 |
Hétköznapoktetrahíd, 2004. december 19.  | |  | | | | |  | |  | | | Mitől kellene kevésbé csinálni érte valamit mint bármi más jó dologért az életben?
Mindenesetre ne azzal foglalkozz, hogy ki miért olyan, amilyen. Az magánügy. Azt nézd, hogy ki hogyan viselkedik másokkal szemben, és azt ítéld meg.
"Nem az szennyezi be az embert, ami a száján bemegy, hanem az, ami a száját elhagyja." |
| |  | |  |
| | | | | | 12. asvany | 2004. december 20. 00:35 |
| | | | | | | Biztos van olyan ember, aki ugy mukodik a legjobban ha fuvezik, de szerintem nem annyi, mint ahanyan ezt allitajak magukrol.
szvsz a fu zsakutca, mert jo anelkul, hogy csinalnal erte barmit is.
ez hetkoznapi tapasztalatom, nekem ezt tanitotta :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nincs hát, ameddig van fű. Érted? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én abban az elképzelésben, hogy a természettel minél kevesebb a kapcsolata az embernek, annál jobb, egy modernkori kulturális betegséget látok. Nincsen abban semmi rossz, ha valaki úgy működik a legjobban, ha füvezik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siph még jó, hogy a fű "amotivál" (mellesleg az nem demotivál?) és nem ösztönöz, ahogy azt a nagyok megmondták nekünk jól...
Mindenesetre ez az egész, szívok, hogy megtudjak valamit csinálni sajnos eléggé ragaszkodós dolog. A szerencsés embernek nincs szüksége támaszra. Mi akkor szerencsétlenek vagyunk? Vagy csak hibásan túl kiváncsi egyedek?
Tetra: amikor 15 voltam nem tudtam felmérni az első cigi következményeit, mint ahogy most se látok a jövőbe. Most így utólag sem tudom megmondani, hogy korai volt-e és milett volna ha nem próbálom ki, vagy ha később. Sajnos nincs annyi időm és energiám, hogy leírjak mindent amire tanított. Tudod a flesseket elég nehéz visszaadni, jómagad is alig hiszed, hogy ilyen van. Mindenesetre megtanultam átlátni az embereken. Mindenkin. Elég csak egy árulkodó hangsúly vagy pillantás és már le is vágtad, hogy most hogy áll a dologhoz. Valahogy nagyon gyorsan átjön rám, hogy milyen ember és hogy, hogy látja a dolgokat. Lehet ezt nagyképű vagy naiv kijelentésnek tekínteni, de eddig nem tévedtem és nekem ez elég ahoz, hogy elfogadjam reális tulajdonságomnak amiben bízhatok, hisz az ösztönök azért vannak, hogy használjuk őket. A fű megmutatta, hogy a dolgoknak vannak mélységei és nem szabad mindig csak a felszínen úszkálni. Megmutatta ugyanakkor azt is, hogy nem kell mindig mindenben a mélyet keresni, elég csak ha a felszínen úszkálva élvezzük az aktuális helyzetet, beszélgetést. Ha betépve utazok buszon, vagy bármilyen hétköznapi rutin cselekvést csinálok, az még sem lesz hétköznapi. Hétköznapi alatt azt értem, hogy az emberek beszállnak a metróba lehajtott fejjel, aztán kiszálnak, aztán elmennek ide, elmennek oda, aztán hazamennek, aztán lefekszenek, aztán felkelnek és elmennek munkába. Metróval. :) Hétköznapi számomra egy beidegződött, rutin dolgot jelent, ahol az ember nincs teljesen jelen így mindig ugyanannak tűnik. Megszokottnak, átlagosnak, hétköznapiasnak. Mindenki átlagember, de van aki többé van aki kevésbé. Tudatosság kérdése. Szerintem. Ezért is van az, hogy a nép, a tömeg, a sokaság, az átlag, az primitív. Na de ez is csak az egy vélemény ugyebár.
