Songs Of The Universe

DAATH

Az a probléma, ahogy a problémát látjuk.

Stephen R. Covey

Új hozzászólás

Lapozható lista

Kategória:

Kultúra

Létrehozó:

Létrehozás ideje:

2003. november 27.

Utolsó hozzászólás:

2011. április 5.

Érdeklődés:

9813 letöltés
232 hozzászólás

Mit:

Hol:

anyagok

könyvtár

fórum

kapcsolatok

Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája

Songs Of The Universe

Psylo'Child, 2003. november 27.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

2011. április 5. 18:00

kicsit nyáltenger, de azért szép, én elsírtam magam, de én a delfines filmeken is sírok http://www.youtube.com/watch?v=P4D_0nqzUck

2011. március 19. 22:06

Emily Dickinson
Magányosabb lehet...

Magányosabb lehet
Magányosság híján.
Már úgy megszoktam végzetem,
Egy másik béke tán

Megtörné a homályt,
Kamrám rőfnyi tere
A szentséget, mi tőle jő
Nem fogadhatja be.

Szokatlan a remény,
Betolakodna és
Megszentségtelenítené
A szenvedés helyét.

Tán könnyebb, ha kihagy
Erőnk, parthoz közel,
Mint elérni kék szigetem,
Hol megöl a gyönyör.

"Az egyetlen elviselhetetlen dolog az, hogy semmi sem elviselhetetlen."
Arthur Rimbaud.

2009. szeptember 25. 00:21

egy dallam az univerzum által komponált zenéből http://www.youtube.com/watch?v=e3fqE01YYWs

2009. szeptember 24. 22:28

http:// http://www.youtube.com/watch?v=zSgiXGELjbc

Carl Sagan - 'A Glorious Dawn' ft Stephen Hawking (Cosmos Remixed)

Lyrics:

[Sagan]
If you wish to make an apple pie from scratch
You must first invent the universe

Space is filled with a network of wormholes
You might emerge somewhere else in space
Some when-else in time

The sky calls to us
If we do not destroy ourselves
We will one day venture to the stars

A still more glorious dawn awaits
Not a sunrise, but a galaxy rise
A morning filled with 400 billion suns
The rising of the milky way

The Cosmos is full beyond measure of elegant truths
Of exquisite interrelationships
Of the awesome machinery of nature

I believe our future depends powerfully
On how well we understand this cosmos
In which we float like a mote of dust
In the morning sky

But the brain does much more than just recollect
It inter-compares, it synthesizes, it analyzes
it generates abstractions

The simplest thought like the concept of the number one
Has an elaborate logical underpinning
The brain has it's own language
For testing the structure and consistency of the world

[Hawking]
For thousands of years
People have wondered about the universe
Did it stretch out forever
Or was there a limit

From the big bang to black holes
From dark matter to a possible big crunch
Our image of the universe today
Is full of strange sounding ideas

[Sagan}
How lucky we are to live in this time
The first moment in human history
When we are in fact visiting other worlds

The surface of the earth is the shore of the cosmic ocean
Recently we've waded a little way out
And the water seems inviting

2009. szeptember 10. 17:10

A mezőn
békaszó közepette
rózsaszirmokat téptem,
hogy szakémban ússzanak.
Mindig legyen min, mulass!

Este örülünk,
holnap pedig a hegyi
út vezet tova
és egyedül fekszem le
ez ócska fekhelyen.

Rjókan Taigu
http://terebess.hu/keletkultinfo/rtaigu.html

2009. július 27. 00:17

"A megfeszített Föld bolygó
ha megtalálná a hangját
és értené az iróniát,
akár azt is mondhatná
arról, ahogy tönkretesszük:
"Bocsáss meg nekik, Atyám,
Nem tudják, mit cselekszenek."

Az irónia az lenne,
hogy tudjuk,
mit teszünk.

Amikor az utolsó élőlény
is elpusztul miattunk,
milyen költői lenne,
ha a Föld azt mondaná
talán a Grand Canyon
mélyéről
felszálló hangon:
"Bevégeztetett."
Az emberek nem szerettek
itt élni."

Kurt Vonnegut
A hazátlan ember

2009. május 19. 18:12

A mesében ha jól ismerem Bikucica nyuszi nem gondolt közömbösséggel, mely szó szerinte félreérthető, s a reménytelenséget bátrabb pillanataiban kegyelem barátomnak hívta.

2009. május 18. 06:52

Song of the Universe:

János Sebestyén Bach :
D-moll tokkáta és fúga
http://www.youtube.com/watch?v=n7IbRZdUiBs

2009. május 18. 00:00

kicsi cicanyuszi ugrándozott a reménytelen idők között bolygóról bolygóra.
- tényleg a közömbösség az alaptudatállapot - gondolta- s komolyan csak statisztikai mérőszám a hét alapérzelem?
nem lehetek ha boldogan ideges, s mérgesen sem révülhetek bele nyugodt mosollyal a tájba?
...
ha filozófus leszek nem mondhatom meg, hogy ötből kettőnek nem esik le a kulcs. ha pszichológus leszek, nem beszélhetek a nálamnál nagyobb nyilvánvalóüságáról, melyben kétkedni kár, ha művész leszek nem festhetem le és nem is viccelhetek önmagam nemlétezőség-sávjának-kiterjesztéseiről. szegény kicsi cicanyuszi, csak ugrándozott a reménytelen idők között bolygóról bolygóra.

223. wonderstag

2009. május 17. 01:09

mondjuk ez a legutóbbi ynultól kicsit Belga koppintás lett sztem (Az a baj c. szám)

2009. május 16. 21:20

Na, ez egy jó ötlet. Várom a fejleményeket.

2009. május 16. 15:15

ynul a legjobb, én szeretnék rajongói klubbot alakítani! Már vettem ugyanolyan polót mint amilyen az övé! :P :-)

2009. május 16. 14:41

http:// http://www.spacesounds.com/home/index.html

2009. május 16. 13:48

írtam egy hip hop nótát:

a címe
örökké mámoros

aspengeres vagy? az se baaj
nárcisztikus vagy? az se baaj
füvet szívsz? az se baaj
de ha nem szívod? az se baaj
megbántottak? az se baaj
ha épp te vagy bántó az se baaj
parafenomén vagy? az se baaj
vagy anyag-hitű? az se baaj
butavagymintegykő? az se baaj
de ha vág az eszed az se baaj
idegen lényeket látsz? az se baaj
idegen lény vagy? az se baaj
gondolkozol? az is raj
de nem agyalni mégrajabb

(refr.):
amit tudsz azt engedd eel, mer az a raj
pihenj el éberen, mee az a raaj
pillanatról pillanatra, yo yo
szabadítsd fel a figyelmed, jea jea

ha épp nem megy? az se baj
csak engedd el a frusztrációt, mer az a raj
pszichologizálsz? az is izgi, az se baj
vagy tökre nem? még tán ez se baj
identifikálódsz? az se baj
csak vedd észre, mer az raj
s ha észreveszed azé raj
merakómánemazonosulszcsakfigyeledelengededded ésazraj
a következőpillanatbanmegintbelegabalyodtál? az se baj
csak vedd észre ezt is, és akkó minden raj

(refr.):
amit tudsz azt engedd eel, mer az a raj
pihenj el éberen, mee az a raaj
pillanatról pillanatra, yo yo
szabadítsd fel a tudatod, jea jea

(gyerek kórus):
ez gyógyítóóóó, yo yo
hű de jóó, jea jea
egyszerűűűű, yo yo
pénzbe se kerűűű, jea jea
szabad figyelem, yo yo
természetes képesség, jea jea
semmi különös, semmi varázslat, yo yo
na jó egy pici mégis, jea jea

2008. december 31. 11:08

a ketonszagú szubatomi meteor bejövetele a föld légterébe

elkergette egy rögtönzésbe merült orpatonka
mielőtt még hozzáfoghatott volna
tőrbe tárta tűrve várta
mégsem lett a fején párta
ketonka a közepes
lelt egy űri ölebet
felpattant a szőrbe
repűtek a zűrbe

2008. december 29. 10:52

attól függ, hol.

a hang hullám, kell neki közeg, amiben terjedhet. a világegyetem jelentős részében nem áll a rendelkezésére ilyen anyag, viszont van, ahol meg nagyon is.

216. IceCreamMan

2008. december 28. 22:22

az univerzum csendes? :) ez elég hülye kérdés, de az űrben terjed a hang? :D vagy emberi füllel felfogható lehet-e? :) hm

aki járatosabb ebbena témában és segítene ezt megfejteni plíz :)

2008. december 25. 04:25

weöres
bolero http://www.youtube.com/watch?v=Sh10pcWiD6M
mi van a héj alatt http://www.youtube.com/watch?v=jJYNCXPOr-o

2008. október 23. 09:51

Astrobiology http://www.youtube.com/watch?v=NL3lhm6oy5I

2008. július 9. 01:37

Mostanában, ha kedvem támadt verset írni,
valahogy mindíg rEpp lett belőle
és ha már így adódott, had szóljon
a maga módján (de te is kellesz hozzá!)

(Pörö-)pörög a kerék ->
derék skaterek bootleggel,
55-ös korongokon borongó úthenger..
Betonporond porzik, be-
torzít,szemet szúr szlenggel,
belandol a concorde:
a korlátot csúszd meg, mer
olyat össze-mixelünk,
még ebből lesz a dzsúz, ember..
Utcák szele húz ->
zúg a füldbe hogy túlzengje,
túl messziről indulsz ->
enélkül nem is jutnál túl messze,
túl messziről indultál -el
talpad alatt húsz penge
szeli a kilómétereket,
lángra kap a blues benne..
--
Vigyázz ha csak tepersz ->
a stressz esz meg - megfexel,
ha sokat heversz ->
meglehet többet nem kelsz fel..
Ugyanaz mozgat, ami ezzerszer eddig,
aki 1000 seb után is új bőrbe vedlik,
--
aki új bőrnek örvend meg
körberöhög nagyjából ~
a valóság létrejön
ön-dinamikus magjából..
megindúl - megint új
szemüvegén át látom,
dallam ami port kavar a csapágy rágta járdákon_
--
Pattanásig feszült ideg,
szememben a célkereszt,
bemérve a terep ->
lehet nem úszom meg élve ezt:
Ha magas lett a tét -ma
jöhet padka, pad, vagy létra->
az egész planéta préda,
elég rég indúlt a séta..
=>hányta-vetette a sors,
de sose állt meg a staféta,
hé csak dörögjön, ha kérded, \
épp csak pörögjön ha vért ad /
yo:)
lustulok énis - mégis
látod akad, van óra:
gyurmázzuk a semmit, ami
benned válik valóra.
Ez nem szorít a falak közé ->
nem kényszerít szerepbe,
kimászik a szavak közül,
ezt szeretem a reppbe! :)

na

2008. május 23. 00:34

° Láthatatlan vadaspark
° a tarka nappal rácáfol
° éjjszaka leplébe lep meg
° kilépnek az állcából
° letépik az arcodat
° csak hogy velük játszál hol
° lenyomják az álmaid
° amíg a vekker rádszámol
° mire reggel ásítassz
° kiszöknek a tárt szádon
° szemed elé bújva újra
° este megint rádszálljon

(Ne számold nem bárányok
farkas mind a portán
csordában a bálványuk
át alakult a Holdnál
Jóllakottan ballagnak
bele sem gondoltál
falkában felfaltak
lakomájuk voltál...)

° NyÍlik a csillagportál
° a lét vizétől édes
° jön csillogó patákkal
° éjjsötét-sörényű ménes
° az árnyak földje népes
° sok szép estén örökzöld
° város tépte rétek fölött
° elhúzzák a Göncölt

[ whOámm_,s lunáris jó éjjszakát mindenkinek!

2008. február 28. 23:37

fák lombja alatt repdes
dalt űz egy száraz ajkú madár
mi vérét a fénnyel összefonná
s az erdő zöldjét kibontaná
látszik, törékeny teste
addig nem nyugszik
míg a föld bele nem harap
vagy ha áldott
a fülébe nem súg az ég, a nap
a kék,
alatta rét min
rajta a madárka árnyának
fekete lángja lobogva
kap virágból virágra
mígnem szárnyát kitárja
s Megáll
s meglátja
nézi,
de már nincs mit
se madár se árnyék
csak egy halk dal kúszik
a zöldellő, lélegző levelek felett

2007. május 18. 09:11

kedves reggeli fényben
ültem a hintaszékben,
s agyam: a szavak gourmand-sztárszakácsa
kicsinke, lüktető-szemlélődő gömbbé változott.
a lényemet alkotó megannyi réteg-lakó közül
kettő
kurta párbeszédet folytatott:
-- mondd csak gyémánt - szólt a növendék, egy léleklárva-
miért nem eszed meg más lények húsát? hisz nem több az, mint aminósavakban gazdag, áramtalanított biorobot?!
-- eszem én majd - így a főapáca, ki a lélekvilág tudatos királya -
ha majd az olyan lények
kiknek lelkének legtudatosabb irányítói hozzád hasonló tanulólények
kifejlesztik az emberiségnek
a tudatos disznót,
aki testére folyton egy extracsülköt növeszt,
s mosolyogva kínálja fel megevésre ezt.

2007. május 11. 10:17

Néha csontvázról álmodok,
csak elindul felém,
jön közelebb, egyre közelebb.
Nem bírom tovább, visítok
és felébredek.
-Csak álom volt-
mondja anya.

Mintha sokat segítene,
hogy a szörnyűség itt belül van
és nem ott kívül

..........................................

Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.

.........................................

Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

(Svéd gyermekersek)

2007. március 26. 23:47

ugyanonnan. nagyon jó ez is.

hate/despise/arrogance

Hate despise arrogance
Three rewarding factors
Bashing in your heads
Makes life fucking perfect
Hate despise arrogance
Three rewarding factors
Mindless violence
Releases modern day stress

We hunt during the night
Seek out helpless victims
Under the sigil of baphomet
We commit our satanic crimes

I AM GOING TO SUMMARIZE
This album's message for you
I hope Lord Satanas
gives you all ass cancer

Hate despise arrogance
Three rewarding factors
Bashing in your heads
MAKES LIFE FUCKING PERFECT
Hate despise arrogance
Three rewarding factors
Craving for more blood
WE WILL LIVE FOREVER

2007. március 24. 13:37

Psykosis

I need to defragment my head
I am going insane
Creepy fucking crawlers
Crawling under my skin
I can feel the pressure
Steaming from within
I need to wake up the dead
Lead them to salvation
Realize the futility of lite
Deeds, actions undone
By seismic scale
I score blank zero
Life equals conspitation
In our society
Life is conspitation
In our society
I want to defragment my head
Start from the beginning
Without creepy crawlers
Without killing pressure
I am puking myself dead
I am afraid of vomiting
What if I lost this came
And did not even get it
I am trapped in a dream
Yet I know I am awake
Can somebody help me
Give me more pills
So that I survive one more day
Without shitting myself
Life equals conspitation
In our society
Life is conspitation
In our society

(IMPALED NAZARENE)

(Mehetett volna a zenés topikba is, naon jó ez a tavalyi lemezük -a pro patria finlandia című)

206. Cyanescens

2007. március 14. 00:23

Jaj,jaj

No,om,Ó

test.amen.t-um-line
didzsital hjumen szörfész

Szőrös fejű jetik,chupacabrak,szevasztok!

