 |
DXM RobitusinPolimer, 2003. március 19.  | |  | | | | 105. rTyler | 2005. május 21. 19:40 |
| |  | |  | | | 6ix5ive, az egy elég komoly 2-es /3-as?/ szintű élmény volt, amikor a dxm igenis ilyen. Változik a karakere. Kb tudtam, mikor min vagyok és az utolsó 2 óra, ami ide bekerült már csak dxm volt.
Igaz, h egybefolyt vmi az egész, de a dxm elég rendesen elnyomott mindent. Hasonló volt, mint kevés ketamin és morfium hatása együtt. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Na elolvstam a beszámolokat,nekem az a 100-as elég durva,egyáltalán nemtom h van e értelme illetve,h ennyit képes-e bárki elviselni,szóval nekem a 100asmint dxm-es élmény, nem nevezném annak,egy összefolyt maszlag,tehát sok köze nincs a dxmhez,sorry.
DE
a 101-es és a 102-es pedig kajak,fullosan dxm felling. A piásokkal valo viszony, az a műboldogság,a pszichológus,aki midnenkibe belelát,átlátás az embereken és viselkedésükön,fullosan 150-200mg érték. Illetve az a rockos,h az túl negativ,vhogy dxm alatt igy a negativ dolgoktól irtúzik az ember. Vhogy kijön atz iylen pozitiv erkölcsnövelő hatása. Belépő szinten vhogy nincs is para,inkább ez a hullámzás a rózsaszn világban a gondolataiddal illetve pozitiv belső énből fakadó boldogsággal,miközben felfedezel egy csomo dolgot(sokmidnen újszerűen hat) és megfog az újeszerűség kellemes,boldogságteli apró öröme :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "nem tudom miért akadok le mindig a reklámokon. Megint reklámokat néztem és megint teljesen átlátszóak, szánalmasak lettek, ahogy próbálnak nekünk igényeket kialakítani és kielégíteni azokat. Az jött még le, h a reklámok "kulcsszava" a: tökéletesség. Mindent e köré építenek."
Milyen igaz. Nekem papíron képzelheted ugyanez volt, csak én közben teljesen belevesztem a TV világába. Olyan mintha a tudatod felhője odavándorolna és bennragadna a TV-ben. Ott élsz, azt hiszed te is szereplő vagy és ezért megfeledkezel magadról meg arról, hogy TV-t nézel. Ezért alattomos a téjvéj. A reklámok meg hát tényleg szánalmasak. Szart feltupíroznak és rádnyomják, mert ez neked kell és nélkülözhetetlen és jaj de jó. Szerintem lassan tiltani kéne ezt, mert mindig feltalálnak új dolgokat (legjobbak a TV-shopos dolgok, azokon mindig szétvisítjuk magunkat haverokkal, hogy mennyi kamu elem van benne és SENKI se szól érte) aztán meg, ha már láttad, hogy ilyen is van akkor hiányérzeted alakul ki. De előtte kurvára nem volt hiányérzeted, tehát egyedül ők tehetnek róla, hogy moderntermék függő lesz-e egy primitívebb és hiszékenyebb emberből. Ez megy, ezt szabad, ez az üzlet, ez a szánalom és az értelmetlenség tetőfoka ezért már letettem arról, hogy tovább nézegessem a reklámokat, de bevallom, hogy néha bejön. Bejön, de 5 percig bőven elég, azután már szószerint fáj, annyira átlátszó. Brrr... |
| | | | |
| | | | | | 102. rTyler | 2005. május 20. 20:05 |
| | | | | | | DXM #4
Adag: 150 mg DXM hbr + 1 ü sör, T+2:00 60 mg DXM hbr
(alcím: :) kíváncsi vagyok, hogy lehet gondolkodni dxm-el)
/2 haverom is evett 120 mg-t, de nekik akkor már tök mindegy volt, aztán mégmindegyebb, ezért az én élményemről írok/
Kb 3/4 múlva kezdett el hatni. Úgy kezdődött, mint eddig mindig. Éreztem, h vmi furcsa, vmi furcsa, aztán sssss :) Eleinte még egész jól ment a beszélgetés, mindenre tudtam figyelni, jól elvoltunk. Mivel akik körülöttem voltak ittak meg szívtak, nem igazán értettünk szót. Kicsit elgondolkodtam, aztán hirtelen ráébredtem, h már csúszok egy ideje és nagyon idegesít a zenegép. Csupa olyan szám ment, amit utáltam. Ez nagyon keresztbetett a hangulatomnak /progressive-et hallgatok/. A keményebb rockzenék tele voltak feszültséggel, idegességgel, kilátástalansággal. Mivel a többiek ekkor már bekajáltak egy-egy ekit, őket is nagyon húzta a zene, ígyhát sétálni indultunk. Ez nagyon kellemes volt. Teljesen más szemszögből láttam mindent. Semmi halu vagy ilyesmi, csak minden olyan /számomra/ újnak tűnt. Kb fél óra csavargás és műsorozás után én visszamentem a vendéglátóhelyre, a többiek pedig elmentek "nőzni". na hagyjuk ebből mi lett ://
A következő egy óra nem publikus.