A szülős dologrol csak annyit, hogy nem is volt lehetőségük megtapasztalni a tanítást. Miért? Egyrészt mert nem fogom betépetni őket, másrészt meg ha elmondom az élményeket -amiből már a módosult tudatállapot miatt levágják, hogy valami "nem volt rendjén"- nem nagyon értenék meg. Az egészben csak a titkolózást, hazudozást bánom, de már tudok vele élni (sajnos. sajnos?). Én családi hátterem nem azalaza szülők típusú sajnos. Most lehet mondani, hogy fel kéne vállalnom stb., de én úgy látom, hogy nem segítene a helyzeten és még több titkolózást szülne. Remélem idővel ez változik. Amikor már lesz saját megélhetésem stb. akkor szerintem elfogom mondani.
Összeségébe tanultam a fűtől egy kis életet, mert az élet az én nagy mesterem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | megszuntette a drogfuggest amit meg a drogok kiprobalasa elott ateltem, megmutatta h nem helyes mindig a konnyebb ut iranyaba torni, a cel elerese celtalanna tesz, a cel maga az ut kell hogy legyen.. amikor nagyon bevitt a surube akkor hetkoznapi szemmel vizsgalva a tarsadalom fele hasztalanabba valtam mint korabban, erzeseim, gondolataim joval nagyobb koroket irtak le mint elotte, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel.. most, hogy rendezem soraim azt erzem h ezek a nagy korok megmaradtak, viszont mar nem csuszik ki kezeim kozul az egesz, tudok elni a lehetoseggel..
minden okom meglenne h gyuloljem a drogokat, volt ido amikor az osszeomlas szelere sodort, de most ugy erzem h kaptam tole egy 'verfrissitest', ha nem lett volna talan megrekedek egy szinten ahonnan nemtom' hogy tovabb.. ez persze nem egyetemes igazsag.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tetrahíd, te nem írtad le, hogy neked milyen hatással van a "hétköznapjaidra" a drogokkal való kapcsolatod. Mesélj! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én az ilyesmiről valahogy egészség-betegség fogalmakban gondolkozom. Tehát van egyszer a tudás, a bölcsesség, a másik meg az, hogy milyen egészséges vagy beteges az ember élete.
Ez utóbbi vonatkozásában énnekem abban segített a pszichedelikus drog (pszilocibin gomba), hogy feloldott bizonyos rögeszmés filozófiai töprengéseket, amik arról szóltak, hogy "na jó, de miért?", akármiről legyen is szó, és ez a mindennapi életben komolyan akadályozott. Persze, ez is nevezhető "tanításnak", de a lényeg az, hogy a közvetlen megtapasztalás útján sikerült elfogadnom, hogy nem a gondolatok mozgatják az életet, hanem az élet mozgatja a gondolatokat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahelyett, hogy ülnék, és azon törném a fejemet, hogy mi ad végső igazoltságot a létnek, inkább egyszerűen csak vagy csinálok valamit, vagy nem. Nem tudom, hogy megőrültem-e volna, ha közvetlenül nem tapasztalom meg a "primal existence"-t, az alapvető létélményt, de nem kizárt.
Ami a marihuánát illeti, annak is vannak ilyen hosszútávú hatásai: egyszerűen csak jobban észreveszem a lét értékét, és ezáltal egy megelégedettebb emberré váltam. De a marihuánának inkább azok a hatásai a számottevőek, amik azalatt az időszak alatt jelentkeznek, amikor éppen rendszeresen fogyasztom. Szorongásoldó hatása van, és így jobban tudok élvezni mindent, amit csinálok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokhoz a dolgokhoz, amik hasznosak, de nincsen hozzájuk kedvem, marihuána hatása alatt több kedvem van, és így teljesebbek a mindennapjaim. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem valahogy sosem volt olyan éles határ a hétköznapok és a hétvége között, legalábbis amióta befejeztem a gimnázumot, azóta nem... De már azelőtt is a kedvenc ruhámat hordtam hétköznap és hétvégén is, és ami rajtam múlott, abban mindig összemosódott hétköznap és ünnepnap... sosem vártam meg az illő alkalmakat a dolgokra... elefánt a porcelánboltban...
Nem vagyok meglepve, hogy évek óta úgy élek, hogy csak azért tartom észben, hogy vasárnap van, és nem hétfő, hogy ne menjek el feleslegesen a postáig...
Na ez az, amin a drogok semmit sem változtattak. |
| | | | |
|
