejtett, évszázadok óta a világrend mélyében létező elv materializált éthosszához, mely nyilvánvalóvá teszi az emberi tevékenységek "mögöttes jelentését és viselkedését", azaz egy régi/új paradigma logikáját a történelem egymásra rímelő, 200 éves ciklusainak hullámaiban. Ugyanis az az elv és gyakorlat, mely szerint ezen az ajtón bemegy az előregyártott alkatrész, azon pedig kijön az autó, avagy a kapun bemennek az emberek, amazon pedig kigördülnek a szappan és haj bálái, ugyanazon az ember - a Galaktika e piciny beszennyezője - által létrehozott, de planetáris-individuális tudatát elidegenító "eszme" lecsapódásai. Egyelőre csak az USA-ban, középosztálybeli partikon, 5000 dollárért látható az az egyszer vetíthető és testőrrek kísért video, melyen egy szakszerűen bevilágított tornateremben, mindösszesen 14 komputerizált, csúszósínes kamera editált képein - általában brazil, mexikói, olykor román születésű - 7- 11 éves gyerekeket tépnek darabokra, szexuális játékokban fekete bőrbe öltözött 190 cm-es férfiak és nők. A kiomló gyermeki belekbe való beleülés és beleélvezés - ezt már Kis Pipin karoling király is nagyon szerette - a tequilla-tejszín- irish cream-fürjtojás-ketamin-kiwi koktélt kortyoló, szopogató szemlélő számára különösen élvezetes szórakozás eme bensőséges partikon. A múlt Indiájában a klasszikus hindu kasztrendszer - itt a nyelv az embereket egymástól való megkülönböztető megszólítása során háromféle ragozást használ - többek közt a munkamegosztáson, a kollektív szociális tudat emberen túli isteni törvényekbe merevített szabályozásán, a személyiség ázsiai, tulajdon nélküli, pantheisztikus isten és ember óceánján, a "Kondratyev-ciklusok" szimbolikus reinkarnációs leképződésein a brahmin agyakban és ideológiákban, egy hierarchikusan tagozódó társadalmi ökonosztáz - az atomizált faluközösségek mikrostruktúrájának - molekuláris egyensúlyán, a zamindári adószedés, a teljes társadalmi struktúrát átszövő és azt eldugaszoló rendszerén virágzott ki. 1968, a fehér ember féltekéjén az emberiség utolsó piciny és elbukott forradalma után - de az egyetemes, uniformizált fogyasztói béke a "Pax Perisztaltika" és a valóságból a hálózatokba kényszerített hálózati közösségek ("internet pods") megvalósulása előtt - megjelennek a nagy lélekmentő kísértetek, a borzalmas keleti társadalmak emberi nyomorúságának filozófiai párlatait a nyugati világra rálehelő guruk - így például Maharishi, Shri Chinmoy, Moon, Bhagwan, Prabhupada stb. - személyében. A lemezborítók szövegeiben és címeiben nyüzsögnek a "surrender", "devotion", "karma", "mulandhar", "mahavishnu", "faith", "anahata", "supreme", "silence" stb. kifejezések, s a kollektív - de most már csak tudati - "forradalom" megindul a hívő hindu hagyomány évezredes tradíciójához hasonlóan az egyén sötét belső terei felé, ahol a képzelt szabadság, de persze a magány, a szétzúzott személyiség bebábozódott kitinváza várja a szabadulni vágyót. Ekkorra már eltűnik a Mountain, Pink Mice, Dando Shaft, Grand-Funk, Yes, Ashra-Tempel, Jefferson Airplane, Iron- Butterfly, Popol Vuh, Amon-Düül pozitív energiája, és eljön a gótikus zenekarok, a Cirith Ungol, Megadeath, Judas Priest, Witchfynde, Motörhead, Tankard, majd a Coil, Venom, Pantera, Crowbar, God, Neurosis, Korn és Sielwolf nem emberi üvöltése, ahol az ördög énekének kigyakorolt, de gépileg is támogatottan torzított, irracionálisan mély hangja egyesül a tibeti zene vokális hagyományával; minél mélyebb az emberi hang imája és könyörgése, annál közelebb kerülünk valamely isten lényéhez, s amely istenhez vezető út tehát nem a mennyei hangok irányába, hanem a sötétség és a mélység (abyss) felé terel minket. Ebben a világban az Apolló űrhajó: "Van egy kis problémánk" Nasa idomítású, a Westworld Saloon stílusában pózolt amerikai herosz hősies