 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | |  | |  | | | | Jaj, ismerős ez nekem is:) És mennyire úúútálom:) Pláne ha buszon való elbóbiskolásnál jelentkezik és mindenki hülyének néz amikor hirtelen felugrok szinte. Bár hivatalosan ezt nem tudom, hogy mi miatt van, de nem valószínű, hogy az asztráltesthez köze van, hacsak nincs összefüggésben a transszal és az ahhoz általában kapcsolódó zuhanó érzésekkel...nem tudom sajna. De sosem szerettem átélni az ilyesmit:) |
| |  | |  |
| | | | | | 338. Jaden | 2009. március 27. 21:00 |
| | | | | | | Már régen felvetődött bennem a kérdés, de mindig elfelejtettem megkérdezni:
Az miért van, hogy mikor félálomban vagyok és megjelennek azok a hipnagóg képek néha egy-egy lépcsőn való leesésnél, megbotlásnál, zuhanásnál, habár tudom, hogy az ágyban fekszem, és mindez nem történik meg, de mégis összerándulok, megijedek, próbálok úgy lépni, hogy egyensúlyban maradjak?
Ilyenkor egyből kizökkenek. Gondolom ismerős ez a dolog :)
Ez is az asztráltesttel van összefüggésben? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszi
Megpróbálom ezt a szuggessziót magamba táplálni. |
| | | | |
| | | | | | 336. Jaden | 2009. március 21. 14:13 |
| | | | | | | Én úgy szoktam kilépni, hogy mikor erre a mély szintre jutok, tudatosságom minden erejét az AP-re irányítom. Ebben az állapotban az agy nagyon "szófogadó" így magamban kimondom, hogy "most asztrális utazásra indulok" , majd nagyon finoman megpróbálok a másik oldalamra fordulni az ágyon. (Azért kell nagyon finoman, mert ha a fizikai testemet is megmozdítom véletlen, akkor kizökkenek ebből a hullámzó állapotból és akkor nekem elég nehéz visszamennem. Na mind1 :)
Amikor átfordultam és lehuppanok a padlóra az ágy mellé, akkor tudom, hogy elkülönültem, és megpróbálok eltávolodni a fizikai testemtől, mielőtt az visszahúzna.
Egyszóval próbáld meg te is gondolatban kimondott utasításokkal rábírni az elméd, hogy "engedjen el".
Remélem segítettem valamennyire :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv!
Nekem is hasonló élményben volt ma részem.
Lefeküdtem egy könnyed délutáni ejtőzésre, aztán azt vettem észre, hogy totálisan lezsibbadtam, az egész testem bizsergett, s úgy tűnt süllyedek. Hangokat hallottam körülöttem, mintha karnyújtásnyira tőlem beszélgettek volna valakik, közben természeti hangokat is hallottam, mintha egy erdőben lettem volna, még a szélzúgást is éreztem.
Ekkor jött félelemtestvér, és kicsit ráparáztam, hogy mi van most. Megpróbáltam megmozdítani a karomat, de sehogy sem jött össze, csak vibrálásként érzékeltem magamat.
Gondoltam, ha így van akkor nincs mit tenni, szembenézek a flessel, átengedtem magam az élménynek. Ekkor olyan hangot hallottam a fülemben mintha elpattant volna egy buborék, vagy valami olyasmi.
Ezzel vége is lett az egész dolognak.
A tudatosságom 100% volt. Nem aludtam. Kényelmesen feküdtem, nem zsibbadhattam el olyan rövid idő alatt, az egész 5 perc volt.
Már 5000-szerre jutottam el eddig a szintig, de nem sikerül továbblépnem.
Mi lehet ez? A félelem sorompója?
Hogyan lehet túljutni ezen a szinten?
Milyen gyakorlati tanácsot tudnátok mondani?
Danke
ui.
Most jut eszembe, hogy egész idő alatt olyan volt, mintha hallanám valakinek a légzését egészen közelről. Lehet hogy félig sikerült csak kijutnom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ó bocsánat.
Üdv a fórumozók között kasumi! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sokat beszélgettem az ismerőseimmel az álmokról, tudatos álomról. egy álomtudatot ismerő Zsolti mondta el egy esetét.
Egy időben sokszor álmodta a menekülős rémálom típust. aztán egyik éjjel végig álmodta az egészet, nem ébredt fel belőle, mert ügy döntött a álomléti tapasztalatai után hogy hagyja megtörténni a dolgot.
azután évekkel később újra menekülős rémálma volt, de megváltozott az álom. pontosan tudta hogy szökjön, merre meneküljön az üldözője elől. így egy teljesen pozitív álma volt.
|
| | | | |
| | | | | | 332. kasumi | 2009. március 9. 19:23 |
| | | | | | | Új forumozó lévén üdv. minden tagnak!
A napokban történt (már nem először), hogy álmomban hirtelen elkezdek zsibbadni, a fejemben kezdődik, erős fülzúgással párosul, ájulás előtti állapothoz hasonló, de intenzívebb annál, az idő lelassul, az egész testem zsibbad, mintha atomjaimra akarnék hullani, majd már mozogni sem tudok és ezért mint egy lassított felvételen, eldőlök, zuhanok a földre, de mielőtt elérném azt, felébredek/felébresztem magam. Olyan érzetem van, mintha nem merném továbbengedni a dolgot.
Van ötletetek, hogy mi lehet ez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | igen, de péntek este mondtam, hogy még ma beszéljünk. mivel meg szerettem volna várni, hogy mennyi a jelentkező. a másik mélcimnek elfelejtettük a jelszavát. :DDD ez már jó, amit ide lentebb irtam, mert ezt használjuk. üdvike. és remélem a "bosszús" várakozás is kellemesen telt. |
| | | | |
| | | | | | 330. 1xű | 2009. március 8. 23:55 |
| | | | | | | péntek este beszéltünk telefonon és rossz volt a vonal, de annyira nem hogy ennyire mellémenjen.
na meg a mailekre amit írtam a 311.hsz.-ben levő címre, se kaptam választ.
de nem hagyom, hogy bosszantsanak a körülmények.
mail ment |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hát... biztos félretájékoztatták. ha legközelebb idejében jelzi, hogy szeretne jönni, akkor bizonyára tanulhat. |
| | | | |
| | | | | | 328. Orion | 2009. március 8. 21:33 |
| | | | | | | | Nemrég hívott 1xű, h ott várt a cökiben, de sehol senki. Szegény. :-( |
| | | | |
|
