 |
Desteni UniverseTalamon, 2007. október 4.  | |  | | | | |  | |  | | | is.
és, tala:
"... 26. "Továbbá a végtelen tér alapjának teljes leküzdésével, a tudat végtelenségére történő ráébredéssel belép a nem igaz ember a végtelen tudat alapjába, és ott időzik. Ekkor így vélekedik: ''Én elértem a végtelen tudat alapjának realizálását.' Így dicsőíti magát a végtelen tudat alapjának realizálása miatt, miközben lenéz másokat. Ez is jól példázza a nem igaz ember jellemét.
"Az igaz ember viszont így vélekedik: 'A Magasztos kinyilatkoztatása értelmében még a végtelen tudat alapjának realizálásával sem szabad azonosulni; ugyanis a dolgok bármilyen módon történő felfogása esetén a tény mindig más ahhoz képest.' A nem azonosulást téve tehát az első helyre nem dicsőíti magát a végtelen tudat alapjának realizálása miatt, s nem néz le másokat. Ez is jól példázza az igaz ember jellemét.
27. "Továbbá a végtelen tudat alapjának teljes leküzdésével, ráébredve arra, hogy 'semmi sincs,' belép a nem igaz ember a semmi alapjába, és ott időzik. Ekkor így vélekedik: ''Én elértem a semmi alapjának realizálását.' Így dicsőíti magát a semmi alapjának realizálása miatt, miközben lenéz másokat. Ez is jól példázza a nem igaz ember jellemét.
"Az igaz ember viszont így vélekedik: 'A Magasztos kinyilatkoztatása értelmében még a semmi alapjának realizálásával sem szabad azonosulni; ugyanis a dolgok bármilyen módon történő felfogása esetén a tény mindig más ahhoz képest.' A nem azonosulást téve tehát az első helyre nem dicsőíti magát a semmi alapjának realizálása miatt, s nem néz le másokat. Ez is jól példázza az igaz ember jellemét.
28. "Továbbá a semmi alapjának teljes leküzdésével belép a nem igaz ember a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjába, és ott időzik. Ekkor így vélekedik: ''Én elértem a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjának realizálását.' Így dicsőíti magát a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjának realizálása miatt, miközben lenéz másokat. Ez is jól példázza a nem igaz ember jellemét.
"Az igaz ember viszont így vélekedik: 'A Magasztos kinyilatkoztatása értelmében még a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjának realizálásával sem szabad azonosulni; ugyanis a dolgok bármilyen módon történő felfogása esetén a tény mindig más ahhoz képest.' A nem azonosulást téve tehát az első helyre nem dicsőíti magát a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjának realizálása miatt, s nem néz le másokat. Ez is jól példázza az igaz ember jellemét.
29. "Továbbá a sem észlelés, sem nem-észlelés alapjának teljes leküzdésével az igaz ember belép az észlelés és érzet kialvásába, és ott időzik.' És felnyíló bölcsesség-látása elpusztítja romlottságait. Ez a bhikkhu nem fog fel semmit, semminek a vonatkozásában nem alakít ki felfogást, nem fogja fel semmilyen módon a dolgokat."
Ezeket mondotta a Magasztos. A bhikkhuk elégedetten örvendeztek a Magasztos szavain."
(Szappurisza szútra) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | tala, meta egy fejezettel lejjebbi linkjén találtam, interjú Shulginnal:
Q. How was MDMA used in therapy? Do you know how that began? Where and what the genesis of that was?
A. Its initial use in therapy was actually the ambition of a person who's now dead, a psychologist - I think in our book we call him Dr. Adam because his family still isn't comfortable with the public release of his identity. When I first mentioned this to him, he was in his late 60s, possibly early 70s and had retired from clinical practice. I said to him, 'You might take a look at this. You might find it of interest in the sense that it allows you to be honest with yourself.' |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó most már kezd összeállni a kép.
Amúgy érdekes dolog, hogy ha valami egyszerű dolgot csinálunk, de közben mondjuk valaki néz és mi arra figyelünk, hogy ő néz és nem arra amit csinálunk akkor hihetetlen mód lehet bénázni. Ha meg ezen túllépve egyszerűen csak a feladatra figyelünk akkor meglepően gyorsan és egyszerűen meg lehet oldani.
