 |
Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8.  | |  | | | | |  | |  | | | bocs, ennek most valahogy ide is ki kell áramlania,
láncdohányzó-világbajnokság
csipszevő-verseny
permetezzük meg az élet fáját
mikrózzuk meg a mennyországot
jó reggelt vagy jó éjszakát? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Araknofóbiás vagyok az élettől,
ahogyan halót sző. A fejem, fő!
de belül is szövöget valaki ,ki,
ki tudja valójában hogy mégis ki?
kincs ami nincs, bilincses életke,
életkedve nélkül ülök böribe, itt is,
ott is, otis talpbetéten, betépek
s kiszakadok, valahova körbe-
körbe futakodok, hip-hop,
blááá jön a vuk, vicc a vége,
vicces élet!végletech-tech. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | itt épp virrad , hajnal, pirkad,
madár szál , a nap kél, fény ér
évekről lélekre, rád s rám
is, istenem itt él bennem
fényes nap vap-suvap, ébreszt
téged s engem is, hisz ki hisz
hívja magához csak a reggelt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meghalni csak egy órácskára,
csorogni le csak egy végtelen
percen keresztül az örökig,
mi fölröpít az "istenekig".
tapasztalni mi is az; élni,
szeretni úgy mást, mint Ő sose,
viszonzatlanul is szeretlek
te zord borongós rövid élet!
találkoztunk tudom, nem kérted
most meg szívből vérzem érted (is).
hisz artériámon gilette pengével játszol melankolikus dalt...
A.hoz |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Reggel,
Újra fény fakad
Vekker,
Fejed szétszakad
Smekker
mindenki a buszon
Nemkell
az ajándék kupon
Délben
nesze egy két falat
szépen
falhozállítanak
nézem
ahogy kipakolsz
kérem
összes iratod
Este
házipatika
gázláng,
gyújtja a szikra
dzsókolom
szevasz marika
reggel!
újra?
mi a picsa?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | illúzióim csupán..
lágyan illatozik a szellő
finom felhőlábakon eljő
egy gyönyörű, ritka sellő,
hogy hozzád egyszer szívem felnő?
ki tudja még mit hoz a jövő
szellős a szívem lágyan dobog
eljő értem a halálrobot
sellő képében ér, s bekopog
felnőtt? kérdi majd halkan ritmikámba vág,
és megtör mindent, mindent mikben hittem.
vekkeremmel verekedem?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Címe; cement ez a por, beragaszt
a holdig másznék érted,
tudom ,hogy nem kérted
de törtütemben a szívem
dobog, zenerem ez vágod?
erem vágnám dmt-s flessbe
hogy a lávot és píszt megleljem.
ekiként nyeltem szavaid,
mert a szer-etet, majd lehúz.
zuhanás nem téma ugye,?
hisz a földetérésig minden rendben!
önmagam vagyok ,néma
a néma csendedben!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Adreenalin elvonási tünetek, nincs utazás zuhanás nélkül c.
((sorokba szedett karaktereimet olvashatjátok, mik a szerelmet szerekhez is kötik szóval lehet erre is katogni, mert mellékhatásai vannak, de jelenleg még nem tilos ennek az érzésnek érződnie, tehát legális))
papirodon folynék szét
te ízletes lány-lény, fény
vagy szemedben; zöld,
mit ősöktől örökőlt , kör
mi egyszer végbe ér,
s egymásba folyunk kedvesen,
kedvesem! ..gírosz az élet,
néha jó és néha rossz,
szalad előlönk,mi egymás elől
ez felőröl, de betekerem
mély lélegzetem veszem s
kifulyom, mint egy gondolatot
mi gombás képet alkot-ott,
emlékszel -,? azon a hajnalon
a természet mit alkotott?
ölelésedben vesztem el
és találtam is magamra, grammra-
grammra , alfa és omega
kezdet és vég, szivemnek A. a Fény!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még fázol a kerted előtt
még keresed magadnak az ajtót
kihajt egy autó a földből
és fejedet benne álomra hajtod.
