Kategória: Társadalom
Létrehozó: Andr
Létrehozás ideje: 2006. február 14.
Utolsó hozzászólás: 2020. július 30. |
| |
Érdeklődés: 34245 letöltés 807 hozzászólás |
| |
|
| pszichologia - merre menjenAndr, 2006. február 14. | | | | 519. megauto | 2010. december 22. 19:09 |
| | | | | | Érdekes ez a téma. Engem mindíg is érdekelt a pszichológia. Hozzászólni nagyon nemtudok ehhez a témához, mert ahogy olvaslak Titeket én csak tanulni tudok tőletek. Ha már ilyen mélyen belemerültetek ebbe a pszichózis-depresszió-skizofrénia témába talán ha leírom az én kis történetemet, tudtok rá választ adni.
Párszor már leírtam,de konkrét választ nem kaptam rá. 2éve fél éven átt napi szinten reggeltől estig bevoltam tépve.Talán 2-3 nap volt abba a fél évbe amikor nem. Egyik napról a másikra abbahagytam. Azóta teljesen máshogy jár az agyam. Esetek 80 %-ban csak negatív gondolataim vannak így 2 év után is. Nagyon ritka amikor jó kedvem van. Azóta az emberekhez is máshogy állok. Nem nagyon tudok senkivel se normálisan elbeszélgetni, gondolom ez miatt. Utóbbi 3 hónapba még dobott 1-2 lapáttal ezen az egészen, hogy szakítottunk barátnőmmel, anyagi problémák ilyesmi. Sokszor már azon vagyok, hogy felbaszkodom az ereimet, mert kurvára nem érzem magamat jól. Már-már belerokkanok, őrülök ebbe a csupa rosszba. Nemtudok mit kitalálni hogy jobb kedvem legyen. Elakarok menni pszichológushoz majd, csak hát anyagi problémák, meg erőm nincs hogy elmenjek.
Szerintetek ez depresszió, vagy mi a bánat bajom lehet? |
| | | | |
| | | | 518. hlm | 2010. december 22. 15:34 |
| | | | | | Sonek!
Én is ezt mondom, hogy nem tud mit kezdeni a világgal, nem tudja azokat az érzéseket hova tenni, nem tudja kinyilatkoztatni, amelyek hatást gyakorolnak rá (mert talán gyermekkorban elfojtotta a vágyait, érzelmeit) és ez innentől kezdve egy spirál.
A gyógyszerek persze hogy hasznosak, mert átverik az agyat, de az is lehet hogy még jobban bezavarnak a működésébe ami rövid távon használ, de azt hiszem abban egyetérthetünk hogy csak gyógyszeres kezeléssel az élete végéig retteghet a páciens hogy mikor jön rá megint egy "skizofrén" roham. Kívülről mi azt látjuk hogy javult az állapota, mert mondjuk nem csapkod nem dühöng, de lényegében azt csak ő tudja hogy mit érez belül. Persze a társadalom fél az elmebetegektől ugyanúgy mint a drogosoktól, ez valahol természetes.
Ja olyan meg véleményem szerint nincs hogy klinikai depresszió, vagy csak búskomor depresszió. Persze erre is van definíció. A mély hosszútávú folyamatos búskomorság, levertség feszült idegállapotot hívják annak. Nagyjából. Vajon én melyik vagyok? |
| | | | |
| | | | 517. hlm | 2010. december 22. 15:08 |
| | | | | | Jean!
Én abban hiszek inkább hogy a kisérőjelenségei, tehát az érzelmek helytelen kezelése váltja ki ezeket a betegségeket, vagyis ebből indul ki az agyilag hibás biokémia folyamat ahogy fogalmazol.
Elvégre is ez a melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás féle kérdéskör.
Onnantól kezdve hogy megfogan a baba már kapja az élettől az impulzusokat, amiről nekünk fogalmunk sincs, hogy egy ilyen kis csöppség mit fog fel a világból 1-2 éves koráig. Szerintem ha innen közelítenék meg a pszichológiát mint tudományt, többre mennének a tudósok.
