 |
Ayahuascafenyő, 2006. február 1.  | |  | | | | |  | |  | | | | Miért érzem úgy, hogy elment a kedvem hogy ide írjak bármit? (...) Ki az az amazonasiharrypotter? Mi ez a folyamatos egymás fikázása? Az otthoni kísérlet sokkal veszélytelenebb mint elmenni egy mondvacsinált sámán alá szertartásra, esetleg egy olyan csoportba, ahol a fél társaság megőrül és a pokolban van, mert a szertartásvezetők azt sem tudják mit csinálnak csak beszedik a pénzt. Vagy éppenséggel mindenféle hülyeséget ültetnek el az emberek fejébe, mint például hogy nincs jó meg rossz és ne reagálj, aztán az ember csak ül mikor pofán verik és mondogatja magában hogy nincs rossz meg nem kell reagálni... sok hülyeség van, és itt is csak az oltogatások mennek, kár. |
| |  | |  |
| | | | | | 798. spirit | 2015. március 5. 15:02 |
| | | | | | | "hiszen az Ayahuasca pont az egószerepektől, a nagyképűségtől, azoktól a tulajdonságoktól szabadít meg, amilyeneket te is felvázoltál"
Ez sajnos egyáltalán nem igaz, és csak alátámasztani látszott azt amit Gén felvázolt. SENKI nem lesz jobb ember azért mert a teljes kultúráját kihajítva egy folyadéktól csodákat vár, miután "rájött", hogy sámán.
Peruban a más országokból utazók 99%-ánál világos volt (leginkább ők maguk tették világossá), hogy ők "érzik", hogy sámánok, és hogy ők nemsokára el is kezdik ezt gyakorolni. Annyira döbbenetesen komikus volt. Pedig ők legalább ott helyben tanultak valakiről. Magyarán nem képről láttak sámánt. Én ismerek olyan tényleg forradalmi arcokat, akik gyakorlatilag számottevő külső segítség, tanító, stb nélkül is jó dolgokra találtak, de ők nem fogják egy nyilvános fórumban eljátszani a Harry Potter Budapest első epizódját.
Én legalább is úgy érzem, hogy ez (jó esetben) a tanulás útja, és ahogy hallani is akkor lehet leginkább másoktól, mert talán nem mindenki hülye, ha az ember nem akar mindenképpen ő beszélni, és valamit mindenképpen megmutatni, bizonyítani.
Szóval az ayahuasca idealizálása, főleg ha nem egy ayahuasca szertartásról beszélünk, hanem egy otthoni kísérletről, egy veszélyes dolog. Egyszer egy hindu bácsitól azt hallottam, hogy szerinte az igazi tudás legtutibb, legtévedhetetlenebb jele az alázat. Én elhittem neki.
Szóval az AmazonasiHarryPotter helyett akár ayahuascáról is lehet itt beszélni, úgy vélem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Másfelől most eszembejutott valaki, aki szintén szertartásokat vezet egy másikkal, sok éve használja a teát, és ennek ellenére ő is úgy viselkedik, mint amilyet te is leírtál. És valóban, ez engem is megdöbbentett nemrégiben, hogy is lehet ez. Ő megissza, és aztán kokalevelet rágcsál, hogy ne vigye el a hatás annyira, éber maradjon. És akkor most látom azt is, hogyan lehet sötét dolgokra, kötésekre is használni a teát. Nos, az illúzióm elszállt, bármit lehet ártó szándékkal használni. :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azt elismerem, hogy nem veszélytelen út az önálló egyéni út, és láttam már olyat is, hogy valaki elhitte magáról, hogy képes egy csoportos szertartást levezényelni, annak ellenére, hogy még mindig pokoli élményei voltak (vannak), és a növény szelleme láthatóan nem adta áldását az ügyre. Viszont az ilyen ember valójában nem fogyasztja rendszeresen a teát, hiszen az Ayahuasca pont az egószerepektől, a nagyképűségtől, azoktól a tulajdonságoktól szabadít meg, amilyeneket te is felvázoltál. Tehát aki veri a nyálát, az valójában nem teázik rendszeresen, valójában fél az Ayahuascától. Sajnos én is ismerek olyat, aki ezzel így van, és ennek ellenére hirdet csoportos szertartásokat nem kevés pénzért. Ennek ellenére órülök, hogy egyre inkább elérhetővé válik az emberek számára az ital, mert nagyon sokunknak a javára szolgál. Sajnos áldozatok is vannak, szerencsére belehalni senki nem halhat bele, maximum annyira megijed, hogy soha többé a közelébe sem merészkedik a teának. Függőséget nem okoz, sőt éppenhogy lehoz az ártalmas függőségekről, ezt akkor másképp látjuk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Metronóm:
"attól nem kell félni, hogy bárki is függővé válik a teától"
