 |
Sámánizmus, vallások, tudatmódositókBard, 2003. március 5.  | |  | | | | 20. Nomad | 2003. március 5. 16:06 |
| |  | |  | | | | Ha a világ EGY akkor nincs különbség külső és belső között, tehát az egyes és a kettes változat ugyan az. Az öntudat a világ kirekesztése magunkból? |
| |  | |  |
| | | | | | 19. cellux | 2003. március 5. 15:58 |
| | | | | | | Bard:
ja, én amiatt nem aggódnék... :-)
|
| | | | |
| | | | | | 18. Bard | 2003. március 5. 15:49 |
| | | | | | | Nomad:
Ez jóóó... Egyébként lehet, hogy tök felesleges dolgon rágódom... Hogy miben különbözöm az állatoktól... Kit érdekel? Én a fákat szoktam nagyon emberinek érezni, szimplán fûvel. Persze lehet, hogy csak sok Tolkient olvastam...
cellux:
Nem mondtam, hogy baj, csak azt, hogy nem tudom hova fog vezetni... :-)
|
| | | | |
| | | | | | 17. cellux | 2003. március 5. 15:47 |
| | | | | | | Nomad:
az nagyon ott van, hogy " csak azért nem tűnik úgy, hogy lelkük, öntudatuk lenne, mert így állunk a kérdéshez". namost az a kérdésem, hogy ha úgy állnánk hozzá, hogy márpedig VAN lelkük, öntudatuk, és aztán azt tapasztalnánk, hogy a növények - telepatikus úton - beszélni kezdenek velünk, akkor ez most minek köszönhető?
1.) a növények mindig is beszélni akartak velünk, de a mi hitünk abban, hogy ez lehetetlen, megakadályozta őket ebben
2.) amikor elhisszük azt, hogy a növények tudnak beszélni, akkor valójában mi magunk kezdünk el beszélni a növényeken keresztül magunkhoz, pontosabban az a részünk, amelyik a személyiségen túl van, megnyilvánítja magát a személyiség számára
én a második állásponton vagyok, és azt gondolom, hogy ha ez megtörténik, akkor az egyértelmű jele annak, hogy a személyiség és a nem-személyiség valahol összeért, ergo a tudat kitágult.
Az, hogy egy lény mennyire tökéletes, szerintem nem a szintjétől függ, hanem attól, hogy mennyire valósította meg önmagát (mennyire esik egybe az igazi önvalójával). Namost ez a kérdés szerintem a növényeknél és az állatoknál fel sem merül, tehát ők eleve tökéletesek. Az embernél viszont felmerül és mi ketté is választjuk a világot jóra meg rosszra.
Az, hogy másokat megpróbálunk meggyőzni a magunk igazáról, azért van, mert még nem hisszük el, hogy a világ Egy és azt gondoljuk, hogy van vesztenivalónk.
|
| | | | |
| | | | | | 16. cellux | 2003. március 5. 15:38 |
| | | | | | | Úgy érted, jobb, ha a mások által leírtakra támaszkodunk, mintha a saját intuíciónkra hallgatnánk?
Nem elég az, ha az elképzeléseink - származzanak bárhonnan - mentesek a belső ellentmondásoktól?
Szerintem ez sokkal inkább mércéje egy elképzelés helyességének, mint az, hogy megfelel-e az épp aktuális "igazságnak".
|
| | | | |
| | | | | | 15. Nomad | 2003. március 5. 15:38 |
| | | | | | | Szerintem ez a fejlődési lánc lehet, hogy igen szubijektív, hiszen ki nem hallott még olyan történeteket(vagy csinálta-csinálja), hogy trip közben pl növényekkel beszél. Lehet hogy a "normális" gondolkodásunkban csak azért nem tűnik úgy, hogy lelkük, öntudatuk lenne, mert így állunk a kérdéshez. Ha pedig valaminek öntudata van, aligha lehet fejlettnek vagy fejletlennek nevezni. Ha az öntudat fejlettségének fokmérőjét például aban mérjük, hogy melyik élőlény az, amelyik a legkevésbé van a környezete kárára, a legkevésbé alakítja át a saját szájíze szerint, akkor a növények a legfejlettebb élőlények, hiszen csak nőnek, és szaporodnak, és lehet, hogy közben a világot csodálják. Azáltal hogy mi mindenféléről filozofálgatunk, és beszélünk csak a saját véleményünket szeretnénk minnél több emberre átragasztani. Mi a fenének? Ha jó úton járunk és igazunk van, akkor előbb-utóbb úgy is mindenki ezen a véleményen lesz, tehát ezt csak azért tesszük, hogy a környezetünk tükrözze a világképünket, és ne fordítva.
Hihetetlen baromságokat tudok kitalálni a munkahelyemen:) |
| | | | |
| | | | | | 14. Bard | 2003. március 5. 15:25 |
| | | | | | | :-))
Nem tudom hova fog vezetni az, hogy a történelmi, biológiai, stb. ismereteinket részben nem könyvekbõl szerezzük... :-)
|
| | | | |
| | | | | | 13. cellux | 2003. március 5. 15:18 |
| | | | | | | Én nem tudom, mi a különbség állat és ember között, de azt látom, hogy van egy ásványok->növények->állatok->emberek->? fejlődési lánc, amelynek a mentén az evolúció is kibontakozott, és minden fejlődési fokon bejött egy újabb kör, egy újabb réteg az élőlény addigi szintjeihez.