A lényeg az volt, hogy úgy éreztem mindenkibe belelátok. Látom mit miért tesz, mi van a kifelé mutatott énje hátterében. Nagyon érdekes volt, viszont eléggé megterhelő, mivel elég "lecsúszott" emberekkel voltam és nem volt jó átérezni a problémáikat.
Nem tudom miért, de dxm alatt egyszerűen elviselhetetlenek a részegek. Idegesítettek, zavartak, talán még visszataszítónak is találtam, h hogy néznek ki /kint rókázott egy srác, aztán esett-kelt/.
Ahogy jöttem le róla, utolért megint az empátia, de a piásokkal nem sikerült kibékülnöm. A "kocsmában" /nem kocsma, inkább bar vagy étterem/ összefutottam még pár ismerőssel, akik nem, vagy alig ittak. Velük teljesen jól elbeszélgettem, könnyen megtaláltam a hangot. Ez a rész nagyon hasonló az ekihez, csak sokkalsokkal gyengébb és teljesen képben van közben az ember.
Összesen kb 5 órán át tartott az egész.
Megint végigkísérte az egész estét a bizonytalanság, a "realitásérzet elvesztése".
A robo mozgás is megvolt, de már megtanultam valamennyire kezelni.
Ismét nehezen aludtam el, viszont másnap kipihenten ébredtem.
(végszó: :) nem sikerült befelé fordítanom a fonalat, magamon szinte egyáltalán nem tudtam gondolkodni, hiába próbáltam, viszont mások személyisége nagyon "átlátszóvá" vált; ez nem mindig túl kellemes)
/nem tudom miért akadok le mindig a reklámokon. Megint reklámokat néztem és megint teljesen átlátszóak, szánalmasak lettek, ahogy próbálnak nekünk igényeket kialakítani és kielégíteni azokat. Az jött még le, h a reklámok "kulcsszava" a: tökéletesség. Mindent e köré építenek./
|
| | | | |
| | | | | | 101. rTyler | 2005. május 20. 20:03 |
| | | | | | | DXM #5
Adag: 120 mg DXM hbr + összesen kb 1,5 l sör, T+1:00 60 mg DXM hbr
Ekis házibuliban voltam. Mivel másnap dolgoztam és nagyon kemény napnak ígérkezett, mondtam, h én inkább kihagyom és eszek dxm-et. Haverom, akivel átmentünk /kb 30-kmre voltunk otthontól/ vezetett, így ő sem kajált /de evett 120 mg dxm-et/. Nagyon kíváncsi voltam egy ilyen élményre, mivel az egész dxm-dolog úgy indult, h vmi alternatívát akartam találni az exre. Egyszerre ettünk, de őket kicsit előbb érte utól a kerek, mint engem a dxm. Kattogtam is elég rendesen, ahogy láttam mennyire flashelnek. Nagyon jó volt a társaság, jó volt a zene, minden egyben volt. Amikor elkezdett csavarni, nem éreztem magam túl jól. "Á, nekem is kerekeznem kellett volna". Ahogy telt az idő mindenki beszélgetett, szólt a zene én is feloldódtam és egyre jobban éreztem magam. Arra jöttem rá, h nagyon visz a társaság ilyenkor, a setting rengeteget számít. Jó volt kívülről /és ismét kicsit belüről/ látni őket. Átéreztem, h mennyire boldogok, mennyire gyerekek újra. Ölelkeztünk, beszélgettünk és akkor már örültem, h láthatom kívülről, milyenek is vagyunk ilyenkor. Ez most úgy hangzik mint egy exreklám, de nagyon tetszettek a bekerekezett haverok. Az egész egység, barátság, szeretett... Komolyan mondom megható volt. Tudom, hogy azt fogjátok mondani, ezek mű dolgok, de valaki egyszer azt mondta: "A napsütés nem az exben van, hanem benned". Ez nagy pirospontos igazság. Ahogy magamban összehasonlítottam az előző élménnyel /amikor piások vettek körül/, ph... Az alkeszek egyenesen szánalmasnak tűntek.
