 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | |  | |  | | | | Köszi a megnyugtatást, mostmár tényleg biztonságosabbnak érzem a projekciót, remélem sikerrel járok :) Le tudnátok irni mit fogok tapasztalni ha sikerrel járok? Mármint arra gondolok hogy véletlenül se keverjem össze azzal ha esetleg elaludnék vagy bármi ilyesmi. |
| |  | |  |
| | | | | | 182. daböl | 2007. április 21. 14:15 |
| | | | | | | Sztem hiába mondok vagy mondnánk olyasmit h nem kell tartanod semmitől meg ne félj, mert ahhoz hogy túljuss a félelmeiden, meg kell tapasztalnod azt, hogy nincs mitől félned :) na most ugye ez egy ördögi kör mert amíg a félelmeiddel foglalkozol nem haladsz előrébb, de akkor nem tudod átérezni az hogy nincs mitől félni :P
Én gyakorlással haladtam előre.. amit megismersz attól legközelebb már nem fogsz félni :) Szal lehet hogy elsőre megijedsz az attól, hogy nem érzed a tested, aztán pl a vibrációtól aztán az első sikeres projekciótól s minden új dolog után magadhoz térsz hogy feldolgozd. De ez nem baj a lényeg az hogy mivel megtapasztalod, legközelebb már nem lesz új s előrébb mersz lépni :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nézd szerintem nem sok veszélye van. egyébként ha elöre tervezed hogy ilyen élményed lesz ("hétvégén megprobálkozom vele"), attól még nem biztos hogy lesz. nekem 2havonta fordul elő kb. Egyébként én is mindíg elhatározom, hogy "legközelebb nem küzdök a felkelésért hanem ezt meg azt csinálom". amikor benne vagy, akkor ugyis fel akarsz majd kelni:) tripest se lehet előre szervezni (csak valamennyire befolyásolni). ezzel is igy van ez, szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valószínűleg ugyanazt éltük át! A végén én is már szinte pánikoltam hogy úr isten mikor ébredek már fel, és hogy mennyi álmon kell még keresztül mennem hogy végre felébredhessek. Akkor még nem tudtam kezelni a dolgot, de mostmár biztosan tudnám hogy mit tennék :)
Azthiszem hétvégén megpróbálkozom komolyabban a projekcióval, de jó lenne elötte valakivel beszélni róla, például mire ügyeljek, és hogy mi az ami veszélyes lehet. És így tovább és így tovább... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folyt
...ahogy hirtelen felébredtem, az elötte lévőhöz képest elég nagy volt a kontraszt. Hát félelmetes volt, nem tudom jelentősséget érdemes e tulajdonitani neki.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | legutobbi elmenyem alvasi paralizissel kapcsolatban:
baratnomnel alvas, ejszaka arra "ebredes" hogy nem tudok mozogni, beszelni (hozzad hasonloan[gondolom]). a hely, amiben láttam és éreztem magam szürreális volt de mégis hétköznapi. szoba volt meg ajtó, meg falak, meg hifi, de a fizikai törvények teljesen más fogalomrendszer szerint működtek. nem tudnám megfogalmazni, de érezhetően más volt az idö és a tér viszonyulása egymáshoz és hozzám. (aki szkeptikus a beszámoloval kapcs az inkább itt hagyja abba az olvasást:). tudtam, mi történik: nem todok felébredni, de mégis ébren vagyok mert ..mert csak. van egy olyan érzés, amikor tudja az ego tud magárol és generálja magában az "igen, ébren vagyok, én gondolkodom" érzést. szerettem volna jelezni barátnőmnek, de én nem jártam olyan "sikerrel" mint Te. 10-12 kudarcba fulladt probálkozást álmodtam végig (ugy hogy mindegyik közben azt hittem, tényleg éppen azt teszem), csak utolag amikor felébredtem az épp aktuális al-álom-segítségkérésből a "fő-álomba", akkor jájöttem hogy csak álom volt az is. Ezekután felállni próbáltam, hogy magam tegyek valamit, de nem volt ilyen hogy "fel"állni. valahogy egyszercsak lebegtem az ágy környékén és egyre reménytelenebbül elmosodott minden. aztán ujra az ágyban voltam de mégse.. ez a rész még feldolgozásra vár.. aztán valahogy a falba kezdtem verni a fejem hogy kiderítsem, mivan :) mert ekkorra ujra eléggé mély-álom hatású lett (de a szürrealisztikus tér-idő-érzet nem szünt meg). felriadtam. hirtelen annyira kirstálytisztának éreztem a tudatomat mint talán még soha. egészen "hozzászokott" az agyam a zűrzavaros meghaározhatatlan tudatállapothoz amig ez az álmodásos dolog tartott és ahogy... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szia Lagelli!
Irtad hogy keressem magam az álmaimban, de az a baj hogy irányítani sem tudom az álmomat, nem jövök rá hogy ez csak álom és nem tudok lépkedni ide-oda benne sajna, olyan az egész mintha valóságos lenne minden, és az lenne az igazi valóság. Vagyis volt egy ilyen élményem, egy éve körülbelül. ÁLmodtam valamit, és azt álmodtam hogy felébredek és le vagyok bénulva, se mozogni se beszélni nem tudtam. Szólni illetve jelezni próbáltam barátnőmnek hogy segítsen és kapcsolja fel a villanyt. Ő felkapcsolta és bumm felébredtem. Felébredtem, és megint kezdődött elölről. Lebénultam, úgyanúgy jeleztem neki hogy baj van, és megint felkapcsolta a villanyt (persze ekkor azt hittem hogy ez már tényleg a valóság), és nem, megint felébredtem. És ez kb 4 alkalomig ment, amíg tényleg fel nem ébredtem, de akkor sem voltam biztos benne hogy ez tényleg a valóság. Úgy jöttem rá, hogy mikor szóltam barátnőmnek hogy kapcsolja fel a villanyt, ő nem akarta :))) Lusta szegénykém :))) És ekkor esett le hogy ez már nem álom :)
Ez is csak egyszer fordult elő velem, múlt nyáron. A hozzászólásod végét nem igazán értettem mire célzol! Amúgy te képes vagy az asztrális projekcióra? Szívesen beszélgetnék veled erről, vagy bárki mással, mert lenne pár kérdésem! :) |
| | | | |
| | | | | | 175. lagelli | 2007. április 20. 16:04 |
| | | | | | | szia kardoosh,
én sem az a fajta asztrálisprojektor/tudatosálmodó vagyok, aki könyvekből, mások tapsztalataiból íródott tanműből tanulta.