Ez a megbocsájtós módszer pl. segíthet abban, hogy ha valaki szeretné magát jobban kifejezni, de ez mégse sikerül neki úgy ahogy szeretné akkor ne akadjon itt el, mert én pl. ebbe régebben hihetetlen mód bele tudtam csavarodni és hiába volt ott, hogy én szeretnék jelenebb lenni mégis igazából belecsavarodtam abban, hogy ez nem sikerült és jajj mit basztam el, mit kéne tenni stbstbstb. pedig csak 1 pillanat, hogy ráfigyelj újra a légzésre.
Meg abban is segít, hogy felelősséget vállalj és jobban odafigyelj magadra és elkezd rendezni a viszonyt magaddal.
Az azért levágós, hogy ők semmi újat nem találtak ki. Kicsit fura ez az interdimenzionális lényes őrület amit körítenek hozzá, dehát istenem... :D
Viszont az érzés fogalmával komoly bajban vagyok, mert ha nevetek akkor érzem, hogy nevetek, ha lélegzek akkor érzem, hogy lélegzek, ha jelen vagyok akkor érzem ezt, sőt ha átérzed a tested az az egyik legjobb módja a gondolatok leállításának ezért nem tudom, hogy ha valaki arról beszél, hogy ne azonosulj az elmével aminek részeként tekinti az érzéseket akkor ő ezt hogy fogja fel.
Szerintem pont ettől a dologtól nem üres és rideg a meditáció se, mert igaz, hogy csönd van, de azt át lehet érezni folyamatosan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hell deeptr
hm arról tudok írni, most hogy látom épp, ahogy ide leültem...
Ön-őszinteség: feltárom magam, ez akkor világos..lehet olyan, hogy túl sok?;)
Ön-megbocsátás: igen, jó, ha "tudat"-osítod, hogy te vagy a felelős, nem a jézuska, jaja ez is világos, gyakorlat kérdése...
Ön-javító alkalmazás: ez a lényeg, nem elég elmormolni, hogy megbocsátok magamnak, elméletben, hanem azért jön vissza, hogy meghaladd: mintegy gyakorlatban, az ÉLETben bebizonyítod magadnak, hogy igenis, az ön-megbocsátással megjelölöd, s kifejezed nemtetszéseidet viselkedésedet/gondolataidat/stb, melyeket az ön-őszinteséggel feltártál, pontosabban rájöttél, hogy nem te vagy, ergo meghaladnád.
Tehát addig vissza nem jön, addig "lúpol", amíg teljesen meg nem haladod, anélkül, hogy bármiféle reakciót váltana benned, csak úgy egyszerűen továbblépve rajta, úgy, hogy egy szemernyit sem zavar, semennyit sem befolyásol, egy cseppet sem válsz azzá, semmiképpen nem korlátoz le. S akkor elmúlik - lassan, ez egy folyamat, több év, míg az ember a tudattalant, a tudatalattit és a tudatot kipucolja. Ehhez nekem nagy segítség az írás, ahogy írom ki magamból, úgy jön fel vele a "dzsuvakka"-hehe ynul...
S ahogy jön fel, írom le, úgy ha jön bármiféle reakció, például nekem pont most volt, hogy mindig menekültem a nők elől, mert paráim voltak velük, ezért kiírtam magamból, kibeszéltem embereknek - és ahogy ezeket tettem meg, jöttek reakciók, s azok a reakciók is ilyen "nem kívánatos hullámok", melyeket szintén megjelölök az önmegbocsátással, majd ahogy ÚJRA jön az alkalom, az életben is továbblépek azokon, ha nem, hát újra és újra jön, újra megbocsátom, egyre jobban megunva a kínomat, annál jobban "tele lesz a tököm" ezzel s egyszer elérkezek arra a pontra, hogy MEGHALADOM, ...Hmm valami ilyesmi...és pontosan így van az egész gondolatleállítással is...amíg jön gondolat, az csak jelöli, hogy merre kell az ön-őszinteséget, önmegbocsátást, ön-korrekciót "fókuszálnom", hogy megszabaduljak tőlük, jobban mondva egyesítsem őket pusztán a jelenben "csak" lélegzéssé stb...