Örültem, h körülöttem mindenki flashel, őszinte, nyitott, boldog és ez teljesen átragadt rám is.
Későre járt, így mi lassan elmentünk, de ők még másfél napig elvoltak .)
Még mindig nem tudom hova tenni a dxm-et. Ugy érzem akárhányszor ennék, nem tudnám behatárolni, h "mire is jó". Néha igénytelennek és műanyagnak tűnik, néha pszichológust, néha paranoiást csinál az emberből. Tudom, h ez a set/setting miatt van, de valahogy mégis olyan bizonytalan az egész élmény, valahogy behatárolhatatlan. És elmagyarázhatatlan :) Az viszont biztossá vált, h az ekit nem váltja ki sehogysem.
|
| | | | |
| | | | | | 100. rTyler | 2005. május 20. 20:01 |
| | | | | | | DXM #6
Adag: egy ex /kb 10/6-7-es/, orrba; összesen kb 2 l sör és 2 dl házipálinka; zöld folyamatosan és 420 mg DXM hbr
/haveromnak ugyanez, de 390 mg dxm-el/
(alcím: :) Félelem és Reszketés Las Vegasban feeling)
Hát erről mit is lehet írni?! Súlyos volt!
Nem részletezem az egész estét, próbálok a dxm-es részre koncentrálni /ha egyáltalán külön lehet választani :D/ Két részletben ettük meg. Az első felét kb egy órával a laszti után és valahol a sok pia között. A másik felét kb egy órával az első után. Iszony kész voltunk. Vagy elcsúsztunk valamin vagy folyamatosan röhögtünk vagy csavarodtunk vagy flasheltünk. ááá. leírhatatlan. Haveromnál voltunk. Volt még kb 5-6 ember, de ők csak szívtak és ittak. Az első adag után /még nem csavart/ elmentünk cigit venni. Mikor elindultunk vissza, látom, h haverom lemarad és nézegeti a cipőjét. Megfordulok és nézem mit csinál. Láttam kicsit megcsúszott, ezért rászóltam /legyen mondjuk U/ U, mit csinálsz és ahogy ezt kimondtam, bummm engem is elkapott /vagy akkor vettem észre?/. Egymásra néztünk és csak sikítottunk, röhögtünk, kiabáltunk, h víííí + ilyenek. /persze mindezt kint az utcán/ A végén már annyira visítottunk, h be kellett dőljünk. Kicsit összeraktuk magunkat és mentünk tovább. Egész úton kb csak ennyit mondtunk: "phhh phhh ez nagyonkomoly". Mikor visszaértünk, megettük a maradékot, kicsit beszélgettünk, lenyomtunk még egy pálinkát meg beszálltunk egy cigibe és irány vissza a centrum. Ennyit még soha semmitől nem röhögtem. Mindenen elflasheltünk útközben és közben egymásnak magyaráztuk, mennyire megvagyunk /akkor még nem tudtuk, h még nem ért utól a 2. fele/. Találkoztunk egy csomó emberrel, akiket nem tudtunk hova tenni, nem értettünk szót velük. Volt pár ismeretlen arc is, de mivel neveket nem tudtunk, haveromra rájött, h mindenki Károly :DD /egyikünk sem Károly, de ez a név végigkísérte az estét/ Szóval magyaráztunk a sok károlynak össze-vissza. Bementünk pár helyre körülnézni. Minden elég furcsa volt, folyamatosan röhögtünk mindenen. Leültünk egy billiárdasztalra és figyeltük a tömeget. Valahogy mindig teljesen ugyanazon járt az eszünk és mindig ugyanúgy éreztük magunkat. Ahogy ott üldögélünk, kezdtem egyre készebbnek érezni magam /utolért a második fele/. Erre U megszólal "Te, Károly, valami furcsa." Erre megint hatalmas visítás. Majdnem lefordultunk az asztalról. Modom: "Károly, menjük át discoba!" /azt tudni kell, hogy ez egy elég lepukkant "disco" 400 ftos beugróval és nem voltunk ilyenben kb 3 éve./ Elindultunk. A 2 perces utat nemtom mennyi idő alatt tettük meg. Folyamatosan flasheltünk mindenen és mindenkin. A robo mozgás most igazán előjött. /úgy éreztem úgy nézünk ki mint Dr. Gonzo és Raoul Duke, amikor étereztek, ROBOgunk össze vissza stb./