Számomra inkább az a nagy kérdés hogy miért alakulhat ki olyan nagy különbség emberek közt érzelmi szálon. Valaki könnyebben túl tud lépni azon, ha meghal egy közeli rokona, más meg beleőrül ha kirohad az almafája. Jó bocs, jobb példa nem jutott az eszembe, de azt hiszem érthető mire célzok. |
| | | | |
| | | | 516. sonek | 2010. december 22. 15:07 |
| | | | | | a bipoláris elmezavar és a mániákus depresszió más tészta. a sima mezei depresszióról volt szó (előtagok nélkül), ami fedi egymást a búskomorság és a melankólia fogalmaival. az általad említett esetek már a neurotikus "megbetegedésre" vonatkoznak. a depresszió önmagában nem az.
nekem van paranoid skizofrén ismerősöm, aki gyógyszereket szed, és ezáltal csak évente 2x 3x jelentkeznek a nagyon súlyos paranoid tünetek, például feljelenti a családtagjait, mert azok (szerinte) ki akarják tenni a saját lakásából (ami a saját nevén van), vagy azt képzeli, hogy az emberek folyamatosan kémkednek utána, mindenhez odaképzeli a mögöttes tartalmakat. ilyenkor látható, amint a különböző személyiségek önálló életet élnek, nem vele, hanem általa, tehát a saját akaratot megkerülvén, minden logikus gátlást lerombolva.
azért nem igaz az, hogy az érzelmek helytelen kezelése, mert ezek az érzelmek nincsenek "kezelve", akadálytalanul uralkodnak az ember (beteg) felett. amikor már arról beszélünk, hogy a skizofrén tudja kezelni az érzelmeit, akkor egy enyhébb vagy gyógyuló tudathasadásról beszélünk. természetesen sohasem gyógyulhat meg teljesen.
jean-sol-partre,
a lényeg, hogy relációban van. konkrétan itt nem volt arról szó, hogy melyik vegyület vagy molekula mit okoz/jelez. hiszen nem vagyunk (én legalábbis) agyprofesszorok, hogy tényeket fogalmazzunk meg ezzel kapcsolatban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem a mai napig senki nem tudta pontosan megállapítani (nem hogy bebizonyítani), hogy az agy elektrokémiai folyamatai pontosan milyen relációban vannak a tudati/érzelmi/(neadjisten) lelki folyamatokkal. Az OK, hogy fMRI és más eljárások kimutatnak változásokat bizonyos neurológiai folyamatokban amik együtt járnak bizonyos tudati/érzelmi/lelki jelenségekkel. De hogy mi okoz mit az már korántsem ennyire egyértelmű. Az elektrokémiai változások lehetnek okok, következmények vagy akár kísérőjelenségek is. Ez szvsz egyenlőre nyitott kérdés, amelyik tudós nem így közelít ehhez az szerintem elfogult, mint ahogy a másik oldalon is van sok vakhitű.
Egyéként (@ deeptrip): 1. volt azért jó pár alternatív és sikeres terápiás próbálkozás, lásd csak a Gary Fisher féle kísérleteket (Daath-on is fellelhető), vagy sok más MAPS kutatást
2. A tükörmeditáció elég régi dolog, sok anyagot lehet is találni róla a neten. Saját tapasztalatom szerint is az egyik legerősebb hatást elérő módszer. Én is megtapasztaltam amit leírtál, meg még durvábbakat is a folytatásban... |
| | | | |
| | | | 514. hlm | 2010. december 22. 12:06 |
| | | | | | Sonek! Mindenki véleménye számít!
"a depresszió legfeljebb az első lépcsőfoka lehet a skizofrénia felé vezető göröngyös úton, de alapjáraton a depresszió még csak nem is neurotikus állapot"
Hú ebbe már tényleg nem akarok belemélyedni, de hallottál már a bipoláris és a mániákus depresszióról. Próbáljuk meg eldönteni hogy a sima és a "megtébolyult" depresszió között hol a neurotikus határ. Különben érdekes hogy a pszichoterápián a betegek mindig a diagnózisukkal jönnek, de egy jó terapeutát nem ez érdekli.
Úgy is mondhatnám hogy minden ilyen állapot az érzelmek és érzések helytelen kezelése.
Deep!