nyugalma mögött a "Szarvasvadász" erkölcsisége húzódik meg. Amikor felharsant Bill Clinton - egyébként az elődeinél jobb - amerikai elnök választási imája: "Isten áldd meg Amerikát", amögött az a Kuwaitba Szaddam Husszein által - akit a nyugati világ azóta is a helyére konzervált - betelepített, majd onnan kivonuló civil iraki gyerekek és nők 100 000-es országúti hullasorjázása áll, melyet Schwarzkopf Tábornok élő CNN sajtótájékoztatója során "afféle búcsú nyúlvadászatnak" aposztrofálta pilótái jutalomjátékát. Itt az a tény, hogy embert ölni esetleg nem jó; kevés, itt a mózesi parancsra, Jézus Krisztusra és Buddhára van szükség, hogy megdördüljön az Ég: Ne ölj! Ebben a világban egy yoga soha nem mondja abban a faluban: ti hatszázan ugyan eltartotok engem, akkor mi lenne, ha megásnánk a csatornát, mert a szenny ott folyik a falu közepén, így tehát nem megyek fel az oszlop tetejére, hanem leülünk, megtervezzük és kiássuk. Napjainkban a racionális tudomány civil szférájában Terence McKenna botanikus-filozófus - újkori mémgazda - füvészkönyv esszéje egy sajátos UFO-koncepciót csomagol a botanika egy speciális ága mögé. Az őstörténettől, így a majáktól és az egyiptomiaktól kezdve napjainkig a "füvek" és gombaspórák elterjedése egy szisztematikus, diszrét lépcsőkben történő beetetést szolgál az UFO-k részéről, amely az emberiség tudatmódosítását tűzte ki céljául. Ezek a szerek - a szintetikusoktól a gombákig bezáróan - az emberiség közös tudatát abba az irányba befolyásolják, hogy az Idegeneket befogadják a földi társadalmakba, és egyben az emberi fajt alkalmassá tegyék a velük történő szexuális aktusokra. A "racionális tudomány" itt már elszakad a köznép által korábban űzött - egyébként szintén szexuálisan terhelt tartalmú - az UFO- succubusok női petékre vadászó, a Bermuda Háromszögben 17, azaz tizenhét hüllőszerű Reticulum-faj egymással is háborúzó képzelgésétől, hanem így beszél: "Én erről a csillagközi kapcsolatról és a psylocibin gombáról beszélek. Említettem már, hogy a psylocibin, ha metabolizmusba lép, gyorsan felölti a psylocin formáját, az egyszerűen a négy hidroxi- dimetiltriptamin. Ez az egyetlen négygyökű indol az élő természetben. Engedd egy kicsit ezt zizegni a fejedben. Az egyetlen ismert négygyökű indol a Földön. Történetesen ez a psychedelikus anyag bukkan fel nyolcvan gombánál, a legtöbbjük az Újvilágban él. A psylocibinnek saját címere van, amelyen ez olvasható: "mesterséges vagyok, odakintről jövök". Én azt mondom, hogy ez egy gén lehetett, egy mesterséges gén, melyet talán egy az űrből származó vírus hordott be mesterségesen a Földre, és hogy ez a gén szépen megbújt a gombák génsorában. A tudomány működik azonban akkor is, amikor Carlos Terroristát Párizsban bíróság elé állítják - ennél többet azóta sem tudni -, s a kezdeti bizonyítási, eljárásbeli zavarok gordiusi csomóját a CIA által küldött műholdfotó oldja meg. Itt "Don Carlos" napszemüveges képe látható a líbiai sivatagban, amely a katonai műholdak kb. 10 cm-es - nyilvánosságra hozhatónak engedélyezett - felbontását dicséri. Azokon a műholdas napi térképeken, melyet például a Tiros- Minos meteorológiai rendszere, a CIA által földszelvényenként minimum 10 cm-es felbontással bíró geostacionárius - többek közt globális mobiltelefon - lehallgató, Lacrosse rendszere, a Motorola Iridium projektje vagy az atomtengeralattjáról NORAD- központú navigációs műholdjai állítanak össze; UFO-k nem láthatók. Több világ és világérzet él egymással egyidőben a Földünkon: érdemes összehasonlítani a művész-ellenálló csoportok a társadalom megváltoztatását szimbolikusan sugalló, bohókás performanszainak hatékonyságát egy haditengerészeti kommunikációs szakember vagy a Pentagon logisztikai szakértőjének ismeretanyagával, vagy akár a humán tudomány nyelvezetét egy multi