szerintem az adottságod megvan ahhoz, hogy járkálj ideoda.
ez olyan adottság, minthogy mindenki -akinek nincsenek különösebb motorikus betegségei- meg bír tanulni rajzolni, csak mit...
namost te ott vagy, h mindenki megbír tancsizni tudatosan álmodni, de akinek ez adott...
javallom, h keresd magadat az álmaidban.
és jelents lécci, mégha a magad egy kötélől lecsúszó óvatos bűvész is.
köszike. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Régóta érdekel a téma, lehet kicsit hosszú leszek, remélem nem gond! :)
Az egész gyermekkoromban kezdődött, volt egy két olyan este, mikor a szüleim mellett aludtam (lehettem vagy 5 éves :) és sokszor elalvás után valahogy azt láttam hogy ott fekszem és látom magam, a szüleim, hallom a tv hangját és egy pár pillanat múlva felébredek. Nem tudom pontosan mi lehet ez, de úgyvélem valami köze lehet a projekcióhoz.
Múlt nyáron volt 2-3 olyan alkalom hogy reggel feélbredtem valamire, de mozdulni sem tudtam és hang sem jött ki a számból hogy segítséget kérjek! Olvastam valahol, lehet hogy pont itt hogy ez valami olyan dolog hogy az agy már felébredt de a test még álmodik! Persze pánikoltam hogy most mi történik, de kb 5-10 mp múlva már tudtam mozogni és minden helyreállt. Ami a lényeg, bocs az eddigi off-ért ha az:) Hogy elég sokat olvastam erről az asztrális projekcióról. Robert Bruce írását is ami elég jól kifejti a tapasztalatait, ha valakit érdekel szívesen elküldöm neki. :) Egyik este próbálkoztam a projekcióval, barátnőmmel pont veszekedtünk, este 11 óra volt feküdtünk egymás mellett. Gondoltam miért ne, kipróbálom amiket olvastam. Fekszem az ágyon, és azzal a bizonyos lassú légzéssel kiürítettem a tudatomat, nem gondotlam semmire, és egyfajta nyugodt békés állapotba kerültem. A csakráimat kinyitottam, és ahogy a leírásban is volt magamhoz vettem azokat a kis energia gömböket a képzeletbeli kezeimmel. Ahogy kellőképpen abba a bizonyos állapotba kerültem, elképzeltem a kötelet magam elött. És elkezdtem mászni felfelé. A szívem a nyugodt lassú ütemekből átváltott olyan szintű zakatolásba hogy eléggé megrémültem, de mivel volt róla szó, így tovább folytattam. Másztam ki a testemből, legalábbis próbáltam és valami erőt éreztem ami úgy mozgatta a testem mintha egy csontváz lenne, csavarta rendesen. Ami fura volt hogy a testem meg se moccant bnőm szerint ugyanis végig fenn volt :) És itt már eléggé megilyedtem, és abbahagytam. Féltem attól hogy valamit nem jól csinálok, és mivel nem egy egyszerű és veszélytelen dolog elkezdtem miatta parázni. Mit csinálhattam rosszul? Amúgy nagyon félek ettől, hogy kinnmaradok, vagy egy részem kinnmarad, vagy valaki/valami más a testembe beleszáll. Lehet hülyén hangzik, bocs érte :) És a hosszúsága miatt is :) |
| | | | |
| | | | | | 173. daböl | 2007. április 3. 00:56 |
| | | | | | | | Jah s ha ez mégjobban megnyugtat... az elején sokkal nehezebb kint maradni nemhogy nem tudni visszajönni :D Ha egy pillanatra a testedre gondolsz, hogy mi lehet vele, azonnal ott találod magad.. szal első lépésként győzd le a félelmed, aztán tanuld meg levinni alfába a tested s kilépni s fedezz fel egy új világot ;) |
| | | | |
| | | | | | 172. daböl | 2007. április 3. 00:52 |
| | | | | | | | Nos ha tisztán s magadtól csinálod biztos vagyok benne hogy vissza tudsz jönni, mert igazából folyamatosan kapcsolatban vagy a testeddel csak a tudatod vetíted ki. Szerrel nem próbáltam s nincs tapasztalatom ezügyben, de sztem mindenképp jobb ha tisztán csinálod mivel akkor Te alakítod a dolgokat. Hogy valóság e? :) Az sok mindentől függ. Ha oda projectálsz akkor az :D Egyébként sokan bizonyították ilyen lefele fordított kártya megmondással meg hogy mi van a másik szobában.. de ahogy magamon vettem észre, sok energiát igényel a "valós" világban fentartani a tiszta tudatot.. magyarul (legalábbis én) könnyen átsiklottam egy álomvilágba :) de ezt gyakorolni kell.. sokat:) |
| | | | |
|