Bármilyen oktondin is hangzik, igenis megemlítik a könyvek és akár, ezt úgy is fel lehet fogni mint a világbéke dumát a világszépe versenyen. Tehát a kezelés módszere elvileg egyszerű: az odafigyelés és a szeretet ereje. Ennyi. Bár pont ezt a legnehezebb éreztetni. Ja és hiszek azon elméletben is hogy ez a gyógyszercégek(már szinte mafia) reklámja. Persze jól mondod, az a kérdés hogy miben hiszünk. Én naiv módon hiszek abban is hogy pl. egy rák daganatos ember, kezelés és gyógyszer nélkül is meggyógyulhat. |
| | | | |
| | | | 513. sonek | 2010. december 22. 09:30 |
| | | | | | nem akarok beleszólni, csak az információcsere kedvéért
a depresszió legfeljebb az első lépcsőfoka lehet a skizofrénia felé vezető göröngyös úton, de alapjáraton a depresszió még csak nem is neurotikus állapot
szóval, említve volt a pszichózis, és a skizofrénia kapcsán mindenképpen érdemes számot vetni a pszichózis és a neurózis közötti különbséggel.
a neurózis a tudat zavara, amelyben az egyén különböző disszonáló (nem harmonizáló) dolgokat fedez fel magában. a kérdés az, hogy mennyire azonosul a felfedezettel, mennyire gondolja végletesnek a személyiségében rejlő ellentéteket. a pszichózis már az azonosulást jelzi, de az sem végleges állapot, mint ahogy a skizofrén sem szenved állandó pszichózisban.
nem gondolom, hogy tisztünk lenne a skizofrénia diagnosztizálása, mivel az orvostudomány sem kezeli egyértelműen a kérdéskört. a skizofréniának valóban sok fajtája van, van paranoid, dementiás, akut és időleges. (stb)
ha már deep volt kedves és élt a terminussal, miszerint az agykémia borulása a skizofrénia, akkor ilyentén nem nehéz elképzelni, hogy a klüönböző agykémiát megváltoztató gyógyszerek adott esetben segíthetnek a tünetek enyhítésében. gyógymód nincs, de van, hogy valaki élete végéig tünetmentessé válik. (folyt köv.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem olvastam, az fMRI meg elég pontos készülék, de persze nem muszáj hinni benne. A placebo ebben az esetben nem állja meg a helyét, mert normális/beteg populáció agyait hasonlították össze. Bármennyire hihetetlen, de van akin tényleg segített a gyógyszer és jobban együtt tud élni annak enyhe-közepes mellékhatásaival, mint azzal hogy egy hang azt mondja egész nap a fejében a halott nagyanyja hangján, hogy "öld meg magad". Amúgy nyugodtan lehet jönni az alternatívákkal a skizofrénia kezelése kapcsán. Az ilyen antipszichiátriai könyvek, cikkek, beszélők valahogy mindig elfelejtik megmondani, hogy akkor mi az, ami jó és hatékony módszere a skizofréniák kezelésének. Ez biztos azért van, mert ha elmondanák a gyógyszercégek eltennék láb alól! |
| | | | |
| | | | 511. hlm | 2010. december 22. 03:04 |
| | | | | | Úgy értettem hogy minden lelki betegség alapja a depresszió, tehát lehet belőle bipoláris...., skizo.., stb. Azt is mondják hogy maga a depresszió is egy hibás agyi kémiai folyamat miatt alakul ki.
Őszintén szólva én nem hiszek abban hogy bármilyen géppel kimutattak volna ilyesmit. Gondolom a placebóról meg már hallottál, nem szép látvány mikor a betegek várják a gyógyszerosztást. Nem a levegőbe beszélek én sem. Voltam pszichiátrián és láttam bizonyos viselkedéseket. Nem hiszem hogy a gyógyszer segít.
