 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | 231. ++THC++ | 2008. december 2. 01:56 |
| |  | |  | | | | Ahogy a kezemre néztem, olyan furcsa volt, minden megváltozott körülöttem, egy egész mély transzállapotba sikerült kerülnöm. Eljött az a pont amikor nem a kilépés volt a cél, nem arra koncentráltam, hogy ez egy feladat és skerülnie kell, csak élveztem az egész érzést, elfelejtettem, hogy most gyakorlok, nem tudom megfogalmazni az érzést, de biztos, hogy jó úton járok. Felerősödött minden testi és lelki érzet amit elképzeltem, de valami hihetetlenül. Nagyon közel voltam a célhoz (csukott szemmel látás, stb) Aztán nagyon elfáradtam és felkeltem, de még most is fura minden, egy kicsit zsibbad is a fejem. Ez is jó jel, mert a spontán "utazások" után szoktam ezt érezni amit az alvási paralízissel érek el. ELképzeltem helyeket, tájakat, embereket és bár tudom, hogy nem léptem ki, mégis fizikailag érezni tudtam az ottani illatokat,az ottani emberek érintését, de olyan valóságosan, hogy az valami hihetetlen. |
| |  | |  |
| | | | | | 230. ++THC++ | 2008. december 2. 01:53 |
| | | | | | | | Egyszerre éreztem magam amint fekszem az ágyon és egyszerre éreztem a tudatom önállósodását, különválását. És ez az amit el kell érni. Mert ilyenkor gyakorlatilag a tudatodat vetíted ki. Koncentráltam egy tárgyra a szobában, nyitott szemmel néztem és közben próbáltam a tudatommal közelebb hozni magamhoz. És itt a lényeg. Nem az adott pont fog hozzád közelebb jönni, hanem te viszed közelebb a tudatodat az adott ponthoz és ez a kilépés alapja. Kezdtem néha azt látni, hogy a tárgy előtt vagyok, de láttam távolról is ahogy néztem az ágyból. Ez a tudati kettéválás amiről írt a szöveg, biztos vagyok benne, hogy többször voltam a kilépés határán. |
| | | | |
| | | | | | 229. ++THC++ | 2008. december 2. 01:50 |
| | | | | | | | Ma este megint gyakoroltam, most kezdek magamhoz térni. Bár konkrétan nem sikerült kilépnem, de nagyon mély dolgokat éltem át és nagyon közel vagyok a sikerhez. Megcsináltam sorban a relaxációt, a csakrák felnyitását, az energiaemelést és azt hiszem sikerült a transz állapotot elérnem. Tovább nem jutottam, de nem is akartam. Olyan hihetetlen érzés volt, teljesen megváltozott a szoba körülöttem. Előtte zavartak a tv fényei, most ügyet sem vetettem rá, teljesen sikerült a tudatomat kiűríteni, semmilyen zaj nem tudott volna kizökkenteni. Csak léteztem. Ilyet még sosem éreztem. És még rímelt is:) Ilyen mély nyugalmat, mentális megtisztulást még nem tapasztaltam. Minden részemben éreztem az energiát. És ekkor éreztem, hogy kezd kettéválni a tudatom. |
| | | | |
| | | | | | 228. ++THC++ | 2008. november 23. 09:23 |
| | | | | | | | Az amúgy elképzelhető, hogy mivel az alvási paralízis által sok sikeres AP-m volt, könnyebben fog menni gyakorlat segítségével? Úgyértem mikor a kötél technika legkritikusabb pontjához, a zsibbadáshoz, szívveréshez és a "majdnem kilépéshez" érek, akkor már tudni fogom hogy ilyenkor (ami máskor alvási paralízis) mit szoktam csinálni. csak az a baj, hogy ott egy projekciós reflex is aktív ami a gyakorlatban nem, tehát tényleg "ki kell húznod magad". És még mindig zavar, hogy a fizikai testem is követi a tudatom (asztráltesem ha így tetszik) irányát. Vagyis érzem, hogy az asztráltestem egyre aktívabb viszont a fizikai testem is megy utána és amikor érzem, hogy hajszálnyira vagyok a kilépéstől akkor már fekvő helyzetből félig ülő helyzetre emelkedik fel a fizikai testem is ami már olyan izomleterheltség, hogy fizikailag nem bírom és visszaesem. Pedig érzem, hogy az asztráltestem is aktív és előbbre jár mint a fizikai, de a fizikai is követi valamiért annak mozgását/emelkedését. Alvási paralízisben sosincs ilyen gond, illetve előfordul de ritkábban. Közel