|
| | | | |
| | | | | | 99. rTyler | 2005. május 20. 19:57 |
| | | | | | | Odaértünk a bejárathoz. Két 40 körüli helyi nő szedte a jegyeket. Ez már alapban olyan visításra késztetett minket, h csoda, h egyáltalán betaláltunk az ajtón. /teljesen Félelem és reszketés feeling -amikor mennek be és jegyet kéne venni-/ Megláttam, h a jegyszedő nők elég szépen bepiáltak. Mondom az egyiknek: "Károly, hiszen te kotta részeg vagy". Megint röhögőgörcs, bedőlés, 3 perc flash az ajtóban. Közben a nő magyaráz, h azért kell jegyet venni, mert vmi táncegyletnek megy a pénz. Semmit nem értettünk. A legalapvetőbb dolgokat /értsd hova megyünk, mit akarunk/ nem tudtuk felfogni, nemhogy egy ilyen táncegyletes osztást. Haverom elém áll. Vesszük a jegyet. Én lefelé nézek, mert ha ránéztem volna a jegyszedő károlyokra, tuti elsikítom magam. A talaj valahogy bizsergett és mintha üveggyapotból lett volna. Hallom, h valaki kiabál a távolból. Kiderült h U az és nem a távolból, hanem kb fél méterre tőlem. Phh ekkor már nagyon készen voltunk. Kibál, h "Káááároooly! össszenekenj avvval a szarral, teee! úgyis megismersz -pecsétet akartak a kezére nyomni- inkább itthagyom a kabátomat." Ne kérdezzétek, mi az összefüggés, fogalmunk nem volt róla mi van, hol vagyunk, kivel beszélünk. Bejutottunk. Bent Derékig érő emberek, félromák és egyéb kellems társaság. Megint röhögőgörcs. A legdurvább. Itt már nem igazán tudtunk járni, csak kapaszkodtunk valamibe, vagy egymásba és visítottunk. Megláttuk egy haverunkat /persze szintén károllyá alakult/ aki szemmel láthatóan kicsit elvétette a bulit és bevert kb 3 kereket. Ezt a szájmozgásából állapítottuk meg. A mozgásán szintén röhögés és röhögés... a stroboszkóp és a fények és az egész mesebeli /vagy röhejes/ hangulat nagyon betett. Teljesen elvesztettük a fonalat. Kimentünk levegőzni. A járás hatalmas feladat volt. A tárgyak szélei kicsit mosódtak és mintha kicsit koszos ablakon keresztül néztem volna /komolyabb haluk nem voltak/. Ahogy kiértünk ránéztem U-ra és megállapítottam, h nemtom mi van velünk, valószínű 40 fok körülit mutatna most a lázmérő, mert U-károly teljesen vörös volt. Azt mondta én is az vagyok /nem mintha nem éreztem volna, h égnek a füleim/. Olyan érzés, mint amikor leég az ember a napon. Hűsöltünk és kaptunk valahonnan egy ü vizet. Nem tet jót a beülés. Teljesen elvitt mindkettőnket. "károly, inkább mászkáljunk". És mászkáltunk. De hogy, vagy merre, fogalmam sincs. Az időérzék megszűnt. 