205. Iorek_Byrnison

2007. március 13. 23:12

Iorek ismer valakit, akinek lagelli hiányzik.
hrm

2007. március 13. 19:13

Weöres Sándor

A nő

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.

2007. január 21. 13:14

BADA DADA / 2000.
EZREDVÉGÜNK

ESZEVESZETT EZREDVÉGÜNK.
VÉGÜNK VÉGÜNK VÉGÜNK VÉGÜNK
TE VOLTÁL EZIDÁIG KÖTŐFÉKÜNK,
MOST PEDIG TE VAGY AZ EZREDVÉGÜNK.
MERT MI VOLT EZIDÁIG?
LEGELTÜNK CSAK A FŰTŐL FÁIG.
ÉS DICSEKEDTEM FŰNEK, FÁNAK,
HOGY ELTON JOHN BEZAVART A NAGYMAMÁNAK.
ÉS? EZREDVÉGEM?
EZIDÁIG TE VOLTÁL AZ ESZMÉNYKÉPEM!
MOST PEDIG BASZLAK SZÉP SZERÉNYEN.
HOLDFÉNYBEN AZ ÉJJELISZEKRÉNYBEN.
MERT NAGYON IS JÓL TUDJUK,
HOGY 5 PERCCEL MÚLLOTT EL FÉL TÍZ,
ÉS SZARUNKAT NEM MOSSA LE AZ ÁSVÁNYVÍZ.

2006. október 20. 22:33

Jó ez a Kassák!
Ez a rész nagyon szép:
"...A hajnal pirkadását keresem
a szelíd rózsaszínű flamingót
aki ott vergődik vérbefagyottan
az éjszaka mancsai alatt...."

2006. október 20. 22:26

Nekem Tóth Árpád nagyon bejön.
Hát ige a mi tanárunknak meg az volt a mániája hogy mindig az a stílus a menő amiről most tanulunk :S elég dilis volt magába beszélt meg satöbbi (lehet művészlélek) :D

2006. október 19. 14:57

http://mek.oszk.hu/01400/01446/01446.htm#41

kassák..sztem azér ő is nagy pojéta.a ló meghal,amadarak kirepülnek pl. egyetemes mű.kedvenceim egyike volt tiniként.

2006. október 19. 11:41

József Attila ieneket írt?? Szép vers, nagyon. Csodálkozom mer mi csak ien gagyikat tanultunk gimibe, bár azok se voltak rosszak csak belénk erőszakolták és nem teccett.

2006. október 9. 15:30

http:// http://www.soundclick.com/player/bandradio_player.cfm?bandid=450393&q=hi&ref=2

2006. június 9. 18:31

Az ember elveszett gyümölcsös kertje

az ember gyümölcsös kertje
valahol a világ végén lehetett
ahol az első szerelmes pár
egymás árnyékára lehelve
Sátán kedvére tett,
és ellentmondott Istennek.
ez az apró ördögi csíra
megcsalja minden érzékem
és szemed szikrájában égek el.

elvesztettük az édent
de mit érdekel kérlek, hisz
ha lelked vénuszi tükrét csókolom,
az ember elveszett gyümölcsös kertjét
újra megtalálom

2006. június 1. 11:41

Jééé, Napoleon Bld. ! :) Nagy rajongójuk voltam a '80-as évek közepén:) Elektronikus zene from Hungary :)Néhány tagja jácott a Solaris nevű zenekarban is, amiről asszem szó volt már lejebb.

2006. február 21. 21:53

megálmodtam.
álmom helyenyitány kételyeim
bachi kataklimán át jutnak a mélyből
a felszínre
és mégse...
még egy kicsit a földön járok
mielőtt mindenátkok
mihatránk szava a magasba repíti
törékeny
ellentmondásos jelenem.
a szövevény útjai mindenekelőtt szépek.

2006. február 11. 19:36

Szervusz tertahid a GM49 mit jelent? különben jók a versek...

2006. január 23. 13:51

ChounFu! a durva puhakalácsot nyomasd be, igaz hogy már nincs karácsony.

2006. január 17. 19:34

A rugó az jó
bezzeg a dugó...
benyal a béka
egy nora szopja
vérré lesz az anyatej
szent táltos cselekedj
félszemmel a jövőbe
bal kézzel a jelenbe
turkál szegényke

pénze nincsen
minek is lennne,
álmodni nem itt kell,
hát tűnj el tündérem

A rugó az jó
bezzeg a dugó
a fizikát tudó
a nagyokos

te b'arom
karom az arcon
akarom a harcom
de mire jó?
álmodni nem kell
a valóságba menj el,
de mégegyszer
meg még ezerszer
elmennék mielött
elmennék az elött
sokáig élvezném..........

a tested árnyékát...
szép szerelem
két szemed
látom a dugó kell
a rugó feszes
pattanj s feküdj
testemre
veled virrasztom át az
életem

2006. január 14. 17:34

Hú meta! ez nagyon furi lett. Írhatnál szóvicceket, gondolkoztál már rajta

feki00

2006. január 5. 04:34

szer elemtest
e túsz.
nnni...
jóóóó.

2006. január 5. 04:30

Fény...
...Nyesed és?
ma yomma n'gyal
ok!
ér - tő - mos.
oh... jaaa!
Kösz...
Ön tiszt:
a fej.
Jel!!!:)
Haj. nnnaaaa, lira...
két a Zen-gép pennéz,
Tem, a thai,
AKA Titt Ben'
--kész:
ül: egyképp...
elvet
(itt ettem.)
reng e >tag

2005. október 13. 15:14

ez nagyon jó vers

2005. október 13. 14:09

Lélek

Jó volna szerelmet vallani,
a másik kezét megfogni.
Éjjel vele sétálni,
szerelemet dalolni.

Ölelni volna jó, szeretni féktelen,
ajkakat csókolni szenvedélyesen.
Szerelmi bűnt elkövetni,
a törvényt kinevetni.
Egymásba karolva, indulatosan
elégni a másik karjában.
Botorkálni a holdfényben,
eltűnni a másik szemében.
A szomorúságot nem ismerni,
szerelmes csókkal temetkezni.
Egymás ölén akár a halottak,
úgy álmodni a másikkal,
majd a verőfényes reggelen
szabadon engedni a szerelmet
testelen.

Szeretni volna jó, léleknek lenni,
a testben csak vétkezni járni.
Nézni a másik hideg testet,
ahogy az ágyra fektet,
érezni a lágy ajkakat,
a gyengéd tolakodó karokat.
Szerelmi bűnt elkövetni,
a másik szemében elúszni.
Lassan várni.Türelmesen.
Pihenni márvány testeden,
akár egy halott úgy aludni melletted.
Figyelni nyugodt légzésed.
Aztán reggel elhagyottan,
testemből kiűzve, elkárhozva,
lélek vagyok csak.

Ölelni volna jó, szeretni féktelen,
újra bűnt követni el.
Vétkezni egy új testben,
újra kezdeni az egészet.

2005. október 9. 19:30

Jaj de szép!
De miért bitorló a nyár?

2005. szeptember 1. 13:41

Halk üzenetét hozza a csillag suttogás...Messzi lépés hallatszik a tejút konok, hatalmas,, rideg járólapján. Egy angyal közeledik, halk hírvivő, utolsó lázadója egy új kornak, de alapítója a réginek.

2005. július 28. 20:38

Jelszó próba

Mit keresek? S minek?
Értelmetlenül nyomogatok,
figyelek, beszélek, mutogatok.
De hova? Mégis kinek?
A monitor halvány fénye
félénken fest, kúszik,
világít....Idegesít...
Bárhogy keresem,
feszegetem, rugdalom,
bezárom, majd kinyitom,
széttöröm, majd összeszedem,
mind hiába, mind egybe vetve:
nem találok semmit sem.
De kell-e találnom,
s egyáltalán keresnem.
Kell-e nekem jelszó,
hogy elveszítsem, elfelejtsem
s pár perc múlva meg legyen.
S ha mégis értem mire gondolok
hogy mondjam el, hogy megértsétek,
hogy elmodhassam-e azt, mit érzek?
ÉS most mit ér ez? Vagy érezzek-e?
Büszkességet, szerelmet, kételyt,
szégyent...
Hisz bármi legyen
célom már meg van.
El lett döntve,
s beleegyeztem.
Legalább ez meg van,
ha a jelszóm nincs...

2005. július 28. 20:19

"jelszópróba"

2005. július 28. 20:13

2005. július 24. 19:28

Hmm..
Alphagirl ez nagyon frankó.
Csak meg kéne szerkeszteni=)
RISZPEKT

2005. július 21. 16:18

Az utóbbi 2-3 hét szüleményei, mivel nem sokat volt időm írogatni csak ennyit.

Álmok tengere

Tükörsima Vizfelszínen hasítja álmunk a levegőt,
de hova?
Hisz szellőnk keltette hullám
elenyész emlékünk tengrében.
Álmaink lila egén fekete nap kápráztatja szemünk.
Még a sötétben is a fényt látjuk,
de talán nem is bánjuk.
Hisz álmaink kézenfogva járnak mindennapjainkkal.
De az álom különös!
Elhagy ha valóra akarjuk váltani,
kifakul ha színt látunk,
sose olyan lesz amire várunk.

(noname ez a vers egy jó címre vár)

Fehér kristályhold karcolja fekete egünket
Aranyló nap sugarai öntik el szívünket
S egy hullócsillag is könnyeket csal szemünkbe
Őszi levelek tánca tölti be az üres utcákat
Téli szél bánatot fúj lelkünkbe
Szívünk megfagy, de csak egy időre
Lelkünk levelet bont tavasszal
Élteti a szeretet,
de soha el ne feledd:
Az életed gyorsan lepereg.

Újabb versek várhatóak még idén =)

2005. június 15. 17:28

Naggyon köszi!!
Nem negyon törődök a stílussal azt írom ami jön.. vagy mi..
Azaz igazság hogy 1-2 hónapja írok mindenféle krixkraxot de nem gondoltam hogy rajtzam kívül teccik valakinek is.

nagyon kösz még1*

2005. június 15. 15:15

Qrva jó a vers,ez egy avantgard vers frankók a szűrealista elemek elgondolkodtatóak

2005. június 15. 14:57

Na mind1 másképp kellene kinéznie.
Bogozzátok ki... sok sikert

2005. június 15. 14:54

Uff!

Kicsit pusztítós, gonoszkodós, erőszakos. (angol-magyar)
szerintem.
amugymeg mék písz nó vár!!!

Make peace with violence Békét erőszakkal

Watching the Tv screen Tévét nézve
Watching the world. A világot nézve.
What i see?? Mit látok???
Just violence. Csak erőszak.
We make it Mi csináljuk
Nothing else. Nem más.
Violence breed violence. Erőszak erőszakot szül
We see it and we do it, Nézzük és csináljuk,
Yeahhh... Igen..
That is what we need Ez kell nekünk
Kill each other. Öljük egymást.
And disppear form Earth, És tünjünk el a földről
Imagine that world!!! Képzeld el azt a világot!!!
Peace , Nobody, nobody Béke, senki, senki
Do you understand!!!? Érted!!!?
Just good things will be. Csak jó dolgok lennének.
so.. Hát...
Make violence!!! Csinálj erőszakot!!!

2005. június 14. 13:48

thx
Nem gondoltam volna hogy bejön árkinek is..
sorry most nincs időm gépelni majd írok ujakat..
pá

2005. június 8. 21:04

Feki ez nagyon súlyos!!! Szép kis gondolatfless a gondolatról! :)

2005. június 8. 17:30

písz

Végigg olvastam a topikotok, nagyon bejött.
Ritkán írok verseket, csak úgy hobbiból (vagymi), kb. olyan szinten is vannak, ugyhogy kritika is csak hobbiból. oksz?

Gondolatom

Semmire nem gondolok.
De mégis!
Részegszamár gondolatom szürkén elkódorog.
Erőlködöm erőtlenül,
De a szamár megkergül!
Legmélyen belül,
Gondolatom táncra penderül,
Jobbra - balra
Lépteinek visszhangja
Fejemet belülről kongatja!
Akármi recsegése,
Érthetetlen fecsegése
Tölti tele fejemet!
Megmarkolhatom,
Földhöz vághatom,
Hasztalan.
Fejembe rögtön visszapattan.
Akarhatom.
Mégis figyelmenkívül nem hagyhatom
A gondolatom.

2005. március 6. 19:40

Értekezés a lírai műalkotás kabalisztikus hatásmechanizmusáról

Ravasz egy alkotmány
a rímokmány,
a semmi okán
ver pofán.

2005. március 6. 18:55

lenke

Szeretni kell mindened,
mid van, csak kölcsönkapott

játékszered.

Mélyen zsebedbe rejted,
örökre tervezel, s

elfeljted,

hogy az elmúlás szellő,
váratlan, nyári

felhő,

észrevétlen cseni el
kincseid, galamb ujjai
emlékeid
kecsesen túrják széjjel;
életed húnyhat el, egy
őszi éjjel.

Szeresd hát mindened!

A pillanat csontjai
törékenyek.
Csak egy elkapott mosoly
lényed is,
vagyonod is, min
nem osztozol,
habár jut elég kosztra,
megvárod, míg az Út
szét nem osztja.

De mi tiéd kezdettől fogva,
a hang, a csend, a puha lég
a nehéz föld, s a könnyű ég
azt meg nem fogja
kényelmes szíved
a vágypapír légy-fogja.

S a lét belét
a kilét ragacsa
-a szamszára tragacsa
kényszerűn forgatja

ki.

Néha be.

De semmiképp se szét,
vagy szerte.

Légy oktondi,
szertelenke
megtervezetlenke

lenke, lenke, lenke

e tollpihe könnyűség
a lelke
mindennek.
s te vagy csak
túl komplikált,
éld inkább,
s ne operáld,
járj az élet nyomában
szórd el magad
a világban.