iparvállalat fejlesztőmérnökének világképével. Egy 1972-es alapítású, a kaliforniai Santa Feben letelepült keresztény-UFO szekta (előkép: Jézus Krisztus a Repülő Csészealjak Lovagja Társaság, az 1950-es évekből) kasztrált tagjai 1997-ben elhatározták, hogy az addig bevett gyakorlattal ellentétben a növényi DMT - természetesen a Phalaric-faj - szívása helyett tudatukat áttelepítik a Hale-Bop üstökös csóvájában rejtőzködő UFO fedélzetére, ahol egy új életforma és minőség várja őket. Az eredmény látható volt: ott feküdtek harminckilencen az emeletes ágyakon, mint a halál kollégiumában, mellettük letéve a szemüveg, tisztára suvickolt cipők, tökéletes rend, ők maguk lila kandővel - alatta összekulcsolt kézzel - letakarva, szép tiszta házban, ragyogó napsütés, úszómedence, a közeli Beverly Hills - azaz Sodoma és Gomorra - szomszédságában. Ne feledkezzünk azonban meg a közép- és újkori indiai szentekről sem, akik magukat egy fára fejjel lefelé felakasztva nyílt tűzön égették el magukat, nos ezek a szintén kasztrált emberek nem egy üstökös mögé, hanem a földi léttől és a gyönyörűséges indiai zenétől örökre megszabadulva igyekeztek egy másik nirvánába, ahol megszűnik az e világra történő újjászületések borzalmas láncolata, s mint a társadalom szélére centrifugált értelmiségi fölösleg menekültek a Kama-sutra gyönyöreit élvező városok forgatagából. Vagy akár napjaink azon szent emberei, kik kormánymegbízásból az erdőből elbújva, mantráikkal térítik el a szovjet MIR-I. űrállomás esetleg Indiára zuhanó roncsait. Ebben a világban a zene - úgy tűnik - az emberiség édes mérge. Yajnavalkiya brahmin zenetudós (i. u. VI. század, Hinduszthan) írja: "Ha tisztában vagy a hangok és a ritmus törvényeivel, akkor rálépsz a hazafelé vezető útra", mely kitételt már a sokkal korábbi "Yoga-sutrakban" is megtaláljuk. De ilyen a yoga - a Földről és a valóságból történő távozás e legrégebbi, fantasztikusan kifinomult és mélyen filozofikus technikájának az újabbkori reinkarnációja is, mint például a Tensegrity, "Köd felszáll, kutak megnyílnak s vékony nyalábban annak ezüst sugarában, párafelhőben megkövesedő kocsonyaként buborékikrák gyöngyöznek az ég felé. Horizontja az egybefüggő fehéres ezüst-tejtengerben fetrengő és üvöltő hóhérgépek tömege, felhőben ülő zizegő kitinhártyás százlábú lények serege, egymás húsát csontig tépve teszik a szépet rohadó istenüknek; fehéres bűz, húscafat, ismétlődő dübörgés, az aláomló csontvelő-zivatar szétfröccsenő, tajtékos édentengerébe merülő lények szétpukkadó teste, fejük bőrös szilánkokra robbanó velőpatak, hitük szerint ez a lét hajnala. Itt a plazmatikus képződmények és nyershús-csecsemők párától övezett halmai verődnek habbá a kövezeten. A bomló üvegtüskeszemű madárlények csillogása megőrjíti a nyálkás iszamos húsmocsárból zjjáéledő, színjátszó pávacombú lények seregét, rekedt omló sikolyban végződő szenvedéseik újjászületését. A távoli horizont égig robbanása, ahol a tüskék-cirmos kagylóhéjak tapadnak a feltekeredett ég aljának ibolyaleplére, és a lezuhanó csontvelő-zivatar édenkrémhabjának tengerébe; lények, kik a lét hajnalának nevében kenődnek széjjel tej-ezüst gömbök belsejében az üveghangyák diadalordítása kíséretében. Aranyfolyóból lépegető kékeszöld pávatollszemű óriásmedúzák nyálkás-opálos teste, higanygyöngy hidrafelhővé sűrűsödnek, ott, ahol a folyó saját két partját harapdálja, és úgy mozog, mintha belekből állna. Folyó felszínén solaris- csomók úszkálnak, átlátszó kocsonyagömbök gyöngyöznek a magasba, először süket csend, szomorúfűzek hajlonganak a baljós napsütésben, tücskök elsüketülnek, s ekkor a horizonton rettenetes remegésben a folyó felhorgad, csuklyáján pápaszem s a szájában a halál fröccsen széjjel." Itt tehát az a kérdés, hogy az a képesség és kreatív erő, mely az emberré válás folyamatában