 |
Mámoros álmokÉn+te+ö=gén, 2003. február 24.  | |  | | | | 340. meta | 2006. január 4. 21:40 |
| |  | |  | | | | lehet, hogy a táskádban kellett volna körülnézni... :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | igen, ilyesmi.. talán.. de nem tudom, mi volt az, amit nem intéztem el.. miután felkeltem, odaültem a székemre, és gondolkodtam mit nem tettem meg.. visszamentem msnre, megnéztem a mailjeimet, szétnéztem az asztalon.. nem jöttem rá |
| | | | |
| | | | | | 338. meta | 2006. január 4. 20:04 |
| | | | | | | | ebből az a tanulság, hogy akkor rekreálódjon az ember, bármilyen módon is teszi azt, ha elintézett mindent, amit fontosnak érez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Deadness!
Nagyon hasonló élményeim voltak/vannak az utóbbi időben.. Xerfielddel beszéltünk is már ezekről többször is... leírom, ami történni szokott, meg azt is, mire jutottunk... bár kicsit más közelítésből él(t)em meg ezeket a dolgokat.
Ébrenlét és alvás határán néha előfordul(tetrahíd írására is utalva), hogy még ébren vagyok(tudok róla, hogy az ágyamon fekszem, tudom, hogy közben álmodom, tudom, hogy "igen, lefeküdtem aludni egy órára mert álmos voltam"), de közben az agyam elkezd összerakni olyan elemeket, amik egy elmélyült álom teljes átéléssel való megnyílvánulásának részei. Ilyenkor legtöbbször olyan eset fordul elő, hogy van valami, amit még meg kéne tennem, és ezt a valamit meg nem tettnek élem meg. Buta, de megtörtént példa, hogy egyszer hazajöttem az iskolából, és lefeküdtem aludni egy kicsit.. aztán ilyen fél-alvás állapotban éreztem, hogy még a hátamon van a táska, és le kellene venni.. kinyitottam a szemem(vagy nyitva volt?) és láttam, hogy a vállamon van a táska vállpántja(vagy hogyhívjákazt) de képtelen voltam megmozdulni, képtelen voltam felkelni, képtelen voltam bármit is tenni. elaludtam inkább, majd mikor felébredtem, természetesen a táska nem volt rajtam.. meghát nem is abban feküdtem le. A legilyesztőbb mindíg a tehetelneség érzése.. hogy bármennyire szertnék felébredni(mert megilyedtem) vagy tenni valamit, szinte képtelen vagyok.
Egy másik eset volt, amikor ilyen állapotba kerültem, és azt álmondtam(láttam,éreztem), hogy még az asztalomnál ülök, és meg kell tennem valamit. aztán valahogy a fölrde kerültem, de tudtam hogy vissza kell másznom a székre de nem bírtam megtenni... érdekes volt kívülről látni és egyben belülről megélni a szerencsétlenkedésemet..(mert közben félig-ébren az ágymon feküdtem)..
olyasmi lehet a magyarázat, hogy a fizikai énem(ha egyáltalán szét lehet ezt így választani) már az alvás küszöbére került, de közben az az énem, ami megéli a vilában történő dolgokat, az még meg akart tenni valamit... vagy nem akarta elengedni az ébrenlétet, vagy csak egyszerűen visszább volt az időben valamennyivel... mondjuk ennél a székes dolognál annyira megilyedtem, hogy egy idő után nagynehezen felébredtem...
nem tudom, olyasmi érzés(hallucináció)-e mint a tiéd.. de durva volt.. és voltak más hasonló esetek is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De az is megérhet egy próbát, ha érzel magadban elég erőt hozzá, hogy ha valami gonosz árnykép mászkál a szobádban, akkor felé fordulsz, szemébe nézel, és határozottan fennhangon megkérdezed tőle, hogy "ki vagy?" vagy hogy "mit akarsz?". Bár lehet, hogy télleg jobb a békesség. : ) Álmokban is használható kis technika ez, ha eccercsak azon kapod magad, hogy már megint üldöznek, má rmegint futok valami elől, akkor megtorpansz, hátrafordulsz, s szemébe nézve megkérded mivégre követ téged, mit akar elérni... Amint magabiztosan felé fordulsz ő megáll, és már nem is tűnik oly félelmetesnek; ha szerencséd van, elkalauzol belső világodban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát ez kész... Ilyet még nem hallottam, jól csinálod!:)
Köszi a válaszodat! Ha valaki másnak is vannak ilyen jellegű élményei az nagyon érdekelne!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Remélem a legmegfelelőbb topicot választottam! Kíváncsi lennék a véleményetekre egy dologgal kapcsolatban!