Dehogynem. Az eredeti rituális használati közegben a teát a sámán osztja, az általa pontosan meghatározott céllal, ceremóniával, és gyakorisággal. A modern közegben ezzel szemben a júzernek lehetösége nyílik teljesen önállóan, egyszemélyes döntés alapján tolni a teát, amennyiben magától hozzájut a matériához (még ha másokkal együtt is használja). Ez gyakorlatilag lehetövé teszi az olyan mértékü önadagolást is, amire - hogy, hogy nem - mindig lehet találni remek önindoklásokat. Hiszen a személyes konklúzió kb. 100%-ban úgyis az lesz, hogy "úúú mennyi tanítás jött le, mennyivel faszább, spirituálisabb stb. lettem!" - amivel önindokolható bármilyen mennyiségü és gyakoriságú következö használati alkalom. Magyarul: hiányoznak a külsö (=sámán általi) beépített szerhasználati fékek/ellensúlyok. A júzer folyamatosan meg lesz gyözödve arról, hogy mindent a legeslegjobban csinál, ö a legfaszább, minden ami a fejében van, az tuti "tanítás", és ha valaki ezt kétségbe meri vonni, akkor csak lenézöen mosolyog, hogy áh a kritikus hangok úgysem érnek fel az ö, és pláne nem a növényi tanítók szintjére. Ez totális spirituális csapda, sima önbecsapás. Az alapja az a lebutított materialista mennyiségelvüség, hogy aki régebb óta, gyakrabban és nagyobb adagokat használ, az többet is tud. Másrészt roppant könnyü az önfejlesztés és folyamatos tanulás hangoztatása mögé is elbújni, hiszen ezek általánosságban pozitív jellemvonásoknak vannak elfogadva. Úgyhogy dehogynem: létezik ilyesfajta pszichospirituális függöség az összes (fizikailag naná nem addiktív) pszichedelikumtól, beleértve az ayahuascát is. Semmiféle droghasználat nem garantál önmagában semmit sem; mindegyik ugyanúgy hozzájárulhat a mindenféle félresiklott, elszállt, öntelt és személyiségtorzult egyedek létrehozásához. Itt is csak a kontextus, szubkultúra, adott spirituális környezet, stb. a védöfaktorok.
s1c0r4x:
Jah, valami ilyesmi lehet a mechanizmus: amikor sokra van igényed, akkor az a szakasz van, amikor nagyon akarsz változtatni valamin (életeden, körülményeken, stb.). Amikor ezután sokáig "elvagy" nélküle, akkor szerintem az azt jelzi, hogy valóban sikerült befogadnod valamit és a tanításokat megérteni/elfogadni, a változásokat pedig kidolgozni/beépíteni. A hosszabb kihagyós szakasz tényleges bekövetkezése szerintem elméletileg is jobban igazolja a sikeres tanítás-befogadást (mert nem rohansz vissza azonnal az iskolapadba), a gyakorlatban pedig ekkor nem merül fel az önigazolt szerfogyasztás spirituális csapdájának a lehetösége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Igen, hát attól nem kell félni, hogy bárki is függővé válik a teától.. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem most majd 6 hónap a tanítás, és néhány napja gondolkodtam el nagyon lassan arról, hogy egyáltalán igyak ismét. Pedig nem bántott, és szép dolgokról is beszélt sokat.Régebben hónapokig hetente többször is ittam. Csodálatos időszaka volt az az életemnek. A mostani se rosszabb egy fokkal sem. Az a pár hónap olya volt rég, mint mikor megszülettem. A mostani időszak meg inkább mint amikor járni tanulok.:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Érdekes, nekem minden utam más és más, soha nem jön kétszer ugyanaz. Persze ha nem sikerült áthozni a tanítást a hétköznapi életbe, van hogy újraosztja, de akkor drasztikusabb formában. Ha valamit nem akarok látni, először próbálja finoman illusztrálni, de ha makacskodom, akkor odab@sz. Így volt ez nemrégiben is, egy hónappal ezelőtti vetítés most kerül a helyére. Ahogy eddig tapasztalom, az embereknek általában szükségük van két teázás között 2-3 hónap feldolgozási időre. Láttam csúnyán elveszni a másikat, a mértéktelen halmozástól, azóta sincs meg magának. Igen, azt látom, hogy nem való ez mindenkinek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem ismételném magam, többet beírtam ide. Keress rám. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | greenman:
Az utóbbi hozzászólásaid célja már egyértelmüen csakis a másik hozzászóló személyes sértegetése, úgyhogy: kispad. |
| | | | |
|