Még itt van a tél,
de már böjtöl
kopik el egyre fagyos ruhája
és a csontvázak zörgése is tompul
ahogy a szél az ágakat levéllel rázza
Már itt van látod az élet
de szentül hiszed a lázad
ég hevül és véres
minden belőled sajtolt alázat
végig szánt rajtad az élet
vas ekéjét nyögöd, ránc a barázda
de termőre fordul e tököd,
ha tested az öngúny kacaja rázza...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vers a "Bárányról"
Te vagy a küzdő
te vagy a "bárány":
Aldebaran!
Mely a pusztaságban
kószálva járkál:
Aldebaran!
Te vagy a titok,
te vagy a forrás:
Aldebaran.
Te vagy a "bárány"
te jöttél fentről:
Aldebaran!
Te vagy az égi,
te vagy a tünde,
mely életet hozott
a sötétségbe:
Aldebaran!
Aldebaran!
Regulus!
Antares!
Formalhaut!
Visszajössz-e még
hogy újra elhozd
a sötétségbe
a fényt?
Aldebaran! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Indra
Isten a trónon.
(Tesz, amit tesz.
Azért isten.
Indra vagyok, árja, harcos isten,
Szajtáni, te vagy a szerelmem!
Indra vagyok, árja, harcos isten!
Szajtání! Papnőm!
Véled szerelembe esem a szent hegyen.
Véled emelkedem a szent hegyen.
Amikor ölellek, te vagy a szerelmem!
Szajtání, édesem, kedesim.
Indra vagyok, árja, harcos isten,
szavam szentség, akaratom tűz,
karjaim között elolvad
minden szűz.
Templomnak szüze,
égő vágy tüze,
öledben végre
önmagam lennék,
de
mielőtt hozzád mennék,
harminc brahmant vágok le a völgyben,
úgy jövök, mint Bocrából az isten,
utána nászra lépek veled,
fenn a hegyen.
Szajtáním! Áradóm! Szerelmesem!
...
Szajtáni: áradó szépség
gonosznak, csúfnak hisz téged
az üresfejű népség.
Szajtáni! áradó szépség!
Szajtání! Öröm forrása,
bánat tárháza,
életemnek apadása,
két oszlopnak fakadása.
Ő
Saitani:
a szépek szépe,
az ékkövekkel teljes Egy.
Szajtáni,
Szajtáni,
Szajtán!
Csak téged hirdet
a kép a márvány.
Szajtáni,
Szajtáni,
Szajtán!
Ma is
csak téged hirdet
a multimédia
minden eleven képe,
és a régről való
hideg és halott
márvány.
Te vagy a legszebb
látvány.
Szajtáni, Szajtáni, Szajtán!
Te vagy az Istennő,
Te vagy a Bálvány!
Te vagy a Sátán!
Tíruszból zuhantál alá,
miközben én elbűvölten néztelek
és együtt zuhantam veled.
Tudtad, hogy nem hagylak el,
tudtad, hogy szemeink között a tér,
melyben kezdet és vég össze(f)ér.
Szajtání, Szajtáni, Szajtán.
Te vagy az istennő,
te vagy a bálvány,
te vagy az úrnő,
te vagy a sátán.
Mindezt, ami itt van,
együtt teremtettük
veled,
de
te felügyeled.
Miért?
Azért, mert
te hasonlítasz leginkább
az istenségre.
Gyönyörű lecsukott éji szemére,
ezért te vagy a Papnő,
akinek a Kígyó
magvát és ezzel
a tudását átadta.
A Kígyó magvát te kaptad meg
és az emberiség így keletkezett.
Salamon volt a szerelmed,
emberek között a legbölcsebb.
Salamon (még) tudta:
mi egyedül méltó,
mi a titkoknak kapuja.
Nem haragudott rá az Isten,
mert sosem volt ostoba.
Bölcsesség.
Szépség.
Királyi korona.
Hatszázhatvanhat!
Az Élet
a világokon
széjjel-áradhat! |
| | | | |
|