Jópár éve már, hogy majdnem minden este az ébrenlét-alvás küszöbén erősen hallucinálok. Szinte kézzelfogható dolgokat, néha rosszat, néha "jót". Pl.: mostanában a csincsilláim előszeretettel sétálgatnak az ágyamon.:) Régebben láttam már úgynevezett "szellemet" is. (nem tudom másképp kifejezni) Olykor-olykor annyira !féltem!, hogy jobb esetben felugrottam és villany fel, rosszabb esetben mozdulni sem mertem... Ma már nagyon ritkán van ilyen kellemetlen élményem, a többit pedig már azt hiszem megtanultam kezelni:) Ugye, mondjuk meglepődik az ember amikor teljesen képtelen dolgokat lát...! Volt már olyan, hogy egy nagyon szép kalózhajó úszkált a szobám légterében... az nagyon tetszett pl.! Mi a véleményetek erről? "Jelenthetnek" ezek bármit is? Szeretném ezt kicsit megvitatni! Nektek is van/volt hasonló élményetek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (Holnapra szerveződik nálunk szilveszteri tripelődés, bár én kivülállóként maradva leszek csak jelen, de mégis remélem bele lehet mehetnem egyedek változott észleletibe. Ennek tükrében fejtegetni álmom próbálom.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A folyosó jobbaldalán három ajtó van, bár tudom, hogy nekem most nem kéne bemenni egyikibe sem, de kiváncsiság által vezérelve bemegyek az elsőn. Fekete, legalábbis sötét szoba első benyomásra, az ajtót kinyitván bársonyfüggönyön kell átkelni, vagy valami hasonlón. A terem nagy, velem szemben a nézőtér, fokozatosan emelkedve, hogy mindenki jól lássa a színpadot; a sorok között pedig többszemélyes, különböző kis asztalszerű dolgok vannak kialakítva, körülötte ülőalkalmatosságokkal. Már viszonylag késő van, a csúcs már megvolt, csak elvétve üldögélnek az emberek. De azok többnyire nagyon.
Ezeket a benyomásokat érzékeltem abban a max két másodpercben, hogy beléptem.Pár lépést téve a nézőtér felé valami elementáris erővel tántorította meg stabil elmémet egy másik tudat közelségének intenzív érzete. Valamiben meg akartam kapaszkodni. Feltekintettem. Hatalmas nagy (plazma?)képernyőn ment vmi pluginszerű, de ilyet még sosem láttam. Közben egyre erősebb lett az érzés, szanaszét vagyok csapva, ami fura, mert nem fogyasztottam semmilyen szert. Becsuktam a szemem, de láttam mindent. Egy arc a nézőtér közepén egyedül egy asztalnál kigúvadt szemével, azt mozgatva, azzal követve vmi áramlását nagyon élvezte a dolgot. Elindultam kifele, de nem vitt a lábam, akkor nincs mit tenni, a kezem segítségét használom, így asszem működik, de túl erős ez az egész, nemtom feltartani a fejem, így négykézláb vakon beleütköztem a kijáratba.
Fú, ez azért durva volt. Második-harmadik szobába csak bekukucskáltam, azok hasonlók voltak, csak más színűek, és nemolyan durvák. Persze, kitudja milyen lett volna, ha be is megyek. : )
Folyosó másik oldalán ajtó mögött bepillantva még fura dolgot láttam, ülőszerkezetek fura rendszerben kis ízekből összerakva, színekben pompázva. Most használaton kívül van, pár órája volt itt a csúcsforgalom, de biztos érdekes dolgokat művelnek vele.
Valami arcoktól megkérdezem nemtudják-e, merre van a bosnyák tér, milyen busszal jutok oda, de csak rámröhögtek egymásnak bevágódva, egyik pakettot lobált kezében, hogy biztos igazából csak a holnap esti szilveszterre akarok valami cuccot szerezni...
Lehet az első szoba valójában az utolsó volt.
|
| | | | |
| | | | | | 329. ynul | 2005. december 15. 21:19 |
| | | | | | | | | | | |
|