*

Vagy legalább
ne egyél zsíros
kaját :)

2005. február 2. 00:43

154re:

*Legyen!*

bár lennen ováció akkora
hogy még a nagy Úr is ránk figyelne,
bár járná mindenki a szívek ritmusát
hogy még a föld is remegne bele

bár lenne mindenkinek egy járdája
mi elvezetne zöld rétekre
túl a láthatáron mégis
itt a közelben
hol a könny nevetéssé
s a nevetés örömkönnyekké lenne.

Legyen!

2005. február 2. 00:20

*a majom tükre*

táncolok
ha fütyülsz

minden nap csak járom

zongorához
kötöttek

s megböknek, ha elnyom az álom.

táncolok
ha fütyülsz

egy füstös kocsma a hazám

benne rengeteg
idegen

fordul meg nap nap után

táncolok
pár forintért

szép hölgyeknek uraknak

embereknek
kik azt hiszik

hogy rajtam mulatnak

nem sejtik hogy lépteim
egy tükröt mutatnak

s ha az előadás véget ér elmennek ők száz útra
csak én maradok egyedül
itt
és
mindig is itt leszek számukra

hisz mindig szükség lesz rám
kin lehet nagyokat kacagni
gyertek csak az ajtó nyitva áll

s ha most sajnálnál is ne tedd
elárulom
ez nekik jobban fáj.

2005. január 31. 23:26

tán kinevetne.
de ha ég nem lenne, ki nevetne?

mind megszelidülünk,
tudod, úgy egymáshoz.

nekem tetszik ha mást hoz
a tűhegyes ráció,

legyen ez elborult ováció
egy képzelt járdához.

vagy inkább piros madár
a hólyagzó reggel, a láthatár.

hozsánna optimizmus,
esőm kopogd ritmus.

2005. január 31. 19:57

*csakakazaszokásoszokatlan*

eleredt az eső
még szerencse hogy van nálam járda
mit ilyenkor talpamra húzhatok
de gyorssan ám
nehogy egy kósza felhő meglássa
s hirtelen fölibém kerekedjen
hogy aztán az ég elől kelljen
oltalmat lelnem
mert hisz
míly szokatlan is lenne
ha a víz föntről esne
jaj, ezt másnak nehogy említsd
még a végén kinevetne

2005. január 31. 17:17

lagelli, ynul: ezek tényleg jók! riszpekt

*

hogy elfedd

magad maradsz
mint égő falak közt
lobogó húscafat.
céltalan leszel.
önelhagyó
a tömeg-magány
bitorló
létsíkján.
keretbe kényszerülsz
feszülni,
masszává egyesülni,
feketén okádni
fürdőkádnyi
szemelfedőt;
a mímelők
bálján
én nem koccintok.
már nem szeretek itt.
a régi
tábortüzek
csak távoltüzek,
s már mennék is
az égre égni,
mint fehér cérnaszál.
egy élet csiholta tűzzel
gyújtson meg a
halál.

*

titkár bőrbe bújt
állati szeretők,
cikkanó főnök szemek
zizzenő paksaméta bokor
a modern kor
dzsungele,
az ember csak csüng bele,
és nem tudja, hogy mi lesz.

*

sűrű lé az éjj
megtép ma minden
egy kiapadt
képzet hörög árván:

lelkünk sötét ágán
ráng fekete szél;
ujjaink közt feketél,
ruhája vérfoszlány
megerőszakolt lány
lépcsőházad szegletén

a bűn közös,
de a felelősség
csak azé, aki
megérti.

2005. január 20. 23:58

*paranoidszagragyűltgondolatelragadozok*

láthatatlan égi sztrádákon száguldanak vadul
szemek vasból
mik örökké figyelnek
de
ide be
nem látnak
talán
nem éreznek
ha nem érzek.
a fényt eloltani nem tudják ezért
elhitették
hogy a fehér a fekete
s
általuk tudhatjukuk már hogy a nap lemegy
de azt nem
hogy valyon felkele

ősszakálú démon fennt a pokolban
ott fennt a földön
itt lennt az égben
ott kinnt a házakban
itt bennt az éjben
ott a múltban s holnap is be
toppan
ott belül benned bennem

2005. január 13. 11:42

csukott szem zárt száj

süket fül
szellő csak mi átjár.

zengó hang mi rám vár.
csöndben ül.

csukott szem zárt száj

2005. január 11. 10:29

ott

már nem csüngök
saját hurkom horkan
néha még.

már nem küzdök
magát oltja a semmiből
a remény.

2005. január 3. 05:04

jóreggelt!

***

Óda a kunkorhoz

Álomtól aléltan
-mint a reggelen ma-
néha tollat kapok,
és csak élvezem, ha
lendülettel hullnak
hurkaim a lapra:
jókedvem ömlik ki
kunkori alakba.

Trallalák szállnak
hullám lokni háton,
folyóként locsog fel
íves L barátom.
Írok én untalan,
míg szárnya nő B-nek,
hogy hátára szálljon
e dallam-szép ének,

S lelkendjen lelkemből:
Helló világ, élek!

***

tényleg nagyon szeretek L-eket írni. tökre megnyugtat :)
pláne a dupla, az maga a mámor. néha hármat is csinálok a nagy hévben. képzeljétek el a "levéllel" szót. ha az e-t is nézzük -és miért ne néznénk, ugye csak alig különböznek, tulajdonképp az E egy kis L-, akkor az már majdnem négy. vagyis négy.

gyönyörű az élet...

2004. december 21. 01:24

a saját drogod vagy, bárhova utazhatsz, tényleg bárhova, olyan mélyre, olyan máshova.. ezt nem tudom elmondani

*
nyúz a test
az ínyemen csüngő rothadalom
féreg alom
feletti hatalom
ez képeszt el
hányinger
ösztönén
felöklendeném
lelkemet
zsír és vér
semmit se ér
minden gondolat
nyomorulat
a lét súlya alatt
átdöfném tollamat
ütőerem alatt
felszakítsam magamat
mézédes kárhozat

JÖJJ EL!

*

2004. december 21. 00:47

eldobott emlékek a betonba taposva;
emberek hagyták el őket,
és felszálltak a villamosra.
tüdőmbe raknám el őket,
préselve, sorba, unalmas-laposra;

a hétköznapok jól égnek.

feketén a rákos remények
különösen szépek,
különösen égnek,
mint a régi kukák -a narancssárgák:
aszfaltra olvadt lepkék
almok ráncba gyűrt alvadék
sírja.

maga a Gúny.

2004. december 7. 21:58

némán sikoltok
de a könnyeim elárulnak
egy más utat járok
mi elég furcsa másoknak

némán nevetek
de a szívem túl hangosan dobog
az emberek tiltakoznak
mikor egy mosolyt lopok tőlük
belőlem

azt mondják felnőttem
míg én tudom
hogy egy örök gyerek vagyok
és csak a szivárvány kincsei után futok

2004. november 25. 13:27

Cellux ha nem kell feedback akkor meg minek írod le? A mindenki modnja a magáét szerintem tudod te jól, hogy értettem, de nem téma, nekem az is elég, ha valaki beírja, hogy olvastam. Amúgy se vagyok nagy versfaragó.

2004. november 25. 11:56

Ócska, kifakult kép (lépéselőnyben az emlék).
Egy érzés, ahogy a füst lágyan befonta a hajad,
ahogy lenn tartottuk a magányt, s bent a tüzet.
Vigyáztuk, majd lassan elengedtük a lángot,
de a parázsra mindig vigyáztunk.
Te is én voltam, aztán percekig
én voltam Te. Köhögésbe fulladt röhögés,
szívbe fúródó gondolatszilánkok jellemezték
az estét, kiszáradt torok a reggelt, s a Nap
a napot. A következő éjjel a Hold ismét
beragyogott, s a jóbarátok egymás szavába
vágva, egymás gondolataiba mélyedve
léteztek tovább.
Hahotázva tartsátok lenn a magányt, bent a tüzet,
lassan engedjétek el a lángot,
de a parázsra mindig vigyázzatok.

/Pavarottis infarction verse a kortárs fórumról/

2004. november 25. 10:07

"itt mindenki csak a magáét mondja"

mi mást? ha válaszolsz valakinek, akkor is a magadéból adsz.

más: ha az ember jót ír, az önmagában is megáll, nem kell a feedback. szerintem. ha már KELL a feedback, az gyanús. itt van pl. ez a sad nevű fickó. engem idegesít. mi az, hogy bedobok egy csomó közhelyet, amit én magam se rágtam meg, és azt remélem, hogy ezzel beindítok valamit? ez a közösség lebecsülése. sértés.

2004. november 24. 18:05

Erre bizony és köszönöm válaszodat! :)

129. bombadiltoma

2004. november 24. 17:03

Mit szeretnél ezért kapni danika? :-)
A feedback egy ilyen fórumon érthető módon tök esetleges. Én már kezdem megszokni. Nem tudom erre irányult-e, amit mondtál...

2004. november 24. 16:53

Igen kapni feedbacket ami nekem nagy kincs, hisz én már adtam és süket fülekre talált. Mi mást jelentene ez, mint azt, hogy itt mindenki csak a magáét mondja? (na ezért mit fogok kapni!:)

2004. november 24. 11:28

én adni járok ide.

te kapni szeretnél?

ha képes vagy rá, vedd el.
ettől csak több lesz nekem.

2004. november 23. 19:24

Imádok a falnak beszélni...
Befejeztem önigazoló barátaim.
Erre persze sokan fogtok reagálni!

2004. november 22. 19:36

tetrahíd:
remélem nem számít, de tetszik.
indokolni nem kell, de ez mégis
"amondó vagyok: a halálba nem kell semmi csak virágcsokor."

egy kilenc éves kislány verse másodkézből:

Elvarázsolt éj

Kemény ősz, ó már tél
Zizegő falevelek
Csöndes hó, hideg éj
Fagyos telek

Varázs- álom
Kemény párharc
Boszorkány, nem egy: három
Ében ajak, sötét álarc

Szikra éled
Lángnyelv lobban
Halál-élet
A Föld dobban

Kínzó fájás
Élet törik
Haláljárás
Lelkek őrzik

Temető, fátyol
Harcol a sötétség
Halált vázol
Éled-hamvad a sötét éj

Fekete lélek
Éled a halál
Meghal az élet
Pihen a homály

Kimúl a remény
Elszáll a lélek
S a tél mily kemény
Boszorkány-élet

***

most ezek után mit csináljak?

2004. november 18. 10:34

Azért sírsz, hogy nevethess,
Azért gyűlölsz, hogy szerethess,
Azért halsz meg, hogy élhess.

(fordítva is lehet az egészet, az pesszimistább kicsit)

2004. november 17. 22:11

Laza mélyről írsz és ez tetszik benned! A hajléktalanok meg szerintem sokkal inkább látják mi az élet, mint egy átlag jómódú ember. Neki van biztos pontja, a csövesnek még az alvóhelyért is küzdenie kell...Nembaj fejlesszük azért tovább a csiriviri dolgokat jussunk ki az űrbe és hódítsuk meg a bolygókat! Nem, dehogy segíthetnénk egymáson! Nem, mert nem látják, hogy lehetne... Ignoráld vagy integráld.

2004. november 17. 01:09

szeretnék megosztani veletek két szüleményt. az egyik egy általatok is jól ismert hétfő hangulat, de a másik egy szombat esti borozás szokatlan alakulásának köszönhető, mikor is kockás terítőn megterítve az aluljáró közepén iszogattunk kaliforniai chardonnay-t néhány hajléktalannal. a pillanat nagyon mély volt, ahogy együtt énekeltünk, ahogy kicsit ők lettünk, ahogy kicsit mink(?) lettek. és látni, hogy a nyomorban is virágoznak emberek. emberek, akik lelke tele van jósággal, szelídséggel, emberséggel. gyönyörű volt.
a vers nem méltó az estéhez, ha írok róla még (és fogok), az talán kifejezi az áhitatot. ez inkább tisztelettevés.

***

Eltaszítva

Milyen lehet
Kőre tenni
Álmos fejed?

Milyen lehet
Papírt enni
Kenyér helyett?

Milyen lehet,
Ha egy éjjel
Elfagy kezed?

Milyen lehet,
Ha soha nincs
Senki veled?

Milyen lehet,
Ha sorsod
van ellened?

Milyen lehet
Élni úgy, hogy
Fölösleges?

Milyen lehet,
Ha egyedül
Vagy, halni meg?

Milyen lehet,
Ha névtelen
Az ég temet?

Milyen lehet,
Te tudtad ezt!
S eltűrted, hogy
"Ember lehess".

(Janinak, a hajléktalannak,
ki minden romlás közepett
tudta hinni, hogy legfontosabb:
embernek maradni)

***

Hétfő

Olyan semmilyen a csend,
unott arcomra kent
átlátszó hangulat,
üres papírlap
a padlón.

Fehéren, mozdulatlan.

Mint vékony paplan,
vagy kiömlött tej,
csak úgy van.

Lassan rászárad fény
ezen a homogén
hétfő délután,
semlegesen, bután.
Csak úgy van.

Cérnaszál alakban
lóg bennem
a rosszkedv.

***

2004. október 28. 21:09

bátor kísérlet eltitkolni a szavakat
de amit sosem tudsz, elfolytani azokat
ha szívedből előtörnek a könnyes szavak
lelked kisírja torkodba a fájdalmakat

ez így van jól s így természetes
neket ez mind oly élvezetes?

2004. október 28. 21:00

az egy-en járatom az agyam
ongyujto vagy gyufa? ugyan hogyan?
nem ertem mire celoz kend uram
kerem ide mind s megmutatom az igazat
a tisztát s bölcset ami nem sziv el holmi gazokat

elővevén a jövevény szótáramat
ezek a sorok nem ide tartozának

zsebből penderül sebesen a hurok
jezusom gyilkos mondjak a balga juhok
o de ez nem a nyakra van te tufa
rá a nyélre aztán mehet is a gyufa

tulipán gyullad késő esti térben
szivjátok csak bátran, ettől lesztek készen
ime amit mutatni akartam:
egy uj ruha elméd tökéletlen formáira

2004. október 28. 18:55

avítt

mielőtt a villamosra szállnék
nevetve veszek egy utolsó
cigaretta lélegzetet;
izzó pitvar, remegő kamrák
illata szakít
a korlát
túl szimmetreikus
oldalán,
a tudat hajnalán,
még itt jár
az ember
kopott, fekete cillinder:
avítt
a tudomány.

inkább iszom a repedésből
csordogáló fehér vérből,
s fénnyel vegyülve,
nőkkel elegyülve
tépem át
a korlát
hologrammját.