S azért bukás gondolatban tenni, mert pont a gondolatban játszás, az az a homokozó, ahol az ember azt hiszi, hogy "gátlástalanul, titokban, intim módon kiélheti " betegségeit, alsóbb/felsőbb/stb-rendűségét, vágyait, elfojtásait, dühét stb", amiket nem tud kiélni; amiken nem tud továbblépni, anélkül, hogy ezt mások látnák, ergo ez bújás - nem őszinteség...:időhurok.
VISZONT ami a legnagyobb szopás, hogy ezek a gondolatok ugyanolyan értékkel kreálják,befolyásolják, formálják a körülöttünk lévő világot, "ami kinnt, az bennt", semennyivel sem kevésbé módon, mint az anyagi világot "formáló" tettek - tehát igenis mi tehetünk arról, hogy éhezés, titkos kormány, pénz, robot, háború - a belső konfliktusok, parák, vágyak őszintétlenségek kivetülései ezek, ezért nem ér semmit a harc, ezért nem ér semmit semmi más, mint személyes szinten leállni a gondolatokkal, érzésekkel érzelmekkel...
Jönnek nekem azzal, hogy akkor robottá válunk - picsákat..pont így vagyunk robotok abból a perspektívából, hogy rabjai vagyunk ezeknek, ahelyett, hogy feltétel nélkül "csak" kifejeznénk magunk, a fogalmi korlátokon túl, tényleg újat teremtve, nem csak mémeket kombinálván és sokszorosítván...
Attól, hogy nincsenek gondolataim, érzéseim, még nevethetek, táncolhatok, sírhatok, sőt, szexelhetek is - az énkifejezés pont ekkor lesz az, aki vagyok, nem a szülőktől, rendszertől kapott programok használatával...nem vagyok rabja a szinkronicitásnak, hogy kell az érzés, kell a gondolat, kell a mókuskerék, hanem feltétel nélkül, ahogy a pillanat jön, csak teszem azt ami jön, félelem nélkül, mert tudom, ki vagyok, mi vagyok, mert a gyurmaként rámtapadt elmét ahogy fokozatosan eltávolítom, úgy ismerem ki magam, hogy ami jön az biztos, hogy én vagyok, nem az elme...
A vipasszaná ~nem rossz, csak miért kell abbahagyni, míg van még min dolgozni? Pont ott látom értelmét, ahol szarba kerülök belül, mert akkor nyilvánul meg tényleg, hogy mivel kell dolgozni...
köszi tala |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talamon nekem még mindig nem tiszta, hogy ez az önmegbocsájtás hogyan működik pontosan.
Asszem egy videóban a Jack (ő fiú?) azt mondja, hogy ha csak gondolatban nyomod végig a megbocsájtást az lószar.
A másik meg, hogy ezt kifogásként is lehet használni meg ilyen lelkiismeretmegnyugtatásnak.
A harmadik, hogy mi garantálja, hogy amit megbocsájtottál abba nem szaladsz bele megint?
Ez a módszer abban segít, hogy ne baszogasd magad múltbeli dolgokkal és jelen tudj lenni?
Az ön-őszinteség az a jelenlevés míg az ön-őszintétlenség az az elmével azonosulás? Elme nélkül létezhet egy ember? Sztem nem igen tudnánk beszélgetni meg írni elme nélkül szóval nekem ez nem tiszta és remélem te vágod annyira, hogy átadd.
Az viszont tetszett, hogy nem elég csak annyi, hogy I forgive myself that..., hanem bővítették azzal, hogy accepted and allowed myself that...
Azt írták, hogy így felelősséget vállal az ember a tetteiért, ebben látok perspektívát.
Meg, hogy nagyon konkrétan ki kell mondani a dolgot, szóval hogy jól be kell tudni határolni pl. amikor a másikkal lekezelő vagy akkor visszafejted oda, hogy igazából te fosol attól, hogy lekezelnek meg kis csíra vagy és akkor ezt is megbocsájtod.