5 perc egy órának tűnt. Néha tisztább voltam, néha nagyon elvitt, néha azt hittem tiszta vagyok, de rájöttem annyira elvagyok, h nem is tudom, h készen vagyok-e vagy sem. Menjünk vissza discoba. Ok. De a hátsó ajtón. Ok. Persze zárva volt. Ott kb jó 20 percig sikítottunk mindenfélén meg azon, h egyértelmű, h bezárták a hátsó ajtót stb... Mondom jólvan, akkor menjünk be előről. U: /mivel háttal álltunk az ajtónak, gondolom az volt benne, h most jöttünk ki "de hát most jöttünk ki". Hátranéz, rámnéz, és egyszerre: ÚRISTEN, mi van velünk. Itt döbbentünk rá, hogy már több mint egy órája mászkálunk a központban és fogalmunk sincs mi van. U: "nemtom mikor voltam meg ennyire utoljára. vagy egyáltalán voltam-e már valaha" Megint röhögőgörcs és így ment ez még vagy egy órán keresztül. Mászkáltunk, röhögtünk, magyaráztuk, h miből van a talaj és h mennyire megvagyunk és milyen fura minden.
Kérdeztük 1 havertól, hogy nézünk ki, modja meg mennyire vagyunk vágósak, mert mi már nem tudjuk megállapítani. Azt mondta fejenként 5 ex meg negyed kóla estleg ica hozzá. Na szép. Ezen megrökönyödve leültünk egy üveg vízzel és csak beszélgettünk.
Hajnalban mentünk haza, még másnap is elég furcsa volt minden.
Rengeteg dolog történt még, de ezekre emékszem pontosan és lassan zsibbad az ujjam ezért befejezem.
Haverom megállapítása: csak dobál, szétszed aztán összerak. kezelhetetlen, irányíthatatlan. fogalmad sincs valójában mennyire vagy készen. az időérzék megszűnik.
Szerintem soha nem voltunk még ennyire készen. Nem ajánlom ezt a kombót senkinek /max Dukenak és Gonzonak :) de ők vigyenek amylt /rush/ is, mert sztem az még jól esett volna :)/
|
| | | | |
| | | | | | 98. rTyler | 2005. május 17. 19:21 |
| | | | | | | Akkor olvass vissza :D szerintem. :)
/Már három tripreporttal lógok, erőt kell vennem magamon és leírom :) |
| | | | |
| | | | | | 97. embrio | 2005. május 17. 18:42 |
| | | | | | | | nem olvastam viszza,de érdekelne mi a dxm? |
| | | | |
| | | | | | 96. rTyler | 2005. május 15. 01:12 |
| | | | | | | | Van jópár új tapasztalat. rendszerezem őket és pár napon belül itt lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ROBOT MOZGÁS EZ AZ!!
Nemtom ki írta, de ezt akartam én is írni...ez nálam 20db rhinoval c től volt....nem volt annyira jó mint a 10, meglepő!
Vki írta h "az adag növelésével nem az élmény intenzitása nő, hanem a karaktere változik"
Ez mind így igaz! |
| | | | |
| | | | | | 94. rTyler | 2005. május 5. 19:46 |
| | | | | | | bombadiltoma, teljesen igazad van...
Annyit tennék hozzá, h más amikor utazni, más amikor kikapcsolódni szeretnék. A szombat az utóbbiról szólt.
off: én pl a zöldet nem "bírom". nagyon nagyon kevéstől megvagyok és tényleg "túl tudom adagolni". lehet nevetségesnek tűnik, de számomra a zöld egyáltalán nem lightos drog... de erről már írtam a kapcslódó topicba.
on: holnap újabb kísérlet várható. 120-150 mg/fő.
beszélgetös, merengös, talán piálós estének tervezük.
Aztán megint csend egy jódarabig, mert úgy gondolom, tudom mikor mennyi "fér belém"... |
| | | | |
|