2004. október 18. 00:15

szétgurulunk

az élet
oszló, posztó köntösén
kicsi, fekete gomb vagyok,
talán még begombolom magam,
mielőtt végleg
leszakadok

2004. október 1. 21:06

Egy rákbeteg kislány levele:

LASSÚ TÁNC
Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?
Hallgattad, amint az esocseppek földet érnek tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,
Nézted a tovatuno éjben a felkelo nap fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az ido rövid
A zene elillan ...
Átrepülsz szinte minden napodon?
S mikor kérded: "Hogy s mint?"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel,
Tennivalók százai cikáznak fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az ido rövid ..
A zene elillan .
Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihulni a barátságot,
Mert nem volt idod felhívni, hogy annyit mondj: ?Szia??
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az ido rövid.
A zene elillan.
Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,
Észre sem veszed az út örömét.
Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék... melyet eldobsz.
Az Élet nem versenyfutás
Lassíts, ne szaladj oly gyorsan
Halld meg a zenét
Mielott a dal elillan.

2004. szeptember 23. 17:21

köszönöm.

J.A , Pilinszky, Kosztolányi, Weöres, Babits és Szabó Lőrinc. sztem ők a legjobbak. olvassátok őket, ezerszer jobb mint betépni ;)

***

Bánat temető

Egy kéken alvó leplet
kócol bolond búzaszél.
Zokog némán, szétszakadva
egy szárítókötél.

-

lénytelen felejtés e táj,

itt az idő lábujjhegyen jár,
s pamutföld titkolja, talpa alatt
nyugszik százezer gondolat

-

keserű vihar a gabona végtelenbe,

peremetez a fájdalom
milliárdnyi rémület
a búzaszemnyi arcokon

midőn felcikkan az ég,
az ég-alatt
eső helyett
könnyek hullanak:

Egy el nem táncolt tánc.
Egy emlék.
Egy üres gyerekszoba.
Egy széttört játék.
Egy szomorú madár.

S viharba bomlik a világ,
kibőgi minden fájdalmát,

ide,
a messzibe,
e végtelen,
sárga
semmibe.

***

2004. szeptember 22. 00:39

nem saját, de asszem ez nem is volt kikötés a topicban, csak szeretem és megosztanám veletek

PsiC: kell az engedélyed (de jo lesz utólag is)

Élettér-nyerő-gépbe
Dobom a lelkem, merő
Álomittas LSD-keverő
Az egész száz évre
Váltottam jegyet elővételbe
Az éterbe
Kiáltom a kelő napot
Szemfényvesztő ravasz
Létmintakeverő, tejszínhabot eszem
S végül Jézusé a kezem.

És még van, nehogy esetleg ne kapjak engedélyt más tollával ékeskedni előre beírom:

Sodródni kell
Sohase tudni a célt
Behunyt szemmel
Adni egy esélyt
Célozni nem kell
Sőt nem is szabad
Gondolkozz egész testtel
Engedd el magad

És az utolsó:

Ez az én hátam
ezen én pörgök.
Tudod elvisz az ördög
ha abba hagyom,
mer' arra nagyon
kényes,
legyen a szem fényes
és tág a pupilla.
Na, ill a
berek,
a tudatom tul van 7 határon,
ha minden áron
szint kell valljak;
hát szint vallok:
ZÖLD

na, azért jók ugye?remélem attól hogy nem az enyém még tudtok örülni neki....amugy meg LaZa, le vagyok nyűgözve...és még többet akarok....de még annál is többet....

és J.A és Pilinszky a legjobb

2004. szeptember 13. 14:21

Összevissza kacagós

Minden megnyugodott,

ma a hold is inkább
bújik lombsötétbe,
nem törik fehér keze
az ablak halk üvegébe,

Minden megnyugodott.

Lábamhoz hajlik a szoba,
szelíd a tér,
a tiszta lét ígér
megnyugvást a halálban.
Mert élni csak így lehet,
életünk lehellet
mely az Idő tükrén,
fekete s hideg
s valódi lesz.

Tudod, a szív csak így ver igazán,
dobogni siet, tudja jön a vég,
eképp lesz több, mint az idő falán
a festék, mely időtlen,
mely csak egy lényeg,
egy idétlen
való.

Embernek nem való.

A zen zenél,
A taó árad,
Az állat él,
De az ember fárad,
Mert ez a dolga,
Neki moccan a gondolat,
Tesz s alkot dolgokat,
S hidd el a egó,
Sem kéretlen véletlen.
Mégha csak hab is a süteményen,
Ott van,
S hat is az ütemében
Az életnek.
A múlónak.

S tán jobb így, mint úgy,
Mintha az így és az úgy
Egy volna,
Mert csak egy az út.
Mely oly egyszerű,
Hogy már bonyolult,
Oly sekély,
Hogy a legmélyebb kút.
S nem értem, miért
Kacskaring az egyenes út,
A kiút miért lett beút...

De azért szép ez így,
pompás a kavalkád,
hisz bogozni ajz
kacagós, színes,
mint egy lelkes
zsírkrétarajz.

Tényleg.

2004. augusztus 24. 01:13

Sziasztok!!
most értem haza Gozoról (egy sziget Málta mellett) és minden olyan szép és jó, kicsattanok a boldogságtól, végre közelebb kerültem magamhoz, a versek, a tenger, a nyár, Kispret beszálolója. juhé minden. ja meg Talamon, csatlakozom sj-hoz: ez tök jó!
itt egy zsengém Szabó Lőrinc által megihletve (ez annyit tesz, h át akartam költeni egy versét, aztán elszaladt velem a ló, 6 sor ment :))

***

A Lepke

Ember vagyok; sárból, vérből összegyúrva.
Fáradt, nehéz anyag gyermeke.
Vetem nehéz tekintetem pillekönnyű egekbe,
s e színes, habos égi rét leoldja láncaim,
a vastag, olajsűrű mérgeket,
hogy tejszínsima lepketánccal megbékélje szívemet.

Elmélázom e varázslaton,
jólesik e könnyedség,
ezer kicsi égi virág,
hogy dobálja habtestét.

Tán csillag volt mind, ki elgyúlva
feladta az öröklétet,
s bezárta egy hernyóba
a fényt, a varázst, az égiszépet.

Talán. Lehet, hogy isten engedé,
hisz a legszentebb egy lény álma,
mely egy, mely ő, mely csak az övé.

Így nézem az eget,
ezek járnak fejemben,
s ha senki se lát,
álmodok szerényen,
hogy segítsen át,
e földiségen.

--- szemem lesütöm, az útra révedek

Lassan esteledik, összehúzom ruhám.
Vár a gyár, a műszak,
sínpár vagyok a Hatalom vasútján,
a robogó vonatok lassan nyúznak.
S ha már több bőr nincs rajtam,
az ember a vaskohóban elégett,
akkor tán azt mondják:
Köszönjük, elég lesz!

S állok majd fehéren, nem lesz semmim
egy csont, egy réteg,
lekopott mind, ami csak kéreg,
de mégis én vagyok,
míg szívemben álmot kuporgatok,
s halálomig ez egyet álmodám,
mely egyetlen e billiárdnyi planétán.

***

108. sundayjunkie

2004. augusztus 16. 10:37

Baromira tetszik. Nevetségesen tetszik.

A mester gondterhelten tömi pipáját,
lelke nem folyik át élete szitáján
kavargó szférákon, ködfoltos szeleken,
lángoló nyarakon, fagyhalott teleken.

---

Hisz ha már megvan az értelem,
az igaz kincs,
érdemes-e mennybe törni,
ami tán nincs -
is?

Arany sugarakban fürdöm én,
égi márvány;
keressem-e szent istenem,
ki csak bálvány -
jaj?

---

Munkásinduló

Borúsan dörren a gyár harangja,
megvénhedt munkásokra száll haragja.
Ha tudtak, meghaltak volna már,
"Minek születtem" - mondhatnák akár.

Felkiált az égbe a bajuk,
de Isten nem hallhatja szavuk,
megsüketült, ahogy mi is tettük,
tíz forintért a megváltást vettük -

de nem vettük észre,
hogy a ganajunkat ettük.

2004. augusztus 13. 00:12

nevetség

tíz lézer talán szerteszét
titulál temérdek tábort
mikor talán talál télen
valamit a kóbor
lovas vágtat csak
mint ahogy bármit
eléget, csak a hõ!
alul bezzeg tavasz
õszül, kéken retten
a gulya is csak néz
bambán, a mindegy
tényleg röhög mikor
nézel, végre hol van
az, hogy "érzel"?
nem csak képzel,
mit ember belül
seregélyekkel s
mézzel, ó a tenger
temérdek sóhaj
megannyi könny
nevetve táncol
a deres pírrel
a tavalyi emlék-

szanaszétrobban
a mámor, tegnap
ittvolt, fakó címer
jelzi útját s
megannyi mûláb s
mankó, csak menni,
izzon az a tabló,
mit pipázva fest
az életrabló - konok
õsöreg - hát a tegnap?

elfelejtettem kedvemet
sebaj, támad rengeteg
konok szellõ mért remeg
oly lágyan - nézni se merem-
kedvemre elengedem
szorítom, nevetem -
soha keresem -
de mégis lelem

eladtam lelkem, a
szolgaság rettenet
szabad minden, bármit
megtehet, akár elmehet
mégis, ó mégis - csak nevet

s oly kellemest, mit naív
bántó szeretet, eltüzel
egy perc alatt az egész
távolság óramû dolog
hát már benzinnel se
megy, hiába a láng,
nem gyullad, csak úgy liheg?

a fûzfa mondja tovább
hajolj rá, meghallhatod
--vagy tán mégsem
jajj, kegyetlen?

ne csüggedj, holtod jelen
kedves vagy s névtelen
szenvedj csak, vértelen
szíved páncélban, szemed
árnyékban, nade álmod meg
tányérban?

tenyértelen szõrös jelen
elkaptalak, oly kegyetlen
s mégis szeretlek,
te vad végtelen
aug 8. - RSz.

106. sundayjunkie

2004. augusztus 6. 11:27

Bocsánatot kérek, hogy kb. 1 órája regisztráltam, de mindenhova, friss és elfeledett topicba egyaránt belekontárkodok...na mind1.
A versemet azért ha már itt vagyok, közzé teszem :) Címe nincs, talán nem is kell.

Bár szobámon áttörnek még a halavány szürkület fényei,
bár még felkapják a létem fonalára felfűzött lyukas,
hasadt kristálygömböket - éltem eddigi erényei - ;
feldobják jó magasra ezek a kis manók, fénylények,
naplegények a kozmosz színtelen világából, megperdítik,
s máris aranyló kavalkád az egész világ, lelkem univerzuma -
mégis szétszaladnak, ha itt a gonosz Sötét manifesztuma.
Gonosz Sötét, fertelmes Éj, kísértésbe húz, de távol a kéj.
Kiteljesedni annyi, mint megnémulva kialudni,
kínok száz démona közt rettegve, vérben úszva halódni,
a világ örökös, buta nyomásában keservesen aszalódni.
Bár vértenger lábainál, és lángözön fölette az égben,
bár sose lesz örökre boldog - míg világ a világ
harcolni fog a gonosz Éjjel -, mégis így választ, várván választ
kérdésére: "Hogyan hághatok fel szellemem legmagasabb hegyére
hogyan tudok fölébeindulni a mennyeknek egyenesen Isten szent
tenyerére, hogy lehetnék méltó Krisztus teste-kenyerére,
ha fekete, elaszott világ-burkom sem tudom levetni magamról,
így szolgálván Uram az Ő kegyelmére.

2004. június 11. 18:26

***

Neked sincs

Nincs időm félni,
félőkkel élni;
élőkkel égni:
csak ezt akarom,
csak ez vagyok én!

Nincs időm állni,
a porban járni;
magasba szállni:
csak ezt akarom,
csak ez vagyok én!

Nincs időm győzni,
bűnre szerződni;
szerelmet szőni:
csak ezt akarom,
csak ez vagyok én!

Nincs időm hinni,
véredet inni;
szabadnak lenni:
csak ezt akarom,
csak ez vagyok én!

Nincs időm írni,
rímeket sírni,
szavakkal vívni;
csak azt akarom,
a vers legyek én!

***

2004. május 26. 23:13

***

Születésnapomra

Az apró kulcs reszket a kezemben,
Alvó zárját vacogva nyitja,
Rozsdás foga karcog az öregben,
Nyakát a vén por szorítja.

Ifjú vagyok, s türelmetlen, de most
Megáll kezem, s vár mint a titok,
A ládika lakkozott csendjében
Arcom látom, s mégse én vagyok.

Apám az, s a nehéz, néma ráncok;
Mint száz magányos ólommadár,
Zsengén lüktető halvány szívemre
Az öreg csendből lassan leszáll.

S az idő meg-megáll -szelíd zápor,
Mint komótos méz csorog a fán,
S édes pillanatba beleragadva
Csak a csend van, én vagyok, s apám.

Kérdeznék, de ő már régen felelt
-nem szavakkal, mert nem úgy szokott-
Élettel, munkával, jó magánnyal,
Miről semmit, semmit nem tudok.

Ám ő tudja zavarom, mosolyog
"Na gyere apó!" -megvereget;
Az öreg arc szétfoszlik a csendbe,
S hagy egy fakósárga levelet.

A tintát néhol egy emberöltő
Álmatlan, folytott könnye marta,
De mától az enyém, így szeretem
Mert ezt kaptam születésnapomra.

S betűi megrogyva, de gondosan
Dőlnek egymás büszke hátának,
Magasztos, kiégett oszlopai
Az elfeledett igazságnak.

Szívem örömtáncol, míg olvasom
-ő kezdettől tudta a véget-
S mit a lelkem remélt, már hiszi is
Szabadság és Álomélet!

---------------------------------

"Mert az élet mit ért néked,
Ha máshogy álmodtad,
S máshogy élted?"

***

2004. május 22. 17:47

Köszönöm lányok!

hullámzol cica?
az jó!
nagyon jó!
most örülök, látod: :))

2004. május 21. 12:56

Szerintem is nagyon szép és jó.
Hullámzom, amikor verseid olvasom.

101. bombadiltoma

2004. május 21. 01:42

[Szép... Jó... Nagyon...]

2004. május 20. 14:42

***

Leszállt e párás, furcsa köd,
Ezer kezével fonalat köt
Álmom olvadó csücskére,
Füstöt fúj a szív szemébe.
Hogy e langyos, halk homályban
Csak a jót, a szépet lássam,
Legyek mindig az a gyermek,
Ki a felhőkből tervezget
Űrhajót, s lovagvárat,
Rendőrruhát, csokigyárat,
Gombákat, színpompás eget,
S egy saját verseskötetet.

