 |
EVER GREENMr.Duke, 2002. június 26. Kannabisz témájú információk az Anyagismertetőkben találhatók.
További ajánlott szakirodalom: India ajándéka
Virtuális kenderfarm játék: Kendernevelde
Termesztési ismeretek az Egy kalap alatt oldalon találhatók.
Kérjük, NE írj be kereskedelmi jellegű, kendermag beszerzésével kapcsolatos hozzászólásokat (üzletek, címek, weboldalak, árak stb.). |
 | |  | | | | 283. giggles | 2003. augusztus 12. 15:09 |
| |  | |  | | | :)))
én topok,
te topsz,
ő topik
mi topunk,
ti toptok,
ők topnak.
mekkora topás...
...ööö elnézést, az előbbit a gonosz ikertesóm írta... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | [Akkor majd azt mondjuk, hogy leesett a telepatám, el kell vinni a telekovácshoz megtelepatkoltatni....]
Giggles: :)))))) nem merítettem, mégis nyerítek
Ajtóablak belinkelt korábban egy nagyon jó cikket a nyelvről, itt van még egyszer: http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/InfoKisertet.html
|
| | | | |
| | | | | | 281. giggles | 2003. augusztus 12. 11:44 |
| | | | | | | hát, nekünk embereknek ez jutott.
nem színes a tollazatunk, nem jó a szaglásunk, a látás és a hallás elég kis spekrumon mozog... viszont tudunk cipöfüzöt kötni, és a múltkor az andrássy/nagymezö sarkon tíz percig magyaráztam valakinek, hogy hol a máv jegyiroda (szembe sarok), mikor visszakérdezett, hogy "ott, az a színes tábla?" meg hogy "benn, az épületben?". aztán inkább elkísértem =(
szóval, a telepátiával inkább ki volnánk segítve...
bár akkor nem lehetne azt mondani, hogy bocs, le volt merülve a telefonom...
|
| | | | |
| | | | | | 280. badtRIP | 2003. augusztus 12. 11:37 |
| | | | | | | | a komunikacio legprimitivebb formaja az emberi beszed. csak egy nagyon zart vilag leirasara alkalmas. de legalabb leirhato. |
| | | | |
| | | | | | 279. giggles | 2003. augusztus 12. 10:53 |
| | | | | | | ...ami kiemelt minket az állatvilágból.
azért kíváncsi lennék, mennyire zajlott a folyamat külsö beavatkozás nélkül (2001 ürodüsszeia? :D). |
| | | | |
| | | | | | 278. homen | 2003. augusztus 12. 03:13 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 277. giggles | 2003. augusztus 11. 23:28 |
| | | | | | | aha, értem. ezt is mint mémeket szedi össze?
a franciában a la meg a le állítólag ilyen...
szabály nuku, tessék megtanulni, mikor melyik egyenként... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minden cakumpakk. Nemcsak a klasszikus értelemben vett nyelvtan, vagy a szókincs, hanem pl. az is, hogy tudod, hogy mikor mondj (már ha akarsz) lovat és mikor paripát... szóval minden és bármely nyelvi jelenség ide tartozik. És a gyerek valahogy mindezt elsajátítja és ez valahogy modelleződik, reprezentálódik a fejében. Pl. tudja, hogy a "jönni" meg a "gyere" az valahogy összetartozik, és nyilván egy helyen "tárolja" a két egymásra alakilag nem is hasonlító szót... |
| | | | |
| | | | | | 275. giggles | 2003. augusztus 11. 17:39 |
| | | | | | | a nyelvtani része agyi modell, vagy a szókincs?
egy gyerek szerintem azért tud (többé kevésbé) egy nyelven beszélni, mert megjegyezte, hogy hogyan kell mondani ezt vagy azt (megtanult egy csomó frázist?), nem nyelvtani alapon rakja össze a mondatokat. kb. így tudok angolul (egyelőre)
kicsiny gyermekemnél ezt érdekes lesz majd megfigyelni... mint minden mást is :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A nyelv, mint agyi modell. Alapvető kérdése, hogy mi van a nyelvet tudó ember agyában, hogy tudja a nyelvet. Azaz hogyan reprezentálódik a nyelv a fejünkben. Pl. megállapítható, hogy a nyelvtanulás során (kisgyerekként) igenis alkotunk szabályokat a fejünkben. Van olyan kor, amikor a gyerek túl is szabályoz (a rendhagyó igék végére is "-ed"-t illeszt), vagy először rossz modellt (azaz szabályt) épít az agyában, de azt következetesen használja. Aztán persze később felépíti a jó szabályt. És hasonló érdekességek...
Nyilván a dolog ezer más szinten és összefüggésben is vizsgálható... |
| | | | |
| | | | | | 273. giggles | 2003. augusztus 11. 17:15 |
| | | | | | | értem. akkor tévhitben éltem ezzel kapcsolatban...
a nyelv, mint minek a modellje? (a gondolkodásé?)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A nyelvészet ma már nem nagyon foglalkozik a helyesírással (azt csak hagyománynak tekinti), sem nem azzal, hogy hogyan _kell_ helyesen beszélni. A nyelvészetet ma a nyelv érdekli, mint modell. A régi szemléletet úgy hívják, hogy preskriptív, azaz olyan, ami előírja, hogy mit hogyan kell helyesen mondani, írni. Ma a nyelvészet deskriptív, azaz leíró jellegű. Azt vizsgálja, ami van (illetve volt, ha nyelvtörténet), nem azt hogy hogyan kéne... Van, aki épp ezért elégedetlen vele... |
| | | | |
|
