 |
EVER GREENMr.Duke, 2002. június 26. Kannabisz témájú információk az Anyagismertetőkben találhatók.
További ajánlott szakirodalom: India ajándéka
Virtuális kenderfarm játék: Kendernevelde
Termesztési ismeretek az Egy kalap alatt oldalon találhatók.
Kérjük, NE írj be kereskedelmi jellegű, kendermag beszerzésével kapcsolatos hozzászólásokat (üzletek, címek, weboldalak, árak stb.). |
 | |  | | | | 595. czr | 2004. január 20. 05:58 |
| |  | |  | | | Igen valahogy mindik mas,de megis ugyanaz.
ugyanaz a hatoanyag csak mar 1 kicsit mas egyenbe teljesedik be.
mint ahogy a nyul,es a teknos esete.
a nyul sose eri utol ugyanazt a teknost.(csak a pillanattal kesobbit,ami ugye mar nem is az a leny)
kezdek csavarodni...
szoval csak fel a hasonlosagok keresesere:o) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | ... amúgy persze, hogy előjön sok minden... de nem minden, és persze azt sem tudom befolyásolni, hogy mi jön elő, meg mi nem. Meg nekem úgy elég laza az "összefüggés" két trip között. Azt mondanám, valahogy ismerős, de valahogy meg mindig más, és mindig más vagyok én is benne/közben. Valamelyest... hm, kutya nehéz szavakba foglalni, amiket néha még gondolatba/érzésbe is alig tudok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És vajon mennyi a kellő? Mármint egy bt-nek? :-) |
| | | | |
| | | | | | 592. Bard | 2004. január 19. 13:04 |
| | | | | | | | bt: A tudatalatti tartalmak előjönnek kellő mennyiségű LSD hatására... ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bennem mostanság ilyen nosztalgikus vágyak keletkeznek azok iránt a módosult tudatállapotban megfogalmazódott gondolatok iránt, amikre nem vagy alig emlékszem vissza. Most pl. itt vannak Nomad gyöngyei, és kellemesen sóvárgok utána, hogy visszaemlékezzek, hogyan bontakozott ki ez a gyöngysor dolog. De igaza van Nomadnak, úgyis ott munkálkodik minden bennünk, ahol kell. Aminek tudatalatt kell maradnia az ott marad. Amit meg tudok ragadni, azt meg meg kell hogy tudjam ragadni. |
| | | | |
| | | | | | 590. Nomad | 2004. január 19. 10:20 |
| | | | | | | Nekem mostanában szokott néha olyan flashbackam lenni, hogy a kezdeti időszakban, a trippeken kitalált dolgok eszembe jutnak, és mostani fejjel(:) már értelmezni is tudom ezeket. Szerintem nem kell azon problémázni, hogy az ember lejegyezze, és értelmezze a "fontos" gondolatait, amikre rájött, mert ezek úgyis benne vannak az emlékek között, ha pedig mégsem lehet visszaemlékezni valamiért, az nem is fontos gondolat. Most emlékeztem vissza rá, hogy amikor elkezdtem a betépést, és az első spontán trippem volt fűtől, utána állandóan tripszerűbbek voltak a betépéseim, és úgy éltem meg, mintha az életem egy szűk alagútban történne, ami kiszélesedik, ha be vagyok tépve, és mint gyöngyök sorakoznak az időre felfűzve. Akkoriban tényleg a szent grálnak tartottam a füvet, a világ (mégis) tökéletességének cáfolhatatlan bizonyítékának. Mikor elkezdett múlni a hatás mindíg borzasztó volt visszatérni a kis beszűkült életembe, de mindíg ott volt a kiskapu a fű, és közben mindíg reménnyel is elteltem, hogy igen EZ ITT IGAZ, egyszer majd fű nélkül is beláthatom. Sokmindenre rájöttem, mert rálátásom lett az életem dolgaira, csak ezt mindíg elfelejtettem. Most már olyan a tudatállapotom, hogy az ilyen gondolataim kezdenek eszembejutni, és rájövök, hogy milyen igazam volt akkor amikor ezt kitaláltam, csak akkor még nem tudtam. Mindenesetre teljesen természetes, hogy a betépett ember, mivel jó esetben a zenjében már elvesztette önmagát, azokról a problémákról, amik foglalkoztatják képes "önmaga" fölötti véleményt alkotni, amit persze ha már megint "önmaga", nem tud mire vélni.
Hogy tudok ilyen kibaszott körülményesen fogalmazni?
Már látom a NAGY ZÖLD HERNYÓ farkát, ami átível az életemen, a feje még csak most következik. |
| | | | |
| | | | | | 589. ainoa | 2004. január 18. 16:21 |
| | | | | | | "Mikor másnap elolvastam, mintha egy 12 éves gyerek gondolataival kellett volna azonosulnom"
Vmi ilyesmi velem is volt, csak egy kicsit másképp. Alapon, minden nélkül is másképp és más dolgokon gondolkodom mint a legtöbben. Volt már olyan, hogy mikor elmondtam néhány gondolatomat, furcsán néztek rám, de mikor kicsit másképp fogalmaztam meg, hogy ők is értsék, belátták, hogy igazam van.