Így lesz kockás-abrosz a táj,
Így, ha elesek sose fáj,
S e kacagó, rőt takaró
Ölel, suttogja: minden jó.

De... valami mélyen, ott bent
Tudni akarja mi van lent,
A mézes fény-szövet alatt
-Ha fáj is- az igazat!

Felszáll a köd, s feljön a hold,
Ezer kezével fonalat old,
Karol az éj -fázom, félek-
Úgy érzem, először élek.
S a vastag, ólom ég alatt
Felhőtlen, bús világ fogad,
Hol öröktől bűnös az Ember,
S börtöne a betontenger.
Az Álmodót itt felrázzák,
S az Ébredőket bezárják.
"Jobb lesz ha beállsz a sorba,
Bólogass és nézz a porba!"
Az égre már fölösleges,
Letépték csillag-testüket
Kínjukban az éji tüzek.
S hajnalodik már a határ,
Egy csokigyár füstje száll,
Sodor magán egy gyűrt lapot,
Rajta áthúzott versszakok.

***

2004. május 3. 20:00

Túl a Dunán jár egy malom,
Búbánatot őrnek azon, sejehajjj.
Nekem is van búbánatom,
Odaviszem, lejáratom, sejehajjj.

menjetek gyerekek goapartira.
mindenki be az önként vállalt időtlen pokolba.
vegyetek be hozzá lsdt is,
akkor nem fogtok megfutni.

2004. május 3. 18:54

basszameg elírtam :)

E szív, s e név bús dalra gyúl = E szív, s e vér bús dalra gyúl

vki aki bele tud piszkálni nem javítaná ki és ezt meg törölné? :(

2004. május 3. 18:49

én köszönöm azmirra :)
itt egy újabb Gomba (vagyis vers:))

***

Kedves gonosz testemnek

Még meg se köszöntem neked,
Hogy hűen szolgálod lelkemet,
S néma társ vagy ha rossz, ha jó
Lét tengerén lélekhajó.

Együtt ülünk a magányban,
Még bízunk egymás szavában,
Melyet elébb én gondolok,
S te szép hangsorba foglalod.

S ha lelkem néha elcsitul,
E szív, s e név bús dalra gyúl:
Kéjt énekel milliárdnyi
Sejt, hiába oly parányi,
E végtelen, kis akarat
Egóm roskad súlya alatt.
S ha egyet dobban rőt szívem,
Az éjjbe vakon követem
Ösztönök vad nászmenetét,
De nem nász ez, csak temetés.

Látod kedves, gonosz testem,
Halk szavadra mit is tettem;
Szőke szirén szép szemébe
Jó erkölcsöm ástam mélyre.

...

Ma reggel részegen nézem,
Hogy lustán vánszorog énem,
S az évek fájnak fejében
Kártyavár állt szívében.

***

2004. április 15. 19:53

Köszönöm, hogy belém bújtál, LaZa!

2004. április 15. 19:37

***

Elbújok

Elbújok kockaházak
antennás, kék csendjében,
körutak betonmázas
embertelenségében.

Elbújok tapéták
szétfoszló papírjában;
ringatag, halk faldarab
társ a sárga magányban.

Elbújok a munkások
kiégett kacajában;
esténként ballagok egy
szennyes-kék anorákban.

Elbújok egy szőke lány
tejfehér mosolyában;
egy szelíd, szép sor leszek
kulcsos kis naplójában.

Elbújok bolond festő
összemázolt szakállán;
egy áttetsző szín vagyok
az élet sötét vásznán.

Elbújok a Gyöngyhalász
reszkető, bús szívében;
álom és tinta vagyok
egy kapcsos könyvecskében.

S elbújok tebenned is,
mikor versem olvasod.
S végül mind, mind elbújunk
mint szép és jó halott.

***

2004. április 10. 00:04

Cell, nekem ilyen irodalomtanárom volt. Sosem bírtam megjegyezni az adatokat, ezért imádtam verselemzésből dolgozatot írni.
Semmi sóder, belemerültem.

2004. április 7. 01:36

mondjuk nalam bejatszik az is hogy nem igazan vagyok kepes hosszu ideig koncentralni. egy-egy sci-fi novellaval meg megbirkozom, de egy kicsit bonyolultabb tortenetnel mar elkalandozok es kezdhetem elolrol. de pl olyan verset se talaltam ami nekem tetszett volna (elismerem akit el kell ismerni, de nem tudok velemenyt alkotni igazan mert nekem egyik sem tudja lekotni a figyelmem). ha kicsit osszefuggestelen amit irok az most nem veletlen.

2004. április 6. 14:37

Hehe, igen, van olyan kérdés is, hogy miért nem tetszik... Az is jó, de az egy másik történet, azt nem műélvezetnek nevezném, hanem terápiának, vagy ördögűzésnek...

2004. április 6. 14:06

Vagy inkább elhiteted magaddal, hogy megutáltad, így egyszerűen letudtad ezt az irodalom-pályát:)
Persze nekemis a táblába verte a fejemet a matektanár általánosba - s csodálkozott, hogy nem teljesítek...kellett vagy 10 év, mire helyreraktam ezt pl..
Ha valami teccik, vagy nem teccik, az szinte ugyanaz: szorosabb kapcsolat vele valamiért, nincs véletlen...

2004. április 6. 13:47

velem az irodalom orak utaltattak meg az olvasast egy egesz eletre :( mar csak forumokat vagyok kepes lekuzdeni.

2004. április 6. 11:28

Bírálat? Minek bírálni bármit is? :-)

Elemezgetés? Mi tetszett benne? Ez az egyetlen kérdés van, ha már mindenáron _beszélni_ akarunk a művészetről, és nem élvezni, vagy létrehozni...

Irodalomtanítás? Az a vicc, hogy én a legtöbbet az irodalomtanáromtól tanultam gimiben, de vele volt a legrosszabb a viszonyom... Ami kötelező volt, azt szerintem egyikünk se szerette, de mit volt mit tenni... Be kéne szüntetni az egészet. Ha valaki kiváncsi az irodalomra, az előbb utóbb úgyis a kezébe vesz egy könyvet. Ennél több meg nem kell... ;-)

2004. április 6. 10:12

LaZa: az irodalom "tanítását" ezzel kéne kezdeni, hogy ezt az érzést, a művészetnek ezt a gyöngyhalászat-jellegét a tanítók megpróbálják átadni, érzékeltetni a gyerkőcökkel.

ha az ember akár egyszer is bepillantott azokba a mélységekbe, amikről beszélsz, hú de kurvára fájdalmas olyankor szembesülni azzal, hogy amit ma - az élet minden területén - általában értéknek tartanak, annak mennyire semmi köze nincs a Valósághoz.

és egyáltalán, ma az olyan ember, aki tud a valóságról (illetve dehogy tud, sejt valamit róla, sötétben egyszer-kétszer kitapogatta a körvonalait), kifejezetten ritkaságszámba megy.

...és mégis, milyen nehéz leszakadni, újra virágozni, ha az ember egyszer bezárta magát a gépezetbe. LaZa, örüljél :-)

elkeseredem... hogyan lesz ebből valami, ha az emberiség 0.0001%-a látja, hogy mi a valóság? és őket is életük 99%-ában húzza vissza a massza... olyan reménytelennek tűnik. túl nagy a feladat.

2004. április 5. 23:58

köszi Cellux
neked meg üdv itt zergut!
a versed tetszett, mást nem is mondok. mert:

úgy hiszem, hogy az alkotóján kívül senki nem bírálhat el 'joggal' egy verset. aki megteszi, az csak fecseg. esetleg ál hozzáértéssel szétcincálja, s elveszi esszenciáját, elfújja a lángját.
ma az jutott eszembe irodalomórán (suxkissmari) a műelemzésről, hogy olyan, mintha egy törékeny
tündért boncasztalra kötnénk és steril késekkel, orovosi
pontossággal szedegetnénk ki a beleit, majd mutogatnánk,
hogy : látjátok, ez itt a tündér. pedig nem! messze nem! a
tündér az lény, aki elragadja szívünket és ringó, áttetsző
világába csalja, hogy mi némán, szájtátva figyeljük
földöntúli játékát, aztán aláltan visszahulljunk a porba. de
nem kiüresedve, lelkünkben egy kis darabkájával, az isteni
szikrával, ami aztán felgyújthatja világunkat. ez az alkotás.

aki "járt már fent", az különösen megbotránkozik ezen a boncoláson. hisz egy vers csak van, te elolvasod, és a kettőtök bensőséges kapcsolatából te valamivel gazdagodsz. elemezgetésnek és bírálatnak nincs helye, hisz ezek a művek olyan mélyről, és kívülálló számára érinthetetlen helyről kerülnek át világunkba, hogy bármi, ami szóval kimondható róla: hazug.

a nagy költők gyöngyhalászok, és mi, a nemhalászok nem tudhatjuk milyen a tengerfenék, míg egyszer le nem merültünk oda, egyedül, meztelen, egy levegővel.

tessék ezt átgondolni
ja és tündér alatt nem a mi kis szárnypróbálgatásainkat értem, hanem mondjuk Kosztolányi - Hajnali részegség, vagy Tóth Árpád -Esti sugárkoszorú, vagy József Attila - Kései sirató című művét.

2004. április 5. 20:37

Én nem tudtam

Én nem tudtam, hogy így kell
szeretni magam. S hogy tőlem
hozzámig az út, oly hosszú, mint ahogy
csak egy karnyújtásra van.

Ccsss! Az időt hallgatom.

Már hideg az üresség, de
még a mellem mögött én lakom.
Most, hogy minden elgurult, vagy széttört
lett egy üres csarnokom.

Ccsss! Az időt hallgatom.

Te tudtad, hogy az idő Te vagy?
A tested az, min utazol. Az év, a nap, a
perc, s a többi csak jelzések a falakon.
Ha tested reszket: időd-veszted. S egy hét fut át
a karodon.

Ccsss! Az időt hallgatom.

Még a nap süt. Rajtam árnyék.
Ó te csónak meddig jársz még, ha
ily vadvizes utam? Én nem tudtam
hogy így kell szeretni magam.

2003. december 30. Budapest

És szia Cellux! Csak benéztem, még nem jártam itt.:) Tudod ki vagyok? :)

2004. április 5. 19:46

2004. március 31. 09:16

LaZa, ez nagyon zsír. :-)

2004. március 30. 22:47

ahány író, annyi gond. Psylo' te a nullpont konzisztenciája vagy, én meg érettségizem :))

solidarity!

***

Tavasztalan

Ketrecem, te utált szürke iskola,
Fotelbe láncolsz; elnyomás otthona.
Magányosan tespedek csak kedvtelen,
Míg kint napfény szánkázik a szíveken.

Légy dong ablakomhoz, s értetlen néz rám,
Furcsa lény az ember -így gondolja tán.
S kinyitja hártyás szivárvány szárnyát,
Elszáll, s ég azúrja nyaldossa hátát.
Képzetem észrevétlen rá aggatom;
Vidd, vidd magaddal, hadd legyen tavaszom!
S szeljük át kacagva a festék eget,
Táncol el a templom, s egy marék gyerek,
Szikrázó háztetők, boldog emberek,
Kacskaringó Duna, s a játszóterek;
Óh élni, élni én csak így szeretek,
Hol szappanbuborékok a fellegek,
S róluk kacéran nézem életemet!

De hirtelen szétpukkad a buborék,
Mélybe zúgó, szertefoszló álomkép,
S csak a ketrec roppant, csontos vasrácsa
Volt mézízű álmom rideg párnája.

***

2004. március 30. 22:39

ahány író, annyi gond. Psylo' te a nullpont konzisztenciája vagy, én meg érettségizem :))

solidarity!

***

Tavasztalan

Ketrecem, te utált szürke iskola,
Fotelbe láncolsz; elnyomás otthona.
Magányosan tespedek csak kedvtelen,
Míg kint napfény szánkázik a szíveken.

Légy dong ablakomhoz, s értetlen néz rám,
Furcsa lény az ember -így gondolja tán.
S kinyitja hártyás szivárvány szárnyát,
Elszáll, s ég azúrja nyaldossa hátát.
Képzetem észrevétlen rá aggatom;
Vidd, vidd magaddal, hadd legyen tavaszom!
S szeljük át kacagva a festék eget,
Táncol el a templom, s egy marék gyerek,
Szikrázó háztetők, boldog emberek,
Kacskaringó Duna, s a játszóterek;
Óh élni, élni én csak így szeretek,
Hol szappanbuborékok a fellegek,
S róluk kacéran nézem életemet!

De hirtelen szétpukkad a buborék,
Mélybe zúgó, szertefoszló álomkép,
S csak a ketrec roppant, csontos vasrácsa
Volt mézízű álmom rideg párnája.

***

81. Psylo'Child

2004. március 21. 13:21

Visszatérésem alkalmából rögtön szeretném megosztani veletek egy versemet, ami hűen tükrözi, hogy miért voltam eltűnve...

SZUMMA IKSZ

Törésvonalak

Törésvonalaim lehengerelt
lelkem aszfaltrétegén megint kinyíltak.
A mélység mekkora? Belékiáltok;
s talán hallanom kéne hangomat?
Nem rezonál. Pedig ragyog az űr!

Kifelé vagy befelé? Merre mozgok?
Magányom inerciarendszerében
sub-zero létezem, s az arcom is,
miképp a Semmi: rezzenéstelen
és lényeg nélküli, akár egy isten:

a nullpont konzisztenciája én vagyok.

