 |
Harcművészet és pszichedélianyarlathotep, 2004. október 6.  | |  | | | | |  | |  | | | Húha nini mi van itt! Én is kung-fuztam aztán kempo thai-box ketrecharc.... de csak a kung-fut nevezném harcművészetnek a többi csak hogyan öljük meg a másikat
szóval irány vissza az alapokhoz:)
én is próbáltam betépve de nem volt sok értelme:S egy formát próbáltam de annak nem az a lényege hogy szédelegve próbáld megcsinálni de ki tudja én csak kis ember vagyok
|
| |  | |  |
| | | | | | 22. chu | 2005. június 7. 10:32 |
| | | | | | | | Ivy! Én próbáltam. Aikido+fű. Kicsit furi volt a gurulgatás az elején, de szépen lassan ráhangolódtam az edzésre és az kellemes tapasztalás volt. Igaz nem voltam tompára szívva, csak finoman. De lesz még ilyen, az tuti |
| | | | |
| | | | | | 21. Szkrip | 2005. április 4. 18:15 |
| | | | | | | | Sziasztok. Az edzőteremben, ahová járok, kezdő Shaolin Kung Fu és Tai Chi csoportok indulnak. Az edzéseket egy 6 csíkos lengyel mester tartja. Ha bárkit érdekel, jelkezzen. hwera@axelero.hu |
| | | | |
| | | | | | 20. Ivy I | 2005. március 31. 20:22 |
| | | | | | | | Helló, bocs, még nem olvastam a fórumot, lehet hogy volt már szó róla: az aikido+fű vagy iaido+fű kombót próbálta már valaki közületek? :o) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ekivel ne is...szerintem a füvet észre sem vennék;)
Az jobban illik hozzá:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No, bepofázok én is, ha már regisztráltam magam :)
Nekem a kungfu volt az, ami embert csinált belőlem, úgy is mondhatnám, hogy nélküle a drogokkal semmit nem értem volna (sokkal régebben kungfuzom, mint hogy anyaghoz nyúltam volna). Életemben először edzésen éltem át az abszolút koncentrált és az abszolút üres elmeállapotot is. Az alázatra is a mesterem tanított (amikor elkezdtem, azt hiszem nagyon kevés volt bennem), és a feltétlen szeretet fogalmát is tőle hallottam először. A drogok viszont jóval intenzívebb élményekhez segítettek hozzá. Pl. amikor edzésen 3-4 másodpercig teljesen üres volt a fejem, az nem mérhető ahhoz, amikor papír hatása alatt több percig nem volt egyetlen gondolatom se. A feltétlen szeretetről is csak elképzeléseim voltak, sőt, azt hittem, tudom milyen, amíg ekky hatására tényleg meg nem tapasztaltam. Egyszóval a két dolog (hm és drogok) nagyon hasonló dolgokat tanítanak, csak oda kell rá figyelni. Ahogy egy rossz tanítvány sem képes befogadni a tudást, ha valaki még nem kész a drogokra, maximum egy kis szórakozást kap.
