 |
Konferenciák, szimpóziumok, workshopokNarcissos, 2005. augusztus 25.  | |  | | | | |  | |  | | | | Ja, értem. Viszont akkor a topikok 80%-át lehetne törölni, nem? Na mindegy, kár, mert foglalkoztat a téma, de nem IRC-s hülyegyerekekkel akarom megbeszélni. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Esetleg ott a Mecha-társadalom topic? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem. Amióta van moderálás, csak olyan topikokat aktiválok, amik megfelelnek az Irányelveknek. Ez pedig nem a pszichedelikus drogokkal kapcsolatos téma. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Csináltam egy topikot Milyen lesz a jövő címmel, remélhetőleg hamarosan megjelenik a listában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile:
"Hopp, Alzheimer-kór a magzatom genomjában? Akkor elvetetem. Hopp, az alkalmazottam genomjában kimutatható, hogy hajlamos a drogüfggőségre? Akkor elbocsátom. Hopp, a biztosításra jelentkező genomjából látszik, hogy nagy valószínűséggel XY betegségre hajlamos? Nem kötök vele biztosítást."
De hát ezek ma már ugyanígy müködnek: magzatvíz-tesztböl Down-kór kimutatása, bizonyos munkahelyeken kötelezö drogtesztek, orvosi vizsgálat a biztosításkötés elött. Az már részletkérdés, hogy melyik technológia adja az információt: a szövettan, a biokémia vagy a posztgenetika.
A Gattaca nagyon ott van, abszolút természetességgel mutatja be az utópia/disztópia mindenkori egybefüggöségét. Mint ahogy nem a matériával, nem is a technológiával van baj. Arra kell törekedni, hogy a hosszú alkalmazási lánc végén a szociális aspektusai pozitívak legyenek. Mostanában azért már kifejlödött a civil társadalom is annyira, hogy ebbe vannak beleszólási lehetöségek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A Gattacát én is szeretem, nagyon, mondjuk nem azért, mintha azt hinném, hogy üzenete van a genetika tudományával kapcsolatban. A Gattaca világa nem rosszabb, mint a mi világunk. Ugyanazok a dolgok vannak benne, mint a mi világunkban, csak más formában. Ha üzenete volna a filmnek, az inkább időtlen üzenet, és semmi köze a tudományos fejlődéshez, szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mármint a narginak szól...
(de jó a szinkronicitás siphersh. azér te mennyivel jobban fogalmazol...) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mit gondolsz egyébként a magzatelhajtás rendelkezésre álló technológiáiról? Voltak olyan közösségek a múltban, ahol nem volt rá biztonságos technológia. Ezt a lehetőséget ma vannak, akik arra használják, hogy büntetlenül megöljék a saját gyereküket. Ennél mélyebbre szerintem már úgysem süllyedhetünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mondjuk eddig nem ezt írtad, csak, hogy fikafikafika, rumpuncs.
szerintem ez a tervezhetőség, illetve, kontroll-kényszer,teljesen természetes törekvése az embernek.evolúciós csúcsszemét.
a gattaca c. film nekem is akedvenceim egyike...
és asziszem,hogy a materialista istenné-válásra-törekvés útján sokjó dolgot is fel lehet fedezni. ez a posztgenetika pl pontosan a kaotikus rendszerekről szól, fraktálokról,megismerésről. az nem baj, ha leveszünk a rizikófaktorból és alapból kellemesebb létkörülményt teremtünk.
persze a morális zárványok gyakorta próbálkoznak a fejlődés gátlásával. de minek is.
birom amikor emberek jönnek az antitudománnyal egy internetes fórumon... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mi ebből a tanulság? Nyilván nem tudjuk se késleltetni, se elkerülni a tudományos fejlődést. Ilyesmire soha nem volt lehetőség, és szerintem most sincs. Mint ahogy a porszem sem választhat, hogy belezuhan-e a fekete lyukba, vagy sem. A technológiai és tudományos lehetőségek mindig is fejlődtek. Mégsem rosszabb a világ, mint 500 éve vagy 3000 éve. Énnekem hihetőnek tűnik, amit a transzgenetikáról mondanak, hogy lehetőséget fog nyújtani a betegségek gyógyítására. Nemcsak a megismerésre. A pozitivizmus és a determinizmus meg már majdnem száz éve omladozásnak indult, és töretlen hitnek én nem mondanám. Ráadásul a legnagyobb fejlődés szerintem a kollektív átfogó értelem területén van, információs forradalom, információs társadalom, internetes globális közösség, satöbbi. Egyre értelmesebbek és egyre belátóbbak vagyunk. Ha valóban nem determinált, hogy kiből milyen fontos tagja válik a társadalomnak, az a genetika fejlődésével egyre nyilvánvalóbbá fog válni. De nemcsak a genetika fejlődik. Nem lehet ilyen elszigetelten nézni egy bizonyos terület fejlődését. Etikai kérdések mindig vannak, és ahogy újabb dimenziókkal bővül az emberlét tartománya, újabb etikai kérdésekmerülnek fel. Ez mindig is így volt, szerintem. És lehet, hogy a 3000 évvel ezelőtti ember a mai világra azt mondaná, hogy elveszítettük minden morális érzékünket, és ez nem egy humánus világ. De hogy mit fogadunk el, az azon múlik, hogy itt és most mi mit tartunk elfogadhatónak. Ha nem tartjuk elfogadhatónak, hogy elbocsássanak valakit azon az alapon, hogy genetikailag hajlamos a drogfüggőségre, akkor ki fogunk állni ellene. Ahogy ma is kiállunk sok igazságtalanság ellen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még mindig nem értitek, miről beszélek.
Én most a génkutatás/hulladék-gén kutatás bioetikai konzekvenciáiról beszélek. Arról a töretlen pozitivista hitről, hogy egyszer eljutunk egy olyan pontra, hogy az emberi élet eddigi kiszámíthatatlanságát kémiai-matematikai egyenletekbe sikerül majd beleszuszakolni, hogy az ember viselkedésének, fiziológiai és pszichológiai fejlődésének elemeit még a születése előtt sikerül majd azonosítani, felismerni a különféle betegségekre és devianciákra utaló jeleket a genomban.
Ennek pedig az a veszélye, hogy ha ez a tudás olcsón elérhetővé válik a tömegek számára is, mondhatjuk, profanizálódik, akkor nagy a kockázata annak, hogy arra fogják használni, hogy embereket stigmatizáljanak még a születésük előtt. Hopp, Alzheimer-kór a magzatom genomjában? Akkor elvetetem. Hopp, az alkalmazottam genomjában kimutatható, hogy hajlamos a drogüfggőségre? Akkor elbocsátom. Hopp, a biztosításra jelentkező genomjából látszik, hogy nagy valószínűséggel XY betegségre hajlamos? Nem kötök vele biztosítást.
És ebből a szempontból ÉDES mindegy, hogy génekről vagy hulladék-génekről beszélünk, vagy hogy "az igazi tetteseket" (idézet a cikkből) a génekben vagy a hulladék-génekben fedezzük föl - és persze elfelejtjük, hogy mennyire nagy befolyással van a környezet az emberi fejlődésre, és hogy mennyire nem determinált előre az, hogy kiből milyen fontos tagja válhat a társadalomnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Leverted az arcoddal. Az megvan, hogy egy segg vagy? |
| | | | |
|