Psy

2004. március 8. 22:59

Az óceánmély sötétjébe bámulok, csodálva nézem az ezüstben derengő rákocskák táncát. Közben belülről Isten feszít, mint egy buborékot. Az öntudat olajfoltja, idegesen csuszkál felszínemen, néha átsiklik rajta a fény, s ilyenkor halhatatlan mivoltát fedezheted fel a színek pompájában. A foltot lemossa az idő, de a színek soha nem vesznek el. Néha annyira a bűvkörébe von a büszke egó, hogy hajlamos vagy elfelejteni nem az olajfolt vagy a felszíneden.
Ám egód a kaktusz csókjára ijedten rezzen össze, érzi hogy lassan elpukkad az illúziók szükséges buborékja, s rá már nem lesz szükség. Hogy mihez? A valósághoz. Mind királyok vagyunk, kik egy rozsdás maszk mögött a sötétben élnek, elfeledve világuk eredendő szépségét, fogalmak nélküli egyszerű létét. A fény óráiban úgy csusszan le az álarc arcunkról, mint egy puha selyemkendő. A virágok színei táncolnak, a méhek zsongása a taoról dalol, s a felhők neked játszák időtlen színdarabjukat. Úgy érzed minden megnyugodott, megbékélt az élettel, minden együtt lüktet Isten ereiben. Persze ez mindig így is volt, és az emberen kívül minden tudja is ezt. Tudja az egységet. Gyakran érzem úgy túl magasan vagyunk ahhoz hogy észrevegyük a fűben heverő igazságot.
A rohanó tömegben ülök a földön, csendben, gondolatok nélkül. Szürke, élérevasalt nadrágjukban suhognak el mellettem, a lábak erdeje mélyen magába zár, s csak ritkán látok meg egy-egy társat, akik szintén ülnek. Egy pillanat az egész, még arra sincs időnk, hogy egymásra mosolyogjunk. Aztán megint csak várok, várok a szerencsére, hogy újból szétlibbenjen a hétköznapok függönye. De föl nem állnék, a passzivitás már megfertőzött, az élérevasalt nadrágokkal jelent meg, s mára kitenyészett a lelkek javában. Arcomon végiggördül egy könnycsepp, melyben egész világom benne van. Sötétbe láncolt fény, talán ez fejezi ki legjobban fájdalmam. Szomorúan nézem az embereket, szellemet kaptunk, hogy elfelejtsük honnan jövünk. Kérlek vesd hát le jelmezed, dobd el mankóid, s gyere az éjbe játszani velem, a világ csodálatos. Nézz csak körül, találhatsz kincseket akár a lábad alatt is, a kopár sivatag egy eldugott szegletében mindig ott él egy fűszál. Lemondóan hírdeti hogy tavasz van, hiába tűnik úgy hogy esik a hó, s kopár a táj. S úgy hajt ki, ahogy egy művész virágzik ki a betondzsugel szürke porából, az elidegenedett emberek havas masszájából. Megkeresheted hát a fűszálat a sivatagban, de jobban tennéd ha te is leülnél a tömegben, s magadban találnád meg.

2004. február 27. 14:29

Verset írok, szavakkal bolondozok
Magamba lenyúlok, egy érzést lopok
Szétcincálom világom
Elhiszem, így láthatom
S közben elrohan, elrohan az élet
Mosolyogj, mosolyogj: ez a lényeg!

2004. február 10. 23:21

Virágok

Tekintetem boldogan tompa, vak éjbe űzöm
Bohó város halk mámorát gyengéd csókra fűzöm.
Egy kacagó szellő lehell rám, s fogja meg kezem
Én ölelem őt, selymes húsán szikrázik szívem.

S e láthatatlan utazó méla, bohó szárnyán
Hajlong rab hanga lelkem az ezüstéjbe vágyván.
De magam ki nem téphetem: betonmező, hazám
Ide születtem egy halk, neonfényes éjszakán.

Azóta emberek közt, egy műanyag ég alatt
Botorkálok kábán, felettem üveg madarak.
Az útból sehovába vezető, gyors sztráda lett
A virágokból öntudatlan, éldegélő gépezet.

Ám ha figyelsz majd ma éjjel alvó város felett
Mi, a virágok álmokat énekelünk neked.
És minden apró dal, minden fátylas hanga lélek
Egy egy szó a nagy versben, s én e szóért élek.

ars poetica

2004. január 12. 00:43

Ágnes asszony gondolatai a tömlöcben.

Elveszett emlék

Sötét, messze, egyedül
Zakatol súlyosan, feketén
Felszínre tör, megérint, ELÉG!
Rám néz és elindul felém.

Jeges, szoros, feszes
Morajlik, majd nevet
Kínozva szeret - el
soha nem ereszt.

Engem nem lát,
De a sötétben rámtalál,
Bárcsak ő lenne a halál -
Vak tekintete eltalál.

Felnyársal,
megmérgez;
Eláraszt,
megtéveszt.

Sötétben egyedül nézek rá
Ám soha többé nem látom már.
Nem tudom, de létezik,
Lelkem mélyén működik.

2004. január 6. 18:14

Legyen ez tanulság mindenkinek, hogy mennyire is tud dolgozni bennünk az ego.
Érdekes hogy úgy történt minden ahogy gondoltam.
Deja Vu...
Markolj mindent amíg tudsz.
Különben nem az számít leginkább mi a név ,hanem hogy mit takar. Régebben a Mátrix nekem csak egy ócska nyomtatót jelentett.
Amúgy engem nagyon érdekel milyenek a munkáid, mindúgy a verseid ,és a zenéid.
Szóval biztos leírtad már hol lehet ízelítőt kapni belőlük , de ha nem gond ,frissítsd fel légyszi az elérhetőséget, és adj egy linket.

2004. január 6. 18:03

:)
Ugye csak viccelsz Pchild?
különben nézd meg én Song -ot írtam nem Songs-t. Mint az Adidos.
és nem áll szándékomban kiadni... :)
Van elég ötletem amúgy ...
Néha túl sok is.

2004. január 4. 20:15

"Nagy egó - nagy szatori." - Cellux ;-)

73. Psylo'Child

2004. január 1. 16:13

Cauld, nyugodtan lehetsz cinikus... mert az jó.

Igen, képzeld el, az enyém, meg mindenki másé, aki olvassa.

És lehet, hogy a te progresszív világképedbe nem fér bele az efféle "magántulajdon", de én igenis gyermekemnek tekintem minden egyes soromat, akármilyen nagyképű dolog is ez. Hát sajnálom, ez van.
És egyébként is egy visszamaradott, önző, egoista primitív állat vagyok, vedd tudomásul és ez alapján jogot formálok arra, hogy sajátomnak tekintsem a verseimet, dalszövegeimet. A szerzői jogokat illetően...

Ego Psy

2003. december 30. 16:24

enyémenyémenyém

71. Psylo'Child

2003. december 30. 04:34

Lehet, hogy precedens értékű lesz a per :), de a "Songs..." a vers- és dalszöveggyűjteményem címe, ezért bátorkodtam kijelenteni, hogy copyright, egyébként a hivatalos bejegyzés is folyamatban van az artisjusnál a zenekarom miatt ugyebár... tehát hamarosan teljesen copyright lesz.

Azonkívül nem tartom túl eredetinek lekoppintani valaki más szellemi termékét... (adott esetben az enyémet...)

p.s.: egyébként a többi szövegemre is mindennemű szerzői jogot fenntartok és ha valakinél bárhol (most nem feltétlenül Rátok gondolok) visszaköszön, az tényleg komoly per elébe nézhet.
És az ügyvédem egyébként is Dr. Gonzo, szóval jobb nem ujjat húzni velem!!! :))))

psy

2003. december 30. 00:59

Keserű vég

Időmezők sárguló kalászait
Öregkorod ráncos szele lengeti,
Csontos keze simítja ősz szálaid
S nyomodban vágyaid kergeti.

Te morogva húzod össze kabátod,
S maszkod mögül gyanakodva figyeled,
Mert ő hívatlan és kényszerű barátod,
Ki ha rádnéz, elkapod fejed.

Dohos otthonod fűtött valósága,
Savanyú, poros titkok tanúja
Egy aszott kis ember igazsága
Ki sorsát meg nem tanulja.

Ablakán kopog az eső monoton,
Benn homályosan a fáradt öreg
Májfoltos kezét tördeli folyton,
S reszketve pipáját gyújtja meg.

A keserű dohány negédes füstjében
Füstbement élete remeg.

2003. december 30. 00:55

pff, mik vannak..

67. Psylo'Child

2003. december 26. 13:25

Tuth, A "Songs of the Universe" cím copyright. Sorry.

Psy

2003. december 25. 16:54

A Song Of The Universe című hangjáték elkészült.
Érdeklődni Mailben lehet.
Bárkinek szívesen odaadom.
Igen jó meditációs segédeszköz, és nagyon jó útravaló is...
:)

65. Psylo'Child

2003. december 18. 23:20

Szeretnék Karácsony alkalmából kedveskedni Daathkának ezzel a kis dalszöveggel, amit egy nagyon kedves lánynak írtam!

Eco:

MY RELIGION

I am the sphere
Of naked light in your eyes
Shining like an angel in the shades:
I am your tear
Dropping on your cheek of flowers ground,
Will bloom smiles for a beauty on your face.

Sacred (oh) I am dying
In you

I will show
I will show
How I give you love
How I give you love

If some criticize
My impressions given by your heart
You will see me hiding my love in your lake

Sacred (oh) I am dying
In you

I will show
I will show
How I give you love
How I give you love

Im flyin above the Moon
Thru the waves of fallin blacklight
Loosing all the despair in my aims
Your mind is my church
Cause you are my religion
The faith you give me is flowing in my veins

Sacred (oh) I am dying
In you

I will show
I will show
How I give you love
How I give you love

Budapest, 2003.12.19.

2003. december 5. 11:12

YEP! Szavak...na nem tudom kifejezni magam rendesen. :( Persze hogy énekelni kell őket hiszen mind a kettőt úgy indítottad hogy dalszövegek. Aláfestő zenét úgy értettem hogy milyen zenére teszed mindezt. Milyen hangszerekkel "operáltok" (rohadt informatika :))

Üdv
Dead

63. Psylo'Child

2003. december 4. 14:48

Dead, örülök, ha adott neked valamit!

Majd ha lesz koncertünk (valószínűleg kb. fél év múlva), akkor úgyis mindenki fog tudni itt róla.
Egyébként ehhez nem "aláfestő zene" lesz, mert ez egy dal, tehát a szöveget is éneklem.

psy andrash

2003. december 4. 14:39

Psy: Eccer meghallgatnálak előadás közben is!! Ugyani teccik nem is kicsit :) és milyen az aláfestőzene hozzá? Fíílinges lehet!!

üdv
Dead

2003. december 4. 14:32

kár,hogy nem tudok angolul:)
(EZER BOCS AZ OFFÉRT PSY)

60. Psylo'Child

2003. december 4. 13:56

egy dalszövegem:

HAUNTED VOCATIONS

oh hide me above
your little stardusty eyes
spread all your love
for me I could dive
out of this broken glass of pain
haunted vocations callin me insane

remember the lies
all have been given so nice
truly I havent denied
to take some of your delights
now i aint have no might to stop fallin the rain
haunted vocations callin me insane

i leave all my visions
in undone decisions
ripped down holiness
drove me along the lane
please sweet angel walk here
i pray erase a black tear
cause haunted vocations
callin me insane

just see my hearts own:
beats negligently down
im just craping the ground
i feel no mind is around
veils of dawn are refused now to remain
haunted vocations callin me insane

2003-12-04

Copyright

2003. december 4. 08:51

milyen kis értelmesek vagytok, dejónektek:)
Nemtuttam alunni a sok unikumtól, amik értek este,
Hát nem anyagi szinten(azt haggyuk), ez jött ki reggelre
most majd PC vakarhatja fejét, nembaj 1-1:)
Ajánlom hozzá Amon tobin - Permutation track 06- Escape -t...

fejemben felderengett eme jelen:

elfelejtettem egy kedvem, de megleltem!
örök körök, rögök, tönkök - el veletek!
hidd el más ez, ha nemléted megleled,
mindig minden, semmid sincsen:
dolgokat sorra dobd el, semmi sem kell
csak egyszer ússz az örök jelennel

emberi léted ugródeszka:
leugrasz vagy mászhatsz vissza
hited robban, hang lobban, tér locssan
idő csobban, folyton egybefolytan

rímek nevetnek, sírnak s keverednek,
ajtómon folyton folyvást csengetnek:
buddba buddha bruhaha
ajtón csenget sakkocka
harapj mindent s nyeld a semmit -
folyton felejts,felejts - ragyogva!

2003. december 3. 13:44

Fű, Laza... EZ nagyon ott van! Pont a Spangli - A New Way To Say 'Hooray'-je kezdődött, mikor a Tiédet kezdtem olvasni : )

2003. december 2. 18:56

Itt egy rövidke idézet kedvenc írómtól, ami annyira igaz, és olyan egyszerűen megfogalmazza, hogy miért is akarok írni, hogy nem hiányozhat innen.

"Az író próféta, a szónak abban az értelmében, mint az idők elején, mikor a szónak még közvetlen, világot alakító ereje volt. Az író olyan erővel gondolja el a fogalmakat, és mondja ki a megfelelő szavakat, hogy a világ kénytelen állást foglalni, másnka lenni mint volt, párharcra kelni az igazsággal, melyet az író kimond. Minden más csak társasjáték, időtöltés vagy pénzkeresés."

Márai Sándor

***

Életérzés egy füstfoszlányban

Szelíden hajolok az imént megyújtott illatpálca játékosan örvénylő füstjébe. Mozdulatomra az illatos fátyol szétlibben, majd folytatva komótos játékát körülöleli az arcom. Kíváncsian kúszik be a remegő orrcimpák alá, s én elbűvölve szippantok egy mélyet a csiklandós selyemfüstből, ezzel szakítva le egy foszlányt vágyakozó testemnek. A csodálatos illat egyszerre egy rég elfeledett emléket idéz fel, s egy régi életérzés izgatott bizsergése áramlik szét bennem. A feltóduló emlékek folyója elragadja szívem ritmusát, s vért pumpál felejtő tagjaimba. A pillanat -mikor életed egy elveszett, poros szilánkjára lelsz- felejthetetlen. Ifjúságod rohan meg s ragadja messzire lelked ezekben a percekben. A múlt kihűlt szele bármikor felkaphat, ha egy letűnt szobába toppansz, egy régi dallam foszlányait hallod meg, vagy egy elveszett jegyzeted szavai csendülnek fel lelkedben. S én átadom szívem a hűvös szellő símításának, érzéseimmel felperzselve, lángoló forgó széllé téve azt. A múlt a jelen szilánkjait úgy tépi ki, mint gyenge fákat, a tájat, mint papírfecnit szaggatja szét. Ezzel adva teret a kavargó porból lassan előtűnő képnek. Én pedig hagyom hogy a tépázó lángvihar fellobbantsa bohó ifjúságom eltompult emlékeit, kiszáradt mezeit. És én kéjesen égek a múlt tüzében, megélve egy életérzést, melynek izzó betűi egyszer, nagyon régen a szívembe vésődtek.

