 Kategória:
Írások 
Létrehozó: ready
Létrehozás ideje: 2003. június 18.
Utolsó hozzászólás: 2011. szeptember 24. |
| |
Érdeklődés: 15581 letöltés
103 hozzászólás |
| |
|
|
My problem child-Magyarulready, 2003. június 18.  | |  | | | | 79. Bard | 2004. március 16. 16:13 |
| |  | |  | | | Ha az intelligencia az a "dolog", ami az embereknek a túlélést biztosította, akkor nagyon sok ember nem intelligens manapság. Csak tárol valamit az agyában, amit automatikusan végrehajt, de nincs meg a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Vagy legalábbis nem használt, korcsosulófélben levő képesség. Jó mondjuk, hogy rólam beszélek, nem akarok beszólni senkinek... :-)
Az az állapot amikor nem gondolkodunk, és mégis cselekszünk (vagyis most nem a merevrészegségről beszélek :-)) baromira érdekes. Ilyenkor megszűnik az idő, csak a pillanat létezik, és valahogy anélkül, hogy végiggondolnánk miért tesszük azt amit teszünk, helyesen cselekszünk. Valahogy egyetlen pillanatban rálátunk minden tudásra, amit eddig felhalmoztunk, vagy valami ilyesmi...
|
| |  | |  |
| | | | | | 78. cica | 2004. március 12. 12:56 |
| | | | | | | Többen kezelitek úgy az intelligenciát és a gondolkodást, mintha az egyértelmű hátrányt jelentene az emberiség számára. Pedig bizonyára nem véletlenül erősödött meg az evolúció során. Szerintem a logikus gondolkodás elindítója is, nemcsak hátráltatója lehet a megvilágosodási folyamatnak. Saját tapasztalatom az, hogy először előnyt, később viszont hátrányt jelent. Gyerekkoromban példáil azért nem voltam nevelhető és dogmatizálható, mert magányos voltam, így rászoktam a sok gondolkodásra. A gondolkodás rámutat a világ, a világképek instabilitására, az emberek önigazolásaira és attitűdjeinek mozgatórugóira és ettől kezdve a "gondolkodó" már nem küszködik azért, hogy elvei legyenek és azokat betartsa.
Az intelligencia és a szex összefüggéseiről még annyit, hogy az ember számára az intelligencia olyan fontos, hogy a kedvéért az evolúció során megváltoztatta a szexualitását, egész pontosan a poligám pólustól elmozdult a monogám felé. Az intelligencia növekedése az agykéreg biz. területeinek növekedésével járt. A magzat és a csecsemő feje a testéhez képest sokkal nagyobb mint egy felnőttnek, ezért az ember koraszülötten jön a világra. Ha nem koraszülötten szeretni kijönni az anyából, akkor már nem férne ki a feje. Az, hogy koraszülött, viszont azt vonja maga után, hogy ha nem gondoskodnak róla, elpusztul. (A többi állatnál ez éltalában nem így van.) Az anya önmaga nem tudja úgy biztosítani ezt a gondoskodást, ezért van mellette segítőként egy férfi és éljenek a monogám kapcsolatok. Egy csomó törzsnél addig van monogámia, amíg a gyerek egy biz. kort el nem ér. |
| | | | |
| | | | | | 77. Nomad | 2004. március 12. 08:40 |
| | | | | | | | Ne feledkezzünk meg az ember közelében élő állatokról, azokra ez már nem jellemző, az ember elrontotta/megjavította őket. |
| | | | |
| | | | | | 76. cellux | 2004. március 11. 14:07 |
| | | | | | | ja. vegetatív megvilágosodás.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Végülis...nem feledkeznek meg róla, de rá se döbbennek.
|
| | | | |
| | | | | | 74. cellux | 2004. március 11. 10:38 |
| | | | | | | Helyesbítek: az ásvány-növény-állat szinteken nincs integráció, ez is specifikusan az emberi szint jellemzője. Az ásványok, növények és állatok soha nem feledkeznek meg a megvilágosodott természetükről, mert nincs olyan képességük, amellyel megfeledkezhetnének róla.