Azok a gondolatok,amiket a zöld hatása alatt gondolsz, azok inkább a te saját gondolataid, mint azok, amik alapon egy gondolatsor eredményeként fogalmazódnak meg a fejedben. |
| | | | |
| | | | | | 588. Vegha | 2004. január 18. 15:12 |
| | | | | | | | Bordee: anno én is sokat küzdöttem ezzel. Én is minden egyes alkalommal megfejtettem a világot, aztán másnap semmire sem emlékeztem az egészből, csakhogy ott hagytam megint. Én sem tudtam leírni, mert rettegtem a gondolattól, hogy elpazarlom az "értékes" időt, és nem csavarodhatok tovább a megkezdett íven. Aztán idővel csak-csak sikerült néhányat elcsípni (itt megjegyzem, volt olyan, amikor mire toll és papír került a kezembe, nem tudtam leírni a fél perccel azelőttit). Persze ki nem mondott szándékom is volt ezzel, h. mérsékeljem a tudatállapotok közti nagy szakadékot. Mikor másnap elolvastam, mintha egy 12 éves gyerek gondolataival kellett volna azonosulnom; semmi érdekeset nem találtam a leírtakban. Ellenben most így egy év multán visszaolvasni.... hmm... némely gondolatdzsúz mellé most is odabiggyeszteném a nagy felkiáltójelet : ) |
| | | | |
| | | | | | 587. foxey | 2004. január 18. 09:18 |
| | | | | | | Néha én is ledöbbenek(például tegnap a 3.spangli után).Szóval arra gondolok,hogy ez egy nemes ajándék.Meg ha be vagyoktépve akkor lemerülök a felszín alá egy teljesen más világba.Aztán kinyitom a csipámat és látom magamat(persze másképp:)) és látom a véremben a THCét(persze mintha vizió lenne)és azt látom,hogy ez csak egy méreg amitől elzsibbad mindenem és az agyam is.SZóval olyan primitív mint az alkohol.
Tegnap nagyon széttéptem az agyam...valósággal fájt már a végén.Nincs sok értelme a mértéktelen füvezésnek. |
| | | | |
| | | | | | 586. Bordee | 2004. január 18. 00:28 |
| | | | | | | Na írok még, nem találtam jobb topicot ennek a dolognak. Szal csak leírom mi volt tegnap, bár már nem tudom annyira beleélni magam az alapgondolatba, de amire elméxem, leírom.
Szal úgy kezdődött, hogy 3lettünk volna, de csak én és a cigi indult el este a megszokott helyre. Szal amit hármunknak csináltam, azt elnyomtam egyedül. A szórakozóhelyen beszélgettem egy haverral. Szóba jött, hogy mi az a high és a stone. Elmagyaráztam neki, és akkor rájöttem: a kender a mindenséget jelképezi! Szal úgy egybe mindent.
Magyaráztam a srácnak, hogy high=full jó minden, nyitott vagy, boldog vagy, aktív vagy stbstbstbstb... szal minden van. Stone=befordulsz, aktivitás 0, nincs semmit (jó igen, kívülről úgy látszik, közben azért meg a flash;) ).
Elgondolkoztam, hogy egy növénynek két ilyen szélsőséges hatása van. Lényegében összefoglal mindent. High=élet, lét, mozgás, érzékelés, stone=halál, semmi, mozdulatlanság... A kender, egy egyszerű növény, össze tudja foglali azt az egészet, amit mi emberek nem tudunk megérteni.
Mikor először vettem és tekertem magamnak (nemrég, addig mindig más intézte a dolgot), kibontottam az alu-t, és ott voltak azok a kis növénydarabok... mondom magamnak: "ennyi? emiatt a sok kis nyövényi rész miatt van minden? emiatt veszekednek a politikusok, tüntetnek az ellentüntetők, gyilkosoznak a nagymamák, ettől van az összes mély gondolatom, ettől véltozik meg a világ pár órára? félelmetes, megható, hihetetlen..." megsajnáltam a kis növénydarabokat... meghatódtam...
Hmm azért csak vissza tudom idézni a dolgokat valamilyen szinten. Nem reménytelen a dolog. :)
sziasztok:
Bordee |
| | | | |
| | | | | | 585. Bordee | 2004. január 17. 23:20 |
| | | | | | | Van egy visszatérő "problémám". Cigi után ugye jönnek a nagy meglátások, sokszor olyanok, amiken nagyon megdöbbenek. És másnap rendszeresen nem emléxek, hogy mi volt ez a meglátás, vagy ha szerencsém van és (mint most is) emléxem a tegnapi "megvilágosodás" egésszére, de nem tartom akkora hűdenagy valaminek, mint tegnap (meg-voltam-döbbenve!), csak egyszerűen azt mondom, hogy "hmm, érdekes", de visszagondolva nincs rám akkora hatással mint tegnap.
Másik, ehhez kapcsolódó probléma, hogy mikor "hatás alatt vagyok", nem birom magam rávenni, hogy leírjam ami eszembe jut. Már eljutottam odáig, hogyeszembe jut betépve, hogy le kéne írni a dolgokat, de valahogy nem tudom rávenni magam.
Utólag meg sz*r érzés, hogy megint nem írtam le semmit a sok jó gondolatból.
Bordee |
| | | | |
| | | | | | 584. Bordee | 2004. január 17. 23:03 |
| | | | | | | | Én ha mászkálok a városban (tisztán!) akkor olyan szokott eszembe jutni sokszor, főleg mikor zebrán megyek át, hogy mi van, ha már csomószor meghaltam (elütöttek a zebrán, ilyesmi, ez úgy szokott megfogalmazódni benne, hogy "elb*sztam az életet", szal nem vettem észre egy autót vagy ilyesmi...) csak valami erő még úgy gondolja, nincs itt az ideje és törli ezt az eseményt, meg-nem-történtté tudja tenni, és nem emléxek rá. |
| | | | |
|