LaZa

***

2003. november 30. 18:52

Egy csütörtök éjszaka "történt" ez a vers. Már hetek óta kavargott bennem egy csomó érzés, aznap pedig reménytelenné vált egy szerelem. Egyre jobban fájt minden, ültem a sötétben, és nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy nem tudok másra gondolni.. Öngerjesztő tudatbeszűkülés volt, vagymi. Aztán egy pont után jött az az ismerős érzés, amikor a Szabadság-hídon áll az ember, csukott szemmel fogja a vaskorlátot, és az átrobogó villamos megrengeti a világot. De most a villamos nem ment el, csak közeledett egyre jobban, és amikor a világ már nem bírta a rezgést, szilánkokra tört körülöttem minden. Nem maradt semmi - elmúlt a fájdalom, teljesen kiürültem, a semmi csendje megnyugtatott. Úgy éreztem, hogy megtaláltam a semmi szépségét. A vers pedig az idáig eljutás folyamatáról szól. Szerettem volna megörökíteni a semmi szépségét is, de azt nem tudom szavakkal elmondani, inkább egy ilyen téren ügyesebb emberre bízom :)
Hébe-hóba szoktam írogatni verseket, főleg olyan dolgokról, amit nem akarok, hogy elhalványuljon az emlékezetemben, ez az élmény is ilyen volt.

2003. november 30. 14:52

kroton tök jó verset írtál, elárulod pontosan mi ihlette? (már ha nem csak úgy jött)
szerintem az csak jó, ha véleményezitek a kedves költő urak/hölgyek alkotásait...
köszönöm a sok 'ejnyeno'-t :) ezen felbátorodva itt egy másik:

***

Száraz levelek

Volt egyszer egy álmom, elveszett.
A parkban láttam meg őt, rám nevetett.
Így forró nyári nap örökre,
Vad szerelem édes szele köt össze.
Éltem, s hűen haltam volna vele,
De fonalunk széttépte a sors keze.

Hulló falevelet ősz kerget,
Rideg kéz simítá fejemet.
Aznap este láttam s éreztem,
A fátum szeme csillant meg szemében.
Kedvesem elment, s csörrent a telefon,
A kórházban sírok némán a padon.

Csak ültem, s az orvos hozzám lépett.
A két mély szem fagyottan nézett.
A félelem fekete vére
Szivárgott mérgesen lelkem mélyére.
Lábam reszketett, s csak ültem ott,
Nem mertem hinni hogy virágom halott.

Az évek azóta üresek,
Vándor voltam, de már nem keresek
Temető és fekete márvány,
Szerelmem meghalt és itt hagyott árván.
A jeges kövön száraz levelek.
Ajkammal érintem arany nevedet.

***

2003. november 30. 02:55

Badtrip?
Én annyira nem értékelném negatívként a dolgot bár lehet hogy ez az én sarkaiból kifordult világnézetem miatt van így én ha ilyet mondjuk álmodnék akkor sztem kimondottan élvezném :)) Egyébként nekem is nagyon teccenek ezek a darkos hangulatú versek :) Meg Psy versei is teccettek annyira hogy képes voltam szótárat ragadni :)

Üdv és gratula + hajráf
Dead

53. bombadiltoma

2003. november 30. 01:02

kroton: Badtrip Nazgulokkal :-)

Hű, de jó az a verstopik :-)

(Izé, jut eszembe, remélem a költő urak/hölgyek nem bánják, ha a nem ihletettek jobb híján csak ilyen kis véleményszerűket/gondolatfoszlányokat nyögnek be.)

2003. november 30. 00:34

húúú....lehet,hogy az este vagy a sok hülye parafilm,de ez eléggé félelmetes.El lehet nagyon képzelni.Szép.

2003. november 30. 00:21

A fekete királyok

A fekete égen a kristályhold,
a lelkemben egy sötét folt
vezetett utakon, az irány a semerre.
Mondd, hová viszel, menedékhelyre?

A fekete égen a felhő
a lelkemben egy fertő.
Elsüllyesztett a mélybe, lefelé,
a sosemvoltak lábai elé.

Egybeolvadó színek keverednek,
de jön a fekete, és minden oda.
Becsapott a remény, elfelejtette:
valamit adnia kellett volna.

A fekete ég királyai vezetnek
az utamon a semmibe visznek.
Kiáltásom nem hallatszik,
a sötét erdőben mindenki alszik.

A fekete tóban a víz megfagy,
rálépek: a tükrös jég beszakad.
Merülök, két távolodó szempár figyel,
a fekete királyok tovább nem visznek el.

A semmi maradt, feloldódok.
a kavargó színekben elmosódok.
Egyedül hagytak, de megértettem:
Én is fekete király lettem.

50. bombadiltoma

2003. november 29. 21:34

LaZa: ejnye no :-) Csatalkozom az előttem szólókhoz.

2003. november 29. 18:19

Hát ez kuva jóÓÓÓ!

Már azt hittem,hogy utánam télleg csak a csasztuskák jönnek de NEM!
Télleg nagyon teccik.Főleg a:

"Ám hirtelen összefolynak a színek,
Vörösen freccsennek szét a rímek."

Ez a két sor szerintem nagyon ott van.
Psy bizti örülni fog:))

2003. november 29. 17:22

'Ejnye no', igazán remek vers.

Nem írok komolyan.

Köszönöm az elismerő szavakat.

2003. november 29. 17:04

Siphers: ejnye no? miért? ja, én írtam. nem válaszolsz nekem?
legfőképp az érdekelne, hogy te komolyan is írsz, vagy csak magadnak, esetleg nekünk. a komolyan itt azt jelenti, hogy esetleg novellák, versek, regény kiadásra. a házipatika nagyon bejött.

2003. november 29. 15:57

Ejnye, no! Ezt te írtad?

2003. november 29. 14:06

mekkora para folyik itt. inkább mind mosolyogjatok velem. (biztos sokan írtak már e féle szuperjó tanácsokat), szóval don't worry, be happy!
ja meg Siphers, hány éve vagy? Mióta írsz? Nem gondolod komolyabban a dolgot?

***

Az író halála

Messze tőlem az éj ködein át
Hallom kocsmák mérges zaját.
Tivornya, kártya, bor és kurvák
Bűn súlya alatt recsegnek a deszkák.

De kinn, gyémánt ég sötét selyme alatt
Szűk utcácska kincset tartogat.
Didereg, s e fogak vacogása
Nemesbb mint a mulatók világa,

Hol pálinkagőz és véres szemek
Magasztalják az úri nemet.
Egy részeg cigány húzza a sarokban,
Fekete szívük feketén dobban.

A hasító hidegben gyertya lobban,
A rongyos papírra tinta loccsan.
Serceg a toll, süvít az éjen át,
Nyomában hömpölyög egy szebb világ.

Nyirkos macskakőn játszott a hold,
Egy dülöngő úr a kocsisnak szólt:
Menj! Minél elébb érjünk haza,
Ha gyors vagy, vár rád egy lakoma.

Így siklott utcák közt a gonosz árny,
A hontalan író lelkén szivárvány.
Ám hirtelen összefolynak a színek,
Vörösen freccsennek szét a rímek.

A halál viharzott el, s most néma a táj.
Levegőből szelíden papír hó száll.
Egy fecnit sodor forró skarlát folyó,
Rajt az utolsó, remegő szó:
"E világ nem volt nekem való"

***

44. bombadiltoma

2003. november 28. 11:07

Ahogy lehet lenni szíves és körültekintőbb :-)

2003. november 28. 07:37

Hogy lehet tévedni rosszul ?

42. bombadiltoma

2003. november 27. 22:53

Nem sajnos :-)
Én itt kéregetem a könyvet Talától, közben itt van a könyvtárban... Kösz Psylo

41. Psylo'Child

2003. november 27. 22:31

BT:

Sajnos rosszul tevedsz. A 100. Osho. Ketszer is megszamoltam.

2003. november 27. 22:15

Ja, persze, Gén! Ne kímélj meg minket tőlük! A hörgést majd hozzáképzeljük.

39. bombadiltoma

2003. november 27. 22:11

Nahát :-) De örülök nektek, hogy ily hamar elszívtátok a békepipát. Hurrá :-)

Gén: tripnapló?? :-) Nem akarod publikálni a beszámolók között? Ha jól tévedek tied lenne a 100. szám :-)

38. Psylo'Child

2003. november 27. 22:10

Psylo'Child: Hat persze, kedves Psylo'Child

II. Psylo Lizard King Don Juan del Castaneda di Marco del ska Maria Pastora

37. Psylo'Child

2003. november 27. 22:07

Foxey, ha ismernel, akkor tudnad, hogy en multiskizofren vagyok. Neha tobb millio fele is tudok szakadni!

Igaz, Psylo'Child?

:))))))))))))))))))))))))

36. Psylo'Child

2003. november 27. 22:05

Nem baj gyerekek...

akkor szep az elet ha zajlik.
Milyen rohadt unalmas lenne ilyen kis "issue"-k nelkul...

Na, tema lezarva, innentol csak verseket lassak!!! :)))
(meg lehet fikazni egymas verseit ezerrel /ha van ertelme/)

Pusziiii!!!

:)

2003. november 27. 22:04

Miért eddig hol voltál?:))))Ketészakadtál?:))))

34. Psylo'Child

2003. november 27. 22:02

Basszus, hogy mi milyen irdatlanul hulyek tudunk lenni... (foleg en).

Siphersh..... AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAHHHHHHH!!!!

MOst egy nagyon jot rohogtem magamon.

WHAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!!!!

:))))))

2003. november 27. 22:01

Bocs Psy én is túllőttem a célon.:)

2003. november 27. 22:00

Nem órán írtam, csak itt találtam a többi között a dossziéban, amit lapozgatok.

De elrontottam. Kihagytam egy sort. Kééénytelen vagyok elküldeni mégegyszer, mert a sor hiánya telejesen megbontja a művészeties kompozíciót, és egyszerűen nem lehet így hagyni.... :]

Azt a kurva, bazmeg!

Agyba baszva sikít minden
Hidegrázós reggelem.
Milyen átok gyönyörével töltöd
Ernyedt testemet?
Milyen fázós forróságtól rettegek?

Félelem és fagyos mámor
Szaggatja szét álmaim.
Hova tűntek a fehér sziklák:
Forróvérű vágyaim?
Merre folynak csontjaim?

Kásás kristály-élű fények
Masszásítják agyamat.
Miért olyan hisztérikus
Minden józan pillanat?
Miért fáj a kábulat?

Gáz, hogy most ugyanezt megint elküldöm, de muszáj volt kijavítani, mert túl kényszeres vagyok én ahhoz, hogy csak úgy rálegyintsek, hogy kihagytam egy sort... Nem lehet...

2003. november 27. 21:57

a 30ast meg Siphnek:)

Olyan gyorsak vagytok:)

2003. november 27. 21:54

A 26os hozzászólást Psynak szántam.

Ezt is órán írtad?Vagy rögtön mikor felkeltél?:DDD

29. Psylo'Child

2003. november 27. 21:53

Foxey! :) Figyi! Vege! :)
Ok?

Mondtam, hogy sajnalom.

Ha ez sem eleg, akkor ussel bottal! :)))

Na!

Lassam azokat a verseket, balladakat, hoseposzokat...!!!

Psy

2003. november 27. 21:51

Psylo'Child, szerintem nem kellene töröltetned a verseidet. Szerintem szép versek. Megnyitottad ezt a topikot, és mi meg ideírtuk a verseinket, mert azt írtad, hogy mi is írhatjuk, és akkor erre te ki akarod töröltetni a sajátjaidat? Micsoda dolog ez?

Én egyetértek a Génnel, hogy ez lehetne ilyen verses topik, és nincs mit panaszkodnod, mert te írtad, hogy más is írhat ide verseket, és nem csak te.

Az, hogy ilyen indulatok vannak, az szerintem totál on-topik, mert a líra az érzelmekről, az indulatokról, a szenvedélyről szól. Szerintem jó ez így.

Lécci-lécci vond vissza, hogy töröljék a verseidet, jó? Mert tényleg jó versek, és most az, hogy elrontják a képet a mi gyengébb verseink, azon most ne legyél már ilyen...! Lécci-lécciii!

27. Psylo'Child

2003. november 27. 21:51

Akkor most a lelkem azt sugja, hogy felejtsuk el az egeszet hulyeseget a francaba.

PEACE! Gyerekek, PEACE!

Elborult az agyam. belatom. sajnalom.

Irasra fel, mindenki!

:)

2003. november 27. 21:50

Ok,de mi az hogy ugysem érdekel senkit?
Nekem teccet a versed.Örülnék ha írnál még.És ezzel nem én vagyok egyedül.
Azért nem írsz mert én ide rottyantottam egy "lazább hangvételü"
művet?
Én nem tudtam,hogy itt meg kell felelni a Psylo'Child normáknak.
Elnézést,máskor lerakom a Psylo'Child vizsgát mielött írnék egy Psylo'Child általl kreállt témakörbe.

2003. november 27. 21:45

Várjál, foxey, begépelek mégegyet, amit egyedül írtam. Egy kicsit személyes dolog, de mindegy, már nagyon régen volt. Az a címe, hogy "Azt a kurva, bazmeg!"

Azt a kurva, bazmeg!

Agyba baszva sikít minden
Hidegrázós reggelem.
Milyen átok gyönyörével töltöd
Ernyedt testemet?
Milyen fázós forróságtól rettegek?

Félelem és fagyos mámor
Szaggatja szét álmaim.
Hova tűntek a fehér sziklák:
Forróvérű vágyaim?

Kásás kristály-élű fények
Masszásítják agyamat.
Miért olyan hisztérikus
Minden józan pillanat?
Miért fáj a kábulat?

24. Én+te+ö=gén

2003. november 27. 21:43

Miért ne lehetne ez a topic a Daath versestopicja, ha már mese- és haiku-topicunk is van. Ide várjuk a saját verseket, dalszövegeket, balladákat, stb. mindenkitöl. Inkább, minthogy minden költönek saját topicot nyissunk, nem?

(Jé, találtam a tripnaplómban verseket is, bár ezek inkább elhöröghetö metálszövegek, inkább megkíméllek benneteket tölük :)

23. Psylo'Child

2003. november 27. 21:39

Foxey

Egyaltalan nem hiszem azt, hogy felsobbrendu vagyok, plane nem azert, mert "komoly" verseket irok. Senki nem mondta, hogy komolyakat irok, egyebkent kepzeld, nekem is vannak laza hangvetelu verseim, de azokat nem ide szanom.
Egyaltalan nem szemelyes jellegu volt az, hogy neked mondtam,amit mondtam, ha Minstrel lett volna a helyedben, akkor neki is megmondom, mert ez a velemenyem, ergo nem szalltam rad.

Abban igazad van, hogy felesleges volt haborognom, ezt belatom es bocsanatot kerek a hangnemert, de a velemenyemet akkor is fenntartom. Mas kerdes, hogy ugysem erdekel senkit.