egy éve kezdődtek nálam ezek és azóta 10 sikeres projekcióm biztosan volt. ami biztos, hogy nem a valós fizikai síkba kerültem ki, vagy talán egy ideig igen, de hamar átcsúsztam az asztrálisra, ahol még mindig nagyon hasonló volt minden, de nem létező emberek beszélgetését hallottam a szobában akik nem is voltak ott, vagy valakivel beszéltem akivel nem is. Tehát az asztrális síkot már biztosan elértem párszor. volt, hogy a fizikai és asztrális között voltam, de amikor kezdtek megváltozni a dolgok, belealudtam. A sikeres kilépések mind alvási paralízis segítségével történtek. Robert Bruce írja, hogy vannak akiknek aktívabbak veleszületett módon a csakrái. engem is meglepett amit már 3 kötélgyakorlat után elértem. És hajnalban visszafekvésnél tényleg 100x erőteljesebb hatást lehet elérni. Nagyon akarni kell a kilépést de ha nagyon akarod menni fog ez biztos. Nekem relatíve "könnyű" a sok alvási paralízises élmény miatt, talán ezért van hogy 3 gyakorlat után már a paralízissel megegyező tüneteket éreztem, anélkül, hogy azt akartam volna érezni..nem volt elvárásom, tudtam, hogy ez most gyakorlat, és lehet, hogy teljesen más érzés volt..és hajszálnyira voltam. Nagyon kell akarni, naponta gondolni erre "bevonzani" az életedbe és sikerülni fog. |
| | | | |
| | | | | | 227. ++THC++ | 2008. november 23. 07:58 |
| | | | | | | | no kérem..rászántam magamat a kötél gyakorlat gyakorlására. Eddig 3x csináltam és bár nem tudtam kilépni, nem úgy mint az alvási paralízisnél, viszont azzal teljesen megegyező tüneteket éreztem Teljesen megbénult, megfeszült izmok, az egész testem remegett szinte, éreztem a vibrálásokat és energiákat, a szívem kalapált, a fejem bizsergett..de! a fizikai testem gyakorlatilag felült az ágyban ennek hatására..pedig nem a fizikai testemnek kellene "kilépnie" és már az kezdett szinte kirepülni az ágyból anélkül, hogy akartam volna, ez persze erős izomösszehúzódással járt még most is hasizomlázam van..persze figyelmen kívül hagytam és továbbra is csak a kötélen mászás érzésére koncentráltam azt is próbáltam a képzeletbeli kezemben érezni és nem a fizikaiban egyre feljebb ültem vagy nemtom az ágyban, de csak folytattam, folytattam, mondom ez nem lehet véletlen. Már már ott tartottam, hogy csak a derekam kellett volna elszakadjon, de nem bírtam megcsinálni. Ha ezek az érzetek amiket éreztem mind a kilépés-közelségének jelei, akkor a fizikai testem miért mozgott ugyanúgy felfelé? Illetve mégegy problémám a kötélnél: meddig mászhatok rajta? mert valahol vége van. ez a gondolat némileg nehezíti a mászás elképzelését, és nagyon nehéz úgy csak a mászás mentális érzését elképzelni, hogy ne vizualizálnál hacsak másodpercekre is kötelet. |
| | | | |
| | | | | | 226. ++THC++ | 2008. november 22. 19:43 |
| | | | | | | | ahogy olvasok a különböző síkokat (mentális, buddhikus, atmikus, stb), rájövök, hogy mennyire nem tartok sehol. Ez rengeteg energiát igényel, olyan 100%-os koncentrálást ami hihetetlen. És eközben figyelj arra is, hogy ne ess vissza a testedbe. visszatérve rám: érdekesség hogy ilyenkor a kezem tényleg olvad és csíkot húz maga után. nehéz a gömblátást is megszokni, 1 éve nem sikerül, valami mindig becsap. Néha át tudok meni a zárt ajtón, néha beleütközöm és ki kell nyitnom..ez mitől van? az agyam annyira tudatos akar maradni, hogy rámszól, hogy "lehetetlen, az ajtón nem lehet átmenni" és emiatt úgy "csinálja" hogy azt szilárdnak érezzem? Nagyon nehéz kint maradni, nagyon! |
| | | | |
| | | | | | 225. ++THC++ | 2008. november 22. 19:24 |
| | | | | | | És végül az olvasmány, ami MINDENKINEK kötelező!! Itt ő gyakorlattal éri el a kilépést, nem úgy mint én aki a gyakori alvási paralízist használja fel. Alvási paralízises cikk is van sok, de gondolom aki itt jár már ismeri.