Az, hogy drog hatása alatt menjek edzeni, eddig eszembe se jutott. Tulajdonképpen kipróbálnám, milyen ekkyvel kungfuzni, de nem fogom, mert azonnal kivágnának. A másik, hogy a kungfu számomra mindig is azt jelentette, hogy valamit a magam erejéből érjek el. De azért egy kicsit izgat a téma :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | néhány évig tartó kobudo pályafutásom igazán előmozdította a pszichedelikus fejlődésemet. talán a kiváló mester miatt is, aki minden edzés elején öt perces seiza után kikövetelt mindenkitől egy haikut. kínaiul tudok egy kicsit, és nyilván tudjátok, hogy a japán írás is a kínai alapjain áll. most kezdtem japánul tanulni, és már érteni is kezdem, hogy a harcosok -legalábbis a felső"kasztbéliek"-miért várják el egymástól, hogy haikut írjanak mielőtt küzdenének. a két nyelv írásmódszere közt talán az a legfeltűnőbb különbség, hogy amíg a kínai, még a most hivatalos putunghua -egyszerűsített írás- is nagyon kalligrafikus és finom kezeket igényel, amíg a japán egyértelműen csuklóból rajzolódik. |
| | | | |
| | | | | | 16. GDave | 2004. november 9. 10:34 |
| | | | | | | | Bár kicsit offtopic, de most hallottam egy Bangkokról szóló filmben, hogy a 80-as években (vagy korábban... nem emlékszem pontosan...) az 5 legjobb thaiboxos összemérte tudását az 5 legjobb Hong Kong-i kungfu mesterrel. Az eredmény az lett, hogy egyik kungfus sem bírta 2 percnél tovább a boxosok ellen... Bár elhiszem, hogy volt egy ilyen meccs, azt azért kétlem, hogy a legjobb kungfusok álltak volna ki. Feltéve, hogy kungfu mester vagyok (ami számomra rögtön azt jelenti, hogy mások tartanak annak, mert tökéletesedni meg tanulni nyilván a lehetö legmagasabb szinten is lehet) én éreznék magamban annyi méltóságot meg tiszteletet az egész harcmüvészet iránt, hogy nem viszem be a cirkuszba a tudásom... Aki meg kiáll a thai boxosok ellen, az megérdemli, hogy elkenjék az arcát! :) |
| | | | |
| | | | | | 15. chu | 2004. november 2. 19:26 |
| | | | | | | GDave, igazad lehet... Magam is aikidozok, és bizony mi légzést, tudati koncentrációt tanulunk elsősorban. Egyetértek.
Mindenesetre jópofa, hogy itt a daath.hu-n inkább a "kérdezők" vannak túlsúlyban. |
| | | | |
| | | | | | 14. GDave | 2004. november 2. 17:43 |
| | | | | | | az aikido, a taichi és társaik belsö harcmüvészetek, vagyis inkább belülröl halad kifelé. elöször urald magad, utána terjeszd ki a környezetedre. fontos része, hogy nem tudod elsajátítani egyik napról napra a másikra. egy kezdö 1-2 éve taichizó fazon már sokat tud, de még mindig simán leveri egy azonos ideje karatézó vagy kungfuzó valaki. a külsö stílusok gyorsabban adnak hatalmat, elöször a fizikai részt fejlesztik, és ahogy haladsz elöre úgy hozzák be egyre jobban az energiát a játékba, de a legtöbben ezt már nem várják meg, hiszen minden energia-ügy nélkül leverik a legnagyobb izomagyakat is. persze nem akarom lehurrogni a karatét, ott is nagyon sokat meg lehet tanulni a világról és önmagunkról, de tény, hogy ott elöször ütni tanulsz, és csak utána kérdezel, míg taichi-n az elsö perctöl kérdezel. :)
szerintem ezért vannak itt a belsösök közül többen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves Sole Cedar!
Nos, tudásom cserbenhagyott, mea culpa! Igaz, téged is... :) Akkor rosszul tudtam, de örülök, hogy most már ezt id tudom.
Más: fura, azt veszem észre, hogy, bár nem sokan szóltak eddig hozzá a témához, a taichi és az aikido dominál. Mi van a kung-fusokkal, a karatesokkal stb? |
| | | | |
| | | | | | 12. GDave | 2004. november 2. 00:36 |
| | | | | | | | Én 2 éve taichizom, és kb egy éve tudatosan figyelem a betépett és a hétköznapi állapot közötti különbségeket a chi szempontjából. Eleinte azért nem, mert abszolút nem éreztem semmit, de engem még nem vitt rá a lélek, hogy edzésre beszívva menjek. Van valami furcsa gát bennem ezzel kapcsolatban. Talán tiszteletnek tudnám nevezni... Viszont van, hogy direkt ezért összejövünk páran, betépünk és kergetjük magunkban az energiát, labdákat fogdosunk, és próbáljuk minél jobban megérezni a dolgokat, de ez nem taichi, talán chi-kung, de elég szabadon értelmezve! :) Viszont az igazán klassz móka (amolyan don juan effektus), hogy amit betépve megcsinálsz, azt próbáld megérezni tisztán az edzésen. Ha megy, akkor betépve sokkal több fog menni, amit megint "ki lehet tisztítani". Jó kis kör. |
| | | | |
|