Ami a bajom, az az, hogy nem szerettem volna, hogy a topik "szellemisege" (ha egyaltalan van ilyen) ilyen iranyba tolodjon el. Ez minden. Csak felallitottam magamnak egy elkepzelest, ami nem jott be, es ezert csalodottan ereztem magam. Es mert egy gyarlo fasz vagyok, emberbol, ezert hibaztam, mert felment az agyamban a pumpa es ezt nem tudtam kontrollalni. Azonkivul az is ratett egy lapattal, hogy Siphersh ugy szolt hozzam ahogy.

Sajnalom. Bocsanatot kerek az erintettektol.
A velemenyem ugyanakkor tovabbra is fennmarad.

Psy

2003. november 27. 21:34

Psy!

Te sem vagy az én anyukám.

2003. november 27. 21:31

Mindezt órán?Nekem nagyon teccet!Főleg az uccsó sor!!!

20. Psylo'Child

2003. november 27. 21:27

BT:

Azert zavar ennyire, mert precedens erteku es NEM azert nyitottam ezt a topikot, hogy... aaaa, mindegy.

Mondtam, hogy nem erdekel. Vegulis ki vagyok en, hogy barmit is megmmondjak, Mar irtam Minstrelnek, hogy torolje a verseimet. A tobbiek meg azt csinalnak, amit akarnak. Neked meg majd privatban megmutatom, amim van.

Ennyi. Es ami felhaborit, az Siphersh alszentsege, meg ez, hogy ilyeneket irkal nekem, hogy "Viselkedjel, PC!"

1. Nem o az anyukam, hogy rendreutasitson
2. Ha baja van azzal, ami a hozzaszolasom, akkor azt fejtse ki, beszeljuk meg (irtam neki emailt ezzel kapcsolatban, de meg arra sem meltatott, hogy egy sort valaszoljon!)
3. Igenis kikerem magamnak, amit az elso pontban irtam.
4. Megkertem mindenkit, hogy ne hivjo PC-nek.

vegeztem.

2003. november 27. 21:24

Dehogynem érdekel, PC, engem érdekel. Nekem tetszenek, amit írtál. Szépek.

Én meg találtam mégegyet, amit felváltva írtam egy haverommal óra közben. Nem tudom, PC, hogy komolyan írtad-e, hogy tetszett, amit beírtam, vagy csak gúnyosan értetted, mindenesetre beírom ezt is. Azt vedd figyelembe, hogy közben jegyzetelni is kellett, és csak fél szemmel néha-néha írtunk két sort, felváltva, szóval biztos nem egy remekmű, de nem tudom.

Rohad az agyad, rohad, ecsém!

Férgek okádják a halottak beleit,
De te ne dühítsd fel a mosolygó halált!
Dögszag bűze facsarja orrod,
Rohad az agyad, rohad, ecsém!

Lökd meg a szomszédod, hátha felébred,
Lefordul a székről a tetem, meglásd!
Rúgjad a fejét, amíg egyben van,
Rohad az agya, rohad, ecsém!

Folyik az agyvelő: folyik az anal;
Na, ezért igazán nem érte meg...
Hányjuk össze, talán jobb lesz,
Rohad az agya? Rohad, ecsém!

Mutass egy szilárd pontot a földön,
S én kifordítom sarkaiból a világot,
De kifolyik a kezedből a valóság,
S ami nem semmi, az csak rohad, ecsém.

Rohadó időben szétrohad a tér,
Rohadt a világunk, a mocsok agyamig ér!
A végbélből nézve tiszta a szar,
mocskos a vér, a rend káoszt akar.

Káoszban élni az igazi lét!
Rohadó agyunk üvöltve örjöng
Csak változás van: nincs veszteség,
Hamis az erény, és nevet az ördög!

Állandó száguldás, féktelenül;
Sodor a semmi, a bizonytalanon.
Szól a "bölcs": ne élj hitetlenül.
Értéken állj: szilárd talajon!

Szárnyait ledobja, visít a "bölcs"
Bolondként örjöng s káoszba züll.
Mert parazita a kétely: hitből él,
Védelem csak a nihil, mi a valóságba feszül.

Nincs isten és nincs rend. Nincs hit s így kétely
Amibe fogózhatsz: a nihil mutat utat.
A valóság illúzió, nincs elvárás és kényszer,
Teszem, amihez kedvem van, így vagyok világom ura.

2003. november 27. 21:21

Nevetséges vagy.

Azt hiszed mert idősebb vagy (és "komoly" verseket írsz),felsőbbrendű vagy?(mert ugy beszélsz velem)

Én aszhittem,hogy ide bárki leírhatja művét.
Jó ok,neked nem teccik a művem.Nem baj.Miért lenne az?

De mér kell aztán össze-vissza fikázni???szájjál már le rólam!!!

17. bombadiltoma

2003. november 27. 21:16

Psylo: lécci ne fejezd be itt és most! Engem érdekel.

Az igaz, hogy foxey versikéje nem illik ide, de miért zavar ennyire?

16. Psylo'Child

2003. november 27. 21:12

Nyali-fali Siphi, Foxey... jujj de jo...

Azt csinaltok, amit akartok.

jujj de jo, jujj de jo.

2003. november 27. 21:09

higgadj le Psy!

Én sem tekintem ezt költészetnek.De attól még szerintem ez nem OFF.Abszolút nem értem a felháborodásod.(most nemtom mér vagyok ilyen tolleráns)

Köszi Siph!Ezt majd mi is kipróbáljuk!:DDD

14. Psylo'Child

2003. november 27. 21:00

Ne aggodj, Foxey,
majd a josagos Siphersh bacsi megved a gonosz Psylo'Childtol.

Irjatok, amit akartok, felolem csasztuskakat is irhattok.

En ittes most befejeztem a verseim kozzetetelet.

De ez gondolom ugysem erdekel senkit.

Ennyi.

2003. november 27. 20:48

Foxey, nekem tetszett a versed, vagy minek nevezzem... : )

Annakidején én is írtam ilyeneket, vagyis egy haverommal adtuk egymásnak ide-oda, és mindig írtunk hozzá egy-egy sort, amíg ki nem csöngettek. Mint például:

A Napsütötte lótetü

Menj, tetvecském, legeljél csak!
Süt rád a nap és mosogat
az anyukád a folyóban.

Tarold le az egész rétet
Ne kíméld a füvet s a gazt!
Amíg anyád mosogat...

Kutyaszőr és medvebunda,
jaj, de jó a tetü dolga!
Harap, csíp, szív és zabál,
Egész évben áll a bál!

De öröm, s gyönyör nincs nagyobb,
mint a rét, ha felfalom,
és süt a sárga napocska.

Van még... Írjak még?

12. Psylo'Child

2003. november 27. 20:20

Siph!!!

Ne haragudj, de ez TE mondod nekem????

Ha ez lett ebbol a topicbol ilyen hamar, akkor inkabb megkerem Minstrelt, hogy torolje a p****ba.

Elnezest, hogy kikeltem magambol. Mindegy. En vagyok a farok.

BHE

11. Psylo'Child

2003. november 27. 20:18

Foxey, sot kifejezetten felhaboritasz.

Lehet, hogy en vagyok egy fasz, nem zarom ki, de lehetne egy kicsit tobb erzeked arra, hogy hova mit irsz be.

Arrol nem beszelve, hogy nem szeretnek semmifele fu-propagandat latni itt. Nem azert mert ellenzem, csak 1. a Daath nem a furol szol, legalbbis tobben azt szeretnenk, ha nem errol szolna. 2. mert csak, ezt a topicot en nyitottam es ez kifejezetten OFF-nak tartom.
Ilyen idiotan megfogalmazott hulyesegeket pedig plane nem akarok itt latni. Vedd ezt tudomasul es legyszives ne irkalj ilyeneket ide. Basszus. Najo lehiggadtam...

Remelem ezt masnak nem kell mondanom.

wwhhha.

2003. november 27. 20:12

Viselkedjél, PC!!!

2003. november 27. 20:08

Foxey, nem vagyok benne biztos, hogy az ilyen szellemes versek miatt nyilt ez a topic... ne haragudj. De ezt nem tartom kolteszetnek, de mindegy, hogy en mit gondolok.

ehh

2003. november 27. 19:55

Az én versem bijológija órán született amikor a tanár elkezdte a rövid 45perces beszámolóját a füvezés ártalmáról:

Ha a biológia eljön
Az én ihletem megjön
Hiába a sok szöveg
Nem javul meg a közeg
A fű nem is annyira káros
Nem hiába füvezik az egész város
Aki mértéktelen és fékezhetetlen
annak élete menthetetlen
Ezek miatt bántanak minket
És emiatt itélnek bűnözőnek
Pedig mi csak lazítani akarunk
mert romlott a tökéletes társadalmunk

-minden jog fentartva-:)

2003. november 27. 18:43

LaZa!

Semmi baj! :) Nyugodtan! Igazabol vegig se gondoltam, hogy mas is irhat bele, de hat miert is ne, ha van mit, akkor csak jo! :)

Psy

2003. november 27. 18:10

bocsánat ha belekontárkodtam :)

2003. november 27. 17:41

Az elozobol ez a ket vers kimaradt... de oda tartozik.

Szilánkok (folyt.)

Csendes imádság éled ajkaim között,
hogy új legyen lelkedben mind, mi eltörött,
S reggel holnap, ha ébred drága kis szived,
Szemed bogára légyen szüz tündérsziget.

***

Itt van velem a Mindenseg remény-egésze
S megérintett angyal-keze, ragyogva-égve:
Oly mély és tiszta most szivem,
S hitem pusztithatatlan ösi Fény!
Én ezt adom neked, hiszen
Legdrágább kincsem ez a Földtekén.

2003. november 27. 17:31

Es meg egy rovid sorozat, amiket az elmult hetekben irtam.

Szilánkok

Csak bújj ölembe halkan Gyermekem
Ne nézz most semmit, hallgasd énekem,
Hallgasd Istentöl éledt dallamát:
Szerelmét Érted vélem adja át,
S kinyitja lásd meg, szíved ajtaját.
***
Míg élek mindegy, mi szegényen,
nem ölheti semmi reményem,
hogy búd szeretetre cseréljem.
Az Isten engem úgy segéljen!
***
Olyan nagyon szeretném odadni Neked
Most minden létezö kis rezdülésemet
S bár éreznéd összes talált szavam mögött:
Én töled kaptam csak Szerelmem életet.
***
Ha tudhatom kis szíved dobbanását
S benne földi világom égi mását,
Oly ragyogó szemmel elsírt imán
Könyorgöm érted, édes Lídiám.
***
Találtam egy világot útszélen heverve,
És elhoztam, hogy új reményt hagyjon kezedbe
Hogy új magad lehess, kihúnyhatatlan drága lény
S hogy megtaláld, hol gyermekként álmodban járt a Fény.
***
Magányom csendes, s földje nyomtalan,
Távol csillag-világodtól rian
És nélküled e fagy-seholban
Nem találom mind, mi voltam
Így maradtam egymagamban rád vigyázó hontalan.
***
Csöndben szuszogva hallgatom kis álmod:
Arcodra békén fest kedves világot,
S bár tudnád szépséged gyermek-szinét!
Hogy mindenségem Örökké varázslod.
***
Igazgyöngyöm vagy lelkem tengerében
És felragyog mindenkor lelked épen
Ha könnyezem szük bánatom
Tündér-mosoly vagy Istenem szemében.
***
Oly kincs vagy énnekem, mi kívüled sehol
Nem létezik e Teremtésben s lelke forr
Oly höfokon csodádnak s kis szívembe úgy karol,
Hogy mosollyal halnék meg érted bármikor.
***
Mert Isten látja lelkedet,
Engem küld, hogy szeresselek
S hogy én legyek, ki elvezet
Fényéhez, mert úgy féltelek.
***
Jó éjt, jó éjt Kis Bogárkám!
Gondolj rám álmodra várván
S szívedben megtalálsz tán:
Nem maradunk többé árván.
***
Mindaz, mi nékem Élet s oltalom,
Töled ered Kicsim, hiszem s tudom,
Kincsem ez, mindenségem oly nagyon,
Hogy búmban is mosolyt szül arcomon.
***
Méhedben megfogan szerelmünk magzata
S én leszek nektek árnyat adó Almafa,
Táplálom mindig éhes szátok, lelketek
S mert életet adsz, életet adok Neked!
***
Álmomban látom most drága lelkedet,
Amint enyém-tiéd most s így rebeg:
Egymásé leszünk mindig, Istenem!
Tündérem csókját hagyja szíveden.
***
Nézd most a szívemet,
Saját kezemmel téptem ki Neked,
Hogy lásd, csak érted lüktetett
S hogy érezd meg, mert meg nem értheted.
***
Álmomból nyílik már
Szerelmem két virága:
Egyik Örök, Te vagy
S aranyból másik: Prága.

2003. november 27. 17:18

nagyon örülök hogy végre megnyílt egy ilyen topic, már én is gondolkodtam rajta. a versed szép volt Psylo'Child, és különösen örülök neki hogy foglalkozol írással, és ha jól emlékszem, van még pár emberke itt, ugyanis én is írok. sőt, életem célja/álma hogy író lehessek (egyszer..majd).
remélem örömötök lelitek benne:

Ősz

Köhög az Ősz, betegen, öregesen,
Meguntuk őt, s már szídjuk csendesen.
Morog a város, sietve rosszallón,
Esernyőnk alól nézzük őt fakón.

Lassan meghal, de előtte frakkot ölt,
Mint egy finom úr, ki csak értünk ölt.
Rajtunk kedvesen, lemondón mosolygott,
S e mosolyból értem meg mit is alkotott.

Az Ősz néma művész, tán a legnagyobb,
Észrevétlen benned is nyomott hagyott.
Az elmúlás ecsetjével festett jövőt,
Sírjára magányos éj hint hóesőt.

2003. november 27. 16:28

Rögtön itt az elsö, ezt ma irtam.

In Consciousness-Of-Love-Thou

Hang over the plateau
Of our
whole beautiful Mind:
Lets us one Starface follow,
Where the
Light becomes our bride.

See One Being melted
Within
Our space-deepest eyes:
Our Tribe of Love ejected
To a
Sacred-only rise,

And as we breathe the colours
In our
heartbeats, death-divine
Mermaids dance on snake-curves
Of our
lips and unmake time.

In Consciousness-Of-Love-Thou
Pray on
For a unique Mind:
Show our way thru the Hollow
Dreams from
The Executed Kind.

2003. november 27. 16:23

Kedves Emberek!

Azert hoztam letre ezt a topicot, mert ugy ereztem, hogy szeretném megosztani veletek a verseimet, dalszovegeimet.
Mert szeretlek titeket! :)

Psylo'Child

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!