Olyan, mintha valaki a történelem végéről elhatározná, hogy visszadobja magát a Nullába 0-ként, hogy onnan felfejlődjön Önmagába és ezáltal létrehozza azt a történelmet, aminek a végéről Ő aztán (vagy azelőtt?) visszadobhatja magát... :-)
Az a tudás pedig, hogy ez a "visszadobás" megtörtént, átalakul az evolúciót működtető és mozgásban tartó energiává (azért nem hagyja abba sosem a világ a fejlődést, mert az, akivé a világ válni akar, biztos a dolgában)
Persze ez most nem válasz kérdésedre, csak jó flashelgetni... :-)
|
| | | | |
| | | | | | 12. Bard | 2003. március 5. 15:12 |
| | | | | | | Tetszenek a beirások, sok dologban hasonlóan látom a dolgokat. Ami nekem jelen pillanatban nagyon nem tiszta, de próbálom megérteni, az ilyen történelmi tipusú kérdés. Mitõl vagyunk emberek, vagyis nem állatok, és a fõ kérdés, hogy mióta? Mi váltotta ki a változást, és egyáltalán létezik éles határ?
Az én véleményem az, hogy az embert a vallás különbözteti meg az állatoktól, és ez lehet tudatmódositó szerekre épülõ is akár. De az ember mikor lett vallásos lény? Vagy esetleg mindig is az volt? Lehet ezt tudni?
|
| | | | |
| | | | | | 11. cellux | 2003. március 5. 14:48 |
| | | | | | | A 2001: Space Odyssey-ben a monolit tölti be a katalizátor szerepét. Annak aki nem látta: kis (10-12) fős hordában élő neandervölgyi előemberek közé egy nap az alienek ledobnak egy tökéletesen polírozott felületű fekete kőtömböt (monolit). A majmok először hihetetlenül beparáznak a kőtől, ugrálnak körülötte, próbálják valahogy helyrerakni a dolgokat. Lassan egyre közelebb merészkednek hozzá, a végén aztán megnyugszanak valamelyest, de látszik rajtuk, hogy nagyon beindít bennük valamit az az érdekes kő. Később aztán látjuk, ahogy az egyik előember a kő mellett üldögélve mintegy intuitíve (a kő hatására?) "rájön", hogy ha fog egy mamutcsontot, azzal szét tudja verni az elhullott állat koponyáját (eszközhasználat). Aztán ezt átülteti a gyakorlatba is -> a horda az új eszköz révén legyőzi a konkurrens törzset.
Nagyon érdekes volt elgondolkodni azon, hogy vajon kellett-e egyáltalán, hogy az a kő árasszon magából valami erőt (ami aztán beindítja a fejlődést) vagy elegendő pusztán az alien object jelenléte, hogy az agyban beinduljanak a szükséges változások. Mintha az alienek tudnák, hogy az evolúció menete előre be van biztosítva (az agyba be van programozva a jövő - ld. ma még nem használt, rejtélyes funkciójú agyterületek), mindössze annyi szükséges, hogy a megfelelő pontokon be kell helyezni a folyamat következő fázisát katalizáló elemet a történelembe.
Nekem az utóbbi lehetőség jobban tetszett, kár, hogy a film alkotói (én úgy éreztem) megelégedtek a sugárzós verzióval (pl. a Holdon talált kő is rádiózik a Jupiterrel).
|
| | | | |
| | | | | | 9. Nomad | 2003. március 5. 14:19 |
| | | | | | | Bard:
Először is a jól elvannak valóban nem túl tudományos megfogalmazás, ez alatt azt értem, hogy egy közösség kultúrális szintje szerintem csak egy bizonyos fokig képes kifejlődni tudatmódosító szerek vagy szertartások nélkül. E nélkül a közösség nem más mint egy bonyolult hangyaboly vag termeszvár, nincs semmi ami minőségileg megkülönböztetné az állatoktól. A kultúra célja szerintem, hogy az embernek megfelelő életcélokat adjon, és egy megfelelő helyet a világban. Minnél fejlettebb egy kultúra, annál több féle egyéniségnek tud táptalajt nyújtani a fejtődéshez, például egy diktatúrában csak a pszichopaták érzik jól magukat, a fogyasztói társadalomban meg azok, akik lusták gondolkozni, és szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit csináljanak, ami nekik jó lesz. Természetesen a kultúrának nem kell feltétlenül pszichedelikumokon alapulnia, de vannak más módszerek, szertartások is, amelyek a mindennapi tapasztalat mellett újat nyújthatnak a közösség tagjainak. Tehát azok a törzsek, népek amelyek nem használnak tudatmódosító szerteket, azok is vagy a vallásban találják meg ezt az extrát, vagy előbb-utóbb kihalnak (kultúrális szinten), mert jön egy másik kultúra, amelyikben ezek benne vannak, és az emberek megérzik, hogy ez értékes, és átveszik.
Tehát szerintem tudatmódosító DOLOGRA szükség van a kultúra életbentartásához. Ez a dolog legyen akár vallás, drog, bármi, szerintem enélkül nem megy.
Talán meredeknek tarthatjátok, hogy összemosom a pszichedelikumokat és a vallást, de szerintem mind a kettő célja ugyan az (kellene, hogy legyen).
Régen alatt pedig az írásbeliség, városiasodás előtti kort értem. Nem hiszem hosz az írásbeliség megjelenésekor kezdték volna el ezeket használni. Akkor ennek ugyanúgy nagy visszhangja lett volna mint manapság az LSD-nek, és történelmileg ki lehetne mutatni, hogy pl. ekkor kezdtek el a sumérok ópiumot szívni, stb.
Na jó sok baromságot írtam... |
| | | | |
|