Nekem ez a behatárolás olyan mint a vipassanás címkézés, azt vettem észre, hogy ha így jól be tudod határolni akkor képes az elme elengedni és ehhez tényleg elég annyi, hogy megnevezd.
|
| | | | |
| | | | | | 68. helio* | 2007. december 18. 01:54 |
| | | | | | | "A tudat rejtett módon azonosult az éberséggel, és általában ebben az értelemben használják. Sok esetben a két kifejezést egymással fel is lehet cserélni. Amikor arról beszélnek, hogy az embernek tudatosodnia kell, tetteit, ösztöneit tudatossá kell tennie, akkor a tudat nem egyéb, mint az éberség szó szinonímája, vagy az éberség nem egyéb, mint a tudat állapota, az az állapot, amikor teljesen világos és nyílt.
Az újabb pszichológiában e felcserélhető szóhasználat ellen csak néhányan szólaltak fel. Ezek a gondolkodók azt hangsúlyozták, hogy a tudatosítás és a tudatosság egyáltalán nem az a lelki tevékenység, amely az intenzív érzékenységhez, vagyis a magasabb rendű élethez közelebb visz, más szóval, amely a zárt életet megnyitja. Többen igen meggondolandó élmények egész sorának meggyőző súlyával éppen az ellenkezőt állították. A tudatot életzavarnak mondották. Olyasvalaminek tehát, amely az életet nemhogy megnyitja, hanem ellenkezőleg, egyre jobban lezárja.
[...]
Ez az érzékenység az ébrenlét állapotában nem valósulhat meg. A történeti, különösen pedig az újkori ember az ébrenlétben nem érzékeny, hanem ideges. Az idegesség pedig: az irritált kábaság."
Hamvas Béla, Scientia Sacra |
| | | | |
| | | | | | 67. szent | 2007. december 9. 09:34 |
| | | | | | | Csak a hetes szám miatt.!
A(z) "6" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 8 900 000 000 találatból
A(z) "7" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 6 390 000 000 találatból.
A(z) "3" kifejezés 1-10. találata az összes, kb. 10 260 000 000 találatból
Nem is olyan jelentős a hét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Úgyhogy, ha eljön az idő egy utolsóval utoljára mostmár tudván a számomra aktuálisan helyes kiindulópontot(légzés), ezt majd korrigálni tudom." - igazából ez már meg is történt ebből kiindulva írok köszi |
| | | | |
| | | | | | 65. Hopax | 2007. december 8. 11:06 |
| | | | | | | Ez idekívánkozott, párhuzamosan az origo volt megnyitva. :) :o
http://www.origo.hu/itthon/20071207-markafuggo-fiatalok-a-zebocomon.html
A kilvencenes években jelent meg a különböző Ashtarral foglalkozó cseh lapok meg a Zetatalk, stb. Azok is ilyesmik voltak mint a Desteni, hogy ismerjük fel a programot. (Ismered őket?). A desteni, bár nem tetszik annyira, azért tetszik jobban, mert még kevésbé felesleges találgatásokat tesz a változásokta okozó textúrákkal kapcsolatban. Szóval mindig csak a jelenleginek egy dialektikus rendszerben való ellen-megszülöttje. Az alien mém is ez. (Sőt a kászból-rendezettségből futó program mém). Az emberben futó belső folyamatokat meg le lehet majd bontani valamikor olyan alkotóelemekre mint pl. mi van a dns kettősláncon belül.
Információ valamilyen anyagi hordozóval már tökéletes eljuttatni a-b (bár a téridő csak illuzió), az emberke ehhez jó teszt, hogy hányadszor van ez már, az mindegy, csak bonyolódik. A programból való kilépés, megnézegetése, leállítása szerintem jó, csak ne legyen konstans. Vagy ha jobb ha az, hát legyen az. Saját magadban kell létrehozni egy vírust (bár inkább valami backdoor trojant az elmén át), hogy reset esetén is hozzá tudj férni. |
| | | | |
|
