 |  KépernyőrecsavarodvaNarcissos, 2003. január 23.   |  |  | | | |  |  |  | | Feldmár aszonta nincsenek események, valaki mindig cselekszik. Mittudomén. |
| |  |  |  |

 |  |  | | 269. rTyler | 2004. szeptember 26. 23:47 |
| |  |  |  | | Az események önmagukat gerjesztik. Phu ezt senki ne kérje, hogy megmagyarázzam, de most ebbe úgy beleláttam, hogy hihetetlen .) És asszem fontos volt ide beírni.
A másik amin éppen gondolkodom, hogy miért kiált fel az ember fájdalmában. Vszínű azért, hogy "riadóztassa" a többieket.
Miken nem képes elgondolkodni az ember így :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | :)ez tetszik, igazán szép |
| |  |  |  |

 |  |  | | 267. LaZa | 2004. szeptember 21. 23:26 |
| |  |  |  | | minden egy minden mindegy játék az élet s benne a lélek játékos csupán
|
| |  |  |  |

 |  |  | | 266. fly | 2004. szeptember 3. 09:28 |
| |  |  |  | | nem tudom, hogy a full másnapos állapot mennyire minősül tudatmodosultnak.. de szerintem nagyon is az. kellemes, leszámítva azt, hogy olyan fizikálisan mint mondjuk az agydaganat. b+ lehet hogy agydaganatom van, röhögök rejta de rohadtul nem vicces. a lényeg, hogy még mindíg az "egészestés" álom jár a fejembe. kellene 1 olyan szerkenytű, amivel ezt el tudnám menteni.. nagggzon nagy film lenne belőle. amolyan káoszfilm.. nem gondoltam volna hogy a vodka ilyenekre is képes. a fejem jjjaaaajjj. meló után tekerni kellene, már ha lesz mit (mástnem majd a fejemet tekergetem, mert naggyon fáj, de egyben kuul is :D) Szép az élet... tadam-dadam.. Szép az élet... tadam-dadam.. Szép az élet... tadam-dadam.. tadam-dadam.. tadam-dadam.. tadam-dadam.. tadam-dadam..
Ez arról ugrott be, hogy reggel a szemem előtt csapott el egy kamion egy sünikét.. a hatalmas világfájdalom még mindíg a szivem szélén ül. komolyan!
|
| |  |  |  |

 |  |  | | 265. cellux | 2004. augusztus 30. 15:04 |
| |  |  |  | | OM.
A tudat fénye által átvilágított intellektuális agresszió szétoszlik és átadja helyét a teljességnek.
Az így előálló makulátlan tudatosságot eggyéolvasztom a kérdéssel, majd hagyom megnyilvánulni a semmiből előbukkanó irányvektorokat. (Amíg a kérdés fennáll, az irányvektorok mindig megjelennek, a teremtés törvénye szerint.)
Az irányvektorok láthatatlan csontozatára évmilliárdok genetikai és memetikai evolúciója során finomított képzetek rakódnak, életre keltve a formát, amely a láthatatlan minőséget érzékelhető, sőt, mérhető (hehe) mennyiségi egységekben teszi megfoghatóvá. Az elme felfogja a képzetek közötti - rögtön az irányvektorok kezdeti felállásakor implicite meghatározott - kapcsolatokat, és azokat láncszemekként használva konvertálja a szimbolikus jelenést a téridőbe, megalkotva az eszmefolyamot, mindenkori időtlen önmagunk téridőbeli kifejeződését.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Mikor be vagyok tépve, mindig azon gondolkodom, hogy normális-e, amit csinálok. Most éppen azon gondolkodom, hogy normális-e, hogy én itt gépelek, az ujjaim meg függetlenítik magukat tőlem.. hogy tudnának ujjak függetlenedni bármitől? ahhoz az kéne, hogy függők legyenek. |
| |  |  |  |

 |  |  | | 263. rTyler | 2004. augusztus 26. 02:26 |
| |  |  |  | | | |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ["Hallgatni arany - belső alkímia." Hű... ] |
| |  |  |  |

 |  |  | | 261. Sevil | 2004. augusztus 25. 03:24 |
| |  |  |  | | [...tényleg, ez rohadt nagy különbség, hiába fogadom el az embereket és tartom egyenrangúnak az ő szemszögükből származó véleményt, mégsem szeretem őket ettől egytől egyig, főleg mert emellett a saját szemszögem marad a szent és sérthetetlen, mégha olykor bárgyúbb is, számomra elsődleges..., jaigen! az egy réteggel mélyebb (a másik oldalról felsőbb) szintű önmegközelítés már a buddhizmus, csak a semmire vetült génmoduláció és kialakult modoreszköztár és személyiség keverékébe kapaszkodva szeretgetem az ególényt, miközben ezt világosan látva, szabadulni is próbálok tőle. Rengeteg szívós ember kerül a két világforma közé: kedélyesen, sokszor a saját szempontjukat háttérbe szorítva igyekeznek segíteni a többi emberen, de azért ez jót tesz az egójuknak, aminek amúgy is szeretik a lehető legkényelmesebb körülményeket biztosítani. A trip meg pont ezt bontja le, ez az egész csak pózolás a semmi előtt, ürességének betömése, felcicomázása. Hova futhat ki a két szempont együttes jelenléte és párhuzamos fejlődése? Skizofréniába például, de ha van ilyen, akkor a másik véglete biztos vmi pozitív, de mindenesetre...]. Ezek és más hasonló, "1 perc alatt végiggondolom és rájövök" típusú, sokak számára jól ismert füves merengések töltötték be a fejemet hazafelé-biciklizés közben, amikor egyszer csak meghallottam, hogy eg az adott környezetbe nem illő monoton hang telepdett a fülembe 4-5 másodperce. Hátrafodultam és megláttam egy kibaszott nagy szürkés-fehér kutyát a nyomomban ügetni (elég lassan mentem), de barátságos nyelvlengetős, abszolút nem ellenséges arccal, én viszont minthogy hadilábon állok a kutyák nyelvezetével, beletapostam a pedálba és rémülten elhúztam, pedig hamar eszembe jutott, hogy ha cask kicsit gyorsítottam volna, akkor jobban megnézhettem volna, hogy miben sántikál a jószág. Az adott állapotban nagyon jelentőségteljesen bukkant fel ez a teremtmény, de semmit nem értek belőle. Viszont az élménymegosztás kilépés a szituációból. Hallgatni arany - belső alkímia. Ha komolyan venném magam nem írnék. Ilyen és hasonlók... Ez. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Na és mi a véleményetek a haláltervről? |
| |  |  |  |

|