szóval a kötelező iromány: http://www.tar.hu/tuvok1/myst/Asztralpr_2.htm
Gén véleménye is érdekelne, hogy biztos jó módszer e az alvási paralízises út..bár a gyakorlatok meg nagyon nehezek. Illetve az is érdekelne, hogy hogy tudnám tovább kint tartani magamat. Léteznek e olyan étrendek, életmódok melyek kedveznek az ilyen élmények elérésében. Érdekes amikor actival-t szedtem, rengeteg spontán kilépésem volt Azért kérdem ezt, mert Ő mindent tud:D:D |
| | | | |
| | | | | | 224. ++THC++ | 2008. november 22. 19:20 |
| | | | | | | "A gondolati formák fejlődése visszafelé is hasonlóan működik. Ha egy objektum nagyon hosszú időn keresztül állandó helyen volt, akkor egy tartós gondolati formává alakult az asztrálvilágban. Ha ezt az objektumot elmozdítjuk vagy elpusztítjuk, akkor annak a gondolati formája még továbbra is megmarad. Ily módon pl. az asztrálvilágban olyan bútorokat találhatunk a lakásban, amelyek igazából nincsenek ott, keveredve a sajátjainkkal. Ez a régebbi dolgok megmaradt gondolati formái miatt lehetségesek, amelyek pl. előző bérlőké voltak, stb., és még évekkel azután is a helyükön maradnak, hogy az "eredetijük" elmozdult onnan. "
EZ AZ!!! És most kapaszkodj meg: ma éjjel egy tükörbe néztem, de az a tükör nem ott volt mint "most"..ahogy ezt olvastam, megkérdeztem ma a főbérlőt, valamilyen történettel fűszerezve, hogy ne nézzen őrültnek, hogy volt e ott tükör régebben és VOLT!
a másik amit írtam, hogy nem voltak arcvonásaim és ami a legijesztőbb volt, hogy nem volt szemem...aztán mit olvasok?
"Az asztráltestben nincsenek fizikai szerveink, mint amilyen pl. a szem. Ilyenkor a tudatnak egy, a semmiben lebegő, kivetített, nem-fizikai pontja vagyunk"
És ez csak egy részlet az irományról amit linkben elküldtem neked. Szerinted kicsit döbbentem csak le?
|
| | | | |
| | | | | | 223. ++THC++ | 2008. november 22. 19:15 |
| | | | | | | | Vagyis sikerült "kimozdulnom", de nem tudtam teljesen eltávolodni, visszazuhantam vagy az izgalomtól felébredtem. Ma éjszaka sikerült. Kicsit furcsa, mert sokan azt állítják, hogy a valós "itteni" síkba lépnek ki. De szerintem nem. Szerintem egy asztrális síkon kötünk ki mely a fizikai fölött van és megtévesztésig hasonlít a valósra. De én észrevettem különbségeket. Bizonyos tárgyak nem ugyanott voltak. Ezt azzal magyarázzák, hogy ezen a síkon felcserélődhetnek oldalak, mert teljesen má a helyzetünk, teljesen mások a törvények. vagyis ugyanazt a szobát láthatjuk de más vetületben. Lehetne álomnak is nevezni, de annál milliószor éberebb, valahogy érzed, hogy nem álmodsz. a tükörbe néztem és nagyon durva volt..láttam a teljes aurámat, de az arcvonásaim elmosódottakk, áttetsző hasátúak voltak és folyamatosan változtak, pulzáltak, mintha tényleg éteri anyagból lennék. Iszonyatos érzés, rémisztő, ugyanakkor vonzó. Meséltem azt az órás esetet is. Most azt sikerült előre "látnom", hogy válaszolni fogsz nekem. Vagyis ismét elindult az a kozmikus húzó érzés ami akkor is és megintcsak ott ültem a gép előtt és lekértem a leveleket és a tied köztük volt. Aztán persze mondtam reggel, hogy azért ez túlzás, de amikor megjött a leveled már őszintén kezdtem megijedni. Nem mindig sikerül az idő-beli síkon is mozogni az asztráltesttel, ahhoz sokáig kint kell lenni és ez nagyon nehéz. Nehezíti tovább, hogy az asztrális síkon minden kicsit más. Bármit odaképzelsz az megjelenik. Nagyon nehéz ébernek maradni és ha egy odaképzelt ajtón mész be, az agyad tudni fogja, hogy az ott nem lehet ott, mivel éber vagy. És ezt úgy kompenzálja, hogy azon ajtó másik felére egy abszurd, mesebli világot vetít. Ezt nevezik "alice csodaországban effektusnak". Itt viszont annyira megszűnik a realitás-érzék, hogy nagyon könnyen át lehet csúszni tudatos álomba. Amikor még tudod, hogy álmodsz bár, de pont ez az: tudod, hogy ÁLMODSZ. Tehát az már álom. De átmehet sima álomba is amik zavarosabbak mint egy átlagos éjjelen, tehát érezni, hogy más volt az éjszaka. Én is olyan összevisszaságokat álmodtam, hogy hihetetlen. de a kilépés nagyon nehéz, legalábbis kintmaradni nehéz és ébernek maradni meg pláne. Nagyon el tud "tévedni" az ember a látottak között, olyankor minden tárgy él és lélegzik, minden egész más. Nagyon nehéz ébernek és tudatosnak maradni, pláne, hogy az emberi alvásnak nem ez a legmegszokottabb állapota.. el sem tudom képzelni mennyire nehéz lehet ugyanezt meditációval és gyakorlatokkal elérni, én mindig az alvási paralízissel és a spontán kilépéssel élek, bár mostanában tudatosítom. Viszont néha van, hogy akármennyire szeretnék, hiába vagyok a paralízis szakaszában, nem tudok kilépni, érzem, hogy mozdulok de mintha visszahúzna a testem. hiába olvasok rengeteget róla és koncentrálok, néha annyira izgatott vagyok, hogy az a pár másodperc kevés, hogy minden tanult információt felhasználjak. |
| | | | |
| | | | | | 222. ++THC++ | 2008. november 22. 19:11 |
| | | | | | | 2007 nyári beszámolómat érdemes elolvasni..most jöjjön a folytatás melyet valójában egy ismerősömnek írtam le aki szintén hisz ebben a jelenségben, így nem többes számban szólok majd, de legalább mindenki személyének szólónak tekintheti:)
szóval:
Szóba jött az ezotéria és az a bizonyos "asztrális projekció". Egyik élménybeszámolómat le is írtam neked. Azt is meséltem, hogy gyakorlattal nem nagyon sikerült elérnem sosem a "kilépést", viszont van egy alvási paralízis nevű jelenség amelynek van fiziológiai magyarázata is, de sokan úgy vélik, hogy abban az állapotban a fizikai test különválik az éteritől, de még nem hagyja el azt. Ez az amikor nem bírsz megmozdulni, biztosan emlékszel. miután az a nagyon meghatározó élményem volt amiről írtam is neked, igaz már egy éve is lehetett.. A lényeg, hogy azóta mintha valami kinyílt volna bennem, mert elég gyakran fordul elő azóta ez az bizonyos alvási paralízis. Mitöbb, rájöttem hogyan lehet előidézni amire én sem számítottam, mert a legtöbb ember nem sokszor él át ilyet, van aki sohasem, van aki párszor de a félelme nagyobb annál, -vagy a tudása hiányosabb-, hogy ezt testenkívüli élmények vagy tudatos álmodás elérésére használja fel/ki. Persze nekem is rengeteget kellett a témával foglalkoznom és utánvaolvasnom, és valahogy "hívnom kellett magamhoz", de van egy olyan módszer amivel előidézhető. Legalábbis nálam 10 esetből 8 szor működött, volt, hogy 2 nap sem telt el két ilyen élmény között. A módszer nem túl kellemes és több napra gallyra vághat, viszont hatásos. Legutóbb ma éjjel volt. Mostanában gyakori, viszont sokszor megakadtam a kilépésnél.
|
| | | | |
| | | | | | 221. Romulus | 2008. szeptember 12. 22:49 |
| | | | | | | Nem tudom volt e már.Ha igen akk kövezzetek :D
Annyi lenne a kérdésem(mert ez nagyon foglalkzotat),hogy egy asztrális projekciónak mi a vége?hogy lehet megszakítani?visszamászol a testedbe?vagy hogyan?
Egyszer éreztem hasonlót.Az első lsd-s élményem amikor mászkáltunk a haverommal az erdőbe és mintha a tudatom körbecsápolt volna mindent,mintha egy hangya lennék érzékelőkkel/tapogatókkal.Mind2en úgy emlékszünk hogy végig pofáztuk az éjszakát pedig megse mukkantunk.pedig még arra is emlékszünk mikről beszélgettünk..igazából azóta ahányszor papírhoz nyúlok ezt az érzést/érzéket akarom visszakapni. |
| | | | |
|