|
| | | | |
| | | | | | 73. cellux | 2004. március 11. 10:35 |
| | | | | | | Re: #65 (Cica)
Ez az evolúciós folyamat az egyes ember életében is lejátszódik: megszületünk, gyerekként ösztönös lények vagyunk, aztán megjelenik az ego (akár akarjuk, akár nem) és "hülye felnőttek" leszünk, azaz kifejlődik bennünk egy olyan képesség (értelem, gondolkodás?), ami egy ideig (sok esetben az élet végéig) a más, régebben kialakult képességek, ösztönös állati örökségünk rovására hatalmaskodik rajtunk.
Míg az állat-ösztönös ember könnyen és jól (természetesen) szexel, az intelligens primate sokszor csak úgy, ha maga is lemegy állatba (perverzkedik) és nem tudja egykönnyen beleengedni magát az őskáoszba, mert már tud róla (alma sztori).
A felnőtté válásból (kiűzetésből) adódó bezártságra és neurózisra két válasz is adható: az egyik a regresszió a - nem alaptalanul - idealizált múltba (pl. szittya MIÉP, anti-globalizáció, infantilizmus), a másik a progresszív előrelépés, az őskáosz megtagadása helyett annak megértése és beintegrálása az értelmi élet mellé. Nem megtagadjuk az örökséget, hanem megértjük, hogy az ember mindössze egy újabb szintet hoz az eddigiek mellé. Az állati szint mellé belép az emberi szint. Nem vagy/vagy, hanem is/is. Megtanuljuk értékelni az örökségünket.
Nem az intelligencia miatt nem megy a szex, hanem az állati szinttel szemben kiépült gátlásaink, félelmeink miatt. Túlművelt ember nem szexel, mert az eszét arra használja, hogy uralkodjon a génjei felett és ez minden energiáját elemészti. Ha viszont az értelem megérti a géneket, akkor az ész a helyére kerül (szükségtelenné válik az önvédelmi funkció), az energia felszabadul és visszafolyhat a szexualitásba (is). És ezzel egy magasabb evolúciós szinten is lehetővé válik ugyanaz az integráció, ami az ásvány-növény-állat szinteken már végbement.
Az észt, az értelmet eldobni meg azért nem érdemes, mert úgy az ember nem fogja megérteni, amit elért. Megvilágosodik, aztán nem tudja értékelni, csak úgy lesz a világba bele, meg vigyorog egész nap. Az állatok, meg a növények mind teljesen meg vannak világosodva. Mégsincs az az érzésünk, hogy a növények vagy az állatok megvilágosodása számunkra követendő példa lenne. Az ember megvilágosodása sokkal magasabb szintű, mint az állatoké vagy a növényeké. Aki azon a szinten világosodik meg, mint az állatok vagy a növények, és hagyja parlagon heverni a specifikusan emberi tulajdonságait, az kihasználatlanul hagy egy hatalmas lehetőséget. Ami ugyan nem baj (az állati szintű megvilágosodás is jó dolog), de azért mégis jobb dolog kiaknázni a lehetőségeket, ha már a Teremtő direkt ezért csinált egy világot nekünk.
|
| | | | |
| | | | | | 72. Nomad | 2004. március 11. 09:50 |
| | | | | | | | Na látod én pont ezzel nem értek egyet, szerintem pont hogy idővel mindenki kitalálja, legfeljebb nem mindegy, hogy mennyi idő múlva. Az IQ értékével fordított arányban exponenciálisan nő a megoldáshoz szükséges idő. Vagy rájön, hogy nincs helyes megoldása, és egyszerűen elkezd véletlenszerűen Xelgetni, de mindenképpen ugyanott tartunk. Vagy eszik egy LSD-t és nem érdekli a továbbiakban ez a baromság. |
| | | | |
| | | | | | 71. mantis | 2004. március 10. 18:54 |
| | | | | | | Amikor még kacérkodtam a röpködő dolgok irányításának a gondolatával, volt a felvételiben a pszichológiai tesztek napján egy intelligencia teszt amin nagyon meglepődtem.