az emberen túli másvilágok és mémek korlátlan teremtésében megnyilvánul - s ahol az emberi nem és elme távolodása önmagától mint globális kultúrtörténeti- genetikai folyamat jelenik meg -, az a hominida természetrajz vagy alapprogram része e vagy a faj eredendő hamistudatának egyik lehetséges megnyilvánulása. Egyáltalán szükségszerű-e a hamis tudat és szükséges-e a mesterséges hamis tudat: a testet elhagyó óegyiptomi szárnyas lélek (ka) - még nem galamb - a lélek elidegenedésének e korai ábrázolása, vagy az évekre sötét cellába zárt tibeti szerzetes szellemi praxisa, aki beavatásának végső fázisában önmaga vagy választott istene földi alakmását, mások által is látható formában materializálja. Ha el akarjuk kerülni a zeneszerző doktor Faustus ásatag problémáját, elég ha követjük a grünewaldi oltár fekélyének napjainkban csordogáló mém-nyálkáját; a hullámzó sírhalmokból kimászó, szájukból fekete hullabólét fröcsögő zombik a haláltánc kecses koreográfiájával kísérik az átépített testű szörnyeteget, bomló emberi testrész-húsdarabokat pergetve magukról ábrándos, szolarizált szemű hamvas fiatalkorú kislányokra egy kihalt és sötét gyárudvaron. Amikor tehát az elcsendesült kisebbségnek már csak a befelé vezető út marad és a nagy lélekcsiszárok ashramjai is kiüresednek, akkor eljön az általunk lakhatatlanná tett világból való kiszállás egy újabb fejezete, és menetrendszerű igénye, avagy kis degenerált forradalma. Az ősi ösztön örök szoftvere, fejen átbucskázó "belépni a képbe" technikai ősi kínai költői leleménye Így jutunk el napjainkban a rave, a goa trance, az acid és a pszichedelikus dub zenéhez. A zene olyan fizikai kábítószer (lett), melyet semmi más nem tud helyettesíteni, általa arányok, konstrukciók szállnak az agyba, és olyan érzések születnek ott - drogok nélkül is -, melyeket semmilyen más irzékszerv nem indukál és nem képes közvetíteni. S amíg például az indiai zene egy évezredes fejlődésű szellemi exodus ebből a lakhatatlan világból, úgy az acid zene hasonló attitűdje elvezet egy zenetörténeti tényhez: korábban a zene a maga kibogozhatatlan akusztikai-érzelmi-matematikai arányaival és évezredes kulturális mémjeivel a szellem gyönyöre és eksztázisa volt, úgy ma az acid kommercializált változata a maga 60 Hz-es lábdobjaival és keleties, statikusan monoton, vesére ható az adrenalin-termelést fokozó akisztikai masszázsával a test és a lélek hétvégi szabadulásának kívülről stimuláló fogyasztói praxisává vált, azaz a "kiszállás művészetének" újabbkori technikájaként jelenik meg. Egyben eme keletiesedő nyugati társadalom életérzéseinek minden más művészet és tudománynál érzékenyebb lakmuszpapírjává. Így következik be könnyedén a korszerű technika és az Európán kívüli zenei elemei együttes felbukkanása a jelenlegi világ zenei gyakorlatában, illetve az elidegenedés és a mesterséges hamis tudat digitális hordozóiban. Ez idő tájt történik a fehér ember utolsó találkozása (többek közt) az indiai zenével is, amikor az ötvenes évek második felétől e zene egészét és eredetét illetően egy kisebbségi, bár előadójában - Pandit Ravi Shankar - zseniális szeletével azonosították a történelmi és létező hindusztáni zenét, kezdve John Cage-től Yehudi Menuhinon át egészen a Beatlesig. Mellesleg a maharadzsa-udvarok eltűnésével párhuzamosan a tradicionális indiai zenei iskola kihalása már a századfordulón megindult, s a klasszikus zene eme - a fehér ember fogyasztása által történő - félreértése is elvezetett a rettenetes popipar globális "konform-köznyelviségéhez" hasonlítható konzum indiai zene kialakulásához. Így homályosul el az indiai zene eredeti lényege is, mely nem más, mint egy fantasztikusan kifinomult, ősi eksztatikus üvöltés, amely ugyanakkor maga a matematikai tisztaság és mennyország - s bár ha van pokol, ott biztosan indiai