Nem akartam említeni, de olvastad már az "ARANYKETREC" című könyvet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább. "
Nem, ez nem skizofrénia! Ez az amit írtál: negatív automatikus gondolatok és ezek leginkább depressziósoknál jellemzőek. Több fajta skizofrénia van, de egy olyan akinek meg van borulva az agykémiája annak ez inkább úgy néz ki, hogy belenéz a tükörbe és durva halukat kap az arcába, jellemzőbben hangokat a fejébe és akkor ezekkel kezd valamit. Amúgy fMRI-vel már ki lett mutatva az elváltozás az agyban ezeknél az embereknél és a gyógyszer is segít rajtuk (abbamaradnak a haluk, hangok, esélyt kapnak a normálisabb működésre). Az megint más kérdés, ha valakit tévesen diagnosztizálnak skizónak, mármint "agykémiaborult" skizónak és akkor rajta nem fog segíteni a gyógyszeres kezelés és ott vannak a mellékhatások is. Ami meg a rendes pszichoterápiát illeti az jellemzően nagyon nehéz a skizofrének esetében. Nincs igazán tuti módszer az ő kezelésükre szóval nagy szakértelmet, időt, ráfordítást igényel. Na ez már igen nehezen kivitelezhető Magyarországon.
Nézzetek a tükörbe a szemetekbe mereven, hosszú időn keresztül, olyan mélyen ahogy csak lehet. Egy idő után én egy idegen embert látok, van hogy egy idősebb férfit van hogy egy fiatalabb gyereket. Nem ritka, hogy átváltozik valamennyire az arcom is vizuálisan, mindez szín józanul. Szerintem én nem vagyok skizó, egyszerűen a tükrök trükkös dolgok a tudat számára, hát még a saját tekinteted, vagy egy fotó esetében egy korábbi, fiatalabb fizikai megjelenésed. Akkor így néztem ki és ilyen voltam, most így nézek ki és ilyen vagyok...aztán meg ott van, hogy a régi is én voltam, de most az új vagyok...aztán jön, hogy a régi nem csak voltam, hanem még most is vagyok csak más is jött még hozzá. Amúgy pont a napokban nézegettem gyerekkori képeimet magamról, szüleimről, testvéremről. Felér egy trippel, mégis sok ember nem érdeklődik saját múltja iránt, mintha nem is lett volna, vagy csak olyan súlytalan már, hogy fölöslegesnek érzi foglalkozni ezzel. Mégis, amikor meglátom a képeket belül beindul valami és akkor érzem, hogy belül még mindig az vagyok, ami már az elején is voltam, csak most már sokkal több rálátásom van a dolgokra. Csak a sok rálátásban könnyű elveszíteni a kapcsolatot ezzel a belső korai önmagunkkal, erre figyelni kell, újra kell tapasztalni, belül van minden ezt már mindenki megmondta, csak sokan gondolatként értelmezik pedig sokkal inkább testben lévő érzés szerű. |
| | | | |
| | | | 509. hlm | 2010. december 22. 01:24 |
| | | | | | Egyetértek a skizofrénia deeptrip féle leírásával.
Bár szerintem mint betegség nem dignosztizálható. Egyrészt még be sem bizonyították úgy tudom kémiailag, másrészt meg én is ismertem ilyen egyént, de valahogy egy nekünk hibás gondolatmeneti reakciót nem tudok betegségként felfogni.
Valahogy így képzelem.
Negatív automatikus gondolatok-biztos én látom ezt rosszul, én vagyok a béna stb, ha sokáig nézem a tükröt biztos előbb utóbb mást fogok látni mint amit szeretnék- rossz érzések a felszínre törnek-már más is mondta hogy hülye vagyok. Ez skizofrénia és így tovább. Szerintem mint az életben minden, maga a lét is csak önérzet kérdése, aminek a kialakulása már az anyaméhben elkezdődik és ez az egész egy életen át tartó folyamat, ami persze folyamatosan változik.
Magyarul egy normál depresszióból könnyen kihozható több ilyen pszichikai (betegség) is. Ráadásul ebben még segít is a mai társadalom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | " ő tényleg ilyen és nagyon is jól elvan a világában, annyira jól elvan benne, hogy full leszarja hogy mennyire nem hangolódik ő másokra és ettől nem is érezte magányosnak magát. Engem pl. nagyon zavarna, ha nem tudnék másokra hangolódni, vagy ha mások nem tudnának rám."
szerintem kb. ez a lényeg |
| | | | |
| |
|
|