Nem volt se térlátás, se számolás, se nyelvi biszbasz, csak és kizárólag mintákat kellett nézni. Az elején még nagyon egyszerűen ki tudtam választani azt a kicsi mintát, ami beleillett a nagy minta egy meghatározott részébe, de a végénél már éreztem, hogy ha 2 óráig gondolkoznék rajta, akkor sem tudnám eldönteni hogy melyik része a másiknak.
Én nem tudom ezzel milyét lehet mérni az embernek, de nagyon érdekes volt. Még azt sem mondanám biztosra, hogy logika, mert nem tűnt határozottan annak.
Úgyhogy Nomad, nem "processzorsebesség", mert ha én mondjuk egy 486-os processzor vagyok, akkor ha elég ideig pörgetném az agyamat, akkor rájönnék a megoldásra, de nem így történt.
Cica-trip 1.0-nál volt egy olyan élményem ezzel kapcsolatban, hogy amikor visszaemlékeztem a tesztre, akkor éreztem, hogy mindegyik, de mindegyik megoldás helyes lett volna, csak egy másik logikai-dimenzióban. Ez így elég közhelyesen hangzik, de akkor én ezt láttam, és elég komoly "aha-élményem" lett tőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica azt írná, hogy a pszichológusok arra a kérdésre , hogy "Mi is az az intelligencia?", azt felelnék, hogy "Az, amit az intelligenciatesztek mérnek."
De ha már ezen vagyunk csavarodva látszódva, akkor szerintem az iq az valami patkánytéma, tehát valami lüktető, -mármár pszichedelikus módon-túlélő-, illetve alkalmazkodóképesség, mely folyton okádja magából a lehetőségeket, melyek aztán vagy vagy.
Szal nekem a patkány intelligens, mert túlélő. Tehát nekem az intelligencia ilyen megvilágításban erőteljesen opportunizmus. A többi nekem csak sallang. Persze lehet akár társadalmi/civilizációs sallang is, van akinek ez kell, nekem inkább a dzsungelbe való oppurtunizmus dukál...
Iszonyatosan zúzza ez a eliat desert live infected felvétel az agyam. Az előbb kb ezer évvel ezelőtt lehettem |
| | | | |
| | | | | | 69. Nomad | 2004. március 10. 16:07 |
| | | | | | | | Az intelligencia egyszerűen processzorsebesség. Önmagában semmire sem lehet használni, de könnyebben rá lehet szokni a gondolkodásra egy intelligens embernek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én úgy tudom az intelligencia az egy képesség, és a kevéssé intelligens embernek ugynúgy állandóan foroghatnak a kerekei, mint egy intelligensebbnek. Amiről Tala beszél, az szerintem az elme, amelyik "állandóan ugrál egyik fáról a másikra". Ezt a dolgot tényleg lehet csökkenteni, csillapítani lazítással, légzőgyakorlatokkal, meditációval, stb. Az intelligencia viszont egy állandó képesség, sem nem nő, sem nem csökken az élet során, így talán feltételezhető, hogy nem is lehet sem növelni, sem csökkenteni.
"... az intelligencia (legalábbis az eddig legtöbbet vizsgált első három faktora [logikai, racionális; téri; nyelvi (verbális)]) egyik legstabilabb személyiségvonásunk. Nem változik az öregedéssel, annak ellenére sem, hogy abszolút értékben értelmi képességeink 30 éves kor után szüntelenül romlanak. Az intelligenciatesztek ugyanis tekintetbe veszik az öregedés hatását... " http://www.mensa.hu/cms/netalon.xml?data_id=29 |
| | | | |
| |
| 
 |