zene szól -, ez egy gótikus katedrális; minden összetevő eleme racionális és mérhető, csak az egész felépítmény tökéletesen irracionális és emberen túli másvilág. A mogul udvari zene, a gamelán és tuwai, de az inuit és a tuszi-hutu burundi zenék, de általában a pigmentgazdag tradicionális kultúrák maradványainak elfogasztása a jövőben: indivirtuális műhold csatornák Virtual Crypt Card által kódolt adása, intravénás fúzióval, sóoldatos melegvíz és légzőálarc - hosszabb merülésre kedvezmény - ún. személyi kádakban "Personal Grave"-heterodyn sugárzás és a "szleg" által történik. További feltétlenül javasolt szoftverek: MacLife, Paraclete-Games, Nihi-Liason, Compaq de Sade, Cocalia, MacRave, Acider, Soft-nirvana, Lysergames, Somnipotenser, Hybernaculum és a Cyborgia’sm például. Idézet: "A zene itt mint fiziológiai szóma jelent meg, a valóság fizikai elhagyásának, illetve a "computed mémesis" technológián alapuló társadalmi Mőbius-tudat kialakításának egyik lehetséges és akusztikai megoldásának tűnt. A moduláris goa-elektronika, a tabla mémek mátrix topológiája, a szintetizált karcinogén Pcm szekvenciák, az asztrál- hallucinogén hangszerelés hindusztáni stílusa vagy az analizált interstellárils spektrum-minták polifonikus alkalmazása, ezenkívül a geometrikus fraktál hurkok Zipi programozása, illetve a keverés pythagoreusi módja egy mémetikus pókhálót vontak a század elidegenedési trendje következtében növesztett, foszforeszkáló acid-tudatokra, és mint az ezredvég kifinomult "prana of transocietéje" jelent meg. Később, amikor az emberi tudat hálózatokbe költözött, illetve áttelepült a Jupiter sztratoszférájába - ebben az időben a zene eredeti frekvencia- algoritmusait lézeres tűimpulzussá konvertálva rákötötték a neuron végződések szinapszisaira és percenként többezres lökésszámu, 3D-s, 16 Hz/b. p.m. impulzus momentummal stimulálták azokat -, akkor a zenetörténet egy újabb szakasza kezdődött el, amelyben az emberi nyomorúság korábbi zeneanyaga szükségszerűen a múlt ásatag etnológiai liderécnyomásaként avult el." Tehát ebben a következő hullámban, melyben a társadalom "krémje", azaz irányító közegének (parlament, rendőrség, katonaság) 30-40 százaléka merül a besült "forradalmak" napi gyakorlataként és eredményeként - a vegyszerek bódulatába, nos e világ eme kicsiny, az 1968, New Wave, Acid-Techno utáni negyedik zenei hullámában az élő koncertek az egyéni rutális öngyilkosságok eksztatikus szertartásaivá válnak, mind a színpadon, mind a hívők soraiban, aktusukkal szimbolizálva a felszabadulás, megváltás - megvilágosodás e mi kis világunkban egyedül lehetséges módját. Az Alien mémek társadalmi valósága és növekvő mennyisége egy értelemmel belakható világ helyett léteznek a legnagyobb közös emberi rossz szociális tömbje alá begyűrt individum napi- történelmi gyakorlataként. A T-modell ipari forradalma és az ennek megfelelő minőségű "emberi jogok" - azaz a fogyasztói anyagcsere globális emberi joga - mindenki számára lehetővé teszi, hogy tudatának mémjeit korlátlan mennyiségben - a keleti despotikus rendszerekben ismeretlen módon - rázúdíthassa a (nem) szabad piac szelektív hatékonyságával a világra. Így lesznek egyre többen az utánzók utánzói, a mémek mémjei, a jelenségek hamis holo-udvarának lovagjai és művészei, lassan már csak a Solaris "vendégei" maradnak mindenütt. A demográfiai és kulturális szocio-túlnyomás korlátlan választékot kínál az elidegenedés biológiai és kultúrszörnyeinek (materializált( tudat mutációiból. A Földet lassan belepi az Alien-nemzedék agyvelőinek mémetikus nyákja és lepedéke.
.: Boehm, C. 1997. .: Carneiro, R.L. 1967. .: Csányi, V. 1991. .: Csányi, V. 1999. .: Eibl-Eibesfeldt, I. 1982. .: Mumford, L. 1976. .: Pfeiffer, J. E.1982. .: Sober, E. and Wilson, D.S. 1998. Az írást az alábbi címen találod: |